ESZTERGOM VI. évfolyam 1901
1901-07-28 / 31. szám
dek kárt szenvednek az ö szivtelenségük miatt. A község h. jegyzőjét és káplánját, kik a háromból egy-két fecskendőt a tűz továbbterjedésének meggátlására fordittatni sürgettek, a szívtelenek káromkodások és szitkokkal űzték el a községház udvarából; pedig egyes szélesebb udvaroknál meg lehetett volna szakítani a tüz menetét kevés viznek a tetőre való fecskendésével. Az elégett 43 háznak fele megmaradhatott volna. Igy azonban egyesek oktalanságának, vagy talán kárörömének, hogy most az emberemlékezet óta tűztől megóvott házakra is rákerült a sor, egy egész házsor áldozatul esett. A kár hivatalos felbecsülés szerint kitesz 54,000 koronát. Ebből nem egészen 20 ezer korona volna födözve a házaknak tűzkár elleni biztosítása által, ha a biztosított összegek levonás nélkül kifizettetnének. Apró marhában és baromfiban is tetemes kárt szenvedtek a leégettek. Mennyi tömérdek kárt szenved e község az utolsó két évtized alatt gyakori tüzesetek miatt és mégis ugy halljuk, hogy vannak a községben többen, akik a megkezdett artézi kútfúrás folytatását minden áron akadályozzák. Ilyen a falusi gazdálkodás. Két-három ezer forintot megtakarítanak és ötven-hatvan-százezreket is elveszítenek. Akinek nem lehet tanácsolni, azon nem lehet segíteni. * Szenes József mücukrász Esztergom, Lőrinc-utca, takarékpénztár uj bérpalotájában. Ajánlja Kugler-sütemény, torta és fagylalt különlegességeit a legmodernebb formákban és legfinomabb kivitelben. — A hires Delicieux-torta, mely a milleniumi kiállításon a cukrászati cikkek közt az első dijat nyerte, 2 koronáért naponta frissen kapható, vidékre 2 kor. 40 fillér beküldése mellett bérmentve küldetik. * Kifogott hulla. A város határában a mult napokban egy 24—26 évesnek látszó férfi hulláját dobta partra a titokzatos Duna. A hatóságok a halott agnoszkálása tekintetéből minden intézkedést megtettek. Esztergom 1848—49-ben. (6) Az ország ekkor egy nagy válságos idö előtt állott. Az országgyűlés feloszlott, hogy az uj népképviseletet létre hozza; az első felelős minisztérium pedig munkához látott. Nehéz munkához. Délen a határvidék lázongott, nyilt, ellenséges állást foglalt, s az éjszaki megyékben is izgatott a pánszláv propaganda. Esztergom megye tót lakosságú községeit a felvidéki pánszláv agitáció ugyan nem vonta keretébe, de még sem hagyta hatás nélkül. Hozzájárult ezen hangulathoz, hogy a megye előbbi vezetői közül, mint feljebb láttuk, néhányan nem helyeselték a hatalomra jutott önálló kormány rendelkezéseit, s e miatt részint visszavonulva a közélettől, birtokaikra mentek gazdálkodni, részint csöndben politizálva, terjesztették ferde nézeteiket. A megyebeli nemzetőrség szervezése nagyobb bajjal járt, mint a városi. Igen nehezen ment a nép felvilágosítása a szervezkedés céljait illetőleg, s a ministerelnöknek Pesten ápril 21-én kelt, s a hatóságokhoz intézett azon felhívása, mely szerint a nemzetőrség egyelőre csak olyan helyeken irandó össze, hol ez iránt a lakosság körében semmi ellenszenv nem tapasztalható — egy időre teljesen elejtette a megyei nemzetőrség rendszeres szervezését. Esztergom város maga a gyors hírszerzés által mindig a fővárosi hangulatot vette magára, és sietve iparkodott az ország első városával a nemzeti ügy mozgalmaiban versenyezni. Az országgyűléseken alkotott törvények kihirdetésére ápril 25-én rengeteg nép sereglett össze. Mindenki vágyott meghallgatni az alkotmányosságnak híradóit. A városházi nagyterem szűknek bizonyult e gyűlésre s igy a sokaság kívánatára a szabad ég alatt, a városház előtti téren tartatott meg a törvényhirdető közgyűlés. Feszült figyelemmel hallgatta a nép a hitelesített törvények kihirdetését, örömujjongással fogadta minden cikkelyét, és vége hossza nem •volt a lelkesedés riaoó kitöréseinek. A