ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-04-14 / 16. szám

meghatja e jó példa-adás és áthatva iskolája megmentéseért, a plébános beszédének hatása alatt legott 4000 koronát ajánlott fel az isko­lára. A plébános saját nagylelkű áldozata mel­lett 700 koronát gyűjtött eddig, s igy biztositva van az iskola megépitése. A szép és napjaink­ban bizony, sajnos, ritka tett önmagát dicséri. Több ily plébánost és községet az egyházme­gyének, s hisszük, hogy iskoláinkat legalább részben megmenthetjük. Majer Imre plébános eme tette legfényesebb cáfolata azon bizonyos oldalról hangoztatott tapintatlan és rosszakaratú koholmánynak, mintha ö lenne oka, hogy Leány­várnak nem lesz iskolája, mintha ő lenne a kerék­kötője. Ime Leányvárnak lesz iskolája, « újjá­teremtöje Majer Imrében keresendő. * A főispáni beiktatást rendező bizottság f. hó 16-án tart ülést, melyben véglegesen és minden részletében intézkedik a fogadtatás és beiktatás részleteit illetőleg. * Adalbert! szónok. Az esztergomi föszé­kesegyház sz. Adalbert-ünnepén, jövő vasárnap, április 21-én az ünnepi szónoklatot Keményfy K. Dániel, tanitóképzö-intézeti tanár fogja tartani. * A pilismaróthi jegyzőségre, mint halljuk, Berényi József köbölkúti és Lévay Sándor libádi jegyző mellé Oberth Zsigmond táthi jegyző is fog jelöltetni. * Uj hazai gyártmány. Saját gyártmányú Guillon-féle öröklámpabél és jó, bűzt nem terjesztő méhviaszgyertyák, valamint kitűnő égö-olaj kap­hatók Dokupil Lajos viaszgyertya-öntönél Nagy­Lévárd (Pozsony m.). * A haltenyésztés érdekében. A halászat országos felügyelősége értesitette Vimmer Imre polgármestert, az esztergomi halászati társulat elnökét, miszerint a dunai halállomány gyarapí­tása végett a földmivelésügyi miniszter rendele­téből kifolyólag 800,000 db. fogas-süllö petét küld Esztergomba. E szükségletet a verbászi és simontornyai halköltö telepekről fogják beszerezni. * Állatállomány. Mint jeleztük volt, a köz­ponti járásban és Esztergom városban Székely Henrik m. kir. járási állatorvos volt megbízva a tavaszi állatszemlék megejtésével. A szemlék először a központi járásban, azután a városban megejtettek, s a következő kimutatást eredmé­nyezték : Az esztergomi járásban 3306 ló, 26 szamár, 6752 szarvasmarha, 6473 juh, 193 kecske, 7084 sertés. Esztergom sz. kir. városban: 503 ló, 5 szamár, 2 bivaly, 1174 'szarvasmarha, 6 juh, 5 kecske és 1405 sertés van. * Áprilisi színház. A hét elején hatalmas falragaszok, s ezek nyomán a helyi lapok is hir­dették, hogy április 11-én már az esztergomi kö­zönség is mehet színházba, mert Balogh Árpád színigazgató azon este kezdi meg előadásait a Fürdőben. Nagy volt tehát azon keveseknek meg­lepődése ápril 11-én, kik színházba iparkodtak, mert a Schleiferben még ma is »minden csendes.« Se színpadra színészt, de még színházi pénztárt sem találtak a habituék. Csodálkozva álldogál­tak egy kis ideig, mig nem egyik mutató-ujjával a homlokára bökött: »Április van.« Es ezzel csendesen haza somfordált a 6 főből álló közön­ség, boszankodva, hogy egyszer akartak szín­házba menni, s akkor is felültek egy direktor áprilisi tréfájának. S hogy hol van mostanáig a jókedvű direktor, mi sem tudjuk. Talán valahol, se égen, se földön, hanem függőben a díszletek­kel együtt. * A szakolcai kir. kath. gymnasium és az államilag segélyezett közs. felső leányiskola a szakolcai zenemükedvelök közreműködésével az 1848-diki törvényalkotások szentesítésének emlé­kére f. hó 13-án esti 8 órakor az áll. el. iskola zenetermében ünnepélyt rendezett, mely alkalom­mal szinre kerültek a következő élőképek: 1. Az 1848-diki március 15-dike. 2. A szentesitett törvények kihirdetése. 3. Kossuth Lajos tobor­zása. 4. A nemzet áldozatkészsége. 5. A tépés­csinálók. 6. Petőfi halála. 