ESZTERGOM VI. évfolyam 1901
1901-06-30 / 27. szám
partján, nézi a szélkorbácsolta hullámokat és — sir meg imádkozik. * * A Balassagyarmati Kath. Legényegylet saját alapja javára a Szamkó-féle fürdőkért (nyári szinkör) újonnan átalakított helyiségében június hó 29-én, sz. Péter és Pál ünnepén műkedvelői előadással egybekötött zártkörű nyári táncvigalmat rendez, melyen szinre kerül Kisfaludy Károly »A partütök« c. vígjátéka. Kezdete este 8 órakor. Belépti díj: Személyjegy 2 korona. Családjegy 3 korona. Karzatjegy 40 fill. Az előadásra váltott jegyek — a karzati jegy kivételével — a táncmulatságra is belépti jegyül szolgálnak. Kedvezőtlen idő esetén a tánc a szinkör fedett helyiségében leend. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. * Az se mindennapi szokás, ahogy Kovácsik Lukács kesztölci lakos vált meg az életétől. A halál önkéntese ugyanis felakasztotta magát, de nem kötélre, a mint eddig gyakorlatban volt, hanem drótra. Ugy látszik az életuntat nem igen bántotta a hiúság, mert újítására nem kért szabadalmat; pedig az orvosok véleménye szerint ilyen mód gyorsan kiszenvedett. * A jó barátok. Szenes János és Bán László sárisápi legények igen jó barátok voltak és együtt is dolgoztak a tokodi bányákban. A napokban munkából haza menet valami fölött a jó barátok összekaptak, félre téve minden rokonszenvet, egymást kölcsönösen úgy elpüfölték, hogy sokáig fognak rá emlékezni. A rövidebbet Szenes húzta, ki e' miatt a szolgabírói hivatalnál feljelentette barátját. Esztergom 1848—49-ben. (4) Alig oszlott fel a gyűlés, midőn a városban ingerülten hullámzó tömegek csoportosultak a városház előtt. A nyugtalanságot az idézte elö, hogy a városba délután érkező Pesti Hirlap Pest városának a rend és béke fentartására szervezett bizottmányának egy országos felhívását tudatta. E bizottmány ugyanis, midőn V. Ferdinand azon adott szavát, mely szerint a magyar felelős minisztériumot teljesen függetleníteni fogja, később tanácsadói unszolására, úgy akarta módosítani, hog)'- a had- és pénzügyi tárcát az ausztriai ministerium lássa el, egy határozatban tiltakozását nyilvánította, s a csatlakozásra az emiitett lapban az összes törvényhatóságokat felkérte. Az izgalom egyre nőtt. Fokozta ezt az általános vagyonbizonytalanság, mit a már szervezett nemzetőrség ugyan mindinkább iparkodott rendezni, mindazonáltal azon korszerű jelenség, mely minden ilyen alkalommal nyilvánul, és veszélyezteti a közvagyont, ez úttal sem maradt el. A megyegyülésröl szétoszlott közönség szinte a gyülekezethez csatlakozott, hol már hirtelen feltűnt népszónokok nem épen hízelgőén nyilatkoztak a király bécsi tanácsadóiról, s közbenközben forradalmi felkiáltások is voltak hallhatók. A tömeget lecsillapítandó, a már előbb emiitett bizottság, melyre a nemzetőrség szervezése mellett a város csendje is bizva volt, nyomban Pinke főbíróhoz sietett, hogy egy népgyűlést összehívandó, alkotmányos formában tárgyaltassék a pesti bizottmány felhívása, mert igy félő, hogy a nép elragadtatva a zavaros híresztelések által, olyan tüntetésre vagy lépésre vetemedik, a melyet a még nem egészen szervezett nemzetőrség nem csak hogy csillapítani képtelen, hanem a közügynek is ártalmára válik. Pinke föbiró nyomban intézkedett, szét hirdetve a városban, hogy másnap, márc. 29-én a város közgyűlést tart, melyen minden polgár megjelenhet, és az alkotmányos formák szerint letárgyalják a kényes kérdést. A nemzetőrség is azonnal közbe lépett és a nép megnyugodva oszlott szét, hogy másnap annál impozánsabb nyugalommal és számmal jelenjék meg a gyűlésen. A város tanácsa még az nap érintkezésbe lépett a megye első alispánjával, s e tárgyról tanácskozván elhatároztatott, hogy a megye