rend és belső béke fentartására alakult országos bizottmány feloszlásáról a belügyminister következőkben értesítette Esztergom városát: Elnök Űr! A' ministeri országos ideiglenes bizottmány folyó hó 20-kán megszűnvén munkálkodni, addig is mig a' közrend fentartására vonatkozólag részletesb utasítást adhatnék, ezennel meghagyom önnek, miképen ez iránt kelendő utasítást egyenesen csak nekem öt naponkínt tegye meg, azon kivűl, hogy előző intézkedést vagy rögtöni segedelmet igénylő esetekről tüstint értesítend. Megjegyzem, mikint több katonaság még ez ideig sem érkezvén meg, a' rendnek és csendnek fentartó elemeit a' népben 's a' népnek il.ető osztályaiban kell önnek feltalálnia, különösen az által, hogy a' nép tévedéseiből felvilágosíttassék, és az által hogy a' vagyonosokból a' törvény értelmében a' nem. zetőrség szaporíttassék, és hazafiúi tiszte 's fel adata annak kellőleg megmagyaráztassék. Budapest April 21-én 1848. Beliigyminister. Szemere Bertalan. Ezen leiratot felolvasván, a közig, választásokról szóló törvények magyarázata és pótlásául a következő ministeri rendelet olvastatott fel: Esztergom város közönségének. A miért oly soká minden foganat nélkül vívtanak az ország városai, és azok, kik a városi élet fejlesztésében, egy osztály kiváltságosabb érdekén túl nemesebb, nagyobb eredmények után törekednek, az végre beteljesedett, beteljesedett oly mértékben, milyenben azt még kevéssel ezelűtt alaposan reményleni teljességgel nem lehetett. Azon bilincsek, melyek á városok szellemi mőködését és anyagi térekvését nehezítek, feloldattak •, a válaszfalak, melyek azon egy község érdekegyesítését, az értelmessegek öszvesítését gátolák, elenyésztettek •, — azon százados visszaélés, mely a községi igazgatás hatalmát kevésnek kezében örökítvén, az érdekelt polgárok üdvös befolyását kirekeszté, igazságos választási és tanácskozási rendszerré változtatott. Ime, a mely törvény után a városi lakosok régóta esengtenek, az most már kezeinkben van. A törvény feltétlen tisztelése, pontos végrehajtása, valamint azon készség által fogják bebizonyítani, hogy az új életre érdemesek, melyei a kölcsönös jogok és közrend védelmére és fentartására folyton közre munkálandanaknem tevén külombséget a megtámadok s a megtámadás iránya közt, hanem vagyon és vagyonbiztosságát mindenkinek egyiránt védvén. A városok eddig fenállott igazgatási módja megszűnik •, és a törvény értelmében újabb rendszerrel cseréltetik az fel. A régi rendszer a közvélemény támasza nélkül szűkölködött. Nem volt az többé alkalmas arra, hogy a polgáriasodásnak megfeleljen, s befolyása alatt a szabad fejlődés és a rend egyképen szenvedett. Ennél fogva az 1848: 23. t. cz. foganitására rendelem, hogy a 11-dik §. tartalma szerint nyilvánosan tartandó közgyűlés, mellyben egyedül az eddigi tanács és választott polgárság bir tanácskozási és határozási joggal, haladék nélkül összehivattassék. Hogy ezen gyűlés a város lakosai közül elnököt válaszszon, ki a tisztújítást vezetendvén, képviselőséget igen, de városi hivatalt nem vállal. Hogy ezen gyűlés a várost lehetőleg egyenlő kerületekre ossza el. Hogy ezen gyűlés válasszon egy középponti küldötséget aképen, mi szerint minden választó kerületre legalább öt tag jusson. Hogy ezen gyűlés jelelje ki a' választás nagját, melly a törvény szentesítésétől számított hat hétnél későbbre ne essék. Hogy a választás helye mind a választók számának, mind a nyilvánosságnak megfelelő legyen. Hogy ezen közgyűlés czélszerű figyelmeztetést bocsásson ki az iránt, hogy a 6-dik §. iránti képesség igazolására megkívántató adatokkal magát mindenki kellőleg ellássa. Ezekután a középponti küldöttség kerületek szerint feloszolván, az illető kerület öszves lakosságát, a 22-dik §. teljesítése végett pontosan öszve irja; mi megtörténvén, legfölebb öt egymásután következő napot határoz és hirdet, melyeken az illető kerületben összeülvén, a választás jogát igénylőket személyesen elfogadja, a 6-ik §. szerint kimutatandó képességet megvizsgálja, és az illetőket a mintául ./* .