ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-09-05 / 36. szám

nálhatóságát kipróbálják, kora reggel díjtalanul lehetett telefonozni. Föl is használták az alkalmat s egyszerre csak 8 óra után megszólal a telefonozó közönség: »Hallo« — »Ki tetszik ?« »Kérem Budapest x számot.« — »Tessék fizetni s akkor beszelhet«, volt a válasz és azonnal nyugalomba helyezték a kagylókat. Hogy pedig az esztergomiak a pestieknek vagy a berlinieknek igen gyakran jó reggel kivánának, alig hisszük, mert 3 percyni beszélgetés Budapesttel 1 frt 50 krba, Berlinnel 2 frt 50 krba kerül. Azok, a kik a telefont igénybe venni ©hatják, kötelesek e célból bizonyos összeget, legalább 20 frtot deponálni a központi telefon hivatalban. * A Széchenyi-tér napja. Akiknek éji utja eddig a Széchenyi-téren vezetett keresztül, Botytyán palotáját komor falaival ridegnek, elijesztőnek találták dacára annak, hogy körötte 4 lámpa iparkodott hangulatot kelteni. Most, a zöld akácokkal szegélyezve, vonzó külsőt mutat a városháza, pedig csak egy lámpa veti rá vakitó sugarait. Amint ismeretes: a Müller-féle házban kávéházi helyiséget rendeztek be ; ezt pedig gazolinnal világítják s a kapu bejárás előtt egy terjedelmes utcai lámpa vonja magára a közfigyelmet villámhoz hasonló világításával. A lámpa Auer-égővel van felszerelve s egymaga tönkre silányítja a vele szomszédos 4 petróleum lámpát. Vájjon látták-e már a világosságot óhajtó uraink ezt s ha igen, mit szólnak hozzá? * Szigeti mulatóhelyek. I. Árviz ide, árviz oda; volt nincs, meg se látszik a városban. Azt hitte volna az ember, hogy az egész vidék búskomorságba esik, különösen a sújtott városrészek. Hiába csak jó természete van a magyar embernek. Ha szerencse éri eszik, iszik, táncol, és muzsikáltat örömében, ha baj éri, akkor bújában. Nincs is jobb a világon annál a jó kedélynél! II. Javítják a bazilikát. Miért? Hát Uram Istenem ha soká igy tart, a hatóság bölcseségéből ledőlhet a bazilika attól a borzasztó harsona hangoktól, melyek a »nyári vigadóból* szárnyra kelnek esténkint. Tanuljunk Jerichó példáján ! És a mi azt illeti, kitűnő egy banda fújja a rezet és vágja a kutyabőrt. E mellettt roppant szorgalmasak. Azt hiszem nem napszámba, hanem fataljába« dolgoznak. Elkezdik ebéd után. Fújják, hogy majd a szemük kiugrik. A pauza ismeretlen fogalom. A nagy dobosnak a két fenekű a szerszámja. Az egyik oldalról a jobb kézzel, a másik oldalról a bal kézzel veri, hogy valahogy panasz ne legyen ellene. Igy tart ez este 11 óráig, sőt olykor-olykor tovább is. III. Szidják a városi tanácsot, a rendőrkapitányt, ha kell. ha nem. És senkisem veszi észre az illetékesek mindenre kiterjedő figyelmét. Nem nagyszerű-e gondolatnak is, (hát még valóságnak) hogy éppen árviz veszedelem elmultával gondoskodnak arról, hogy valahogy búbánatban meg ne bolonduljanak a lakosok. IV. Ezek után indítványoznám, hogy a vágóhíd ha kihelyeztetik; azon helyre, vagy még közelebb a Dunához egy városi középület emeltessék, hol a tanácsnak vagy a rendőrkapitánynak, ki Apolló gyermekeinek szabad fújási és ütési merényleteit olyankor is engedélyezi, mikor azok másokat nyugalmuk szabadságában háborgatnak, egy lakást rendezzenek be, honnan intézkedésének bölcseségéből az éjszakai nyugalom helyett ingyen hangverseny élvezetében részesülne. * Védekezés a sertésvész ellen. A földmivelésügyi m. kir. minister a sertészvész elleni védoltások vezetésével Sós Károly állami állatorvost bizta meg, aki mellé segédkezésre a vármegye alispánja Simoncsics Dezső és Székely Henrik állatorvosokat rendelte ki. Elrendelte továbbá a minister, hogy erről a mezőgazdálkodással foglalkozó közönség megfelelő módon