ESZTERGOM VI. évfolyam 1901
1901-09-29 / 40. szám
alapokra van fektetve ? — A liberális jelölt úr e kérdésem elöl úgy tért ki, miszerint látja, hogy én vitát szeretnék provokálni, tehát ezt elkerülendő, a feleletet függőben tartja. De ugyan miért? Hisz ha politikus, ha meggyőződéssel vallja elveit, hát lehetne ez ellen is érve . . . Ettől a pillanattól kezdve valami féiszegséget tapasztaltam a jelölt úrban. Először csak azt vettem észre, hogy kopasz, azután gyanakodni kezdtem, vájjon nem festi-e a bajuszát; majd megint komikusát találtam a mozdulataiban, és végül határozottan csúf embernek találtam és kissé oly ismerősnek az arczát. Hol láttam ? Gondolkoztam és hirtelen eszembe jutott: valami illusztrált lapban vagy képcsarnokban, mert olyan vonásokat láttam az arczán, mint a milyennel azokal a fővárosi vén ruékat festik, akik ott a nagy város zajos bűneiben mulatva, pezsgőben fürödve és hattyú pelyhekkel ágyazott nyugalmukban — agyoncsigázzák magukat. Brr! Rájöttem a legrosszabbra, hogy ez az ember ellenszenves, hogy bánt a jelenléte . . . . És mindennek, ha okát keresem, rájövök, hogy azért van, mert ezen ember az: »mely« az én nézeteim ellen dolgozik, úgylehet — meggyőződése ellenére . . . Ilyen formán megtudtam magamnak magyarázni, hogy miért dolgoznak önök, politikusok, miért törnek oly hévvel az ellenjelölt romlására; megértettem, hogy miért kifogásolják, miért találnak benne ezer hibát s hogy miért áldoznának vérükkel eszméikért. De méginkább megértettem akkor, midön a néppárti jelöltet megismertem. Még mielőtt láttam volna, mint meggyőződést szuggerálta lelkembe valami mistikus erö, hogy ez az ember csak szimpatikus lehet. Ez az én hitem védője, ez az én eszméim felkarolója és harcosa; ez az: »aki« ismeretlenül is régi otthonossággal helyezkedik bizalmamba. No és midön megismertem ? Szép embernek nem mondom; hizelegni nem akarok neki azon egyszerű okból, mert eleget hízeleg a kortestollú mellé tűzött arczképe, — de én lelkesülök ezért az emberért. Erös, férfias vonások; határozott fellépés, nyilt, a mai korban már ritkaságszámba menő becsületes, őszinte tekintet; és meggyőző, ellenfeleit is lekötelező szónok. Vonásaiban meg van a volt katonatisztnek erélye, azon erély, mely meg volt az ősében, a rácverő 48-as tábornokban. Nem fogok csalódni azt hiszem, mikor remélem, hogy ö is a rácverő nevet veszi fel. Oh! igazán, — én nagyon szeretném, ha az ellenfél lerakná előtte politikai fegyvereit, ép úgy, mint hős vére előtt Ozoránál letette Róth és Filipovics a magyar igazság ellen törő rác fegyvereket. Pardon ! Már elég talán ! Üdvözli: Márga.*) Választási mozgalmak. Esztergom. Folyó hó 22-én tartotta Frey Ferenc programmbeszédét, melyet nyomtatásban is szétküldött választóinak. Megelégedéssel töltötte el a hallgatókat az okos és tapintatos tartalom, melyben a képvisefö-jelölt ismert egyénisége tükröződik. Ha október 2-ika minden zavar nélkül fog elmúlni, úgy a csendes napot nagyrészt e beszédnek kell köszönni. Puff. Ez kérem nem azt jelenti, hogy Szaczelláry úr pezsgős üveget bontott fel, nem. Ez azt jelenti, hogy leült, vagyis plüre esett. Mert kérem, aki nem tud arabusul — arról búsul; aki pedig nem tud korcsolyázni, ne menjen a jégre, pardon ! a politika sikos mezejére. Őszintén sajnáljuk őt, aki talán e rokonszenvet visszautasítja, de mi már oly javithatlanok *) Márga, Márga ! — maga akaratlanul is aktuális. vagyunk, hogy politikai ellenfeleinket (?) is megsajnáljuk, ha azok szánandók. A dorogi kerület szabadelvű jelöltje bús kortesnótákat fog énekelni, mit automata instrument kisér zenével. E mellett a zene mellett fogja ringatni aztán politikai szereplésének bölcsőjét és altatgatni a választási harcokból visszamaradt emlékeit. Szaczellári bukása kétszer kettő = négy. Pártja részéről mindenesetre büneül tekintenék a felsülését, ha egyáltalán a rendelkezési alap valamivel is segítené. Szacelláry úr teljesen a maga kontójára