ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-09-29 / 40. szám

sági tagokra való tekintetből — egy hóval később tarthassa. Ebbe a miniszter nem egyezett bele, de megengedte azt, hogy a tavaszi közgyűlés április 29. helyett május, az őszi szept 26. helyett október 15-én tartassák. Az idei őszi közgyűlés lesz az első a megváltozott terminussal. Ennek tárgyait az állandó választmány f. hó 26-iki és október 12-iki ülésén késziti elö. * Tanitónőválasztás volt e hó 21-én Nána községben, a mely alkalommal az iskolaszék ál­tal megválasztatott Hagara E. tanitónö, a ki ál­lását a napokban foglalja el. * Bizottsági közgyűlés. A magyarországi latin és görögszertartásu róm. kath. tanitók segély­alapja központi bizottságának 1901. évi augusz­tus hó 24-én tartott XVIL közgyűléséről fölvett jegyzőkönyv nyomtatásban megjelent és szét­küldetett. Közli a megjelentek neveit, melyek után a bizottsági elnök, dr. Walter Gyula prae­latus-kanonok megnyitó beszédjét olvassuk. — Az elnöki jelentés szerint a módositott alapszabályok megerősítése a közoktatási minisztertől minded­dig meg nem érkezett. — Az elnök által beter­jesztett számadások szerint a mult évre kiadatott segélyezésre és költségekre 1156 korona, ösz­töndíjra kifizettetett 3100 kor., segély és gyám­pénzekre 4000 korona. Az 1901. évben felosztás alá esö 9212 kor. 95 fillérből az alapszabályok 7. §-a szerint jut: ösztöndijazásra 3685 kor. 18 fill., segély- és gyámpénzekre 4606 kor. 48 fill., az országos árvaház alapjának gyarapítására 921 kor. 29 fill. — Azután az elnök indítványára kimondja a bizottság, hogy a folyó évben segé­lyekre 4000 kor., az ösztön dijakra 3500 koronát szavaz meg. — Az ösztöndijak megszavazásánál az elnök jelenti, hogy régi ösztöndíjas lesz 23, egyenkint 100 koronával; betöltendő 12 hely ä 100 koronával. — A 12 uj helyre folyamodott 58. — Segélyezés iránt beadatott 166 folyamod­vány és ezek közöl 100 folyamodót ä 40 koro­nával segit a kiutalt 4000 korona összegig. Az esztergomi föegyházmegyéböl a következők segé­ly eztetnek : Dualszky Károlyné mohácsi, özv. Far­kas Jánosné kelenyei, Hanusz Győző kisváradi, özv. Harag Jánosné vadkerti, Horák Bernát hont-nádasi, özv. Janda Rezsöné szent-kereszti, Juhász József névedi, Kanka János nagykosztolányi, özv. Mórász Ignácné esztergomi, Szokoly István bussai tanitók, összesen 10. — örömmel jelentette az elnök, hogy a kath. tanitói árvaház, illetve segélyalapja szaporodott. Ugyanis Boltizár József püspök, ált. érs. helynök 25 éves püspöki jubileuma alkalmá­ból 400 koronát, a párkány-járási tanitói egylet 200 kor., az esztergom-járási tanitók népnevelő egylete 200 kor., Pintér Eleonóra egy 100 frtos kötvényt adományozott. Végül megalakították az árvaházügyi bizottságot: elnök dr. Walter Gyula, tagok Petrovácz József, Walter Károly, Ember Károly, Erdélyi Imre, Kászonyi Alajos, Gubicza Lajos. E bizottság feladata lesz még Vézinger Károly praelatus-kanonok indítványa értelmében kérni O Felsége legmagasabb kegyét arra nézve, hogy az állami sorsjáték jövedelméből a kath. tanitók árvaháza javára is kegyeskedjék segítsé­get juttatni. * Gázvilágítás. A gázvilágítás berendezé­sére ajánlatot tett céggel a városi tanács már teljes megegyezésre jutott s a megegyezési pon­tokat össze is állította s kiadta a főügyésznek, hogy készítse meg a szerzödéstervet. * Politika a főorvos kérdésben. Ez a specialitás nálunk van. Ebben a választási han­gulatban, még a megüresedett megyei főorvosi állás körül is próbálgatja a politika szárnyát csat­togtatni, elég szégyenére magának az ügynek. A boldogult Mátray örökségére ugyanis többen pályáznak, névszerint dr. Wertner Mór muzslai járási orvos, dr. Berényi Gyula városi kerületi orvos, dr. Böchrich bátorkeszi és dr. Horacsek Gyula esztergomi járási orvos. Az uj főorvosnak kvalifikált rendörorvosnak is kell lenni s a főis­pán nevezi ki. Az igazság, a méltányosság és az uzus szerint rendesen