ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-04-07 / 15. szám

sorba kellene vennünk és pedig dicséröleg az emiitett tényezőket. De beszélnek helyettem a sürün fehangzott »ah«, »Istenem«, »édes Jézu­som «-ban önként kitört sóhajok, s a közönség­nek valóban könyörgő tapsolása, hogy ismételve gyönyörködhessenek a látottakban. — Ruhák, világitás, csoportosítás — kérem nem szólok, azt csak látni kellett volna. S a szokásos szín­ház utáni lárma helyét még az utcán is a tem­plomból jövetelhez hasonló csöndben az orató­rium befejező verse tartotta hatalmában : »Meghaltal értem Jézusom, Mi haszna annyi kínnak, Ha a te törvényeid helyett A szenvedélyek bírnak ? Éltem a hit lesz s szeretet, Hová üdvöm helyezted : Halálomban a mennyeket Megnyitja szent kereszted.* Üdvözöljük e remek alkotásban a XX. szá­zad pastoratiójának egy ágát, mert látjuk, hogy igy is működhetik az átgondolt, s a kornak meg­felelő »modern« katholicizmus. Egy vidéki néző. * Ej hazai gyártmány. Saját gyártmányú Guillon-féle öröklámpabél és jó, bűzt nem terjesztő méhviaszgyertyák, valamint kitűnő égő-olaj kap­hatók Dokupil Lajos viaszgyertya-öntónél Nagy­Lévárd (Pozsony m.). * Húsvéti nyul. Most mikor a cukrászok kirakata tele van tapsifüles nyulakkal, melyek a madarak hatáskörébe avatkoznak s temérdek sok cukortojást gyártanak, szinte stílszerű eset történt tegnap este a Bazilika mellett a várol­dalban. Ugyanis amint ott a főszékesegyházi karnagy családjával sétált, a folyton előre sza­ladgáló kutya egyik bozótból egy hatalmas mezei nyulat vert fel. A húsvéti nyul nem volt oly szelíd mint cukor kollégái, hanem neki ira­modott a sz.-györgymezei határnak. Ebből követ­keztetve megérhetjük, hogy a Bazilika környékét vadászterületnek kibérlik. Elég sürü irtatlan bozót van ott, miben a vad nyugalmas otthont lelne. * Eltűnt aranyóra. Balassa Antal Lábat­lan község jegyzője bent járt Esztergomban, s dolgai az esti órákba is benyúlván, a Magyar Király vendéglőben várta meg az első reggeli vonatot. Addig kedélyesen poharazott, mig elö állt az omnibusz, s mert szép tavaszi reggel volt, Balassa a bakra ült, hogy a jó levegőt szívhassa. A vonaton egész hazáig aludt. Mikor leszállt Lábatlanon, akkor vette észre, hogy aranyórája láncostól eltűnt. Tanuk vallomása szerint Balassa órája az omnibuszra felszállta előtt még meg volt s egyesek szerint pedig még a vasúti jegyvál­tásnál is látták nála. Valószínű tehát, hogy a vonatban vették el tőle, a mig helyre pótolni iparkodott az átvirrasztott éjszakát. A rendőrség nyomozza a tolvajt. * A helyi esavargőzös részv. társaság csü­törtökön indította meg az idén kis hajóját a Ko­vácspatak felé. A kiadott menetrendet itt közöljük, azzal a megjegyzéssel, hogy az csak május hó l-ig érvényes, mikor az államvasutak nyári me­netrendjéhez alkalmazkodva új menetrendet ad ki. I. menet, reggel 5 óra 45 p., a 6 óra 14 p. Budapestre induló 127- sz. személyvonathoz; érkezik Buda­pestre 8 óra 15 p II. menet, reggel 8 órakor, a 8 óra 55 p. Budapestre in duló 143. sz. személyvonathoz •, érkezik Budapestre 11 óra 55 p. Továbbá a 8 óra 38 p. Budapestről érkező 1402. sz. gyorsvonathoz; indul Budapestről 7 óra 