csinálja a dolgát, s ha valaki maga csíp magán egyet, ám magányosan is jajgasson. Minderre nem volt szüksége, beláthatta volna azt már szereplése elején, akkor még midőn a pártjabeli és mandátumában ülő képviselő társa ellen dolgozott, hogy ez »tisztessegtelen verseny «-nek fog a közvélemény örökösen arnyat kereső szeme előtt feltűnni, de nagyon csodáljuk, hogy nem tudott akkor eléggé méltányos lenni, mert hisz előbbi tisztességes foglalkozása alkalmával csak tapasztalta, mily áldatlan az ilyen konkurrencia. Azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy két nappal előbb megjósolhatjuk Szacelláry úr bukását. Tesszük pedig ezt az önhittségnek legkisebb árnyéka nélkül, de meggyőződésünknek legmélyebb hangján. Szacelláry fogásait nem kárhoztatjuk ; úgy szeretne boldogulni, a hogy nem rösteli. A néppártra ráfoghatja, hogy antiszemita párt, de öreá igen is bizonyítva lesznek súlyosabb vádak: törvényellenességek. Az ö vádja azonban eloszlik ott, a hol az értelem kezdődik, és megtörik azon izraeliták elismerő és rokonszenves nyilatkozatán, a kik meghallgatták Perczell Bélát csütörtökön Párkányban ; ellenben Szacelláry úr ellen jegyzökönyvek, tanukkal aláirt jegyzökönyvek fognak, beszélni. Hogy a néppártot ütik az apró cseprö vidéki társadalmi újságok, ez csak természetes ! A kormány mellett szabad politizálni, s ha a kormány mellett politizálnak, mi sem termésrzetesebb, hogy minket szapulnak. Ez elnézhető ! — utóvégre is most van szezonja a politikának, most kóstolhatnak bele az ilyen lapocskák a magas politikai régiók esővizébe; — mert ha már kauciót nem is, de ilyen szolgálatot csak most tehetnek a politikának önzetlenül. Ezt tőlünk megtehetik s nem reagálunk a Szacelláry és Kobek hangulatból eredő támadásokra, de a jó izlés ezt már a szerénytelenség rovatába irja. Szacelláry már különben látja, hogy a szerencse csillaga hanyatlik és ép azért minden eszközt felhasznál és detronizál. Azt hisszük a mandátumot mindezek dacára sem kapja meg, mert a pótválasztás — a mi pedig biztos — már nem fogja reményekkel kecsegtetni. A Szemere párt. A függetlenségiek mar egy kicsit jobban állnak mint a liberálisták. Ok erősen biznak. Bizalmuk erös pártjukon alapszik; a Szacelláry ellenes hangulat már gyűlöletté változik; kortes taktikája minden jó érzésű embert fellázit, tehát Szemere pártja folyton nő és nő. Szemere nagy aktiót fejt ki. Mi eddigelé tiszteltük politikai hitvallását, mert hisz a dorogi kerületben ö politikai ellenfele a néppártnak, de több helyről érkező tudósításaink mondják, hogy Szemere úr kilépett volna a velünk szemben elfoglalt nyilt hadállásából és meg-meg simogatja Perczelnek már elmondott beszédjét. Biztosítjuk a jelölt urat, hogy a néppárt nem stenografáltatja le az ö beszédjeit s nem keres abban sem elvi sem formai hibákat. A falvakban a Szemere párt úgy aránylik a néppárthoz, mint egy a kettőhöz. Legtöbb hive lesz Párkányból, mert ott pláne izraelita honfitársaink nagy eröt fejtenek ki — nem hogy a függetlenségi lobogó jusson diadalra, — de hogy Szacelláry megbukjék. Perczel Béla. A néppárt, minden önámitás nélkül mondhatjuk, a dorogi kerületben kitűnően áll. Perczel kitünö és meggyőző szónok. Magvas, népies és könnyed beszédeit olyan közönség hallgatja meg, a milyen egyik pártnál sem észlelhető. E hó 22-én tartotta, mint tudósítónk irja, Bajnán. Impozáns látvány volt, mikor a Bajnával szemközti parton Perczel kíséretével megjelent. Elöl a bajnai legények nagy bandériuma haladt, tekintélyes szavazó polgárok kocsijai követték őket, melyeknek mindegyikén a kibontott hatalmas Perczel-zászlókat lengette a szél. A jelölt kocsiját piros lajbis, borjuszáju ingujjas legények kisérték. Pont 1 j 3 12 órakor érkezett a menet Bajnára, a hol is mozsárágyuk dörgése, zeneszó és fehér ruhás leánykák fogadták. Koszoruzottan felvirágozva haladék nélkül a főtérre vonult a menet, a hol Hermán József plébános üdvözlő szavai után Perczel kezdett bele programmbeszédébe. 