értesittesék. * Öngyilkos díjnok. Kedden este lövés zaja ébresztette fel a vizivárosi uri-utca csendes lakóit. A lövés egy helybeli távirda-szerelő lakásán történt, ahol egy szerelmes ifjú akart végbucsut mondani az életnek. Ungvári Dezsőnek hívják a szerencsétlent, aki a már emiitett távirdai alkalmazott leányába volt reménytelenül szerelmes. Törekvésének azonban gátjául szolgált vallása ; t. i. zsidó volt, mig a leány katholikus és e mellett az ifjúnak nem volt olyan állása, a melyre családot alapithatott volna. A gyilkos golyó célt tévesztett s a beteg rövid időn felgyógyul, talán -— szerelmi mámorából is. * A gyümöTcslopás szezonja. Alig, hogy megkezdődött a gyümölcsérés ideje : egymástérik a kisebb-nagyobb lopások. Fodor János helybeli lakos kárára ismét nagyobb lopás történt, melynél a főtettes ifj. Sovány Ignác büntetett előéletű, hires verekedő volt. Mivel a kár a hatvan koronát jóval meghaladja, az ügy a járásbíróság elé kerül. Vidék. A gondos szenici főszolgabíró. Nyitra vármegye szenici járásának jeles szolgabirójáról szól ez ének. Ezen kitűnő főbiró ur, kinek viselt dolgairól már több alkalommal megemlékeztünk, megkezdte a kerületi kath. iskolák ellen az irtó háborút. Eddig, mig a sasváriak nem szegődtek a néppárt táborába, békében hagyta a kath. iskolát, most már ezerféle kifogást talál rajta, pedig bátran kiállja a versenyt bármely állami, vagy kerületi zsidó zugiskolával. Itt csak a főbiró ur hivatalos leiratát közöljük : Másolat. 4955/6035 — 1897. A szenici járás főszolgabirájától főtiszt. Skarda József ur iskolaszéki elnöknek Sasvárott. A sasvári róm. kath. iskolák vizsgálata alkalmával észleltetett, hogy ugy a község által fenntartott egy tanterem, valamint a cs. és kir. családi uradalom által fenntartott két tanterem közegészségi és közbiztonsági tekintetből alapos kifogások alá esnek. A község által fentartott egy tanterem alig 3 méter magas, ablakai kicsinyek, minek következtében a világítás rossz, a falak nedvesek, a padok célszerűtlenek, a tanterem nem eléggé szellős annak látogatása a tankötelesek számával arányban nem áll. A cs. és kir. családi uradalom által fentartott két tanterem be- és kijáró telepen az uradalmi kastély közvetlen szomszédságában van, ezen tantermekhez a bejárat két magas fallal határolt legalább 100 lépés hosszú sikátorból áll, ugy hogy tüz esetén a növendékek ezen szük sikátoron nem menekülhetnének. A két tanterem alacsony, ablakai kicsinyek, az azokon gyéren behatoló világítást közvetlenül az ablakok mellett felállított magas fal teljesen elfogja. Mihez képest ugy közbiztonsági mint az 1876. évi XIV. t. c. 154 §. b.) pontja alapján a fennt megjelölt tantermekben az előadások mindaddig nem folytathatók illetve azok folytaiása nem engedélyeztetik, a mig a tantermek ugy közbiztonsági mint közegészségi tekintetben teljesen kifogástalan és a paedagogia kívánalmainak megfelelő álapotba nem helyeztetnek. Felebbezésnek a dolog természeténél fogva csupán birtokon kívül van helye. Miről a sas vári cs. és kir. családi uradalom sasvári intézőségét, Skarda .lózsef iskolaszéki elnököt és sasvári község elöljáróságát tudomásvétel és alkalmazkodás végett értesítem. Szenicz, 1897. évi augusztus hó 11-én. Dr. Szálé főszolgabíró. — Van a szenici járásnak igen sok iskolája, melyek, ha oly épületben volnának elhelyezve, mint a sasvári kath. iskolák, valóságos mintaiskolák számba jönnének. De hát a néppártiság olyan vörös posztó Szálé főbiró úrra nézve, hogy azonnal megbokrosodik, mihelyt emlegetni hallja. Azt hiszi, hogy ezek is oly birka türelmüek lesznek, mint a szenici káplánok szobái, a hová a szenici plébános ur kegyes engedelmével szabad bejárása