ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-11-14 / 46. szám

elmondta a jelenlevő tagoknak, mit akar átengedni a magas kormány az autonómiának: 1. A főpapi kinevezések ugy maradnak, a hogy voltak, de az autonómiának lesz votum consultativuma, mely abban áll, hogy minden főpapi kinevezést megtörténte után, mielőtt a hivatalos lap hozná, az autonómiával közölnék, mire az autonómiának jogában áll a magas kormányhoz hódoló hálafeliratot intézni. 2. A kath. vallás és tanulmányi alapot ezentúl is a kormány kezeli, az autonómia pedig ellenőrizheti akképen, hogy ha tagjai közül valamelyik bármely a vallás és tanulmányi birtokon rendszeresített erdő vagy mezőkerülöi állást elnyerni óhajt, és ezen óhaját a magas kormánynak egy 50 kros okmánybélyeggel ellátott folyamodványban tudtára adja, ugy elsőbbségben részesül. 3. A kath. tanulmányi alapból fentartott tanintézetek ugy maradnak, a hogy voltak a miniszter vezetése alatt, ő nevezi ki a tanárokat. Az autonómiának azonban jogában áll az iskolaszolgákat kinevezni, sőt még az intézetek kimeszeltetéséröl és egyéb külső helyrehozataláról is gondoskodni. »Ha pedig ezen propozieióimat — igy folytatá Wlassics — a kongresszus nem fogadná el, akkor ugy sprengölöm őket, hogy soha többé össze nem jönnek. Ezt a kötött marsrutát kiadtam a magas klérusnak és az autonómiai képviselőknek és ehhez tartsák magukat, mert különben baj lesz !« A szabadelvű párt hatalmasan éljenzett és dicsérték Gyula barátom nagy talentumát. Hogy pedig a magas kormány ezen terve tény, és nem légből kapott állítás, vagyis nem Jakabiáda, hanem szomorú valóság, azt nemcsak az egyházi és politikai ügyekben illetékes és hivatalos »Pester Lloyd«-ban olvashatják, hanem mint hiteles dolgot állítja az »Esztergom« élelmes tudósítója is, az alapos értesültséggel biró Jakab. A városi kör alakítása. Frey Ferenc Esztergom országgyűlési képviselője felhívta a város képviselő testületét egy városi kör alakításának megbeszélésére. Az eszme, amely ezen terv megvalósulásához fűződik, immár egy évtizedes. Akkor ugyanis Magos Sándor kir. járásbiró, most kir. ítélőtáblai biró pendítette meg a városi kör tervét, mely szerint a | város polgársága a városi ügyekbe mélyebb betekintést nyerhetne azáltal, ha a kör összejövetelein azokat megvitatnák s igy mintegy a közgyűlési ügyek előkészítését segítenék elő. A jelenlegi viszonyok mostohasága miatt ép a tizenketedik órában elevenítette fel a tervet szeretett képviselőnk. — Városunk ügyei elmaradnak, a nagyfontosságú kérdések egész légiója vár megoldásra. A közönség lethargiába merült; nem érdeklődik semmi iránt. Valami lappang a levegőben : egy ismeretlen vészes fantom, a mely megakadályozza a jóratörekvést, elősegíti a visszavonást. Csak a sajtó éber és kíméletlen; sújtó kritikája azonban nem éri el a hozzá fűzött várakozást; szunnyad minden. A tettre kész erők elcsüggednek; a közérzés meglazult, morál nincs, vagy ha van. az végleges erkölcsi és anyagi bomlás. Ilyen sötét a hangulat ma s ettől jót nem I várhatunk. Végre akadt tehát ember, aki akaraterejével száll sikra a város ügyeiért. Ez az ember Frey Ferenc, akinek tervét üdvözölni kötelessége minden jóérzésű polgárnak. Az értekezletet f. hó 6-án d. u. 4 órakor nyitotta meg a képviselők nagy részvétele mellett Frey Ferenc mint elnök, a ki megnyitó beszédében elmondotta, hogy a millenium évben több városban megfordulva, érdeklődött azok közügyei iránt. Az igaz, hogy általában csak panaszt hallott, de minden helyen biztak a jövőben és mindenütt látott valami uj, korszerű létesítményt, amelyet büszkén mutattak meg neki. A közügyek j iránt mindenütt élénk érdeklődést tapasztalt. A polgárok szeretetteljes rajongással emlékeztek I meg az egyes tervekről és valamennyinek fogai- ! ma volt azok jövőben való keresztülviteléről. Nálunk — úgymond — másként áll a dolog. Itt általános lehangoltságot tapasztal. Nem