ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-09-12 / 37. szám

megindult a legélénkebb és legérdekesebb eszmecsere. Schnockelesz Dóvl, az oroszországi zionisták vezére örömmel üdvözölte az eszmét, és ha sikerül megvalósitani, akkor három millió oroszországi bitsorsosával azonnal hajlandó odatelepedni, csak azt köti ki. hogy gondoskodjanak elegendő gójim munkásról, kik majd a földet művelni fogják, mert ezek nélkül ők nem mozdulnak egy tapodtat sem. Egy-egy család részére csak 100 holdat követel. Különben beszédjét e szavakkal zárta: »Éljen Palesztina, oda megyünk* ! Erre közbevágott Wolfner Tivadar, gödöllői képviselő barátom: »Gescheit ist gescheft, wie hájszt Palesztina? Mit akartok ti ott csinálni? Maradjatok ti csak Oroszországban, mert most jobb napok várnak reátok. Tudjátok, hogy most Faure a francia köztársaság elnöke, a ki nekem jó barátom még timár korából, mert én szoktam tőle megvenni a kicserzett bőröket, és állandó \ üzleti összeköttetésben állok vele, meglátogatta az orosz cárt és megcsókolták egymást. Faure az én szavamra sokat ad, és biztositlak, hogy sorsotok javitásán sokat fog lendíteni. Sőt miután a cár fogadta a tímárt, most legközelebb rajtam, a bőrkereskedőn van a sor. én is megyek Moszkvába és ügyetekben közbenjárok, addig is hivatkozással, a francia és orosz alliance-ra, csapjatok fel mindannyian merő hazafias tüntetésből nyulbőr kereskedőknek.« Tetszett az idea az orosz zionistáknak és elhallgattak. Báró Botschild Baruch elvtárs helyesli az eszmét, ő ugyan rokonságával együtt nem hajlandó kivándorolni, de szives örömest vállalkozik a kivándorlóit hitsorsosok üzlet ügyeinek lebonyolítására, sőt 5 ezer forintot ajánl fel a honfoglalás nemes céljaira. Mezei Móric, lipótvárosi képviselőnk szükségesnek tartaná, hogy az uj hazában színház állitassék fel, e célnak megnyerte br. Nopcsa intendánst, a ki a budapesti színházak zionista művésznőivel együtt hajlandó kivándorolni. Arányi Miksa, lublói képviselő, szinte erős zionista, nem bizik e terv keresztülvitelében, mert Palasztinát üzleti szempontból nem tartja eléggé élénknek, helyesebbnek tartaná, ha inkább a partvidéket vásárolnák meg. Pichler Győző egy föltétel alatt hajlandó kimenni, ha t. i. a vétel eszközlésével megbízott részvénytársaság titkárának neveztetik ki. A Kohnok — ezek voltak a legtöbben — azt követelték, hogy ők külön kasztot képezzenek, ugy mint az ókorban Barna Izidor azt kívánja, hogy a >Pesti Napló * legyen az uj héber birodalom hivatalosa. Weisz Berthold képviselő indítványára megkezdettük a gyűjtést a Zion-egyesület tagjai között és a Palesztina megvételéhez szükséges 100,000 millió forintból összegyűlt 18 ezer márka. Az ő indítványára e pénzt elhelyezzük a lipótvárosi takarékpénztárba és ott addig kamatoztatjuk, mig 100 ezer milliót fog kitenni s akkor alkuba bocsátkozunk a török szultánnal. Ezeket látván, én a következő inditványnyal léptem elő: »Tisztelt Khongresszus! E széles világon nincs szebb hon, mint a mi hazánk, Magyarország. Sehol annyi jóban nem részesülünk, mint itt. Maga az ország fővárosa már majdnem egészen a mienk. Az ország földbirtokának egy harmadrésze a zionisták kezében van, alaposak a kilátásaink, hogy rövid idő múlva az egész kezünkben lesz. A kereskedelmet kizárólag mi monopolizáljuk, az újságokat egyedül mi szerkesztjük, a választásokat mi vezetjük és rendezzük, mire való hát e törekvés egy idegen kopár föld után ? Ha Jeruzsálemet akarunk látni, elég elmennünk Budapestre, ha kell nekünk templom, ott a lipótvárosi bazilika, ugy is mi építtetjük. A török szultán kerek 100 ezer milliót követel Juda országáért, Magyarországot sokkal olcsóbban vehetjük meg. Ez lesz az igazi honszerzés, mert hisz őseink sippal vették be a Juda földjét, mi is Magyarországot sippal és fütyülő vei szereztük meg. Azért alázatos indítványom oda terjed, hogy kezdjük meg a tárgyalásokat a magyar kormánynyal az uj haza megvételére nézve és a tárgyalások sikeréért jót áll a Jakab. Szociális kérdések. ív. Azt hiszem, nem szükséges bizonyítanom, mennyire óhajtandó volna, hogy az ilyen szövetkezetek lehetőleg nagy számban elszaporodjanak. Ha egyszer megalakult, akkor évről-évre fog szaporodni a tartalékalapja, melyet az évenkinti tiszta nyereség egy része növel, ugy hogy 10—20 év múlva a tartalékalap összege annyira is növekedhetik, mint maga az alap, sőt azt meg is haladhatja, akkor azután fényesen existál. Ha pl. olyan szövetkezet, melynek alaptökéje 20.000 frt, 15 év múlva 20.000 frtnyi tartaléktőkével rendelkezik, s a betétek is pl. 30.000 forintig emelkednek, akkor két dolog történhetik: vagy az osztalékok fognak emelkedni alaposan, vagy a kamatlábat kell leszállítani. A föntebbi esetben az alaptőkére következő nyereség esik : 1. magától az alaptőkétől (7°/