7. Unió Erdélylyel. * ZajOS betörők. Szentgyörgymezőn tör­tént, hogy egy éjjel a szomszédok Marmorstein Mór péküzletéböl nagy zajt hallottak. Nyomban értesítették a szemben levő rendőrséget, honnan azonnal három rendőr sietett a helyszínére. A pékboltban pedig ez alatt javában dolgozott a három betörő s épen odább akartak állni, mikor a rendőrök lefülelték őket. Reggel kihallgatták a három jó madarat. Neveik: ötlik István, lökéi Pál és Vilsik Pál. A büntető eljárást megindítot­ták ellenük. * Baleset. A mult napokban a Duna-Göz­hajózási-Társaság helybeli állomásán, mint érte­sülünk, komoly baleset történt. Ugyanis egy szállító hajóból rakodtak ki, melynél Tréger Já­nos napszámos is dolgozott. Egy vasgerendát akartak éppen kiszállítani, midőn az Trégerre esett, s jobb lábán és karján súlyos zúzódáso­kat szenvedett. * Uj katholikus kör. Tokodon katholikus kör alakult. Az alapszabályokat már felterjesztet­ték a belügyminiszterhez jóváhagyás végett. A megalakítás Marton László dorogi segédlelkész érdeme, ki elnöke lesz a körnek. * Általánosan elismerik ugy nálunk, mint külföldön, hogy a Mauthner-féle gazdasági és kerti magvak gyakran háromszor akkora termést ad­nak, mint sok másféle magvak, különösen impreg­nált csillagjegyü répamagjai ritkítják párjukat és össze nem tévesztendők más utánzott hasonló védjegyű, de nem impregnált répamagokkal. A Mauthner-féle magok tehát felülmúlhatatlanok és gazdáink csak helyesen cselekszenek, ha mag­szükségletüket mindig Mauthner-féle magokkal fedezik. * Öngyilkosság. Kiel Ferenc igen rossz éle­tet élt családjával és emiatt az udvarán levő körtefára felkötötte magát. A ház népe észre vette a boldogtalan ember tettét és még élve levágta a fáról, de Kiel mégis elérte célját, mert a beállott agyvérzés következtében harmadnapra meghalt. * A Ditz-féle kályhák veszedelme. A lábatlani cement- és göztéglagyárban a Ditz-féle kályhák kezelése közben már több szerencsét­lenség történt s most ujabban ismét Szálai József szenvedett ott égési sebeket, amint a szárító kályhában a tüzet élesztette. * Egy munkás halála. Király András a piszkei Kerndorfer-féle kőfaragó cég bányáiban volt alkalmazva, mint kőfejtő. RészegeskecJése miatt már több izben elakarták bocsátani a mun­kából, de mindannyiszor javulást igért, s igy bár nem tett le szenvedélyes szokásáról, mint ügyes munkást megtartották. Addig jár a korsó a kútra, mig eltörik, tartja a közmondás és Király Andrást is elérte szomorú végzete a napokban. Megint berugottan ment munkába s ilyen álla­potban két öl magasságban egy l 1 ^ méter szé­les természetes erkélyen dologhoz fogott. Ugy látszik maga is belátta, hogy nem megy semmire, mert ott a magasban lefeküdt és aludt is d. u. 5 óráig.. Ekkor felébredt és pipára gyújtott, a mi aztán mámoros fejét teljesen elkábította. Épen indulni akart lefelé, mikor elszédült s egyensú­lyát veszítve lebukott az alatta felhalmozott tör­melék köre, még pedig oly szerencsétlenül, hogy nyomban szörnyet halt. Ez esetből kifolyólag a főszolgabírói hivatal erélyes vizsgálatot indított meg, annak kiderítésére, vájjon nem terhel-e valakit a mulasztás vádja. * Tolvaj világ. Süttön az elmúlt héten Udvardi György lakásába, az ablakon át tolvajok másztak be, mig a lakók távol voltak hazulról, s 129 korona értékű ágyneműt vittek el magukkal. — Goldstein Ignác sárisápi lakos kárára szinte 17 koronát emeltek el ismeretlen tettesek. * A rehabilitált varjú. A varjut a gazdák közönségesen kártevő madárnak tartják. Ezzel a felfogással ellenkezőt tapasztalta Varjú Sándor palásti lelkész, aki megfigyelte e madarakat az év különböző szakaiban és különböző ültetéseken. Tavaszkor egy hatholdas árpavetésnek bizonyos részét lepték el, ahová többször is visszatér­tek. A vetés azonban azon a helyen épp úgy fejlődött, meg is dőlt, mint az árpa-tábla többi részén, amelyet a varjak nem érin­tettek. Tehát valószínűleg férget kerestek. Oszi vetés idején sűrűn meglepték a friss szántást, de alig vetettek ügyet a leboronált friss vetésre, pedig tudvalevő dolog, hogy a leggondosabb boronálás mellett is maradnak künn buzaszemek. Friss szántásban könnyen akadnak kövér falatra, pondróra, pajodra, a buzaszemekkel tehát nem törődnek. Figyeljük csak most már a varjakat a különféle darabokból álló volt úrbéres-földeken. Seregestül vonulnak keresztül az őszi szántásokon s vetéseken, melyek utjokba esnek; ez a vonu­lás rendszerint elég sürgősnek látszó; azonban közben közben az egyes földdarabokon minden látszólagos különös ok nélkül egymással