ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-10-20 / 43. szám

meg. Az izraelita hitközség segélyezése tárgyában hozott városi határozatot ujabb tárgyalásra visszaküldték. A közgyűlés s

/

4 2 órakor ért véget. * A folyó évben szüretelt thea kapható Brutsy Gyula esztergomi kereskedésében. Megbízhatóságáról kezeskedik azon körülmény, hogy a nevezett kereskedés egyenes összeköttetésben áll a kinai piaccal, honnét a lazarista hithirdetők gondnoka eszközli a szállítást egyenesen Esztergomba. * Az esztergom-vidéki történelmi és régészeti társulat folyó hó 11-én dr. Pór Antal praelatus, akad. tag, alelnök elnöklése mellett választmányi ülést tartott. A korábbi választmányi ülés jegyzölftnyve olvastatott fel; szóba került az évi közgyűlés határidejének kitűzése is, végül a társulat belügyeire vonatkozó jelentések tárgyaltattak. * Pálosok vis&zatelepitése. Az egyetlen magyar eredetű szerzet tudvalevőleg a pálosok rendje, mely régóta végképp megszűnt hazánkban. Hetyey Sámuel pécsi püspök most azon fáradozik, hogy a pálosokat visszatelepítse s ezért a saját költségén négy paulinust neveltet, kikkel meg akarja alapítani a szerzet visszatelepítését. A pécsi liceum és a hozzátartozó templom valaha a pálosoké volt, kik ott újból helyet találhatnak s az aszkéta élet mellett művelhetik a tudományokat. * Állandó vágóhíd. A város tanácsa nemrégiben megbízta Kollár Károly gazdasági tanácsnokot, hogy a vágóhíd kibővítése érdekében szakértek közbenjöttével dolgozzon ki megfelelő javaslatot. A gazdasági tanácsnok folyó hó 15-én hivta össze a szakértőket, közöttük Bankó István törvényhatósági kir. állatorvost is, és együttesen ama megállapodásra jutottak, hogy a jelenlegi vágóhíd tarhatatlan, szük és a követelményeknek az esetben sem fog helyesen megfelelni, ha folyton toldozzák-foltozzák. A kibővítés különben is egy 25,000 koronás kiadást emésztene fel. Azt javallják tehát, hogy 70—80,000 korona költséggel egy állandó vágóhíd terveztessék, amelyben apróbb állatok szúrására is volna helyiség. * Tanitói gyűlés. A »Nagyszombat-vidéki róm. kath. népnevelök egyesülete« 1901. évi október hó 29-én (kedden) Nagyszombatban a városháza nagytermében rendes évi nagygyűlését tartja következő tárgysorozattal: 1. Szt. mise (9 órakor) a plébánia templomban. 2. 10 órakor Jedlicska Pál elnöki megnyitó beszédje. 3 A központi bizottság sürgős javaslata. 4. Megemlékezés Schultz Imre képezdei tanárról, tanári jubileuma alkalmából. 5. A biráló bizottság jelentése, pályadijak kiosztása. 6. A pályanyertes kötelező dolgozat felolvasása, tárgyának (iskolai játékok) megvitatása. 7. Az egyesület által a »Ferenc Jozsef« Tanitók Házában alapítandó szoba. 8. Esetleges indítványok. 1 órakor társas ebéd a »Fekete Sas« éttermében. Egy teríték ára 1 frt. Jedlicska Pál, egyesületi elnök. Szuhay Lajos egyes. I. jegyző. * Egy fenevad garázdálkodása. Vasárnap óta folyton izgatottságban tartja Párkány község lakosságát egy rémes eset. Krammer Zsigmond ottani mészáros ugyanis magas palánkkeritéssel ellátott kertjében egy félszer alatt tartja vágni való juhait. Vasárnap reggel a juhokra felügyelő gyermek ijedt ábrázattal állított be a házba, elmondván, hogy a 48 drb. birkából vérébe fekszik 18 drb. s valami hét óriási sebekkel borítva vonaglik. A házbeliek azonnal a félszerbe siettek és a fiu elbeszélése valónak bizonyult. Megszemlélték a már döglött állatokat s mindegyiknek nyakán seb tátongott, mintha valamely ragadozó állat azon keresztül szivta volna ki a vért. A vonagló állatoknak a hasa volt felszakítva és testükön óriási harapásokat észleltek. Kétségtelen lett, hogy a juhokat valami vérszomjas ragadozó ölte rakásra. — Most már az volt a kérdés, honnan és hogyan jött be a kertbe a bestia és miféle fajzat lehet az ? A házbeliek a kerítés alatt az esőtől ázott földben rendkívül nagyságú nyomokra akadtak. A nyomok olyan nagyok voltak, mint egy jól kifejlett szelindeknek ötszörös nagyítású nyomai. Óriási négy köröm