0-ot) 1400 frt, 2. a tartalékalapból 1400 frt, 3. a betétekből tiszta nyereség 672 frt 3 kr., összesen 3472 frt 3 kr., ami 20.000 frt alaptőkéhez viszonyítva 17.3°/

0-ot tesz ki. Ezekből megérthető, hogy hogyan tudott annyi rengeteg pénz összehalmozódni a zsidótakarékpénztárakban, de megérthető az is, miért van most olyan általános pénzhiány. Mert ha jól meggondoljuk a dolgot, el kell ismernünk, hogy a pénz önmagától még j sem szaporodhatik, és ha mégis szaporodott, az j csak manipuláció utján történhetett, ha még oly 1 igazságos is a manipuláció : de a melynek végső eredménye mégis az, hogy a takarékpénztárakban rohamosan koncentrálódik a pénz, s azon sok szegény ember zsebében, a ki a koncentrált tőke forgalmát szükségessé tette, rohamosan pusztul, miért? mert a nagytőke forgalmából nem ő, hanem a gazdag pénzeszsákok húzzák a jövedelmet. Épen j azért jó a szövetkezet, mert ott nem más nyerészkedik, hanem maguk a tagok egyenkint és összesen, mint a hogy maguk is eszközlik a maguk tőkéjének forgalmát. De hát az a nagy baj, hogy az ilyen szövetkezet létesítése a különféle helyi viszonyokhoz képest sok nehézséggel és igen sok fáradozással jár. Ez igaz. De az is igaz, hogy hacsak a dolgon nem változtatunk, 10 esztendő múlva nemcsak hogy nehézséggel, de tisztára lehetetlenséggel állunk majd szemközt az ilyen kezdeményezésnél. Én azt hiszem, hogy aki igazán meg van győződve ennek elkerülhetetlenül szükséges voltáról, az nem fog visszariadni semmiféle nehézségtől sem, még ha i százannyi volna is. Ha jól megfigyeljük közállapotainkat az anyagi téren, hát azokat egyszerűen borzasztóknak fogjuk találni. Én nem tudom, hány községet találnánk olyat, a melyben a gazdáknak egyharmada adósság nélkül volna. És ha a mai rendszer mellett igy van ez, egynéhány esztendő múlva biztos, hogy még sokkal gonoszabbul leszünk. És a tönkrejutott embernek nem kell ám j sem Isten, se templom, sem erkölcs, hanem az I inség lesz majd egyedüli papja, tanácsadója ; pedig i tudjuk, hogy ez igen-igen rossz tanácsadó. Ellenben, ha látja az a szegény pór, hogy valaki nem tekintve az ő hibáikat, minden áron megmentésükön : fáradozik, még a baját is könnyebben tudja elvii selni, bizalommal húz arrafelé csak, a hol önzetI lenséget tapasztal, s ő maga is iparkodik kézzellábbal a jó ügy érdekében. A szövetkezésnek további neme a fogyasztási, a gazdasági szövetkezetek, vagy amint Liptó és Árva' megyékben s ujabban Szepes, Trencsén i megyében is általában elterjedve vannak : a gazdasági-fogyasztási és hitelszövetkezetek. Aki ezekről bővebbet akarna tudni, szerezze meg az »Alkotmany« kiadásában megjelent »Fogyasztási szövetkezet« cimű könyvet, s ennél jobb Janovcsiktól »Knianica gazdovsko-potravn^ch spolkov« Rózsahegy, Salva Károlynál, továbbá Hlinka : »Ako utvorime gazdovsko-potravné spolky«, és Bajcsi »O gazdovsko-potravnych spolkoch* mindkettő ugyanott (Rózsahegyen) jelent meg. Legokosabb azonban Liptómegyébe rándulni; a közvetlen tapasztalás csodálatos dolgokra fogná tanítani az I érdeklődőt. Ezeknek a szövetkezeteknek a főeleme a , fogyasztási ág. Miben áll ez? Abban, hogy a már megalakult szövetkezet tőkéjének egy részén szövetkezeti boltot szerelünk fel. A boltos lehet közönséges paraszt ember is, akinek az általa bevett összegnek 2°/

