ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-09-01 / 36. szám

muzslai munkatársunk: hogy Kóbos István kovácsmester feleségét Szilva Rozáliát megölte, az emberben duló vak szenvedély, a féltékenység dühöngése. Evek óta üldözte a fiatal asszonyt a férfi oktalan és őrült féltékenységgel. Minden alaptalan gyanúra megverte és bezárta feleségét a lakásba. Mult hó 22-én szintén ilyen dolgon pörlekedtek, midön az asszony ebéd után a padlásra ment, hogy kimosott ruháit felteregesse. A féltékeny kovács erről nem tudott, s keresésére indult az asszonynak. Midön a padláson megtalálta, újból kezdte a szidalmazást és végre a folyton magával hordott tört az asszonynak gyomrába szúrta. E rémtett elkövetése után minden fegyverét magához véve a szőlőbe menekült s mindenkit lelövéssel fenyegetett, ki hozzá köledik, egy csendőr-őrjáratnak azonban mégis sikerült öt elfogni és Komáromba kisérni. Felesége kiszenvedett, a boncolás a halál okául elvérzést állapitott meg. * Öngyilkossági kisérlet. Fürst Gyula csévi kereskedő szombaton három izben kísérelte meg megválni az élettől. Háromszor csavarta meg egy nap alatt a kötelet nyaka körül, de mindannyiszor észrevették szándékát és még idejekorán levágták a kötélről. A makacs öngyilkosjelöltre most hozzátartozói őrködnek. Fölhívás a selmeci MMriai nagy búcsúra! A Selmecbányái Kálvária 1901. szeptember •15-én fönnállása 150 éves jubileumát ünnepli. Hogy az ünnepségek Isten dicsőségére, a lelkek igaz hasznára és mindnyájunk épülésére szép rendben menjenek végbe, a következőkre kérjük a Főt. Lelkiatyákat és az ájtatos népet: 1. A föt. Plébános Urakat alázattal kérjük, kegyeskedjenek a népnek ezen búcsút kihirdetni, a búcsún résztvevők számát följegyezni, nem különben a vezető nevét, és ezt 1901. szeptember 5-ig alólirt plébánia hivatallal közölni. 2. Kivált a búcsún résztvevő föt. Plébános és Káplán Urak kegyeskedjenek mielőbb jelentkezni, hogy szállásukról gondoskodhassunk. 3. A búcsúsoknak már péntek este Selmecbányán kell lenniök, mert a teljes búcsú elnyerésére csakis szombaton és vasárnapon lehet érvényesen áldozni. — Ha tehát a zarándokok későn jönnek, úgy vasárnap, az utolsó percben nem leszünk képesek őket megáldoztatni. 4. Gyónni a búcsú előtt egész héten lehet, áldozni azonban csakis szombaton és vasárnap. Igy szól a teljes búcsúról az egyházi regula. 5. Mivel az óriási néptömeg Selmecen mind meg nem gyónhatik, múlhatlanul szükséges, hogy a ki csak teheti, otthon gyónjék. S ezért mély alázattal kérjük a ftdő. Lelkiatyákat, kegyeskedjenek zarándoklatra induló hiveiket otthon meggyóntatni. — Főleg kérjük a Selmecre vezető utak mellett lakó Lelkiatyákat, gyóntassák meg szívesen a népet, miként ez másfél század óta szokás. 6. A főt. Lelkipásztor Urakat alássan kérjük, jöjjenek el Selmecre a lehető legnagyobb számban. Azt hisszük, hogy 50 gyóntató Atyának jó 3 napi munkája lesz. 7. A teljes búcsú elnyerésére okvetlenül szükséges, hogy a zarándokok szombaton délután, vagy vasárnap járják be a szt. Hegy 24 állomását. A ki csütörtökön, pénteken vagy szombat délelőtt járja be a Kálvária stációit, az nem tett eleget a búcsú föltételeinek. 8. Szeptember 14-én, azaz szombaton d. u. 4 ó. litánia a pléb. templomban, 5 ó. litánia a Kálvárián kitett Szentséggel. Szeptember 15-én, azaz vasárnap reggel 6 ó. csöndes szt. mise a pléb. templomban, 7 ó. énekes szt. mise a pleb. templomban. Ez után indul az ünnepélyes processió a szt. Hegyre, melyet fényes assistenciával rnaga Boltizár József esztergomi Érseki Helynök Ur fog vezetni. Ezen processional minden zarándok csoportnak összetömörülve és a maga lobogója alatt kell a Kálváriára vonulni, még pedig oly sorrendben, a minőt a selmeci rendezőség fog megállapitani. Tanácsos lesz már 7 órakor rendbe állaniok a soroknak. Mihelyt a processió fölért a sz. Hegyre, a Püspök Úr O Mga a sz. Lépcsők alatti nagy térségen a Fájdalmas Anya szobránál ünnepélyes pontificális misét mond. Ezen mise alatt egy külön énekkar fog énekelni. A sz, mise Te Deummal kezdődik. A szent Hegy minden oltáránál lesz ugyanezen időben szent mise. A főpapi sz. mise után 3 sz. beszéd lesz, mint egyébkor: német a Hegy tetején, magyar a sz. Lépcsők alatti téren, tót az Alsó templom előtt. D. u. 5 ó. a Kálvárián litánia kitett Szentséggel. 