30 p. III. menet, délelőtt 10 óra 30 p., a Budapestről 11 óra 15 p. érkező 116- sz. személyvonathoz: indul Budapestről 9 óra 25 p. IV. menet, délután 3 órakor, a 4 óra 10 p. Budapestre induló 115. sz. személyvonathoz ; érkezik Buda­pestre 6 óra 5 p Továbbá a 4 óra 30 p. Budapestről érkező 114. sz. személyvonathoz­, indul Budapestről 2 óra 20 p. V. menet, este 7 óra 45 p., a 8 óra 14 p. Budapestről érkező 128. sz. személyvonathoz; indul Budapest­ről 6 óra 20 p. A menetjegyek ára: I- ső hely a vasúthoz oda és vissza 50 fii. II- ik « « « « 40 fii. Munkásjegy 1 útra 24 fii. Kirándulásijegy a Kovácspatakhoz oda és vissza ... 50 fii. Kirándulási gyermekjegy a Kovácspatakhoz oda és vissza 24 fii. Kirándulási füzetjegy Kovácspatakhoz a 25 db. oda és v. 10 kor. Kirándulási gyermekj. Kováespatakhoz a 25 db. oda és v. 5 kor. * A habok titka. A Garam folyón a mult héten a halászok furcsa fogást tettek. Amint ugyanis az egyik nagyobb hálót behúzták, rémülve vették észre, hogy a hálóba egy 3—4 hóna­posnak látszó leánygyermek hullája került. Az esetet bejelentették a lévai kir. járásbíróságnak, hová a hullát is beszállították. A biróság nyom­ban megindította a vizsgálatot, minek során kide­rült, hogy a csecsemő élve került a folyóba. A kis áldozaton csak egy ingecske volt s azon semmi jel. A lelketlen gyilkos kézrekeritésére a hatóság minden intézkedést megtett. * Kóbor cigányok garázdálkodása. A csü­törtöki piacon egy cselédleánytól 5 kiló lisztet csent el egy cigány asszony, pénteken pedig megint csak egy e nomád életű honleányok közül 2 frtot vett ki egy párkányi asszony zse­béből. Most el is csípték a kócos asszonyt, de nem lehetett rá bizonyítani, mert a pénzt ugy eltüntette, mint ha nem is ö lopta volna. A magyar katholikus iskolák feladata és fejlesztése. IX. Tehát ha nagy tekintély is a jegyző, akkora még sem, hogy valamikor a tanitói kart rendel­kezése alá hajtva, lábai előtt leborulva lássa. Mire való mégis a kath. iskolának e célból való zaklatása ? Ha a népoktatásügy elöbbrevitele le­beg szemei előtt, akkor tek. jegyző uram a szi­ves készséget és buzgóságot bármikor eszközöl­heti és értékesítheti a felekezeti iskolánál anélkül, hogy annak jellegét veszélyeztetné. És ez eset­ben ékes tanúságot ad annak a beismerése is, hogy a népoktatásügynek első, feltétlen és el­engedhetlen kelléke a vallásos kedélyképzés, az Isten megismerésére vezető vallásos szellemtől áthatott oktatás, melynek igazi temploma nem lehet más, mint a felekezeti iskola. Hiába, barátaim, minden modern luxioriózus lélektani ütenyben vezető elvek alkalmaztatása a népnevelés és oktatás feladatainak teljesítésében, terjesztésében és fejlesztésében, hol határozott és szilárd alap nincs arra nézve, hogy a nép Isten félelmében neveltessék és oktattassék. Miért? Mert korunk eléggé igazolja már, hová jut az ember a tudás magaslatán vallásos ' kedélyének hiányában. És erről ne lennének a mi jegyzőink meggyőződve ? Nem hiszem! Ha pedig meg van­nak győződve róla, tudniok kellene annak vég­következményeit, mely nem lehet más, mint el­sőbben lassú, később mindinkább gyorsuló er­nyedés gazdasági és erkölcsi állapotainkban, mely a nemzet enyészeténél ér véget. Kacagtok ? 