ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-05-05 / 19. szám

kenti az egylet tagjait s lehetővé teszi, hogy egy kis önmegtagadás és helyes beosztás mellett idővel, ha vagy távozni akarnak vagy pedig önállóan berendezkedni, egy kis tökével rendelkezzenek. Van vándorló tagjaink részére szállásunk, melyben barátságos fogadtatásban részesülnek a legényegyletek tagjai. Azonkivül tartunk léleknemesitö és ismeretterjesztő előadásokat, súlyt fektetünk a tánctanitásra, a társalgás és illemtan követelményeire s mindezek mellett, még sem vagyunk oly számban, amely ugy iparos ifjúságunk számának, mint ez ügy fontosságának megfelelne. Vájjon mi e jelenségnek oka ? Elvesztette talán a legényegylet az ö fontosságát ? Vagy talán megszűntek az okok, amelyek azt annak idején létrehozták, először Németországban s utána a müveit világ minden országában ? A veszélyek, amelyek az iparos ifjúságnak erkölcsi és anyagi érdekeit fenyegetik, nemcsak hogy meg nem szűntek, de söt napjainkban még komolyabb és fenyegetőbb alakot öltöttek. A társadalmi és állami rendet fenyegető tanok, a helytelenül értelmezett szabadságnak jelszava alatt büntetlenül terjesztetnek és terjednek. A gazdag tőkékkel rendelkező nagyipar az ö tisztességtelen versenyével, mindig szűkebb és szűkebb térre szorítja a kisipart. Egykor virágzó iparágaink nagyrészét elnyelte a gyáripar és a ki eddig tisztes ipara mellett családjával együtt képes volt megkeresni nemcsak a mindennapi kenyeret s egyéb szükségleteit, söt öreg napjaira önmagát és családját is biztosítani, annak iparága ma már nem kincsbánya többé, hanem koldustarisznya. Az erkölcsi bajoknak terjedése, az iparnak veszélyeztetett helyzete mellett, azt kellene gondolni, hogy az ifjú iparos mint érdekeinek légvárában fog menedéket keresni az egyletben s ahelyett azt látjuk, hogy sokan kerülik az egyletet. Ennek oka nem lehet a szegénység, mert ez egylet oly keveset követel tagjaitól, hogy a tagsági dijnak éppen csak a neve van meg! Nem lehet abban keresni az okot, mintha az egylet tagjainak igényeit ki nem elégítené, mert miként fönt említem, az egylet annyit nyújt, minél többet egyetlen egy hasoncélu egylet sem nyújthat. Mi tehát az oka iparos ifjaink egy részéről sajnosán tapasztalt részvétlenségnek ? Föoka az, hogy sokan irtóznak a komoly foglalkozástól. Nézetök és fölfogásuk szerint a kath. legényegyleteknek egyszerű mulatóhelyeknek kellene lenniök. Nekik semmi komoly foglalkozás nem kell, hanem csak mulatság. Ezeknek nincsenek kedvére, sem az egyletben meghonosodott vallásgyakorlatok, sem a komoly előadások, sem az abban divó tisztességes szórakozások, hanem ök csak mulatni akarnak. A mulatozás utáni vágy annyira elfoglalja egész valójukat, hogy szerintök, ha nincs mulatság, egylet sem legyen. Ugy tesznek mint az a beteg, akit egyszer a vasúton láttam. Pozsonyba vitték a tébolydába. Meg volt kötözve a szegény, mert dühöngött s folyton azt kiabálta: »Húzd rá, húzd rá«. Annyit mulatott, hogy végre beleőrült s ekkor is mindig mulatságon járt az esze. Ezeket mi csak sajnálni tudjuk, de nem kényszerithetjük. Mi az egyletben a komoly munkának helyét látjuk, de ugy hogy munkálkodásunkat közben-közben sziv és lélek nemesítő szórakozással is fűszerezzük. Mi mindenkit