ESZTERGOM II. évfolyam 1897
1897-09-12 / 37. szám
közp. főszolgabírót is meghívni kéri. Ezzel az ülés véget ért. * A fökáptalan „az árviz által elpusztított széna miatt meginditott pőrét visszavonta, nem akarván az amúgy is anyagilag megroncsolt várost ujabb bajokkal terhelni. Az adózó polgárság ugy is nyög az óriási pótadó alatt, és a pör folytatása ismét csak az adózó polgárságot sújtotta volna ujabb terhekkel. Ha pedig lapunk vidéki olvasói szeretnék tudni, hogy miért van városunkban oly nagy pótadó, hát megvalljuk, hogy azért, mert Esztergomban mindig párját ritkitó gazdálkodás folyt, igy hogy sokat ne említsünk, a 17 évvel ezelőtt fölépített gymnázium összedűlt, az utcákat csak másodszorra szokták jól kikövezni, a város főterét 13 ezer frttal pocsolyává alakították át, a 400 ezer forintos kaszárnya már süpped stb. stb. Csak az a nagy baj, hogy az ártatlan polgárság issza meg ennek a levét. * Kevés a tanitó ! mondják mindenfelé, az esztergomi iskolaszák tagjai éppen az ellenkezőjét bizonyíthatják. Mióta kihirdették a pályázatot az új tanitói állásra, egyik konkurrens a másik után tapossa az iskolaszéki tagok küszöbét. E versenyfutásnak néhány nap múlva vége lesz és mint halljuk, az iskolaszéki tagok a legméltóbb és legképzettebb pályázót választják meg majdnem egyhangúlag. * A tornaegyesület tekepályája — miként a háznagy bennünket értesít — teljesen jókarba helyezve, a mai naptól ismét a tagok rendelkezésére áll. * Tanácsülés. A város tanácsának csütörtöki ülésében a következő fontosabb ügyek kerültek tárgyalás alá: A lőrinc-utcai uj csatorna felülvizsgálásának kérdése, amennyiben a szavatossági határidő lejárta közeleg. Ez alkalommal megemlittetett, hogy a csatorna aligha felel meg a várakozásnak, mert a kövezet süppedni kezd. E végből a felölvizsgálatra egy hat tagu bizottság küldetett ki. A polgármester előterjesztése folytán tudomásul vette a tanács Polyák Vilmos v. díjnok elbocsátását, aki utazási mániától hajtatva, immár két hete nem jelentkezett a városházán. Scheicher Mihály elaggott városi irnok immár több hónapja betegeskedvén, felhívta a tanács dr. Áldori Mór tanácsorvost, hogy a nevezettet megvizsgálván, tapasztalatairól tegyen jelentést. Több tandijelengedés és a heti számlák kiutalása után az ülés véget ért. * Régészeti bizottsági ülés. Mint értesülünk Esztergomvármegye és város monográfiájának megírása végett az »Esztergomi Régészeti- és Történelmi Tarsulai« a uapokban ülést tart. * Hóbort. Az esztergomi m. kir. anyakönyvvezetőre már sok szót vesztegettünk egyszer-máskor anélkül, hogy felettes hatósága bármikor is meggyőzte volna a nagyközönséget állításainknak helytelen voltáról. Mosakodott ugyan a saját lapjában nem egyszer, de hiába, mert a nagyközönség előtt mégis szerecsen maradt. Most egy ujabb megbotránkoztató hirt közlünk az illetékes körökkel és a nagyközönséggel, kíváncsian várva, hogy honnan fogunk megcáfoitatni. Folyó hó 8-á*n a polgári házasságkötés végett megjelent az anyakönyvvezető előtt Vasquez Károly gróf és arája tanúikkal: gr. Vasquez Lajos földbirtokos és Maiina Lajos polgármesterrel. A grófi vőlegény egyszerű uti ruhában volt menyasszonyával együtt. Az anyakönyvvezető Haan Rezső ur a fiatal pár öltözéke fölött élénk szemlét tartott, 'a vőlegénynél fekete öltözéket látott volna szivesen, mig a menyasszonynak kereken kijelentette, hogy menyasszonyi ruhában, koszorúval kellett volna megjelennie s egész hangosan kinyilatkoztatta, hogy gondolkodik (?) azon, vájjon összeadja-e a házasulókat. A megjelentek megbotránkozása közben végre mégis nem gondolkodott (?) s összeadta őket Mint értesülünk e miatt illetékes helyen lépéseket is tettek, mert végre is ily sértő és fészkelődő eljárás megtorlás nélkül nem maradhat. * A piliscsabai aj templom. József főherceg ö fensége a boldogult László főherceg emlékére Piliscsabán a lazarista atyák részére egy templomot építtet és az ottani vadászkastélyát kolostornak alakittatja át. A mult héten volt az ünnepélyes alapkőletétel. Az épités eszközlésével ifj. Eggenhoffer József, városunk kitűnő fiatal műépítésze bízatott meg. * Nagy tudatlanság. Egy helyi újságnak mult heti számában »A polgármester népszerűsítése « cimén egy ominózus cikk jelent meg. A