9. Ezen jubileum alkalmából egy érdekes könyv lát napvilágot 3 nyelven, cime: „A selmeci Kálvária története, ájtatosságai stb." Terjedelme 200—220 oldal, 31 képpel és sok cimerrel; ára teljes diszes vászonkötésben 1 kor. 20 fillér. Kapható külön-külön magyar-, tót- és német nyelven, a Kálvárián és a plébánia épületében egész éven át, a búcsú napjain pedig ezen fölül sátrakban is. A fényesen kiállított könyv csak azért oly rendkívül olcsó, hogy a legszegényebb ember is hozzá juthasson ehhez a gyönyörű emlékhez. A befolyó jövedelem a selmeci kálváriáé. 13. Vasárnap az ünnepélyes szent mise és sz. beszédek alatt a sz. Hegyen énekelni, kürtölni, stáció-utat végezni tilos. Podhragyay Pál, prépost-plébános, a rendező bizottság elnöke. Esztergom 1848—49-ben. j? (10) A fegyverkezés a fenyegető veszély közeledésével az egész országban lázas lelkesedéssel foganatositatott s hogy a jelentkező sok katonát fel is lehessen ruházni és a rendes sorkatonaság nívójára emelni a kormány, az ország szükségleteinek rögtöni fedezése céljából adakozásra hivta föl a nemzetet. Ezen adakozásokat és kölcsönöket beszedendő Esztergom város közönsége egy bizottságot küldött ki, melynek eredményes működéséről alább lészen szó. Magában a városban május közepén nagyban készültek a tisztújításra. A kijelölő választmányt máj. 19-én választottak meg, Besze János elnöklete alatt, majd a máj. 23-iki közgyűlésben az országgyűlési követválasztás összeírására bizottságot küldtek ki. Maurovicz Rezső elnöklete alatt e bizottságba beválasztattak: Jagasis Sándor, Beimel József, Effner Ferenc, Huttsneider Gáspár, Gáli Ferenc, s mivelhogy a szomszédos községeknek a városhoz való kapcsolása, azoknak elöljárói által többször kérelmeztetett, azok kivonattak a megye kerületéből s a szab. királyi város választókerületéhez csatlakoztak Sz.-György mező, Sz.-Tamás és Érsek-viziváros lelkészei, jegyzői és bírái is beválasztattak e bizottságba. A városi képviselet kérdésében is a csatlakozott részek döntöttek. Ugyanis a szab. kir. város lakosainak száma nem haladta meg azt a törvény által megkívánt számot melynél fogva a városi képviselők számát a közép számításba vett városokéval eformán állapíthatta vón meg, de a kapcsolt részekből jóval több került ki a megkívánt számnál, s igy a 82 képviselő megválaszthatása biztosítva volt egy előbbi határozat mellőzésével május 24-ére tétetett. Nagy mozgolódás volt, készülődés és korteskedés a követválasztásokra is. A választás jam. 2-ára tüzetett. Ugy a megyében mint a városban, az ország déli részeiről jövö aggályos hírek, a politikai párt alakulások és a toborzások miatt rendkívüli lázas élet uralkodott. A városi nemzetörségnek megint akadt elég dolga, hogy a rendet fenttartsa és sok esetben a polgári közbiztonságot megvédje. A már egyesült nemzetőrség parancsnokává a kormány Besze Jánost bízta meg, ki ezen alkalommal őrnagyi rangot kapott. Beszének kiváló érdemeit különben legjobban méltatja azon" ministerelnöki leirat, mit a város egy májusi közgyűlésén a közönség lelkes éljenzése között olvastak fel: 1848—128 szám. A' ministerelnök Esztergom város tanácsának. A' ministerium egyik legszebb kötelességének ismeri, a' közcsend, és bátorság fentartása tekintetében kitüntetett hazafiak érdemeit nyilvános dicsérettel elismerni. Ennek következtében meg hagyom e' városi tanácsnak, miszerint a' magát illy nyilvános dicséretre kitüntetöleg érdemesített Besze János nemzetőrségi Őrnagynak nevemben, teljes megelégedésemet és köszönetemet azon hozzá adással nyilvánítsa, miszerint az említett őrnagyra nézve, a' nemzet örsereg rendezésinél, minden esetre állásához, és a' köz bizodalomhoz mért tekintet fog fordíttatni. Pesten Május 10-n 848. A' ministerelnök távollétében Deák Ferenc* A haza