civa­kodva, kergetőzve huzamosabban időznek. Talán a vetőmagon marakodnak ? Mert hisz az jutna mindegyiknek, minden lépésnél uj szem, de afölött elsietnek tovább, mig egy-egy darabban férgekre találnak; ezért már érdemes időzni s kissé küzdeni is! Nem lehetetlen, hogy a kövér féregfalat mellett saláta helyett néhány buzaszem is lecsúszik. De ha ök buzaevök volná­nak, úgy idöszakonkint roppant számban vald megjelenésük mellett tönkretehetnék a termést. Ez azonban soha se történt. Még egy dolog van, amiben jelentékeny kárt tehetnének: a kukorica. A varjú oly szálakat huz ki, melyeken már szí­nükről felismerte, hogy féreg lakmározik rajtok, ö nem a kukoricát kereste, mely már el is rom­lott, hanem a kövér pondrót a kukorica tövén. De azt még se lehet tagadni, hogy télen, hava­záskor neki esnek a kukoricagóréknak és szalma­kazlaknak. Itt már csakugyan magot keresnek. De nem falják vetömagvunkat oly mértékben,, hogy kárt tennének : pofájok se ugy van alkotva,, hogy az volna életszükségletük. Főfoglalkozásuk­hoz kapták segítségül az éles körmöket, a jó szagló érzéket, mely harmadik-negyedik ha­tárig csalja őket az árokban ott fekvő pecsenyére í Mese az, hogy a pápista varjú hust nem eszik, böjtöl; az mondhatja ezt, ki soha őket lakmározni nem látta. Ebből kifolyólag a kálomista és pápista jelzős megkülönböztetés is csak ráfogás; valószí­nűleg a két fajnál mutatkozó látszólagos szám­arányra támaszkodó ötlet, mely még abban sem találó, hogy ök amellett, hogy egyformán élnek,, egy társaságban szépen megférnek, de soha egymásra nem agyarkodnak, sem egymást nem csipkedik. A magyar katholikus iskolák feladata és fejlesztése. X. Miért nem fordítanak a kir. tanfelügyelők nagyobb súlyt az idegen ajkú protestáns isko­lákra? Miért nem zaklatják ott is az iskolákat ugy, mint nálunk katholikusoknál ? Vagy tán ott édeni állapotok vannak az iskolai állapotok ré­szén és minden iskola palota, minden tanitó dú­san javadalmazott? Kétlem. Már ott a baj is az r hogy azoknak autonómiájuk a törvénynyel szem­ben is törvény, hol a kir. tanfelügyelő működése nem arathat annyi babért, mint nálunk katholi­kusoknál, hol az is érdemszámba megy, ami azoknál bűn volna. Nem tudom, nevessek-e, vagy boszankod­jam-e azon az uj paedagogiai elven, hogy a magyarság lakta városokban és kisebb-nagyobb­községekben az iskolák államosítása a nemzeti jelleg megóvása, fejlesztése és biztosítása céljá­ból találtatik nagyon fontos szükségnek. Holott tudvalevő dolog, ha valami, ugy a vallás az,, mely képes a nemzeti jelleget öserejében kon­zerválni a nélkül, hogy egyébként az értelmi müvelés fejlesztése ki volna zárva. Mindazon­által derüre-borura, hol itt, hol ott veszünk arról tudomást, hogy itt is, ott ís a magyarság lakta helyeken a felekezeti iskolák elállamositása rend­szerré vált. Rendszerré vált. Igen ám, csakhogy a ka­tholikus iskolákkal szemben. A protestáns ma­gyarság által lakott helyek, minők Debrecen,. Nagy-Körös, Kecskemét, Félegyháza stb. stb. szándékosan elkerültetnek, mi által egész nyílt­sággal azt a szándékos rossz akaratból terjesz­tett gyanút akarják igazolni, hogy a kath. jel­legű iskolák nem képesek azt a feladatot telje­síteni, a melyet a nemzeti nevelés tancélja tüz elö. Pedig hát eltekintve attól, hogy az állami iskolákban az értelmi fejlesztés egy jottával sem előzi meg a kath. iskolákat, az államosítás­nak ezen csakis egyoldalra háruló rendszere a maga valójában nem tekinthető egyébnek, mint a protestáns iskolák dédelgetésének és a kath. iskolák nyilt üldözésének. Mert hogy akár Szol­nokon, akár Szathmáron, akár Zala-Sz.-Gróthon,. akár Nagy-Kanizsán, akár itt, akár ott az állami vagy a közös községi iskolák magasabb színvo­nalú értelmi képzettséget és erösebb nemzeti érzületet fejlesztenének a kath. iskolák e nem­beli működésénél: az egyszerűen nem igaz. És ne feledjük, hogy a kath. iskolák elálla­mositása iránt folyó hajszának legkiválóbb ténye­zői a kir. tanfelügyelök. Miért is elég indokolt az a tény, hogy bennök a kath. iskolák intéző körei nem annyira munkatársat, buzgó ügyfelet, mint inkább ellent ismernek föl.

Next

/
Thumbnails
Contents