helybeli összes lapok foglalkozván a cikkel, mi sem hagyhatjuk megjegyzés nélkül, annyival is inkább, mert azt vettük ki belőle, hogy az mig egyrészről alkalmas arra, hogy a város feje és tiszti ügyésze között — tendenciózusan — egyenetlenséget és visszavonást szítson, másrészről a nagyközönség megtévesztését is célozza ; végre pedig minden törvényismeretet nélkülöz. A cikkben ugyanis az állíttatik, hogy a városi ügyész a város követeléseinek behajtásánál használt fizetési felhívások szövegében a város polgármesterét tünteti fel felperesként s hogy ez jogtalan és alkalmas arra, hogy a polgármestert népszerűtlenné tegye. Erre nézve megjegyezzük, hogy az 1886. évi XXII. t.-c. 115. §-a a polgármestert jelöli ki a város képviseletére, tehát a tiszti ügyész joggal és kötelességszerűig szövegezte be annak nevét a fizetési felhívásokba felperesként. * Öngyilkosság. Perina György, a katonai zenekar karmesterének fiatal neje szerdán délben öngyilkosságot követett el. Súlyos szívbajától ily módon akart megszabadulni a szerencsétlen fiatal asszony. * A város mint karótermelő. A városi erdőmester a napokban javaslatot terjesztett be a tanácshoz, amelyben az erdei tisztításokból kikerülő büdös kőris (Traximus ornus) facsemetéknek szőlőkarók készítésére alkalmas voltát hangsúlyozza s egyúttal kéri a tanácsot, hogy határozza el kísérletképpen 10,000 karónak készíttetését és áruba bocsátását. Javaslatában utal az erdőmester arra, hogy az emiitett fanemet a városnak és vidéknek szőlősgazdái karóknak szokták nagy haszonnal felhasználni. Szerinte — a különben fasinának és sügének felhasználni szokott, eme fanemből egy-két év alatt 3—500,000 darabot lehetne készíteni, ami 4—500 frtnyi évi jövedelmet biztosit a pénztár részére. Csak helyeselhetjük ez eszmét és előre jelezhetjük, hogy a kedvezőn megindult rekonstrukció folytán a karókereslet nagy leend. * Helyszini szemle. A pilismaróthi »István* téglagyár igazgatósága feljelentést tett a központi szolgabírói hivatalnál Spitzer Mór ottani kőbánya bérlő ellen, hogy a -^hideglelős* kereszt előtti s a p.-maróthi határba eső és az országút felett nyitott kőbányája életveszélyes, amennyiben ottan minden percben beomolható több métermázsára tehető kőtömbök állnak lazán az úttest fölött, de egyúttal a bányatörmelékkel az uttestet is megszükitik. A helyszini szemlét csütörtökön tartotta meg Takács tb. főszolgabíró és Vajda Géza az államépitészeti hivatal id. vezetője a perlekedő felek közbenjöttével s a tapasztaltak alapján elrendelték a veszélyes tömböknek azonnal való letaszítását s egyúttal az eltöltött úttest kitisztittatását. * Itt a kolera. Ez a veszedelmes hir kezdett hétfőn lábra kapni a földmives-osztály körében. Ma egy hete éjjel ugyanis egy élte virágjában •volt fiatal menyecske alig pár órai sülyos szenvedés után hirtelen meghalt. Mint az orvosi vélemény állítja, Tóth Jánosnén merev görcs vett erőt s ez volt oka korai halálának. * Nyakunkon a német. Nagy feltűnést keltett pénteken reggel városunkban három lovaskatona, akiknek megjelenése sok 66-os hadastyánnak juttatott eszébe fájdalmas visszaemlékezést. A tatai hadgyakorlatokra ugyanis Vilmos német császár kíséretében több német hadseregbeli dragonyos tiszt érkezett. Ezek közül való volt az a három is, akik rezes sisakjaikkal oly sok néző figyelmét kötötték le. * Ragadós kődobálás. A Meisermanné házánál folyton ismétlődő kődobálás ugy látszik nem marad utánzás nélkül. Pénteken Faragó István városi fertálymester hetven db. nagy kővel megrakodva megjelent a rendőrkapitány előtt, hogy házát már két éjjel folyton dobálják ismeretlen ellenségei. A panaszos ezen tett okozóit azok között véli feltalálni, akiknek a III-ik negyedévi adóintést kézbesítette. A rkapitány szigorú vizsgálatot indított ez ügyben. * Utóállitás. F. hó 5-én,"két hónapi szünet után, utóállitás volt a megyeházán. Az utóállitásra városunkból kettő, a vármegyéből pedig huszonnégy hadköteles jelentkezett. * A Dunába full Hétfőn f. hó 6-án délután Antricsek Antal hajóácsnak hasonnevű 6 éves fia egy uszályhajóról játék közben a Dunába esett. A vele volt többi gyermeknek kiáltozására figyelmessé tett hajósok azonnal keresésére indultak, meg is találták, azonban ekkorra meghalt. Kedden