ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-10-24 / 43. szám

Budavári vál. ker. : Zichy Nándor gr. Esztergomi v. ker.: Frey Ferenc, országgy. képv. Nógrádi vál. ker. : Majláth Géza gr. Honti választó ker. : Zichy Jenő gr. orsz. képv. Barsi választó ker. : Lakner László. Komáromi v. ker. : Pechata Antal. Nyitrai I. vál. ker. : Dr. Marsovszky Endre orsz. k. Nyitrai II. vál. ker. : Dr. Hortoványi József. Nyitrai III. v. ker. : Id. Oeskay Rezső. Nyitrai IV. v. ker. : Majláth György gr. Nyitrai V. vál. ker. : Chvalibogovszky Sándor. Pozsonyi I. vál. ker.: Pálffy Miklós hg. Pozsonyi II. vál. ker.: Pálffy István gr. Pozsonyi III. v. ker.: Dr. Sághy Antal. orsz. képv. Az uj képviselőket, ugy az egyháziakat, mint a világiakat, őszinte tisztelettel üdvözölj ük, bizalommal nézve működésök elé, hogy azt szentegyházunk érdekében fogják érvényesiteni. — Néppárti gyűlés Bajnán. Folyó hő 31-én Bajnán néppárti gyűlést tartanak, melyről a rendezőség a következő meghivót bocsátotta ki: A néppártnak mind szellemi, mind anyagi jólétünk emelését célzó elveit és eszméit hangoztatandók, Bajnán (Esztergommegye) 1897. október 31-én, vasárnap d. u. 2 órakor a templom előtt való téren néppárti gyűlést fogunk tartani, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. Tartja: Zichy Nándor gróf. 2. Az országgyűlési néppártról. Tartja: Buzáth Ferenc orsz. képviselő 3. A közgazdaság bajairól. Tartja: Mócsy Antal orsz. képviselő. 4. A néppártról. Tartja: Kálmán Károly orsz. képviselő. 5. Elnöki zárszó. Bajnán, 1897. okt. 19-én. A rendezőség. — Szent-inihályfai népgyűlés. A néppárt országszerte lankadhatatlan buzgalommal folytatja a szervezkedés nehéz munkáját. Igy mult vasárnap is három helyen tartott egyszerre gyűlést, mindenütt igen nagy számú hallgatóság előtt. Bennünket legközelebbről az esztergomi főegyházmegye területén tartott pozsonymegyei szent-mihályfai gyűlés érdekel. A gyűlésen Zichy Aladár elnöki megnyitója után, az első szónok Szabó István képviselő volt, ki a közönség lelkesedése mellett nagy hatással fejtette ki a néppártnak eddigi országgyűlési működését. Beszédének különösen azon részét fogadták zajos éljenzéssel, mikor arról szól. hogy a néppárt senkitől sem kér hazafiságot kölcsön, mert épen a hazaszeretet hozta létre a néppártot. Kifejtette az egyházpolitikai törvények káros voltát és beszélt az eddig is már a nép érdekében benyújtott törvényjavaslatokról, de melyek a liberális urak csökönyösségén mindig hajótörést szenvedtek. A gyűlésen rajta kivül még Páder Rezső és Mócsy Antal orsz. gyűlési képviselők beszéltek nagy hatással. A papság és a hirlapirás. O Néhány év előtt kezembe akadt a németországi katholikus lapok jegyzéke. Föltűnt, hogy nagy napilapjaik mellett, nagyon sok kisebb politikai lapjuk van; különösen nagyszámban voltak képviselve a vidéki lapok. Minden nagyobb vidéknek, minden tekintélyesebb katholikus városnak megvan a saját katholikus lapja, mely az egyház érdekeit szolgálja. Mindjárt akkor föltettem magamban, hogy ha arra vezet egyszer az utam, e lapokra is kiterjesztem figyelmemet. Ugy is történt. Nem sokára alkalmam volt e lapok jó részét nemcsak cimjegyzék szerint, hanem szemtől szembe is megismerni. Külső kiállításuk ugyan nem sokat ért, mert arra a németek általában nem sokat adnak s lehet, hogy nemcsak hiúságból hordják a szemüveget, de apró nyomású lapjaikkal is elrontják szemeiket, hanem annál inkább érdekes a tartalmuk. Tömérdek sok apró kis tudósítás tarkítja e lapokat s még a nálunk üresen hagyott ivhajtási helyeket is tele nyomják. Egy ilyen hirlap valóságos szellemi panorámája a vidéknek, amelyet szolgál. Minden nevezetesebb egyházi és politikai esemény, ünnepély, gyűlés, habár röviden is, le van bennük irva. Tudtam, hogy ezeket mind a vidéki levelezők szolgáltatják ; de kíváncsi voltam, kik azok. A választ csakhamar megkaptam a szerkesztőktől, a kiknél egyes helyeken tudakozódtam. A papok és katholikus tanitók a mi állandó levelezőink, volt a válasz. Nyalábszámra érkeznek