0! ne kacagjatok, hisz magatok ajkáról szól az a gúnyos megjegyzés a modernebb értelemben vett magasabb értelmiséggel, de an­nál kevesebb vallásossággal biró polgártársaitok­kai szemben, t. i. hogy tudákos, mindenben okvetlenkedö, mindenhez értő paraszt, vagy bugris, vagy én nem t'om mi. Miért ? mert ezek vajmi keveset adnak a tekintélyre és a legke­vésbé se részesitik tekintélyben a tekintélyre megilletöket, akár pap, akáu tanitó, akár jegyző legyen is az. Már pedig a tekintély ápolása és fejlesztése a népnél ép ugy életfeltétel a nem­zet életében, mint a vallásosság. Csakhoz mig a vallásosság egymagában is a tekintély elismeré­sére vezet, addig más eszköz csak a kényszerek alkalmazásával. E kettő között ha egyéb különb­ség sem volna, nagyon elég az, hogy az előbbi szabadságra, az utóbbi pedig rabszolgaságra, melytől menekülendő szabadosságra vezet. Melyik jobb ? Döntse el a felekezeti iskolákkal harcban álló jegyző, és az alábbi közleményben előtérbe jövő kir. tanfelügyelői kar. Közoktatásügyi törvényeinket és az azok­nak végrehajtására kiadott utasításokat végig ol­vasva, az államrend egy ideálisan szép működési kerettel meghatározható intézménye lép elénk és ez a kir. tanfelügyelőség. A kir. tanfelügyelő, ha nem is bir végrehajtói hatalommal, de a nép­oktatásnak kétségkívül oly kimagasló alakja, ki, ha tisztét a törvény korlátai között tölti be, feltétlenül elismerésre méltó tekintély. Mert mig egyrészről ö a törvény végrehajtásának ellenőrző közege, másrészről mint magasabb pozitión mű­ködő tanférfiu, kétségtelenül oly erkölcsi kötele­zettségekkel felruházott karakter, kinek működési iránya nem lehet egyéb, mint a magyar nemzeti nevelés eszméjének megvalósításán való közre­működés ; a nélkül azonban, hogy ott, a hol az van, az érzékenységet felélesztené és a nemes ügyet vesszőparipákon száguldó paedagogiai röp­elveken megbolygatná. Mi az a magyar nemzeti népnevelés ? Sze­rintem törekvés arra nézve, hogy: 1. a nemzet polgárai a szerzett ismeretek révén ok- és ész­szerű gondolkozó és ítélkező képességgel bírja­nak arra nézve, hogy maguk és utódaiknak fentar­tása lehetőleg biztosittassék; 2. a nemzet nyel­vében is egységes legyen; és 3. a mi az előb­bieknek ép ugy képezi alapját, valamint a tö­rekvéseknek betetőzését, hogy vallásos legyen. Vallásos, uraim, mely nélkül minden törekvés kielégítő eredménye csak puszta ábránd. Vájjon szem előtt tartották-e, vagy tartják-e a kir. tanfelügyelök e törekvéseket, hogy abban odaadó buzgalommal munkálkodjanak. Nem mon­dom, hogy nem, de hogy kielégitöleg nem és na- . gyon sokszor céltévesztett utakon : azt igen is állítom.. Ily céltévesztett ut, hogy működésükben egész törekvésük oda irányul, hogy a kath. is­kolák lehetőleg mentől nagyobb számban elkö­zösittessenek, elállamosittassanak. Határozottan lehet állítani, hogy Magyarország összes közös és állami iskolái 7 / 10 részben egykor katholikusok voltak, holott a protestánsok által birt iskolák majd mindenütt sértetlenek maradtak. És miért? Talán ezek a protestáns iskolák mint nemzeti tényezők túlsúlyban vannak eredményeikben a. katholikusok iskoláinál ? Oh