3 / 4 óráig tartott, nemes tűzzel s szónoki hévvel előadott beszédéből a meggyőződés s a meggyőzés oly ereje érzett ki, hogy hallgatóit egészen elragadta. És ezt maga a kis számú liberális intelligentia is kénytelen volt elismerni. Már 1 felé járt az idő, mikor az egész lakosság összegyűlt tömege oszolni kezdett, de még késő estig folyton hallatszottak a csoportok »Éljen Perczel Béla!« » Éljen a néppárt I« Általában az egész községben erősen nyilatkozik a hangulat Perczel mellett. Szemere pártja itt gyöngén áll, zászlója sehol sem látható; Szacellári zászlója csak főkortese, a patikus, a zsidók s néhány zsellér házán lobog, mig a Perczel zászlóiért valóságos versengés folyik s önérzettel nézi, a kinek jutott, mint leng háza fölött a néppárt zászlaja. Még aznap, vasárnap délután folytatta a néppárti jelölt útját Epöl felé, hol nem kevésbé meleg fogadtatásban részesült. Itt csak valami Smideg nevü kazár polgártársunk iparkodik egyes zsebében tartott existentiákat Szacellári pártjának megfogni. Különben a zsidóknak iránta mutatott szinpatiája gyanakvóvá tehetne könnyen bennünket származása iránt. Igy csak az előbbi pályája iránt táplált rokonszenvnek tudhatjuk be recipiált honfitársaink eme feltűnő kegyét. Bajnára visszatérve s,az éjt ott (a plébánián) töltve Sárisáp, Kirva és Uny következtek 23-án sorra s a jelölt valóban bámulatos erővel mindenütt vagy félórás beszédet tartott. Bár e községben a néppártot csak rövid idő óta ismerik, Kirva tiszta néppárti. Mulatságos látni, hogy a Szacellári-zászlóknak csak hegye van kidugva a padlásablakokból; — a mi nyilván nagy lelkesedésre mutat Szacellári iránt. Szemere pártja itt is gyönge, —• hivei inkább a kerület felsőbb részén (Nyergesujfalu, Süttö, Nagysáp) vannak. 24-én Dágh és Csolnok jöttek sorra. Mindkét helyen az őszi munka dacára is meglehetős tömeg hallgatta Perczel beszédeit. Perczel 26-án Párkányban mondott programmbeszédét. Előző nap kiragasztott plakátok hirdették az eseményt s a templom-téren egybesereglett néptömeg mutatta, mennyire érdeklödnek a néppárt jelöltjének beszéde iránt, dacára annak, hogy legkésőbb jött a jelöltek között. Egy szájhös fráter azzal a célzattal ment oda, hogy okvetlen megtévesszék a szerintük »zsidófaló« jelöltet, de bizony nem volt alkalmuk erre, mert Perczel beszédének elején meggyőzte hallgatóit, s hova tovább fejtegette programmját, annál inkább hallatszottak fel az elismerés hangjai. Még a zsidóság is helyeselte az egyes pontokat és aki már lekötelezve volt egyik másik pártban, e beszéd hallatára végtelenül sajnálni kezdte, hogy nem várta meg, mig Perczel kibontotta zászlaját. Azért igy is csoportosan szegődnek híveivé. Több tekintélyes polgár még az nap este összejövetelt tartott és elhatározta, hogy a jelöltet még a választás előtt mégegyszer meghívják, hogy bizalmas hiveit megismerje. Kortesnóta is akadt elég. Finomabb meg vastagabb. Mutatványul közlünk egy párt: Szemere is jobban tenné, Ha útját másfelé venné. Mert ki rád szavazzon, Huba, Nincs oly bolond a faluba. * Szacellári szegény Szacelláry Jobb lesz neked a börzén játszani Tovább is csak pezsgőben utazni, < Mandátumból ugy se lesz itt semmi. Köbölkút! kerület. A köbölkúti kerületben a legerősebb pártja Bonitz Ferencnek van. Utána Kobek jön s végül Szauder. Ez utóbbi alacsony műveltségi fokon álló, sokat próbált existencia, ki már minden volt, csak »nagysagos úr« nem. Maguk a választók vicceket faragnak Szauderre, s komolyan nem veszik, de mivel Szauder atyjának — ki egyébként tisztességes földmives ember — kiterjedt rokonsága van, nem rázhatják le magukról. Ilyen alakkal dolgozik a Kossuth-párt. Ez kétségtelen, minden jóizlésü embert gondolkozóba ejt, és kevés lesz olyan választó polgár, ki Szauderre szavazna. Kobek István ágyban fekvő beteg és úgy vélekedik, hogy öt már csak az gyógyítaná meg, ha a kerület választói meleg mandátum-boroga-