szívesen látunk egyletünkben, aki annak elveit helyesli; de azt kívánjuk, hogy az egylet a jó erkölcsnek, vallásosságnak, a hazafiságnak, a komoly munkának legyen színhelye. Azt akarjuk, hogy az iparos ifjúság egyletünkben meglelje otthonát, iparosaink jóra irányuló törekvéseiknek istápolóját, a szülök távollevő gyermekeiknek gondozóját. Akik helyeslik törekvéseinket, azokat szívesen fogadjuk; az elfogultakat fölvilágosítjuk s megnyitjuk előttük egyletünk helyiségeit, hogy vállvetve munkálkodjunk a tisztes ipar fölvirágoztatásán. Egyébkint nem a tulnagy számban rejlik a katholikus legényegyletek ereje, hanem a tagok buzgóságában. A nagy test rendesen lomhább a fürge kis testnél. Kis, bátor elszánt csapat, sokszor nagyobb eredményeket ér el, a nagy seregnél. Legyünk tehát egyesületünknek hü, buzgó tagjai. Valósítsuk meg annak elveit a gyakorlati életben, terjeszszük a társadalomban és a jó példának határa nem fog elmaradni. Isten áldja a tisztes ipart! Ezzel a közgyűlést megnyitom. A sürü éljenzések között elhangzott beszéd után Hollósij Károly, egyesületi titkár olvasta fel gondosan összeállított jelentését: Tisztelt közgyűlés ! Az esztergomi kath. legényegyesület 1900. évben kifejtett működéséről szóló titkári jelentésemet az alábbiakban van szerencsém a t. közgyűlés elé terjeszteni: Czéljának megfelelöleg az egyesület fősúlyt helyezett a tagok valláserkölcsi és szellemi fejlődésének, művelődésének előmozdítására. E végből szt. József oltalmának ünnepén közösen járultak a tagok a szentségekhez. A kik különböző akadályok miatt nem vehettek részt, igazolták elmaradásukat és utólag tettek eleget keresztényi kötelességüknek. Vasárnapokon dr. Andor György m. elnök jan. 1-től május végéig előadásokat, oktatásokat tartott a vallás, a természettudományok és a társadalmi kérdések köréből merített tárgyakról. Ezen előadásokkal kapcsolatosan a vasárnapi evangélium is felolvastatott és megmagyaráztatott. Haliczky Z. Béla esztergom-vizivárosi káplán, a m. elnököt ez előadások megtartásában többször helyettesitette, miért is neki e fáradozásért az egyesület nevében köszönetet nyilvánítok. Az ifjúságnak önképzésre irányuló törekvését hűen jellemzi a könyvtárnak használata, melynek forgalma a lefolyt évben a következő volt: a könyvtár áll 571 kötetből és pedig regény 166 kötet, elbeszélés 72, költemény 46, ájtatossági 67, ismeretterjesztő 145, szinmü 17, vegyesek 58. Használták összesen 98-an, kivettek 380 kötetet. Jövedelme 31 kor. 77 fillér volt. Vétel utján gyarapodott 21 kötettel. Frey Ferenc, dr. Andor György és Szekeres Béla urak több kötet könyvet voltak szívesek könyvtárunknak juttatni. A könyvtár rendezésében kiváló érdemet szereztek a teljes uj alapon való s nagy fáradsággal járó szervezése által Krajniker Ferenc és Leránt Antal könyvtárosok. Az önképzés hathatós előmozdítására szolgált az „Önképző szakosztály

