ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-12-01 / 49. szám

másságot körülötte, mely hódolata jeléül szemöl­dökének egyetlen mozdulatára hasra vágódni nem fog. Hogy is szól a csillagászati alapelv ? A nap tüzes fejével minden reggel a horizont fölé emel­kedik, melyre szétfoszlik az éj sötétje. Ezután lassú tempóban, de következetesen a már rég megszokott méltósággal emelkedik az azúrkék ég boltivén a Zenith-felé. Eközben a napraforgók szüntelen változtatják fejük irányát, mert a mo­dorosság azt kivánja, hogy mosolygó arcukkal csak az életet adó nap tüzes korongjába bámul­janak. Elközeleg azonban a természet rendje .szerint az idö, midön a megszokott pálya meg van futva, a mikor látóhatár alá kell mindennek a nap alatt merülni, mire aztán újra az éjsötétje nehezedik a tájra; a pipacs erre bevonja szir­mait; a baglyok önelégülten huhognak; a kakadu madár pedig aranyos kalitban az egykori jó idők­ről csak értelmetlen szavakat fecseg. Ezután aztán csak holdvilágos éjjelen emelkedik fel olykor-olykor a felfuvalkodott lélek és fanyar megtört kedélylyel dúdolja a magyar költő éne­két : Őseimnek véres kardját rozsda marja; rozsda marja, nem ragyog, de azért én mégis magyar nemes vagyok. Az emberek, kik eddig lenézve voltak, felkacagnak s aztán . .. elfeledik a szüle­tést, hanem csak a munkát mérlegelik. Ha a munkakedvet és képességet nem találják ben­nünk , . . napi rendre térnek fölöttünk. Mi is napi rendre térhetnénk a tigris histó­ria felett, ha a vármegyéből ujabb híreket nem vettünk volna. Megbízható forrásból arról tudosi­nak bennünket, hogy a fenevadak Szobnál átúsztak a Dunát s most a pilismaróti községi erdőkben gras­sálnak. Legközelebb széttéptek egy cigánysátort, mire a rajkók a basaharci téglavetők pajtái alá me­nekültek. Elnéptelenedvén e rémület miatt a heve­nyében rögtönzött palota, a fenevadak az ott ma­radt kocsiba ugráltak és a zimanykos időben forró égaljhoz szokott bőrüket dunyhával melengették. Másnap reggel futó tűzként terjedt el a községben a fenyegető veszély hire: talpra állt mindenki, hogy végre megtisztítsák a vármegyét. Gondos kutatás után kézre kerítettek egy orosz­lánt. Szokatlan üdvrivalgással szállították vitéz­ségük zálogát a községházára, hol a jegyző iró asztalára helyezte. Azóta ott nyomja az aktákat. Vármegyénk szolgabirái tehát most már nyugodtan aludhatnak. Irodalom és művészet. Visitatio Capituli E. M. Strigoniensis anno 1397. Közli Kollányi Ferenc. Az esztergomi fökáptalan magánlevéltárában talált kézirat ez, mely a gróf Battyányi Ignác munkájához és a Hevenessi által készített másolathoz mint kiegé­szítés járul és azok hiányait pótolja. Tartalmazza az eddig ismeretlen statútumokat és az egyház­látogatási jegyzökönyvet pontos másolatban. A történettudósoknak és az érdeklődőknek becses forrásmunka, mely az eredeti okmányok alapján készült. A diszes kiállítású könyv a szerzőnél (Budapest, Nemzeti múzeum könyvtára) kapható. Irodalmi jelentés a „Boldog ember inge" c. műről. (Tarka képek egy konvertita életéből.) Irta báró Lüttvitz Mária Arthur, fordította az esz­tergomi papnövendékek magyar egyházirodalmi iskolája. Kevés könyv dicsekedhetik ily bizarr és szellemdús címmel: »Boldog ember inge.« Oly ritka ez a cim, mint maga az az ing. A boldog­ságról könyvtárakat irtak már össze, de a bol­dogsághoz senki sem férkőzött még oly közel, hogy a boldog ember ingét már kiszabta és meg­varrta volna. S ha az ing megvan, kerül bele ember is, s az boldog ember lesz. Nem csoda tehát, hogy a »Boldog ember inge« kapós. Sok ezer példányban fogyott már el s ez idő szerint a németek a boldog ember ingéhez már nem is férhetnek; a német ingek teljesen elfogytak. De nemcsak kapós a megkapó cim miatt a »Boldog ember inge,« hanem szellemdús és csodálatos alkotmány is. Európai műveltségű ember irja, a legfelső 10,000 közül való, ki a párisi szalonok parketjén járt, Hamburgban nyaralt s Biaritzban telelt, Monte-Carlóban játszott, ki ismeri a vilá­got s azért irhát róla igy, ily fölénynyel, ily fölülemelkedettséggel s ily — szánalommal. Sze­gény az ö szemeiben a tarka, parfümös világ, nincs