•//." alá mellékelt lajstromba bejegyzi. Ki a legfölebb öt napig terjedhető idő alatt magát az összeíró kerületi választmányok előtt nem jelentette, a végből a középponti választmányhoz már nem járulhat. A képességi lajstromozás befejeztetvén, a választók névsora, megtekinthetés végett, legalább 3 napig közhelyeken kifüggesztetik, és ettől számítandó 3 nap alatt a bejegyzettek iránti észrevételek a középponti küldöttség által elfogadtatván, irántuk ez határoz, s a választók megállapított jegyzékét a közgyűlésnek beadja, mellynek egy példánya nekem beküldetik. A választők gyűlését a választási elnök nyitja meg', a gyűlés pedig a 13. §. értelmében a lakosság számához képest, legalább 10, legfölebb 17 tagból álló kijelölési bizottmányt szerkéz, mely az elnökkel együtt a nyilatkozó közvéleményre is figyelve, egyenkint minden tiszti állomásra három alkalmas egyént, bevett vallás különbsége nélkül, jelöl ki, — és egy, avagy a körülményekhez képest több szavazatszedési választmányt küld ki, mely egy avagy több helyen a szavazásra ügyelvén, a szavazás eredményét a közgyűlésnek bemutatja. Az előkészületi ezen közgyűlést harmadnapra követi a tisztválasztási gyűlés, melyben a 15. §ban elősorolt tisztviselők, és a választott polgárság tagjai hivatalaikról lemondanak •, a választási elnök pedig a tanács alakulásáig kapitányt, tiszti ügyészt és jegyzőt helyettesit. Mindenek előtt a polgármesteri állomásra történik a kijelölés, és választás. A választás addig foiytattatik, mig a 15. §ban említett állomások mind betöltetnek. A választás teljesen bevégeztetvén, a többséget nyert egyének állomásaik szerint tiszti esküvel leköteleztetnek, és a törvény által kiszabott hatáskörbe lépnek. Ezután kezdődik a képviselők választása, kik kijelölés és bevett vallás különbsége nélkül a közgyülésileg már nevezett választmánynak felügyelése alatt eleve meghatározott és kihirdetett számban választatnak meg a 21. és 22. §. rendelésének aránya szerint. A váiasztottaknak nevei szinte a választók nyilvános gyűlésében kihirdettetvén, azok is esküvel leköteleztetnek, és a tanács tagjaival közgyűlést képezvén, a törvényhatóság minden jogait és kötelességeit a törvény értelmében átveszik és gyakorolják. Fővonalait érintem csak ezen rendeletemben a választási eljárásnak, hogy azokra nézve a városokban egyenlőség divatoztassék, meg lévén győződve, hogy azon részletes intézkedések, miket a hely, a népesség száma, mivelődési foka, es egyéb viszonyok igényelnek, azon jó szándékú őszinteséggel fognak végzésileg elhatároztatni, és foganatba vétetni, melyet a hon minden hű fiában feltenni jogom van. A haza jelenleg a városok fejleményeit éber figyelemmel kiséri, mert erezi, miképen azoknak feladása: értelmiségben, rendszeretetbeni és községi élet által fejlődni szokott áldozatkész szellemben példát tünteti fel, mely követésre épen ugy kecsegtet, mint erkölcsi hatalma által kéntelenítő is ; mert erezi, hogy ellenkezőleg, ha a háborgás, a rendbontás városokban büntetlenül erőre kap, könnyen szerte harapódzik, és az ipar, kereskedés, forgalom megakasztása, megzsibbasztása által a polgárokat Ínségre és fejetlenségre juttatja, Azért férfihoz illő józan határozottságot, és a szabadságot feltételező rend fentartását ajánlom mindenek előtt", ajánlom a városnak összes, ajánlom minden egyes lakosnak külön érdeké, ben", mely rend legfőbb támaszát birja a folyton szaporítandó nemzeti őrseregben, melynek alkalmazását, további utasításig is, a városi elnökre, a választás ideje altt pedig a választási elnökre bizni, czélszerünek vélem. A bölcseséggel és magasztos érzettel alkotott törvényeket tisztelni kötelesség! azokat rázkodtatás nélkül végre hajtani,, dicsőség, mely jutalma mind azoknak, kik a közös haza szent ügyének előmozdításában lelkisméretesen fáradoznak. — hz. eredményből itélendem meg az akaratot, mely, ha szilárd, mindig czélt ér. Budapest, April 20. 