közönsége szinte azon napon tart egy, csupán a szóban forgó felhívásra vonatkozó gyűlést. A nép — mely a városban levő megyeiekkel csak növekedett — igy két részre oszlott, azonban, mindkét helyen oly tömegben jelent meg, hogy alig volt képes a tenger embert a két tanácsterem magába fogadni. A városi népgyűlésen, midőn a pesti választmány felhívását az elnöklő föbiró előadta, roppant zaj keletkezett. A kifakadások erös hangja kényszerité az elnököt, miszerint figyelmeztesse a közönséget, hogy midőn alkotmányos jogait gyakorolja, óvja meg tekintélyét, s nyugodtan, higgadtan mérlegelje a dolgokat. Erre szűnni kezdett a zaj, s a közgyűlés elhatározta, hogy a Pest városi bizottmány tiltakozó határozatát magáévá teszi, ezzel azon felszólításnak, hogy a tiltakozáshoz csatlakozzék, eleget tesz, miről nyomban levélben értesiti a választmányt, de egyúttal Maurovitz Rezső országgyűlési követet is felszólítja, hogy minden tehetségével támogassa azokat, kik a királyt ezen veszedelmes lépéstől visszatartani iparkodnak. 1 ) Egyszersmind azon kérelemmel fordult a kormány bizottságához, hogy az esztergomi nemzetőrség részére 600 darab lőfegyvert eszközöljön ki sürgősen, mert az örsereg lőfegyver híján csak kaszákkal van fegyverkezve. A vármegye közönsége szinte felháborodva fogadhatta a hirt, s ott is ugyancsak izgatottak lehettek a hangulatok, mit, más adat hiján, abból a rövid értesítésből is kiolvashatunk, mit Palkovics Károly, mint a megye főjegyzője a Pesti Hirlap april. 2-án megjelent számában ir. A tudósítás, mely a főjegyző jó tolláról országszerte tanúskodott, szó szerint ez: »Esztergom megye összes közönsége mart. 29-ikén következő határozatot hozott: A rend fentartására megbízott pesti állandó választmánynak a Pesti Hírlapban f. hó marc. 28-ikról a 12-ik számban foglalt felszólításából megértvén, miként az régi országnyomorgató rendszer barátai arra akarják kényszeríteni a felséges királyt, hogy a had és pénzügyet — tehát a nemzet idegét és vérét — a nemzeti magyar kormány kezéből kivegye, és igy királyi szent szavát álmagyarázatokkal meghiúsítsa — felmerült a szükség, hogy a pragmatica sanctió azon része, mely a magyar király függetlenségéről szól, teljesedésbe lépjen, de a magyar nemzet jogai biztosíttassanak. A megyei közönség mélyen áthatva azon lelkesedéstől, melyet benne a felelős magyar ministerium életbelépése a kivívandó és biztosítandó nemzeti szabadság reménye ébresztett' — a pesti választmány lesújtó aggodalmát rokonszenvvel osztván, kinyilatkoztatja, miként lejártnak hiszi azon időszakot, melyben a korlátlan kormányok népeik igényeivel büntetlenül játszottak; lejártnak hiszi az Ígéretek ámításait, mert más nemzetekkel karöltve a magyar is követeli mindazon jogát, melyeket az idö által fejlesztve, Isten adományaként magáénak ismer. — A nemzet függetlenségét bábbá aljasitani nem engedi, s ennek szeplőtelen megóvására az uralkodó dinasztia és a jó fejedelem iránti hűsége kijelentése mellett, minden megtámadások J ) Eszt. vár. levéltár: Tanács jkv. 1848. iránt magát védelmi állásba helyezendi, végre kijelentvén, miszerint a szeretett királyt a nemzet kívánalmaival ellenkezésre indító tanácsosokat, bárkik is legyenek azok, hazaárúlóknak, a. dinasztia ellen hűtleneknek s a rájuk következendő fenyíték alá vonandónak tartja. Mely határozatát Esztergom vidékén létező szimpathia és hangulat tanúsításául, valamint lelkes közmunkálataira számithatás biztosítékául, a pesti választmánynak elküldeni rendeli.