ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-12-12 / 50. szám

* Részvét. Városunkban általános a részvét a vadorzó által agyonlőtt ócsai fiatal földbirtokos : Kégl György iránt. Kégl iskoláit Esztergomban végezte s később is szivesen látogatott el városunkba a vele ismerős jó családokhoz. A szerencsétlenül járt földbirtokost sokan sajnálják, mert igen megnyerő, kedves modorú fiatalember volt. * A villamos világítás ügye remélhetőleg már a jövő év őszére a megvalósulás stádiumába lép. A vállalkozó a várossal szemben a legmeszszebbmenő kedvezményekkel él s a legutóbbi bizottsági tárgyalás során ennek meglepő bizonyítékát is adta. Megnyugtatóan hatott a bizottság tagjaira az is, hogy a vállalkozó kijelentette, hogy ő nem vette s nem is veheti tervbe a teheráru forgalomnak nagyarányú kifejlesztését, mert azt a hid szerkezetéből eredő technikai okoknál fogva felsőbb helyen meg nem engedik. Az áramfejlesztő telep, — a kőszén közelsége miatt — alighanem Dorogon leend felépítve. * A kath. legényegylet felolvasó estélye, melyet mult vasárnap tartottak meg, igen szépen sikerült. A tagok és a megjelent közönség nem is fért el az egyesület uj nagy termében, ugy, hogy számosan kiszorultak. Ezen örvendetes látogatottság is azt mutatja, hogy a derék egyesület iránt mindinkább nagyobbodik az érdeklődés. Maga a tárgysorozat, dacára annak, hogy több mint két órát vett igénybe, mindvégig lekötötte a közönség figyelmét. Az énekkar szerepléséből megtudtuk, hogy milyen szépen halad és tökéletesedik ezen alig néhány hónapja megindult lelkes csapat, és ha megmarad a kitartás és az összetartás, a legszebb jövőt jósolhatjuk neki. Nagy hatást keltett Matus Margitka k. a. szép zongora játéka, ki az II Trovatore »Miserere« részletének előadásával hatalmas éljenzésre ragadta a közönséget, ugy hogy néhány magyar népdal előadásával meg kellett toldania játékát. A jó hangulatot fokozta Poliakovics Ignác, szobi plébános ur felolvasása: »A régi jó időkből.« Nem hiába szivesen emlékezünk a régiekről, de a régi idők ügyesen csoportosított képei állandó derült hangulatban tartották a közönséget. A fölolvasást egész terjedelmében hozzuk lapunk tárcájában. Stell Lajos és Rangl Antal egyleti tagok monológok előadásával mulattatták a közönséget és ügyes előadóknak bizonyultak be. A koncert befejeztével társas vacsora volt, melynél résztvettek vagy 130-an. A pompás és Ízletesen készített vacsora alatt derült hangulat uralkodott. Dr. Csernoch János kanonok s egyleti elnök felköszöntötte a szereplőket. Felköszöntőket mondtak még Poliakovics Ignác plébános, dr. Anhäupel György, Magyary László, Okányik Lajos és Stell Lajos. Éjfél felé szétoszlott a közönség, magával vivén a jó kedvet és az egyesület iránti őszinte rokonszenvet. * Felolvasások. A szentgyörgymezei polgári olvasókör elnöksége a tél folyamán több fölovasást tart a tagok részére, igy ma vasárnap d. u. 5 órakor Karácsongi Béla elemi iskolai tanitó tart közgazdasági felolvasást, december 26-án pedig felolvasással egybekötött karácsony-estélyt rendez. * Dementi. Több lapban hire járt, hogy az »Alkotmany« a néppárt hivatalos lapja megszűnik, illetve bukás szélén áll. Ezzel szemben — jó forrásból vett értesülés nyomán — kijelenthetjük, hogy ezek a híresztelések alaptalanok; amenynyiben a lapot január hó 1-én ismét átveszi Bonitz Ferenc s minden igyekezetével azon lesz, hogy a néppárt ez orgánumát a párt szellemében megújult erővel tovább vezesse. — Bonitz szerkesztőségéhez őszintén gratulálunk, ismert tolla hatalmasan előre fogja vinni az »Alkotmányt.