1,1 működése, melynek célja az általános műveltség fejlesztésén kivül szavalatok, monológok, felköszöntök előadásával és megbirálásával kellő gyakorlatot és bátorságot szerezni a nyilvános fellépésekhez. 11 ülésen, melyen állandóan 15—20 tag vett részt, gyakokorolták magukat a szavalatokban és nyilvános fellépésekben. Ugyancsak e szakosztály ülésein a vezető elnök dr. Andor György tartott előadásokat, szavalatok és fellépések módjáról, kellékeiről, a magyar regényirodalom történetéről, a költői müvek válfajairól és egyes a világtörténelemből vett tárgyakról, bővebben kiterjeszkedvén különösen a hitújítás korszakára. Az önképzésnek szolgáltak még a nyilvános előadások, melyek szavalatokkal és monológokkal kapcsolatosan kellemes estéket szereztek a nagyszámban megjelent közönségnek. Az egyesület műkedvelő tagjai január 14-én adták elö a »Fürdő « szálloda nagytermében az »Apósok« c. 3 felvonásos vígjátékot a jelen voltak nagy érdeklődése és tetszésnyilvánítása mellett. A nyári mulatság július 1-én volt megtartva dijtekézéssel, több mulattató látványossággal és tánccal kapcsolatosan a »Kovács-patak«-nál. December 26-án Erdösi Károly „Pászlorjáték

u-z került szinre, mely összegyűjtötte a város előkelő közönségét. Az ünnepély után a jelenlevő tagok értékesebb ajándéktárgyakban részesültek. Január és febr. havában az elnökség engedélyével, szigorúan meghatározott szabályok szerint a tagok körében Spick Ferenc egyes, dékán vezetése és tanítása mellett ez évben is volt tánciskola, mely hetenkint 3-szor este 7—10 óráig tartotta gyakorlatait; farsang utolsó hetében volt a főpróba az egyesületi helyiségben. Módot nyújtott az egyesület arra is, hogy tagjai szabad idejöket a helyiségben kellemes és olcsó szórakozással töltsék el. E célra szolgáltak: a tekepálya, 2 billiard és a mulattató játéktárgyak. Szellemi táplálékot nyújtottak a lapok u. m. Alkotmány, Esztergom, Esztergom és Vidéke, Esztergomi Lapok, Vasárnapi Újság, Herkó Páter, Társulati Értesítő, Hitterjesztési Lapok és több szaklap. Egyesületünk egyik főcélját képezvén a hazafias szellem ápolása, márc. lo-én, szabadságunk ujjáébredésének évfordulóján a város által rendezett ünnepségben részt vett. Testületileg, zászló alatt vonultak ki a tagok a honvédtemetöbe s koszorút helyeztek az ott nyugvó névtelen hősök síremlékére. A kereszténység XIX százados, a magyar kereszténység és királyság IX százados jubileumát egyesületünk is méltó módon iparkodott megünnepelni, kivévén részét a városunkban rendezett országos fényes ünnepségekből. Előnapján a ház előrészét díszesen kivilágította, másnap a szentelt zászló alatt testületileg vett részt a főszékesegyházban tartott hálaadó istenitiszteleten. Az ünnepségen részt vett több testvéregyesület is, melynek tagjait éjjeli szállással látta el. Egyesületünk háláját a nov. 25-én tartott ünnepélyességgel iparkodott leróni, délelőtt a belvárosi plébánia templomban szt. misét hallgatott, melyen a dalárda szép egyházi énekeket adott elö. Este az egyesületi helyiségben alkalmi ünnepély volt szavalatokkal és felolvasással egybekötve; a felolvasást — Szt. István Esztergomban — Keményfy K. Dániel képezdei tanár ur tartotta, nagy hatást keltve a jelenvoltak körében. Ugyanekkor a dalárda is három énekkel szerepelt. Nagy örömmel ülte meg az egyesület dr. Csernoch János elnöknek pápai praelátussá, dr. Andor Györgynek pápai kamarássá történt kineveztetését, a midőn is a tiszteletükre rendezett közvacsorát szavalatok és a dalárda fellépése tették felejthetlenné. Ez estén igen nagy számmal voltak jelen a pártoló és rendes tagok, ugy szintén a város notabilitásai, mint az