mélyedt a földbe és nehéz testet hordozó talp lenyomatai látszottak a puha talajban. Megindult a találgatás, hogy miféle állat lehetett az, amelynek ilyen nyomai vannak. — Eb semmiesetre, mert az a jó két és fél méter kerítést nem ugorhatja át, azután olyan óriási nagy nyomokat kutya nem hagy. — Tigris, vagy oroszlán, ez volt a feltevés. Sokan mosolyogtak ezen, de azok a nyomok rácáfoltak a kételkedőkre. A rémes eseménynek persze azonnal hire ment és a község népe azóta nem csekély rettegésben van, mert a határban is hasonló nyomokra akadtak, habár a bestiát nem látta senki. A hatóság különben gondoskodott, hogy az ismeretlen fenevad valahogyan elpusztittassék, minthogy az a hir kelt szárnyra, hogy Komáromban leégett egy állatsereglet s onnan szabadultak el oroszlánok és tigrisek. Ezt a hirt Komáromból megcáfolták. Most az a hir tartja magát, hogy Vácról egy ott levő állatseregletböl szökött el a királytigris. Arról értesültünk, hogy ott a vásár alkalmával volt ugyan állatsereglet, dé az onnan eltávozott. Lehet, hogy ebből szabadult meg mégis Párkány réme. — Vármegyénk alispánjának közbenjárására hétfőn délután óta a 26-ik gyalogezred egy százada járja és kutatja a párkányi határt, de eddig eredménytelenül. » * „Érmelléki első szőlő-oltvány-telep" Nagy-Kágya, hirdetését a t. c. olvasó-közönség szives figyelmébe ajánljuk. * Uj hazai gyártmány. Saját gyártmányú Guillon-féle öröklámpabél és jó, bűzt nem terjesztő méhviaszgyertyák, valamint kitünö égö-olaj kaphatók Dokupil Lajos viaszgyertya-öntönél NagyLévárd (Pozsony m.). * Leégett szeszgyár. Bátorkeszröl írják, hogy ott f. hó 11-én éjjeli két óra tájban a Stein Felix tulajdonát képező gazdasági szeszgyárban tüz támadt. A tüz oly óriási gyorsasággal harapózott el, hogy a veszélyben forgó gyár megmentésére gondolni sem lehetett és a tűzoltóság tevékenysége e miatt tisztán a több ezer hektoliter szeszt magában foglaló reservoir megmentésére irányult. Ezt sikerült is keresztül vinni, a gyár azonban teljesen leégett. A kár meghaladja a 200.000 koronát, mely azonban biztosítás révén megtérül. A tüz oka ismeretlen. Óriási lett volna a veszedelem, ha a szeszraktár is meggyullad, mert ez esetben az elhárithatatlanul bekövetkező robbanásnak beláthatlan következményei lettek volna. * Betöréses lopás. Meszes István esztergomi lakosnak a dinnye-szőlő dűlőben levő gunyhóját ismeretlen tettes a napokban feltörte és az abban télire elhelyezett álló szőlőt ellopta. A kár 20 koronányi. * Csendélet Köbölkúton. Köbölkúti tudósítónk irja, hogy ott f. 11-én éjjel a község közepén vakmerő bátorsággal végbevitt több lopás történt. Szauder András ottani lakosnak az istállójából három lovát szerszámostól rabolták el és néptelenné vált a ludólja is. Vas János gazdának zárt udvaráról a szekerét lopták el. Türk Bernát kereskedő és Stampay János fötanitó ottani lakósoktól pedig a hízóban levő ludak tűntek el. A csendőrség erélyesen nyomoz s mint értesülünk, a tettesek oláh cigányok, akik a túlsó járás területén annyira befészkelődtek immár, hogy éjjel nem is tanácsos az országúton egyedül járni, vagy utazni. * Betörés. Oláh György nagysápi lakos f. hó 7-én eltávozott hazulról. Aznap estefelé meglepetéssel vette észre, hogy lakását ismeretlen tettes kifosztotta. A gyanú Sárközi Józsefné ottani lakos ellen irányul. A csendőrség erélyesen folytatja a vizsgálatot. * Hárman egy ellen. Régi haragosa volt Mános Károly puszta domokosi cselédnek Bán László sárisápi lakos, a ki f. hó 6-án Bán István és Papp Sándor társaságában megtámadta Mánost és hármasban ugy elverték a boldogtalant, hogy csak ugy recsegett az oldalbordája. A sértett fél a bíróságnál keres elégtételt. Felelős szerkesztő: Dr. CSAJKA ERNŐ. N y i 1 t-t é r.