* * A gazdasági egyesület ülése. E hó 5-én tartotta meg havi ülését a vármegye gazdasági egyesülete élénk részvét és terjedelmes tárgysorozat mellett. Az elnöki megnyitó után bejelentették, hogy a földmivelésügyi miniszter az egyesület részére a »Magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája* cimü nagy munka második és harmadik köteteit megküldötte. Felolvasták Lukács Bélának, a Parisban 1900. évben rendezendő világkiállítás kormánybiztosának leírását, amely szerint ezen kiállítás osztályának minél sikeresebb beállítása végett a mezőgazdák is megnyerendők volnának az ügynek. Közhírré teszik. A trágyasónak ugy a mezőgazdák, mint a a kertészek részéről való igénybevétele általánosan emelkedvén, a pénzügyminiszternek 75.554/897. sz. körrendeletében kifejezett azon kedvezményt, hogy az utóbbiak a trágyasókat ép oly kedvezmények mellett hozathassák a külföldről, mint az előbbiek, tudomásul vették. Bejelentetett továbbá, hogy a mesterséges borok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1898. XXIII. t.-c. végrehajtásáról kibocsájtott rendelet tiz példánya a gazdák közt szétosztatott; továbbá, hogy a m. kir. központi statisztikai hivatalról alkotott 1897. XXXV. t.-c. a kereskedelmi m. kir. miniszter által megküldetett. Igen beható megbeszélés folyt az állami szőlőtelep létesítése tárgyában, s ez alkalommal kiküldettek Vimmer Ferenc, Niedermann József, Büttner Róbert és Brutsy János vál. tagok, hogy a telep megszerzésére vonatkozólag Bernhardt Rezső szőlőszeti felügyelő közbejöttével javaslatot terjesszenek elő. — Végre uj tagokul felvétettek: Tóth Ferenc hegymester és Tölgyesy Ferenc esztergomi kisbirtokos. * A városi építészeti bizottság csütörtökön kezdte meg az építészeti szabályrendelet tárgyalását, melyet azonban terjedelménél fogva csak az e hó 16-ára kitűzött ülésen fog végleg megoldani. * Kamarai közgyűlés. A győri kereskedelmi és iparkamara f. hó 13-án hétfőn tartja rendes évzáró közgyűlését, amelynek tárgysorozatában vármegyénkre nézve Német-Szölggén község helypénzszedési szabályzata kerül tárgyalás alá, Esztergom város részéről pedig az ipartestületi pénztárnak az átlagos napibérek megállapítása iránt intézett kérelme nyer elbírálást. * Elutasított felebbezés. Annak idején megemlékeztünk arról, hogy több esztergomi földmíves nevében idb. Meszes Ferenc az iránt folyamodott a városi tanács utján a képviselőtestülethez, hogy -— tekintettel az idei árvízre — engedtessék meg nekik, hogy állataikat a városi erdőnek legeltetésre alkalmas részein legeltethessék. A képviselőtestület ezen kérelemhez nem járult de nem is járulhatott hozzá, mert az nem tartozott a jogkörébe. A vármegye közig, erdészeti bizottsága a napokban foglalkozott ez ügygyei és a kérelmet teljesíthetőnek nem találta. Azt hisszük, Meszes és társai is belenyugosznak ezen bölcs határozatba, mert leesett a hó. * Vasárnap és ménvizsgálat. Hogy mi célja volt a vármegyei lótenyésztési bizottságnak azzal, hogy f. hő 5-ére tűzte ki a mének vizsgálatát : nem tudjuk, de hogy a vallásos közönség köreiben ez kétségkívül megbotránkozást keltett, arról sajnálatosan vettünk tudomást s