akkor a szászságnak és a Felső-Magyarország protestáns tótjainak már regen nyelvében is magyarrá kellett volna lenni, holott tény, elvitathatatlan tény, hogy a. magyarosítás, az igazi magyar nemzeti műve­lődés terén egy felekezetnek sincsenek nagyobb eredményei, mint a katholikusoknak. Erre na­gyon szép példa a Dunántúl, hol a kath. isko­lákban mindinkább kisebb mederbe tér az ide­gen ajkuság. És bizony erősen merem állítani,, hogy ott, hol a katholikus tanügyi törekvés eredményeiben gyenge, azt egyedül annak az ellentálló szívósságnak köszönheté, melyet ide­gen ajkú protestáns atyánkfiai tanúsítanak min­denütt, és a mely szívósságot magukévá tevén, a katholikus vallású idegen ajkú lakosság is lehetőleg meggátolni igyekszik a nyelvileg való' beolvadást. Bertalan Vince Irodalom és művészet. A budapesti karmelita zárda »Isten kertje« cim alatt egy füzetes vállalatot indított, melyben egyes szentek életrajzát ismerteti röviden és épületes modorban. A kiállítás oly szép, hogy kiválóan alkalmas kedves ajándékra. Főleg isko­lás gyermekeknél nagy hatást tesz, mint buzdító jutalom. Ez a mód az üdvös béltartalom terjeszté­sére is előnyös Az ár igen csekély : 20 fillér egyen­kint, 10 után 2 ingyenpéldány. Kereskedőknek 30°/ 0 . — A jövedelem a karmelita templom építést költségeinek törlesztésére fordittatik s igy a meg­rendelők egyszersmind a nagy ügy jótevői is. Hit­oktatóknak és iskolai hatóságoknak kiváló figyel­mébe ajánljuk ezt a minden tekintetben szép és üdvös vállalatot. Megjelent diszes kiállításban: A keresztben az Üdv. Nagyböjti konferencia-beszédek. A győri székesegyházban 1899. évben mondotta Schlegel Péter, prépost-kanonok. A györegyházmegyei ha­tóság engedélyével. Ára bérmentve 1 korona. A Katholikus Hitvédelmi Folyóirat már­ciusi száma sok érdekes olvasnivalót hoz. Katho­likus elv és a papság cimü cikkely szomorú igaz­ságokat mond a klérus vétkes hanyagságairól. Páros beszélgetések-ben egy a patrónus és hecc­káplán között folytatott beszélgetés van elmondva. — Willmann »tanár« esete kapcsán a hypnozus­ról és a gondolatolvasásról szól egy tartalmas cikkely —• Külföldi szemlében dr. Andor György a francia és porosz szerzetesekről értekezik. — Protestáns Szemle dr Szlávik Mátyás, Tüdős Ist­ván protestáns jóakaróinkkal bánik el épületes módon. — Krónikás rovatban dr. Acantus szati­rizálja az áldatlan állapotokat és zsidó túlkapá­sokat. — Megtértek csarnoka Utrich Antal braun­sweigi hg. megtérését hozza. Vegyes. Egy iv regény. Ez a tartalma ennek a mindvégig érdekes füzetnek. Megrendelhető évi 8 korona vagy e. ss. 12—14. Budapest VII. k. Csömöri-ut 32. sz. alatt. Vettük az „Őrangyal" képes gyermekújság 6-ik számát. Azt hisszük, hogy e kedves kis la­pot, mely már a XVI-dik évfolyamát járja, nem eléggé ismerik. Pedig ez a többi gyermeklapok között kiváló helyet foglal el. Minden egyes szá­mában többnyire alkalmas vallásos verset és vig,. tréfás költeményeket találunk, melyeket iskolai és egyéb ünnepeken a gyermek fölhasznál­hat. Közöl ezenkívül kisebb-nagyobb komoly és tréfás elbeszéléseket, melyeknek minden egyes esetben valláserkölcsi hátterük van. Nem

Next

/
Thumbnails
Contents