minden héten a levelek, mondotta az egyik Ha egyik-másik többet nem irhát, küld egy levelezőlapot. Mindezt a szerkesztő kiválogatja, ahol kell, megfésüli, összeállítja s minden héten megvan a városnak, a vidéknek, vagy az egyházmegyének krónikája. Én már akkor föltettem magamban, hogy ezt alkalomadtán papságunk és tanítóink okulására közzéteszem. Nekünk is már, hála Istennek, van több vidéki katholikus politikai lapunk. Igaz, hogy számuk a németekéhez viszonyítva, még nagyon csekély, de kezdetnek ez is jő. Igaz, hogy ezeknek még nagyon sok nehézséggel kell megküzdeniük, melyeknek nem a legutolsója a katholikusoknak, sőt egyes esetekben magának még a papságnak is a katholikus sajtóval szemben tanúsított merevsége és nemtörődése és viszont az egyházellenes liberális lapoknak pártfogolása. Hisz oly gyöngék — Isten ments, hogy azt mondjam gyávák — vagyunk még. hogy egy kis tömjénre, amelyet a liberális lap itt-ott meggyújt személyes hiúságunk oltárán, hűségesen járatjuk s meg sem gondoljuk, hogy igy részesévé leszünk az általa terjesztett rosznak. Azt meg semmikép sem tudnók elviselni, hogy ezáltal az ausztriai terménypiac elvesztet7 Vagy a kenyérre szoruló Ausztria azután is a magyar búzát s rozsot fogyasztja-e? Ezek mindenesetre fontos s mélyen zsebünkbe nyúló s létünket érdeklő kérdések. Dr. Fort, a prágai kereskedelmi kamara titkára azt irja: hogy azon pillanatban, melyben az önálló vámterület behozatik, egy rémséges katasztrófa felé siet a magyar állam. Nálunk is sokan gondolkoznak igy ; azonban a tárgyhoz sok szó fér. Mi beérjük ma avval, hogy rámutattunk, hogy a különálló vámterületet nemcsak nálunk, de Ausztriában is sokan örömmel üdvözölnék. — Autonómiai mozgalmak. Az esztergomi érseki tartomány káptalanjai autonómiai kongreszszusi képviselőnek dr. Bajner Lajos esztergomi prépost-kanonokot 86 szavazattal megválasztották. Dr. Rajner kanonokon kivül a következő kanonokok kaptak szavazatot: Dr. Aschenbrier Antal esztergomi 11, István Vilmos szombathelyi 4, Stegmüller szombathelyi 3, dr. Csernoch esztergomi 2, dr. Roszival esztergomi, Prifach fehérvári, Troli és Szeredy pécsi kanonokok 1—1 szavazatot. — Hétfőn, f. hő 18-án délelőtt bontották fel az esztergomi primási palotában Boltizár .1. püspök és általános érseki helynök elnöklete alatt az esztergomi főegyházmegye autonómiai képviselőire leadott szavazatoknak választási jegyzökönyveit. Az ötös bizottság tagjai dr. Halmos Ignác c. kanonok és vice-rektor, dr. Horváth Ferenc pápai kamarás és theol. tanár, dr. Fehér Gyula cs. és kir. udvari káplán és plébános, dr. Kereszty Viktor theol. tanár és Némethy Lajos esperes-plébános lettek. Dr. Halmos távol levén, helyette Perger Lajos hivatott meg, aki egyúttal az értekezlet jegyzője lett. Felbontatván a jegyzökönyvek, az egyházmegye 3 papi képviselőire legtöbb szavazatot dr. Prohászka Ottokár spirituális és szemináriumi tanár (683), Molnár János apát-plebános és orsz. képviselő (502) és dr. Csernoch János apát-kanonok, székesegyházi plébános (339) nyerték el, a kiket e szerint a főmegye megválasztott papi képviselőinek kijelentettek. Kivülök szavazatot kaptak a következők : Jedlicska Pál 145, dr. Rajner Lajos 99, Palkovics Viktor 93, Bogisich Mihály 58, dr. Aschenbrier Antal 57, dr. Fehér Gyula 39, gróf Pongrácz Adolf 35, Ferenczy István 21, Hübner János 14, Havlicsek Vince 13, dr. Horváth Ferenc 12, dr. Machovits Gyula 12, Némethy Lajos 8, Fábián János 7, Perger Lajos 7, dr. Roszival István 4, Viszolajszky Károly 4, dr. Kovács József 6 és többen 1—2 szavazatot. Az esztergomi főegyházmegye területén megválasztott autonómiai világi képviselők : Pesti I. vál. ker.: Markus József, polgármester. Pesti II. vál. ker. : Eszterházy Miklós Móric gr. szer befáradni a tanároknak, hát még szeles, esős időben! Arra meg gondolni sem lehet, hogy a Mária Terézia alatt áthelyezett és felépített gymnasiumot visszahelyezzék a város kellő közepéről a vizivárosba, hol a tanulóknak alig volna helyök, mert privát ház alig van ott. A