felsegélyezését célzó adományok is sűrűn gyülemlettek. Rövid időn belül a város 4 negyedében működő bizottság elszámolása szerint magában a városban 2073 frt 23 krt gyűjtött,, ezenkívül még számosan adtak igen értékes arany és ezüst díszmunkákat, ékszereket. A takarékpénztár külön 200 ezüst forintot adott a haza. oltárára, kölcsönképen pedig még 200 forintot utalványozott. A ki csak tehetett valamit, tett, valamit adott. Az egyszerű földmives nép^ gabonát adott, mit aztán rendesen elárvereztetett a város, és a befolyt összeget szolgáltatta be illetékes helyére. Úri hölgyek függőket, karéket adtak, öreg urak régi kardokat, a diszmagy arjaikról sok értéket ajánlották fel. Valóságos kincses ház volt a.varosház egyik terme, s a felhalmozott értékek között nem egy bírt nagyobb történeti értékkel mint ténylegesen. Régi ezüst serlegek, kupák, tányérok; a korábbi ötvös művészet nem egy ritka műremeke várt itt a beolvasztásra, hogy csengő váltó pénzben legyen segítségére a megszorult hazának. A céhek, társulatok ezenfelül testületileg is adakoztak^ T . .A vármegyében szinte megkezdték a honvédelmi adakozások beszedését. Itt is bizottságokat neveztek, kik aztán a megyét apróbb kerületekre osztva szedték az önként felajánlott adományt. A megye közönségének máj. 25-iki gyűlésében Mayer István tanár hatásos, beszédben ecsetelte a nemzet veszedelmét s e célból azt javasolta, hogy a vármegye által a "magyar nyelv terjesztésére tett 1000 és néhány forintnyi alapítványt is adják hasonló célra. E javaslatot az egész megye közönsége egyhangúlag elfogadta s megéljenezte Mayert, ki beszéde végeztével egymásután húzott ki zsebéből 12 ezüst kanalat és két ezüst sótartót. Ezzel megkezdte az értéktárgyak gyűjteményét, mert ezután számosan jelentkeztek ilyen adományokkal. Az izraeliták között is dicséretre méltó mozgalom indult meg. Aláírásokat gyűjtöttek maguk között, hogy egyházuk kincseit a hon hasznára fordíthassák. Taros kanonok kezdeményezésére a fökáptalan több ezer forintot juttatott a bizottság kezéhez s ezenkívül a fökáptalan tanácsa elhatározta, hogy egy egész ezüst oltárt ajánl fel, melyről egykor József császár a 12 apostol színezüst alakját elvitette és pénzzé veretvén őket a világba szétküldte, hogy az ö igéit hirdessék. A megye községei közül is versengés támadt az adakozásokban, kivéve a tót községeket. Legdicséretre méltóbban adakozott Bucs község. Itt sokan 4—5 frtokat adományoztak. Legszűkebb marku volt Csév, mert itt a lelkészt és az uradalmi szolgát kivéve más nem adakozott. Május végén ez adakozások a megyébeá 20,000* frtot tettek ki pénzben, s ezekhez járult a nagymennyiségű értékhalmaz. Ekkoriban történt, hogy Hevesmegye közönsége át irt Esztergommegyének, miszerint a kormánynak a megyék bizalmat szavazandó ez egy küldöttség utján minden megye tolmácsolja a minisztérium előtt. Erre nézve a fent emiitett gyűlésben határozatba ment, hogy a minisztérium iránti bizalom mindenütt és igy Esztergommegyében is rendithetlen, de hogy a küldöttségre foraitandó költséget inkább a haza oltárára teszik. Ezen értelemben válaszoltak Hevesnek s ezt országos indítványa téve minden megyének megküldötték. (Folytatjuk.) Irodalom és művészet. Az esztergomi érseki tanitóképző MáriaTársulatának ér- és vezérkönyve. Kiadja dr. Trikál József intézeti hittanár. Ara egy korona. A díszesen kiállított könyvecske a Mária-Társulat eszméjét ismerteti meleg és hóditó hangon, egyszersmind kézi könyvül szolgál a tagoknak a társulati'szellem ébrentartására és ápolására. Magyarországban úttörő munkát végez e könyv, mivel kevés helyen virágzik a Mária-Társulat, igen sokan nem is ismerik annak nagy horderejű jelentőségét az ifjak vallásos nevelésébén. De vannak hitoktatók, kik készséggel gondoznák tanítványaik vallásos érzületét e kiváló intézménynyel, azonban nem ismerik annak szervezetét. Főleg ezeknek figyelmét hívjuk fel, hogy ezen becses művecskéböl éltető és lelkesítő felvilágosításokat nyerve a közönséges színvonalon fölülálló hitoktatókká legyenek.