*) Yan-e baj a tüzőrtelepen ? E cim alatt az »Esztergomi Lapok« október 13-iki számában a hirek között egy minden alapot nélkülöző közlemény jelent meg, amely személyemet oly szinben tünteti fel, mintha a tűzoltó telep benzin-motorját én rontottam volna el, s ezáltal vált szükségessé a készítő gyár szerelőjének elhozatala. Mint hogy a nagy közönség hallgatásomat könnyen arra magyarázhatná, hogy a dolog tényleg ugy van, kötelességemnek tartom arra válaszolni. *) E rovat alatt megjelenő közleményért a beküldőt terheli a felelősség. Szerk. Három izben történt már, hogy a motor kezelésével megbízott Országh Kálmán szertárnok a motort üzembe hozni nem volt képes. Kétszer azonban, miután csak kisebb kezelési hiba volt, én a motort a kezelő szertárnok többszöri felkérésére üzembe hozta/n; harmadszor azonban, midön ismét a szertárnok volt az, a ki hozzám jött — ezt tanukkal bizonyíthatom — és kért, hogy nézzem meg a motort mi baja, oly hanyagságot tapasztaltam, melyet helyrehozni nem tudtam. Ekkor azon tanácsot adtam, hivassák a gyár szerelőjét. Ez megtörtént és én a szakértő szerelő javításánál jelen voltam, aki nekem megmagyarázta, mi volt a hiba. Kijelentem e helyen, hogy kész vagyok egy bizottság előtt az ismét nem működő motort üzembe hozni, a mire a szertárnok most sem képes, pedig mióta a gyár szerelője megjavította, senki a szertárnokon kivül a motorhoz nem nyúlt. Ebből a t. közönség könnyen megítélheti, ki a hibás; ki experimentál, én-e vagy a szertárnok ? Mert nagy önhittség kell ahhoz, hogy a szertárnok magáról azt állítsa, miszerint a motor kezelését érti, holott azelőtt még csak nem is látott egyáltalában motort. Én rólam pedig, aki már 4 hónap óta állandóan kezelek hasonló motort és ez idö óta semmi baj nem fordult, elö, azt meri állítani az általa sugalmazott közleményben, hogy kísérletezek. Tudomására adom, hogy akkor még rövidszárú nadrágban járt, mikor én már motort kezeltem. Igaz ugyan, hogy az utóbbi 10 év alatt csak 4 hónap óta kezelek ismét állandóan motort, de nem következés, hogy amit az ember régebben tudott, azt később elfelejtse. Különben én csak azon csodálkozom, hogy a tűzoltó-egyesület tiszti széke ezt a szertárnokot még mindig megtűri állásában, holott számtalanszor bebizonyította, hogy azt betölteni nem képes. Ha azt az összeget, amit évenkint neki és a gépekre való felügyeletért fizetnek, összetennék (úgy tudom 1400 korona), azért kapnának egy kitanult géplakatost, aki egyszersmind vizsgázott gépész is és megszűnnék minden rendetlenség. A szertárnok pedig jobban tenné, ha elmenne ismét perecet árulni, itt a kedvező alkalom, jön a tél. Gondolom, ahhoz jobban ért, mint a gépkezeléshez. A vizsgázott gépész alkalmazásával még haszna is volna a tűzoltó-egyletnek, mert a mostani sűrű 10—20 koronás lakatos számlák elesnének, a mennyiben az illető azt szívesen elvégezné. Esztergom, 1901. okt. 17. Márkust Győző. SzőlőoltYányok szokvány minőségben. A legkiválóbb 42 bor- és csemegefajokban fajtisztán, teljes jótállással. Élőkerités. Grleditschia csemeték és magvak. Uradalmaknak, községeknek három évi törlesztésre is adatik. = Óriás tövisű, igen gyorsan fejlődő sövénynövény. Ez az egyedüli, melyből oly örökös kerités nevelhető pár év alatt, rendkívül csekély kiadással, melyen nemhogy ember, de semmiféle állat, még az apró nyulak sem hatolhatnak át. Minden rendeléshez rajzokkal ellátott ültetési és kezelési utasítás mellékeltetik. Ezer csemete elég 200 méterre. Ára 12 korona. Diócsemeték. Óriási jövedelmet biztositó voltánál fogva, ennek tenyésztése számos gazdaságban az utóbbi időben rendkivül elterjedt. Szines fénynyomatu főárjegyzék ingyen és bérmentve küldetik minden rendelési kötelezettség nélkül. Az árjegyzésen kivül még egy olyan könyvet kap ezzel, ki azt cimére ingyen és bérmentve küldetni kéri, mely nincsen az a ház, vagy család, ahol annak tartalmát haszonra ne fordítanák, városon, falun, pusztán, gazdag vagy szegény családnál egyaránt. Igy még azoknak is igen érdekében áll, kik rendelni semmit sem akarnak, mert benne számos oly közlemények foglaltatnak, melyek mindenkinek nagy szolgálatot tesznek. Czim: „Érmelléki első szőlőoltvány-telep" Nagy Gábor. N.-Kágya, u. p. Székelyhíd.