érdeklödnek semmi iránt. A helyi lapok a közállapotokat éles kritikával ostorozzák, mely körülmény épen elgendő arra, hogy idegenforgalmunk megszűnjék; mert a város állapotait a legroszabb színben tüntetik fel s ezért az idegenek kerülnek bennünket. A közügyek iránt érdeklődést nem tapasztal, s ha valaki a közgyűléseken valamely tárgyat pártol, védelmébe vesz, szóval azon jő polgárhoz illőn csügg s annak keresztülviteléhez ragaszkodik, akkor azt mondják reá, hogy »érdek beszél belőle«; ha pedig egy-egy töredék foglal állást valami mellett, rögtön felzug alattomban, nyiltan: »ahá! a klikk« ! A politikai pártárnyalatok a város közgyűléseibe is befészkelték magukat; amit egyik jónak lát, azt a másik rosszalja ; ez pedig az ügyek menetét bénítja, de elő nem segíti. Érdeklődés szorosan csak akkor látható, ha a közgyűléseken a két párt mérkőzése van kilátásban, szóval a szenzáció hajhászás mellett a komoly cselekvés lesz háttérbe szorítva. — Az általános elkedvetlenedést különösen szította a vármegye őszi közgyűlésén elhangzott vád, hogy a város képviselő testülete „fondorkodik — és opponcd." És kivált az utóbbi körülmény késztette őt a cselekvés terére lépni; sokat tervezett, gondol- j kodott, érinkezett többekkel is. hogy végre egy j helyes tervvel a közügyek menetét ismét a rendes kerékvágásba terelje. Végre is a városi egyesület alakításának megteremtésében véli a helyes megoldást. Ennek különösen akkor leend óriási jelentősége, ha a városokról szóló törvényjavasiát ténynyé válik, amikor is a képviselet alig pár emberre zsugorodik Össze és igy a polgárság nagyrésze kivül szorul a közgyűlési termen. Végre megjegyzi, hogy a tervek a körre nézve készen vannak, mert már évekkel ezelőtt volt ilyen mozgalom, s ekkor az alapszabályok is kidolgoztattak, de az akkori belügyminiszter: gr. Szapáry Gyula nem járult hozzá. Az értekezletet megnyitja. (Éljenzés.) Dr. Walter Gyula kanonok üdvözli a tervet s annak lelkes szóvivőjét s a megnyitó beszéd elhangzását követő csendet beleegyezésnek tekinti: »Qui tacent, conentire videntur.« Most még a tárgyhoz óhajt szólani, .ló volna, ha az évek előtt készült tervezetet valahonnan elő lehetne keríteni, hogy esetleg megváltoztathatók legyenek azon pontozatok, amelyek miatt a szabályzat nem hagyatott jóvá. Frey Ferenc emlékezik, hogy a régi terv azért nem hagyatott jóvá, mert a belügyminiszter azt mondta, hogy az egyesület ténykedése hatósági jogkörbe vágott volna, holott ez nem áll. A viszonyok változása azt eredményezte, hogy a következő belügyminiszter, Hieronimy már készséggel járult hozzá a más városok polgárainak hason mozgalmához. Dóczy Ferenc nem tartja életképesnek a tervet. Maiina Lajos polgármester üdvözli a felvetett eszmét, amelytől sokat vár. Bártfay Géza a sajtót védelmezi. Prodomo beszélve, az eddig elhangzott beszédekből, azt vette ki, hogy a sajtót okozzák a városi bajokért. Ez ellen tiltakozik. Vimmer Imre azt a kérdést veti fel, hogy a kör tagjai kik legyenek. Szerinte nemcsak képviselők, hanem mások is részt vehetnek abban. Szabó Szilveszter üdvözli a tervet, de han- j goztatja, hogy a főcél az legyen, hogy a város érdekei társadalmi úton legyenek előmozdítva. Több felszólaló nem jelentkezvén az elnök mielőtt az értekezletet bezárná, örömmel látja, hogy terve érdeklődést keltett. Ez okból jónak látja, ha egy előkészítő bizottság választatik meg. Az értekezlet e bizottság összeállítására dr. Aldori Mór, dr. Fehér Gyula. Oltósy Ferenc, Szecskái Kornél urakat kérte fel. akik is rövid tanácskozás után a harminchat tagu bizottság megalakítására vonatkozó javaslatukat előterjesztették s az általánosan elfogadtatott. E tárgyra legközelebb visszatérünk. Dor. HIREK. * Szentségimádás. Az »Oltaregylet« tagjai szent gyónásukat f. hó 13-án d. u. 5 órakor végezhetik a vizivárosi zárda templomában, mikor is ezen időben letenye és ájtatosság szokott tartatni. Másnap '/