egy ingre való vászna, abból a vászonból, melyből a boldog ember ingét megvarrhatnák. — A mit talált, s azt, hogy mikép találta, azt adja itt elö. Beszél történeteket, tapasztalatokat; elénk tár igaz közvetlen benyomásokat, valódi meleg érzelmeket s ezekből kiszövödik az az ing, mely már nemcsak ing, hanem vért, a hivő lélek vértje. Az ingből vért lett s a bizarr cimü könyv­ből apologia lett, mely nem fejtegetésekből s tézisekből áll, hanem tényekből. S ez hatalmas neme az apológiáknak; apológia, melyet nem a tudomány, de az élet szaval el. Hiába, ez a leg­hatalmasabb szó! A csinosan kiállított könyv ára diszes vászonkötésben 2 kor. 20 fillér, fűzve 1 kor. 60 fillér. Esztergom, 1901. november havá­ban. A magyar egyházirodalmi iskola ez évi tagjai. Szerkesztőségi Telefon. Munkatársainkat kérjük, hogy velünk a vidéki hireket minél gyorsabban tudatni szíveskedjenek, politikai és más cikkekben pedig minél tömörebbet, és rövidebbeket kérünk, — természetesen minél többet. — F. M. Esztergom. Mint méltóztatik látni, a fenti üzenetben máris orvosolni iparkodunk a bajt, mert több oldalról jött az észrevétel, hogy cikkeink igen hosszüak. De kérem: ahol sok a gondolat, ott sok a betű. — L. S. Nagymagyar Köszönettel vettük-, ez idénre szólt. — 0. L. Szakolca. Jó az epét lecsapolni', legyen máskor is ily epe­ömlése. Csak ne haragudjék a rangos és hangos eszmékre sem. — Vukovár. K. L. JÓZS. Az illetőnek tartózkodási helye és magatartása bizonyos tekintetben közérdekű, azért jön róla tudósítás. — D. Béla. Tajón. Hol késik főtisztelendőséged az est homályában,, miért nem küld cikket, vagy tárcát? Főszerkesztő : JDr. CSAJKA ERNŐ. . Felelős szerkesztő: Dvihally Géza. A közeledő karácsonyi időre ajánlom a következő kiadványaimat: 1. A törpék országában. Karácsonyi szindarab elemi iskolák részére. — A törpék festői megjelenése, szereplök nagy száma általános érdek­lődést s vonzódást fognak kelteni. Ára 40 fillér. 2. Az ember a teremtés koronája. Korszerű megfigyelés az emberiség elterjedéséről, felosztásáról, származásá­ról és koráról, kapcsolatban a majom­elmélet kritikai méltatásával. 48 képpel. Ára 3 korona. 3. Vasárnapi szent beszédek. Hittanárok részére. (Exhortatiók.) A középiskolák alsóbb osztályú tanulóinak felfogásához mérten kidolgozva. — E munka még sajtó alatt. Ára 3 korona. Bars-Verebély, 1901. nov. 10. Grusz Lipót s. lelkész, oki. gymn. hittanár. Legszebb ajándék a könyv! Dús választék családi levéldobozokban rendkivüli olcsó árban! Legszebb ajándék a könyv! Bárhol és bárki ált al hirdetett könyv, mely esetleg raktára­mon nem volna, eredeti áron a legrövidebb -M-M­idő alatt meg­szereztetik. BUZÁROVITS GUSZTÁV KÖNYV- ÉS PAPIRKERESKEDÉSE, KÖNYVNYOMDÁJA És KÖNYVKÖTÉSZETE ESZTERGOMBAN. Ajánlja a közelgő karácsony és újév alkalmából a következő ajándéktárgyakkal dúsan felszerelt rak­tárát a n. é. közönség becses figyelmébe, u. m. : mindennemű imakönyvek, a legújabban megjelent szépirodalmi müvek, remekírók és a legjelesebb költők díszkötésü művei, ifjúsági iratok, emlék-albumok, képes­könyvek stb. \/' I .. .. *,r Köszöntések minden alka­Kis köszöntő. { ° m ^ ^ besze d-alakban. Ára 40 fill. Legdivatosabb névjegyek jutányos árakon. Folyóiratok, divatlapok és füzetes válla­latok megren­delésre elfogad­tatnak és pon­tosan kézbesit­tetnek. •+ Legszebb ajándék a könyv! Nagy választék diszes levélpapírokban, Író­szerekben, karácsonyi és újévi kártyákban. Legszebb ajándék a könyv! 1 Minden háztartásban nélkülözhetetlen cikk. Magas rendelet alapján minden kereskedő árusíthatja és orvos-szaktekin­télyek által ajánltatik a József táp-tea köhögés, mellfájás, nehéz légzés (aszthma) ellen az I. sz. József táp-tea 1 doboz ára 50 fillér. Nehéz emésztésnél, székszorulásnál ; bágyadtságnál, tulhizásnál és mint vértisztitó tea orvosi szaktekintélyek ajánlják rendes használatra a II. sz. József táp-teát 1 doboz ára 50 fillér. Viszonteladók nagyobb vételnél előnyben részesülnek. Fő- és szétküldési raktár: Vogler Józsefnél. Budapest, VI. ker., Külső Váci-ut 149. szám. Képviseletet vidékre minden városban adok.

Next

/
Thumbnails
Contents