este temették el a szerencsétlen gyermeket öreg szüleinek egyetlen reményét. * Ittas vadászatkedvelő. Jakus János városi erdővéd, volt csendőrőrmester, aki utóbbi szolgálatában harminchat rendbeli lopás, betörés, rablás és gyilkossági eset kinyomozásáért dicsérő oklevéllel tüntettetett ki, dacára annak, hogy a város alkalmazásában csak egy éve van. nagy rendet tart a város erdejében. A mult hő 12-én őrjárat közben egy puskával felszerelt paraszt emberrel találkozott az erdőn. Az igazolásra való felszólítás után kitűnt, hogy Szitás István helybeli lakosnak a vadászatra engedélye nem volt. Az erdő véd feljelentette Szitást orv vadászat miatt. A rkapitányi hivatalnál kedden tartották meg ez ügyben a tárgyalást, mely alkalommal a vádlott azzal védekezett, hogy ő akkor »holt« részeg lehetett, mert különben nem lett volna kedve vadászni menni. Védekezését nem fogadták el s érzékenyen megbüntették. * Zárlat feloldás. A városi állatorvosnak a m. kir. állami állatorvoshoz beterjesztett jelentése szerint a szab. kir. város területén a sertésvész megszűnt. A jentés szerint a baj fellépése legelőször f. évi május hó 29-én észleltetett s az utánna megtartott állatszemle alkalmával 52 udvarban 477 drb. sertés találtatott. Augusztus hó 4-ig az 52 udvarban összesen 95 sertés betegedett meg, ebből 88 dlhullott; leöletett a vizsgálat céljára: 9; felgyógyult 2. — A jelentés kiemeli, hogy a betegséget hont- és barsmegyei sertéskereskedők hurcolták be. Az állami állatorvos hozzájárult a városi állatorvos javaslatához s a zárlat feloldása iránt intézkedést kért. Amint értesülünk f. hő 11-től — szombattól kezdve — a szokásos sertésvásárok ismét megtartatnak. * Tűzvész Párkányban. A városunkkal szomszédos Párkány községben csütörtökön a déli órákban megszólalt a vészharang. A helyszínére kiküldött tudósítónk a tűzvészről a következőket irja: Csütörtökön délután '/ a l órakor vehemens szélben óriási füstgomoly emelkedett ki a község közepéből. A tűz Lelóczky János, Juhász János és Lóska János tőszomszédok egymás mellé rakott takarmány készletében ütött ki s dacára a gyorsan kivonult ottani önkéntes tűzoltóság erélyes közbelépésének és az esztergomi önkéntes tűzoltók gyors segélyének, mindhármuknak egész télre való takarmányát és Juhász Jánosnak egy pelyvás színjét elhamvasztotta. A folyton fokozódó erős szél a tűzcsóvákat a szomszédos, leginkább zsúppal fedett házak fedelére szórta s azok közül kettőnek a teteje tüzet is fogott, de a két tűzoltóság egyesült erővel mindkettőt lokalizálta. A kár mintegy 600 frtra tehető, s ha a tüzet gyorsan el nem fojtják, egész Párkányra végzetessé válhatott volna. * Megmángolta a kezét. Saját vigyázatlansága folytán járt szerencsétlenül pénteken Erős Károly itteni születésű, 20 éves szolgalegény, aki Bayer Ágoston kékfestőnél szolgál. A nevezett ugyanis a mángorlóból a kész anyag kiszedésével volt megbízva s eközben elbámészkodott és a munkában levő henger jobb kezét elkapta és összezúzta. A közkórbázban ápolják. * Leitgeb János fűszerkereskedésébe megérkeztek 1897. évi friss Sardinia, tengeri pisztráng, szardella olajban és e szakmába vágó cikkek. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. XLÍX. Esztergom elfoglalása után tekintélyesb őrséget vetett bele a nagyvezér, éz később, a veszély megszűntével kisebbítve lön. Bizonyára már ekkor állapítottak meg a létszámot, amely későbbre is fentartotta magát. Az 1628. évbeli zsoldlajtsrom a létszámot 1118-ra teszi, akik összesen 19,916 akcse napidijat kapnak. Bészletezve a vár őrség a következő személyzetből állt: Dsami szolga és mütekaid (katonai tisztviselő) 12. Esztergom várbeli müsztahfiz (gyalogos jancsár) 147. A víztoronyban müsztahfiz 41. Az esztergomi várban topcsi (tüzér) 40 Csekerdéni müsztahfizok 14. Még egy harmadik helyen (talán a rácok városában) müsztahfiz 40. Csekerdéni tüzér 9. Esztergom várban ulufedzsik (lovasok) 125. Ugyanazok második csapat 98. Harmadik csapat 126. Negyedik csapat 72. Esztergomvári azábok és reiszek (zsoldos gyalogság) 88. Ugyanazok második csapat 41. Harmadik csapat 59. Csekerdéni azábok első csapat 80, második csapat 77. Esztergomvári martalócok első csapat 41. Második csapat 35 és végre ilmandzsik (révészek) 9.