0-át adhatjuk fizetésképen. Az árúcikkek nagyjában ugyanazok, mint bármely fűszerüzletben, azonfelül lehet trafik-engedélyt és esetleg italmérési-engedélyt kicsiben is szerezni. Későbben vagy akár azonnal kiegészíthető még rövidárú és ha a pénzzel győzik, vaskereskedéssel is. Minden szövetkezet között ez a fogyasztási ág az, amelynek álAásos és sikeres működését megbecsülni alig lehet. Ezt a dolog természete és a pénzforgalom fogalma magával hozza. Tudja mindenki, hogy a nagymennyiségben s a forrásokból vásárolt árúkat 25—30%-kal olcsóbban lehet beszerezni, mint ugyanazokat kicsiben. Vegyük pl. a legismertebb árúcikket: a gyufát. Ennek százát kaphatom én 42—60 krért, s eladhatom 60—100 krért. Az ekként mutatkozó nyereség legalább is 40 %• Hasonló az eset igen sok más apró fűszercikknél is. Ellenben az u. n. currens árúknál legfeljebb 5—8°/

0-kal szokás dolgozni, s ez könnyen megtévesztené az embert, amennyiben épen az ilyen árúk (só, liszt, cukor) igénylik magas áruknál fogva a legnagyobb pénzkiadást. Igen, csakhogy ha a forgalom élénk, a fentérintett mindkétrendbeli árúknak bizonyos mennyiségét nemcsak egyszer adjuk el, hanem 3-szor egész 10-szer is, úgy, hogy a csekélynek látszó 5°/

0-°

s nyeremény háromszorozva, négyszerezve, mégis olyan tiszta jövedelmet biztosit a fogyasztási szövetkezetnek, amilyent semmi más szövetkezet soha fel nem mutathat. Amint látjuk minden azon fordul meg. milyen a forgalom. A hitelszövetkezet 1 forintja egy évben legfeljebb 8°/

0-ot jövedelmez, de csakis egyszer, holott a fogyasztási szövetkezett 1 forintja, ha pl. gyufát veszünk érte 24—40°/

0-ot hoz, és nem is egyszer, hanem talán 10-szer is. Természetesen különösen kezdetben, amíg ki nem ismertük a leginkább kelendő árúkat, akárhány lesz olyan is a raktáron, amely nagy mennyiségénél fogva csak 1—2 év múlva fogy. az átlagos számitás azonban ilyenkor is meggyőz minket arról, hogy ennek dacára a többi, gyakran megforduló cikkek az előbb emiitett hátrányt kiegyenlíteni képesek. Ha valamely szövetkezetnek például 4000 frt tőkéje van, a boltból pedig hetenkint átlag csak 200 frtot vesz be, évi forgalma 10.400 frt lesz. Mondjuk, hogy a szövetkezet oly humánus, hogy összevissza csak 6% nyereséggel árusit: a " 10,400 frtnyi forgalom ezen csekély 6°/

0-kokból is 624 frt nyereséget biztosit a 4000 frt tőkének, vagyis százalékban kifejezve több mint 12°/

0-ot. Itt mindjárt megjegyzem, hogy minden kereskedő legkevesebb 15—35°/

0-kal dolgozik, és a szövetkezetek között sem lesz olyan egy sem, amely legalább 8°/

0-al nem dolgozik. Ugy hiszem az nem fog senkinek sem okozni nehézséget, hogy hogyan lehetne 4000 frt tökének 10,000 frt forgalma, miután a kérdés tisztázása igen egyszerű. Á szövetkezett kiadott pl. 3,500 forintot mindjárt létesülése kezdetén az árukért; negyedév múlva ismét kiad vagy 3,000 frtot, s igy minden negyedévben pótolni kell az elfogyott készletet természetesen az árukért befolyt pénzből, s ime megvan a tőkének 4-szeres forgatása. Előnyös körülmények között azonban lehet akár 10-sz9r is megforgatni azt. Sándori! E. HIREK. * Olvasóinkhoz. Azon m. t. vidéki előfizetőinknek, akik félévi hátralékban vannak, mai számunkban postautalványt mellékeltünk, kérve az összeg szives beküldését. * Vaszary biboros hercegprimás Pannonhalmán. Vaszary Kolos, Magyarország biboros hercegprímása tegnap, szombaton Veszprém felől Pannonhalmára érkezett. Ugyanis e hó 15-én lesz ötven éve, hogy a szt.-Benedek-rendbe lépett. Ezt az emlékezetes napot Pannonhalmán, volt rendtársai közepett akarja 0 Eminenciája megünnepelni. * Bende püspök jubileuma. Az esztergomi ; metropoliának egyik jeles főpásztora, Bende Imre nyitrai püspök Kisasszony napján ünnepelte áldozárságának ötvenéves jubileumát. A szomszédos j egyházmegyének e ritka ünnepét országossá tette ő Felségének legfelsőbb kegyteljes kézirata, mely; ben különös örömmel megemlékszik a jubiláló