« (Folytatjuk.) Irodalom és művészet. A magyar kath. iskolák feladata és fejlesztésének alapjai. Irta Bertalan Vince. Ára 1 kor. 20 fillér. A magyar kath. iskolaügynek egyik jeles és hivatott előharcosa e füzetben adja eszméit és gyakorlati jó tanácsait a kath. iskolák fejlesztéséről. Hozzáértés, lelkesülés és folyékony, jó izü irály jellemzik a füzetet, melyet az olvasó közönség figyelmébe ajánljunk. Megjelent: A Bibliai Történetek Magyarázata, iskolai és magán használatra a Felnőttek Bibliájából összeállitottta Adjutus Secundus. I. rész. Ószövetség; 60 képpel és 5 térképpel. Ára 1 korona 60 fillér. Ezen tankönyv főképen a gymnasiumok és reáliskolák alsó osztályai számára készült, azonban aa ezekkel egyenrangú iskolákban is alkalmazható. Közli a feltétlenül szükséges magyarázatokat, melyek okvetlenül szükségesek, hogy a bibliai események helyes felfogására irányt adjanak. Diszes kiállítása és berendezése miatt nem csak iskolai, hanem magán használatra is, különösen pedig ajándéknak igen alkalmas. Hittanárok kívánatra tiszteletpéldányt kapnak. Megrendelhető Adjutus Secundus cimén Szatmáron. Megjelent az esztergomi érseki kisdedóvónöképzö-intézet értesítője az 1899-900. és 1900— 1901. iskolai évről. Közli Számord Ignác igazgató. — A bevezető értekezés bemutatja az intézet módosított tanitástervét abból a célból, hogy esetleg mások is hozzászólván, minél mefelelöbbé és tökéletesebbé tegyék az óvónőképzők tanitástervét. Ezen tanulságos körülmény után következik az intézet főhatóságának és tanári testületének névsora, az elvégzett tananyag ismertetése. Igen szép képet nyújt az intézet életének főbb mozzanatairól szóló leírás, melyben látjuk az uralkodó szellemet és a nevelés számos tényezőjét, melyek nagyon előnyös véleményt keltenek az intézet értékéről. — A növendékek száma volt az I. évfolyamban 31, a Il.-ban 32. Képesítésre jelentkezett 43; a vizsgát letette kitűnően 4, jelesen 13, jól 2, elégségesen 1, a többi visszalépett. Végül a szükséges tudnivalókat olvassuk a javitó vizsgálatokra, beiratásra és a felvételre vonatkozólag. Aki e jeles intézet iránt érdeklődik, az igazgató készségéből megkaphatja az értesítőt. A magyar középosztály lapja, a Hazánk, a legutóbbi időben egészen visszatükrözi azt a fellendülést, a melyben a politikai viszonyok átalakulása következtében az agrárpolitika részesült. A magyar agrárpolitika ezen bátor és szókimondó orgánuma tartalmasságában gyarapodott, terjedelemben növekedett, a szerkesztőség Buday Barna vezetése alatt egyesíti magában azokat a publicistikai és gazdaságpolitikai, valamint szépirodalmi erőket, a melyek a lap nyolcesztendős pályafutása alatt a politikai, társadalmi és gazdasági egyesületek nagy munkájának bátor harcosai voltak a tollal. A Hazánk különösen foglalkozik a vidék ügyeivel, állandó összeköttetésben Az uj nyári menetrend Párkány-Nána és a főváros között. Érvényes 1901. évi május 1-tot. Sz. v. Gy. v. Gy. v. Sz. v. Gy. v. Sz. v. Sz. v. Gy. v. Sz. v. Th. v. sz. sz. Sz. v. Th. v. sz. sz. Sz. v. Sz. v. Gy. v. Sz. v. Gy. v. Sz. v. Sz. v. Gy. v. Gy. v. Sz. v. 615 730 800 925 145 215 235 615 6 20 940 1000 ind. Budapest ny. p. u. érk. 705 745 845 945 1105 150 555 845 900 925 1 0 45 706 803 1018 217 254 333 7O8 1041 lioo f Vácz > 614 651 754 1004 118 506 750 852 952 739 821 1050 235 322 410 1 741 1116 1133 Nagy-Maros 541 616 720 •1 931 1 433 713 833 917 807 839 ' 1 1116 1 347 446 815 1 1 > r Esztergom-Csavargözös A 1 505 1 644 855 401 6 35 1 1 8 44 821 848 909 1130 259 359 500 726 830 1157 1214 éi *k. Párkány-Nána ir d. 451 5!2 630 832 8 40 1237 344 620 749 805 829 Budapest—Esztergom (helyi érdekű vonal). Sz. v. Sz. v. Sz. v. Sz. v. Sz. v. Sz. v. Budapest nyugoti p. u. ind. Esztergom érk. 6 45 . 8'58 2 40 456 6 40 853 Esztergom ind. Budapest nyugoti p. u. érk. 6 20 8 35 2 08 435 7 37 950 Az esti 6 órától reggeli 5 óra 59 percig terjedő éjjeli idö a percek aláhúzásával van kitüntetve.