feltételezzük, hogy véletlen elnézésből eredhetett, mert hasonló eset még bakáéknál sem adja elő magát többé, ahol az ellenőrzési szemlét csak egyszer tűzték ki vasárnapra. A bizottság a felvezetett 5 mén közül hármat kiselejtezésre itélt. * Rablási kísérlet. A legvakmerőbben kieszelt rablási kísérletről számolunk le, amely a mult héten Nánán, az uradalmi majorba^i végbevitetett. Az ismeretlen gonosztevők a viszonyokkal ismerősek lévén, tudták, hogy a gazdasági segéd az irodával egy fedél alatt lakik ; tudták azt is, hogy ez a helyiség a többi épülettől félre! esik s hogy zaj és lárma nem hatolhat onnan ki I oly mértékben, hogy azt a cselédség vagy bárki más meghallhatná. Arra, hogy embert öljenek ugy látszik hogy nem volt elég bátorságuk ; mert a gazdasági segédre rákötözték az ajtót s az előszobában lógó vadászfegyvert elő vigyázatból az udvarra dobták, azután hozzáfogtak a dézsmáláshoz, A nyitott ruhaszekrényböl mindent kiemeltek, kiásták az iroda falát és a tört lyukon bebújva, a kasszát kezdték feszegetni, de azzal, bárha talapzatáról le is döntötték, nem bírtak. Ezzel felhagyva, az asztalok fiókjait tördelték fel s valami 30—40 frtot magukhoz véve elmentek. A bezárt segéd segélykiáltásaira a cselédnép és a községi bakter lettek figyelmesek, akik azután üldözni kezdték a betörőket. Ezek egyike a bakterre rá is lőtt s aztán eltűntek az éj setétjében. Ugy látszik, hogy még ez után a párkányi Renner-féle korcsma éléstárát is szemügyre vették és csak másnap kísérelték meg az ürömi vasúti pénztár kirablását, melynek elkövetésében a kassza vaspáncélja és talán szerszámaik primitiv volta akadályozta őket. Maguk után mi nyomot sem hagytak a gazemberek, ami nyomozásukat nagyon megueheziti. * Bizottsági ülés. Lapunk mult számában kifejezést adtunk annak, hogy a város pénzügyi bizottsága mily lelkiismerettel tárgyalta a város 1898. évre szóló költségelőirányzatát. A költségvetés minden pontja élénk vita tárgyát képezte, azonban a viszonyok kényszerítő hatása alatt az előirányzott kiadási tételek sem apaszthatok, sem kihagyhatok nem voltak s ennek következménye az a több mint 100°/

0-o

s pótadó, amely a közönséget súlyos teherrel sújtja. A legutóbbi pénzügyi bizottsági ülésen szó is volt arról, hogy valami módon a nagy pótadó mérsékeltessék, de akkor, tekintettel az idő előrehaladt voltára, bővebb fejtegetésekbe ki sem bocsátkozott. A f. hó 5-én tartott ülés alkalmával foglalkozott a bizottság az indirect adók behozatalának kérdésével, amelyre annak idején a városi számvevő a figyelmet felhívta. Ezen javaslat szerint a következő pótlékok volnának szedendők a jövő évre: 1. Minden levágott marha után 1 frt, borjú után 50 kr., birka után 10 kr. ; az italokra: hektoliterenként borra 1 frt, sörre 1 frt, pálinkára 4 frt 50 kr.; de csakis a korcsmákban kimért italok után. 2. Vasúti szállítmányok kövezetvámjára mmként 1 kr. 3. A vámtarifák szabályzata és az általános, tehát a helybeliekre is kötelező helypénz. 