azt szokta a főispán kine­vezni, kinek legtöbb szolgálati éve van a me­gyénél, és a ki par force az orvosi tudománynak élve, bizonyos orvosi tekintélyre tett szert. Mi nem praejudikálunk egyik jelölt képessége, sze­mélye ellen se, de azt még sem hagyhatjuk szó nélkül a politikai korrektség szempontjából, hogy dr. Bohrich érdekében, mert Kobek Istvánnak rokona, mozgósítják Hazay osztálytanácsost, ki viszont Kobeknek atyafia s fent potentát lévén, a miniszterelnök kebelbéli titkára. Persze a sakk­húzás ki van számítva s a kártyába mindenki belát. Reméljük azonban, hogy a főispán, a kiről szeretjük hinni, hogy a méltányosság és közügy szeretetének j-egyében lett a mienk, nem fogja magát magas protekciók által befolyásoltatni, s nem üt el érdemes és korosabb pályázókat fiatal protezsáltek kedvéért. * Nem megy a hajó. A Duna gőzhajózási társaság f. hó 28-án a budapest—bécsi hajójára­tot beszüntette. * BérszerzÖdés. Nem régen körülményesen megírtuk, hogy a fökáptalan szebellébi birtokát 12 évre bérbe adta Ráthoff-Schmidt és Szenes Rezső bécsi lakosoknak. E hirünk után egyik helyi lap téves értesülés után azt irta, hogy ez a bérszerzödés nem köttetett meg s a káptalan a birtokot tovább is házilag kezeli. Most azon helyzetben vagyunk, miszerint — reflektálva a téves híresztelésre, kijelenthetjük, miszerint a bérszerzödés kedden reggel lett aláírva a bérlök által. A fökáptalan nevében Niedermann Pál kir. tan., mint a fökáptalan jogügyi tanácsosa irta alá. * Halálozás. Nozdrovici Nozdroviczky Mik­lós fájdalomtól megtört szívvel jelenti a maga, ugy gyermekei, valamint a nagyszámú rokonság nevében, hogy a gyengéd hitves, a szorgos anya, a jó testvér és rokon nozdrovici Nozdroviczky Miklósné szül. Weisz Mária hosszas, türelmes szenvedés után folyó évi szeptember 24-én d. u. 47 8 órakor életének 51-ik, boldog házasságának 20-ik évében jobblétre szenderült. A megboldo­gult földi maradványai folyó évi szeptember 26-án d. 5 órakor fognak a gyászházban a római kath. egyház szertartásai szerint beszenteltettek, és ezután a családi sírboltba helyeztettek. Az engesztelő szent mise folyó évi szeptember 26-án d. e. 10 órakor volt a kir. városi plébánia-temp­lomban az Urnák bemutatva. Esztergom, 1901. évi szeptember hó 24-én. Az örök világosság fényeskedjék néki ! nozdrovici Nozdroviczky Anna férj. Meszes Ferencné, nozdrovici Nozdro­viczky Olga férj. Kari Györgyné gyermekei. Vései Ferenc kir. erdöfelügyelö, Weisz Lujza férj. Liptay Jánosné, W T eisz Anna férj. Hisz Jónásné, Weisz Ede, Weisz Gizella férj. özv. Roger Helffy Jenöné testvérei. Liptay János, Hisz Jónás, Schwab György sógorai. Kari György Meszes Ferenc vejei. Kari Edit unokája. * Tanügyi hirek. Jakubovich Sándor vittenci, Kmoskó István óturai, Lehotay Vilmos závadai, Monts István hont-bessenyödi és Tuider Károly telki-i kántortanítók; —• Brichla Pál kisfaludi, Gratzer János szelőcsei, Janda Győző nagymod­rói, Kováts Lajos kisbaj esi, Majorosi Antal loóci, Mayerszky Mihály hodrusbányai, Puha Lászjó várkonyi, Prudovits tótmegyeri, Schäßer István tardosi és \arnay János tótmegyeri osztálytaní­tók; — Dubek Alojzia lukai, Glosz Anna detre­keö-csütörtöki, Kupka Franciska osztrói, özv. Lindtnerné Majthán Erzsébet felsö-legendi, Mátéffy Vilma zsitva-ujfalusi, Palik Julia perbete-szent­miklósi, Pauer Józsa nagy-lucsi, Szkubék Otília karancssághi és Urbán Jolán hodombányai taní­tónők állásukban véglegesen; —• Klauz János szempei osztálytanító és Windisch István fenyő­kosztolányi kántortanító pedig állásukban ideig­lenesen erősítettek meg. — Pelczer István garam­kelecsényi kántortanító fötanitóvá neveztetett ki. * Kiszenvedett. Cziegler János süttöi mészá­ros, akit e hó közepén súlyos lábtöréssel szállí­tottak be az érseki kórházba, szerdán kiszenvedett. Ezt az embert operálta dr. Mátray s ezen mű­tétnél szerezte halált okozó sérülését. Cziegler holttestét csütörtökön Süttőre