8

7 órakor ünnepélyes szentmise, a legméltóságosabb Oltáriszentség kitételével, 10 órakor ismét szentmise. Egész nap Szentségimádás d. u. szent beszéd s letenye. * A hercegprimás adománya. Vaszary Kolos bibornok érsek 0 Eminentiája, a közelgő karácsonyi ünnepek alkalmából, az esztergomvizivárosi nőnevelő intézetbe járó szegény és árva gyermekek felruházására 200 frtot adományozott. * A hercegprímás és a tanitók. Ő EmiI nenciája a tanítóság nevében kifejezett névnapi üdvkivänatokra, dr. Walter Gyula kanonokot és főtanfol ügyelőt következő kegyes válaszszal tüntette ki: »6853/1897. Főtisztelendő kanonok, főtanfelügyelő úr! Fogadja főtisztelendőséged a főegyházmegyei kath. tanítóság nevében névnapom alkalmából kifejezett jó kivánataiért meleg köszönetemet. A hű ragaszkodásnak és hálának azon érzelmei, melyeket ftdöséged szíveskedett tolmácsolni, biztosítanak engem arról, hogy a kath. I tanitók lelkes seregére mindig számithatok az anyaszentegyház érdekeiért és drága hazánk boldogulásáért folytatott munkámban. Isten áldását kérve a kath. tanítóságra, magamat buzgó imáikba ajánlva maradok Budapesten, 1897. november 2. Kolos, m. k. bibornok, érsek.* * Gyászmise. F. hó 17-én reggel 1

l

i

8 órakor az oltáregyleti tagok elhunyt társaikért a vizivárosi zárda templomában szent misét mondatnak. Az isteni tiszteletet dr. Csajka Ernő, az oltáregyesület igazgatója fogja tartani. * Személyi hir. Gróf Csáky Károly v. püspök Budapestről városunkba visszaérkezett. * Csáky Károly gróf jótékonysága. Mint minden évben, a karácsonyi ünnepek közeledtével gróf -Csáky Károly v. püspök és kanonok az idén is tetemes összeget osztott ki helybeli nemes és jótékony célra. Adományai a következők : Sz. Erzsébet jótékony nőegyletnek 300, a rokkant munkások egyletének 120, sz. Vince egyletnek 100, a kath. legényegyletnek sz. József szoborra 100, tiz jóviseletü és szorgalmas főgymnáziumi tanulónak 100, a papnevelő IV-ed éves theologusainak 100, a tanitőképző-intézet öt szorgalmas s jóviseletü tanulójának 50, az óvónőképző segélyalapjának 50, a vizivárosi nőnevelő árva növendékeinek, úgyszintén a sz.-györgymezei árvaház árváid nak 50—50, a Szent Anna zárda árváinak 25, a váj rosi óvodának 20, László gyermekotthonnak 10 forintot, összesen : 1175 frt. A nagylelkű főpap adománya bizonyára számos szegénynek könynyeit fogja felszárítani. Ezek hő imája fog fölszállani érte, hogy Istene éltesse O Méltóságát még igen-igen sokáig. Az egész városban általános az elismerés és öröm Csáky gróf püspök nagylelkűsége fölött. * Esztergom monográfiája. Az esztergommegyei régészeti és történelmi társulatnak Pór Antal tudós kanonok egybehívására f. hó 9-én megtartott értekezlete egyike volt a leglátogatottabbaknak. Pór Antal, mint elnök a monográfia elkészítésének előmunkálatait ismertetve s egyúttal a kivitel módjait adta elő. E fölött élénk megbeszélés 'folyt, mely végeredményében azt eredményezte, hogy nem mindenkinek szükséges önálló munkát vállalni, hanem kiki a saját ereje és idejéhez mérten tehet hasznos szolgálatot e fontos ügynek. Rózsa Vitái társulati iitkár felszólítására a jelenlevők valamennyien vállalkoztak a közreműködésre. A vállalkozó munkatársak neveit a vállalt munka felemlitésével a következőkben adjuk : dr. Feichtinger Sándor (Esztergommegye növényvilága), Magos Sándor (kútfők), Mauna Lajos (közigazgatás), dr. Mátray Ferenc (egészségügy), Reusz József (pénzintézetek), Rózsa Vitái (a megye őskora), Vojnits Döme (iskolák), Vimmer Imre (adatgyütjés), Litsauer Sándor (népiskola, gyümölcsészet), Csikasz Villebald (geológia), Guzsvenitz Vilmos (oklevelek), Oberth Gusztáv (az egyes községek helyrajza és történelme). Dreisziger Ferenc (tanítóképzés, népiskola), Schédl Arnulf (geológia, német oklevelek és munkák, rajz), Venczel Antal és Kereszty Viktor (kutatások), Perger Lajos (szeminárium, óvodák), Meszéna Ferenc (1848/49-es emlékek), Okányik Lajos (népszokások), dr. Fehér Gyula (plébánia