4. A szikvíz megadóztatása üvegenként egy és fél krjával: mindezek után előreláthatólag mintegy 200.000 frt jövedelem remélhető, ami természetesen a mai pótadós világban nagy apasztást jelent. A pénzügyi bizottság a 3. pont alatti kivételével a javaslatot elfogadásra ajánlja s azokhoz elvben hozzájárul; mivel azonban a javaslat még nincsen konkrét formába öntve s igy azok mindegyikét kormányi jóváhagyást feltételező szabály rendelet alakjában lehet életre kelteni; ezeknek elkészítésére Hoffmann Ferenc, Dóczy Antal és Rothnagel Ferenc urakból bizottságot alakított, mely bizottság a fogyasztási adökezelő hetes bizottság tagjaival a részletes terveket önálló javaslat alakjában fogja előterjeszteni (?) Második tárgya volt az ülésnek a szenttamási vásár álL helypénzszedési jog megváltása, itt ragaszkodik a bizottság a közgyűlés által megajánlott 7500— 8800 frthoz. * Luca-vásár. Holnap kezdődik Párkányban a Luca-napi vásár, a mely az esztergomiakra nézve annyiban fontos, hogy a múltkori vásáron beszerzett s most már kiválóan ízes hordós káposztához itt szokták beszerezni a hízott sertéseket. Ez alkalommal figyelmeztjük a sertést vásárolni szándékozókat, hogy egyedül hizott állatokat vegyenek, mert javítani való sertést venni nem érdemes, azon okból, mivel a város a sertésvész miatt zár alatt van s a sertések csak azonnali levágáscéljára hozhatók be ; ezek is csak űgy, hogyha a felügyeletet teljesítő állatorvos előzetes szemléjén keresztülmentek. * A város 1898. évi költségelőirányzata, melyet a tanács és a pénzügyi bizottság letárgyalt, folyó évi december 10-től 25-ig a pénzügyi tanácsnok hivatalában közszemlére kitétetett. * „Esztergom vidéki hitelbank." Ezen a néven alakult részvénytársasággá az immár erőben meggyarapodott »Esztergom vidéki hitel- és fogyasztási szövetkezet « Ez leend a város harmadik és a vármegye ötödik pénzintézete. * Néptanítóink tömeges névmagyarosítása A névmagyarosítás iránt Vargyas Endre, vármegyénk kir. tanfelügyelője mindazokhoz a tanítókhoz és tanítónőkhöz, kiknek idegen hangzású nevök van, buzdító felszólítást intézett, amelyből adjuk a következőket: Az esztergomvármegyei néptanítók törzskönyvének összeállításával levén ez idő szerint elfoglalva, azt tapasztalom, hogy mintegy 60-ra megy azoknak a tanítóknak a száma, akik bár minden érzelmükben szívvellélekkel magyarok, de nevök idegen hangzású. Ezek közé tartozik az Ön neve is, melyet bár becsülettel visel, de mégis idegen nemzetbeliek előtt olyanul tűnhetik fel, mintha nem a magyar nemzettel összeforrott egyén viselné ezt az idegen hangzású nevet. Mint honfitárs egész tisztelettel felvetem tehát a kérdést, váljon nem lenne-e hajlandó idegen hangzású nevét valami jó magyaros hangzású névvel felcserélni ? ! Ha Budapest székesfőváros jelenlegi polgármestere, midőn elfoglalta magas állását, régi némethangzásu »Haberhauer« nevét, melynek pedig önmaga is dicsőséget szerzett, a jó magyarhangzású »Haimos« névvel fölcserélni szép és illendő dolognak tartotta, bizony szép és dicséretes dolog ezt a példát azoknak is követni, kiket a Gondviselés egy község ifjúsága nevelésének élére állított. Követendő példa lenne ez a község idegen hangzású névvel biró többi lakosaira nézve is. A néptanítók amúgy is a fennálló törvény értelmében a népiskolákban kell, hogy terjesztői legyenek a magyar nyelv terjesztése mellett a hazafias érzelmeknek is. Már pedig minden néptanító, aki idegen hangzású név helyett magyar nevet vesz fel, tényleges bizonyságot ad igaz magyar érzelmeiről is. Fel tehát a cselekvésre! Emeljük magasra a névmagyarosítás zászlaját! Részemről betűrendbe szedtem a vármegye területén működő és idegen hangzású névvel biró tanitók és tanítónők neveit s egyszersmind megtartva a