ünnepelteknek tisztelői. A kath. körök- és egyesületeknek Budapesten aug. 18—26-áig tartott nagygyűlésen egyesületünk is részt vett m. V-^» és 6 kiküldött képviseletében, kik zászló alatt megjelente!, szt. István napi körmeneten is. Boltizár József félsz, püspök, érseki helynök urat 50 éves áldozári jubileuma ésn'gróf Csáky Károly c. püspök urat váci megyés püspökké történt kineveztetcsekor az egyesület küldöttségileg üdvözölte, mint olyanokat, kik egyesületünket mindig jótéteményeikkel árasztották el. Jótékonyságát kiterjesztette a testvéregyesületek tagjaira is, a mennyiben a mult év folyamán 61 átutazót részesített segélyben. Jogosítva volt a vándorkönyv láttamozása után mindegyik két napra a szállót idénybe venni, mely időtartamra teljes élelmezést kapott az egyesület költségén. Itt említem meg, hogy ez évben határozta el a választmány állandó szállónak berendezését^ amely egyelőre 5 tag számára nyújt lakást csekély díj fejében. Ezen szálló létesítésével — szerény körülményeihez képest — az internat eszméjét óhajtotta megvalósítani, amely m másutt oly üdvös hatásokat eredményezett. C vendetes tudomásul hozom, hogy az egyesül kebelében már 3 év óta működő takarékpénzt a lefolyt évben nagyobb mértékben buzdította tagokat önmegtagadásra és takarékosságra. Bé csak a tagok továbbra is méltányolnák ez rendkívül üdvös intézményt s igénybe vett által biztosítani iparkodnának maguknak a jo jövőt s az anyagi függetlenséget, a mely tak rékosság nélkül el nem érhető. Bevétele volt takarékpénztárnak 1900. évben 597 kor. 90 f kivétel 344 kor. 29 fill, betétmaradvány 253 k< 61 fill, a pénztár fenállása, vagyis 1897 óta összes betétmaradvány 602 kor. 76 fill. A tisztikar kebelében némi változás állc be: Csemniczky Pál és Pávelcze István eiutazá folytán I. dékánná Spick F. II. dékánná Marl Gyula, I. könyvtárossá Leránt Rezső, II. köny tárnokká Krajniker Ferenc választattak meg közgyűlésig ideiglenes minőségben. A tagsági mozgalom a lefolyt évben ig< kedvezőnek mondható. 1900. év január elején rendes, 29 ideiglenes, december végén 87 re des, 18 ideiglenes tagot számlált az egyesüh Időközben elutazott 27, katona lett 2, töröltete 14, pártoló tag lett 3, meghalt 1. Vallásra néz\ volt: róm. kath. 128, ev. ref. 6. Pártoló tag volt 16 Az egyesület vagyoni állapota a követkéz volt: a bevétel 6190 kor. 47 fill, a kiadás beleszámítva a kamatfizetést és tőketörlesztést 6116 kor. 1 filk maradvány 74 kor. 46 fill. A jótevők között őszinte hálával n

emlite Vaszary Kolos, bibornok-hercegprimás O főm; gasságát, ki a kilátásba helyezett évi 400 korc nát ez évben is hozzánk juttatta; a karácsonyi, díszítésére 100 koronát volt kegyes adományozr Nagylelkű adományaikkal terheinken könnyíti szívesek voltak: Boltizár József püspök ur 2' kor. A méltóságos Fökáptalan 100 kor. gi Széchényi Miklós jáki apát ur 150 mm. szen az esztergomi keresk. és iparbank 20 kor. Midőn az adományozóknak az egyesül hálás köszönetét nyilvánítom, elismeréssel és há! val kell adóznom Kersch Ferenc főszékesegyh. karnagy és Taky Gyula uraknak, ugy szint Bohón Anna, Mihalusz Anna," Oriskó Gizella Thierrichter Erzsébet kisasszonyok, kik szi\ közreműködésükkel az ünnepélyek és estély sikeréhez oly nagy mértékben hozzájárulni sz'v sek voltak.