elszállították. * Kínából megérkezett Brutsy Gyula keres­kedésébe azon theaszállitmány, melyet a lazaris­ták prokuratora küldött Sanghaiból. A thea kap­ható a nevezett kereskedésben 8 és 4 koronás dobozokban, vagy kisebb mennyiségben 1 dekát 20 fillérért számítva. * Szálloda és vendéglő megnyitás. A helybeli »Korona«-szálloda új bérlöt kapott, aki, azt október hó 1-én fogja katona-zenével meg­nyitni. Ajánljuk lapunk mai számában közzétett hirdetését olvasóink figyelmébe. * Erzsébet-emlék Szölgyénben. * Hazafias és kegyeletes ünnepély folyt le folyó hó 22-én Szölgyén községben. E község intelligens közön­sége boldogult Erzsébet királynénk emlékére közadakozásból emlékoszlopot építtetett, s annak felavatását a fenn jelzett község s a környék nagyszámú lakosságának jelenlétében tartotta meg. Az emlékmű 4% méter magas, cementtel épí­tett, kívülről márványozott tégla-obeliszk, mely a község erdejének szélén, vadvirágos réten, pa­takparton áll. Az emlékmű körül padokkal ellá­tott sétahely terül el, mely hárs, jávor és rózsa­fákkal s egyéb díszcserjékkel van parkírozva. Az emlékoszlop tervezésének s felállításának keresz­tülvitelében a község tanitói karát s Hausner Ede primási erdészt illeti az elismerés. Az ünnepély magasztosságát igen emelték a tanitói kar dalár­dájának hazafias énekei, Szvoboda Román tanító­nak hazafias lelkesültségtöl áthatott alkalmi be­széde, továbbá Szabó Endre tanitó által hévvel előadott »Erzsebet« cimü alkalmi óda. Az ünneplő közönség hazafias lelkesedéssel oszlott szét az ünnepély befejeztével. * Uj szénforrás. Az »Esztergom-Szászvári Köszénbányatársulat« doroghi telepéről az a hir érkezik, hogy ott egy új, gazdag szénérre akad­tak, mely Öt méter vastag. Nagyon elkelne, ha új bánya volna nyitható, mert a másiknak vízzel való elöntése több száz szegény embert fosztott meg biztos kenyerétől. * Iskolai alapkő letétele. Az újonnan épülő szölgyéni r. kath. népiskolának alapkövét f. hó 24-én tette le Ziskay Imre szölgyéni plébános az egyház áldásának kíséretében, mely után az ünnepélyre egybegyűlt közönséghez lelkes beszé­det tartott. Az új iskolát a község 53000 korona költségen építteti modern paedagogiai követel­mények szerint. * Asszonypletyka — késő bánat. Keser­vesen megadta az árát a haszontalan pletykál­kodásnak Simon Juli szentgyörgy mezei leányzó. Nemrégiben huszárok voltak beszállásolva a ke­rületbe és Simon -Juli állítólag azzal rágalmazott egy pár leányzót, hogy a »huszároknak nudlit föztek«. Nem tudni miféle rettenetes sértés van ebben, de bizony a rágalmazott leányzók sértés­nek vették a dolgot és kelepcét vetettek a rágal­mazónak. F. hó 22-én tánc volt a Votka-féle korcsmában. A haragvó lányok oda csalták Simon Julit, aki mitsem sejtve velük ment. Ott aztán Hübler Anna, Üveges Lizi, Erös Juli lefogták, Üveges András meg Gódor Mihály pedig megpo­fozták, földre teperték és irgalmatlanul elverték. Az elvert leányzó bántalmazóit feljelentette. * öngyilkossági kísérlet. Blaskó Julianna, Szenttamási Béla ügyvéd szobaleánya, f. hó 22-én marólúgot ivott. Az öngyilkosjelöltet a közkór­házba szállították és sikerült az életnek megmen­teni. Tettét azért követte el, mert áldott állapot­ban volt és szégyenével a halálba akart menekülni. * Félholtra verték. Halászka Imre városi kisegítő mezőőrt f. hó 22-én este a Déda dűlő­ben levő kerületében eddig ismeretlen — vise­letükről ítélve p.-maróthi — emberek megtá­madták és félholtra verték. A megvert embert a közkórházban ápolják. A tettesek kinyomozá­sán a rendőrség és a csendőrség fáradozik. * Irodalom és művészet. Szűz Mária virágos kertje, ezen kitünö október havi olvasmány, még mindig kapható. A ritka becscsel biró vallásos műnek irányát már ismeri az olvasó közönség nagy része, hiszen 5000 példány forog abból kézen. A szerző, egy tudós és bölcs lelkiatya, a keresztény élet legfon­tosabb erényeire oktat benne sok lelki öröm, ki-

Next

/
Thumbnails
Contents