1848. belügyminister Szemere Bertalan^ A jelen levők nagy része a törvények kihirdetésének befejeztével, azt kívánta, hogy ezen népgyűlésben, a 23. t.-c. 11. §. szerinti, s a városi tisztújítás megtartására választandó elnököt nyomban válasszák meg, mire határtalan éljenzéssel Besze Jánost kiáltották ki elnöknek. 1 ) Erre Besze szólásra állott és figyelmeztette a gyűlést a törvény szigorú megtartására. Megmagyarázta a polgárságnak, hogy elnököt a törvény értelmében nem az összes polgárság, hanem a tanács és választott polgárság fogja megválasztani. A polgárság bizalma, úgymond, a törvény figyelembe vétele nélkül, ha öt választja, egy percig sem vállalja el az elnökséget, mivel a. törvénytelen választást becsületesnek nem tartja. Azért szabad polgárokhoz illően tartsák tiszteletben a törvényt s ne avatkozzanak olyan dolgokba, melyek még most körükbe nem tartoznak ;l várják be nyugodtan a tanács és választott pol-| gárság határozatát, mert ez meggyőződése szerinti oly elnököt fog választani, ki iránt a nép teljesI bizalmát nyilvánulni tapasztalja. 2 ) Színházi krónika. Minden betü olvasó ember észrevehette,, hogy vannak irók, kik nagy előszeretettel ragaszkodnak egy és ugyanazon thémához és ebben szinte kifogyhatlanok. Mindig ugyanazon tárgyról zengenek végnélküli áriákat, egy eszmét fej-j tegetnek egy életen át, és szinte megütközik azj ember, ha egy eltérő irányú cikk alatt látja aJ megfigyelt nevet. Az olvasók ezt rögeszmének] mondják, mi tollforgató emberek pedig szere-l lemnek. Mesés lelkesedés az, végtelen ragaszko-| dás, a mivel csügg az iró egyetlen thémájánJ Ezért az eszméért kész volna mindent feláldozniJ még életét is. Becéző szerelemmel tárgyalja azl irányát és művészi vénáját talán képtelen más-l hol kifejteni mint e tárgynál. Nem rögeszme ezl kérem! Még az sem rögeszme, hogy egy vici-J nálís iró egész cikksorozatot küld be egyik helyiJ lap szerkesztőségéhez ezen a címen: »A tengeri ütközetek befolyása Esztergom város köztiszta-l ságára.« Még ez sem rögeszme, csak egy kicsit! megvadult ihlet. I De mert most a saját személyemet is idei keverem, elfogadom a közönség nézetét és eláru-l lom, hogy nekem is volt egy ilyen rögeszmém I a szinházi bírálat. Volt mondom, mert már nincsl alkalmam, hogy hódoljak ez iránynak. Minden! elkövettem, hogy fejlesszem lelkemben az esztel tikai ízlést, figyeltem, látva lestem egyes müvé-| szí individualitás fejlődését és lelkembe véstem] paragrafusokként minden kívánalmát a művészeti nek. A nemzeti színház egy földszinti harmadul soros sarok ülése volt az a hely, hol lelkenl elégett, hol átmentem a tűzkeresztségen. A kritikusok atyamestere, szegény jó Silbersteim Ötvös Adolf egyszer megveregette a vállam, él Szűri Dénesnek, ki akkor rendezte sajtó alJ »Dramai impressiok« cimü, nagy hirü kritikai tanulmányát, valamit mondott felölem. Nenl tudom mit mondott neki, de végtelen ambíciói ébresztett bennem az a tudat, hogy ez az embel velem csak egy pillanatra is, de foglalkozott. Ettől fogva neki feküdtem a tanulásnak és nézetemel Tolsztoj gróf »Mi a művészet« cimü munkájárl alapítottam, az abban jelzett esztétikai munkákal mind megszereztem, szóval a thémámért az élei temet adtam volna, s mi történt? Mikor már elél erősnek éreztem magam ez irányban, — lecsal pott a végzet és én ama bizonyos körülményei hiánya folytán ide pottyantam, egyszerű szürke! riporternek. | J ) Maiina János egykorú jegyzeteiből. 2 ; Pesti Hirlap 1848. május 6.