főapát megbízottja is itt járt már akkor s az is ilyen relatiot vitt Szent-Mártonba. A város és a főapát meg is keresték azután a helytartótanácsot s behatóan kimutatták a tervnek képtelenségét. Nem is lett az egészből semmi. A város is megpendített egy eszmét, — a mi pedig komolyan szóba sem jöhetett, — hogy t. i. a kir. városi ferenciek menjenek a vizivárosba, s igy a kolostor és templom legyen a benedictinusoké. A benedictinusoknak adandó templom vihette rá őket erre a gondolatra. A lakáskérdés azután egy ideig pihent. Az ötletszerű tervezgetésekre rá is fért a pihenés. Öt év múlva lett csak actualis a dolog. Az 1808. iskolai év elején értesítette a főigazgató az intézetet, hogy a helytartótanács megkereste a főapátot, hogy ha rendelkezik tanárokkal, minthogy a jövő évben már ugy is átveszi a rend a gymnasiumot, küldjön előzetesen néhány tanárt. A főapát küldött is még 1808. év folyamán, dec. 5-én négy rendtagot, két presbytert és két növendéket. De a lakásügy még nem volt elintézve : sőt jóformán meg sem kezdve. A négy rendtag privát szálláson volt. A lakásügy rendezése csak most kezdődött meg igazán és komolyan. A főigazgató 1808. jul. 19-én értesítette és felkérte az igazgatót, hogy a főapát kiküldöttével nézzen alkalmas házat, mert a jövő évben már teljesen átveszi a Szt. Benedek-rend a gymnasiumot. A városhoz is érkezett a helytartótanácstól rendelet, a mely meghagyta, hogy »8 Benedictinusoknak, és ezek szolgájoknak számokra akár kész épület, akár pedig, hogy lakás építtessék, közel az iskolához 15 nap alatt a költségekkel együtt terjesztessék fei.« A város a megbízatásban el is járt. Háromtag bizottságot küldött ki, mely az építőmesterrel körülnézvén, egyrészről a tisztelendő Paulinusok épületét ajánlotta vagy a Szt.-Fer. rendiek második udvarát üres teleknek, a hol 35 ezerért szép házat lehetne épiteni, mert más alkalmas hely a közelben nem volt. Viszont a tanács meg a maga részéről kérte a helytartótanácsot, hogy a benedictinusok jövetelét siettesse. Hogy a város csakugyan óhajtotta a benedictinusok mielőbbi jövetelét, kitűnik a költségvetésből, melyet mellékeltek. A paulinusok háza, mely a városé volt, a bizottság véleménye szerint 50 ezer frtot is megér, de átadják a fundusnak 45 ezerért, csak minél előbb jöjjenek. A főapát tetszését a paulinusok háza sehogy sem nyerte meg; keveselte a helyiséget, nem volt kápolnának való hely. A paulinusok háza végében fekvő házat is kérte. A helytartótanács más véleményben volt: a paulinusok házát a beterjesztett terv szerint elegendő nagynak találta. A házban, melyet katonai kórháznak használtak, volt: istálló, fáskamra, pince és 7 konyha, azonkívül 19 szoba, — igaz, hogy nagyon kicsinyek, — de ha a 7 konyhát szobákká alakítják, nemcsak a 8 szerzetes fér el a cselédséggel, hanem még kápolna is kerül. A helytartótanács a templomra nézve, mely a viszszaállitási diplomában ki volt kötve, Esztergomot illetőleg abban állapodott meg a főapáttal, hogy a ferenciek templomát használják. A ház átalakításának terve a rendre nehezedett. A házat a fundustól 25 ezer frtért megvették. A ház, melyet a helytartótanács megvett a várostól, nagy átalakításra és alapos tisztogatásra szorult, ugy, hogy csak 1810. aug. 1-én készültel, s a rend tagjai csak akkor foglalták el. A város tanácsa kimondotta, hogy a tanárok lakása katona-elszállásolás, strázsáltatás és minden személyes tehertől, mint a melyek a tanítással össze nem egyeztethetők, teljesen ment. De az adótól, mert azt is kérte a házfőnök, a tanácsnak nincs joga felmenti a házat. 1809. dec. 11-én már teljesen a benedictinusok vezetése alá került a gymnasium. A benedictinusok ekkor már vettek magoknak egy szép kertet egy kisebb fajtájú házzal, a hol addig is laktak, mig a szükséges átalakítás megtörtént. A nagy kiterjedésű kert a szőlőhegy aljában, a Német-utcában volt. Később a szomszédoktól egyes kisebb részekkel bővítették is. A házat, melyet a tanulmányi alapból vett a helytartótanács, a Szt.-Benedek-rendnek adta át