van ? Ha azt hiszi, akkor nagyon csalódik. A barsmegyei kir. tanfelügyelő. Lapunk két számában foglalkozott tudósítónk a barsmegyei kir. tanfelügyelő működésével. E közleményre vonatkozólag a legilletékesebb helyről a következő helyreigazítást vettük: Az »Esztergom« 34. számában a vidéki hirek között »Egy modern tanfelügyelő« cimmel egy cikk jelent meg, a mely a jelenlegi kir. tanfelügyelőt oly színben tünteti fel, a mely a valóságnak meg nem felel. Barsvármegj ének tanügyére a jobb napok virradtak Dr. Habina Péter kir. tanfelügyelővé való kinevezésével: mert Kuliszeky Ernő áthelyeztetése óta a kir. tanfelügyelők minden egyébbel törődtek, csak az iskolával nem. Dr. Habina azonban egész lelkesedéssel neki feküdt a nagy munkának, hogy a hét évnek a mulasztásait helyre pótolja. A tanításnak bölcs szigorával uj lendületet adott; az iskolamulasztásokat, a kirótt pénzbírság szigorú behajtása által a legcsekélyebbre szorította, a nem alkalmas, hanyag és a magyar nyelvet nem beszélő tanítókat arra birta, hogy maguk kérjék nyugdíjaztatásukat. A vallás- és erkölcsi tanítást éber figyelemmel kisérte és a hol a hit- és erkölcstan tanításának hiányos voltát Játtá, ő maga erre a plébánost figyelmeztette. — 0 maga több izben kijelentette, hogy az államosítás nem a kenyere, hanem a felekezeti iskolákat azon nívóra óhajtja emelni, a melyet az alkotmányunk visszaállításának immár 31-ik éve megkövetel.. Aranyos-Maróthon és Uj-Bányán a képviselő-testületeknek és iskolaszékeknek meg megújuló kérelmeire, a mit örökségképen az elődjetői átvett volt, az iskolák államosítását részben keresztül vitte, részben az államosítás folyamatban van. (Elég rosz, hogy az ottani papság nem védi meg az iskolák kath. jellegét). A katholikus iskolák iparkodó tanítóit kitünteti, jutalmakra érdemesiti, igy a folyó évben 2 egyén rószesittetvón, ezek egyike katholikus iskola tanítója Gyarmathy Imre, hizéri tanitó volt ; úgyszintén a f. évi június hó 30-án tartott vármegyei tanügyi bizottságban 10 jutalmazandó tanitó közül 8 katholikus iskola tanítóját hozta javaslatba és csak két államit, a kik mindnyájan 50—50 frtnyi jutalmat meg is kapták, nevezet szerint: Blstyák János aísópéli, Burza Mihály bars-füssi, Ruzicska Imréné néveri, Búra Gyula ebedeci, Tóth Lajos szelepcsényi, Molnár Gyula zsitva-ujfalusi, ifj. Kriszti József ar.-marőthi és Ondrejka János bars-némethi-i; ezek mind róm. kath. iskolák tanitói és csupán Janovszky és Vas Ilona állami tanitók, hogy a nehézményitett cikk irója nem találtatott érdemesnek azon 50 frtnyi jutalomra, azt bizonyára a »harmas szabályt és kamatszámítást is« tanitó Ondrejka János bars-némethi-i tanitó nem okozhatta. Ondrejka János bars-némethi-i tanítónak üdvös működéséről a cikkírónak a vizsgálaton kivül is lehetett volna alkalma meggyőződni, a mint ezt az őszi tanitógyülés Ar.-Marőthon ajánlotta is. hogy nem jött el, csak magának ártott, mert sok hasznosat tanulhatott volna tőle ; de a vizsgára sem jött el, ha eljő: akkor ő is, a többi jelenlevő pap-, ügyvéd-, tanitó- s más intelligens egyénekkel együttesen osztatlan méltatásban részeltette volna Ondrejkát. Bizony Uram, cikkíró Uram ! fáradozzék oly Önfeláldozólag és egyedül tanitói hivatásának kötelmeit teljesítse, mint az, a melyiknek iskolájában »a hármasszabályt ós kamat számitásU is tanítják, akkor nem lesz szálka a szemében a hivatalát és hivatását lelkesen teljesítő kir. tanfelügyelő. A mit pedig a kir. tanfelügyelőnek a velsicai es kis-aranyosi tanítókkal való bánásmódjáról ir, az sem igaz. én magam is voltam jelen mind a két helyen a kir. tanfelügyelővel együtt; de egy helyütt sem hallottam olyat, a mi nem lett volna helyén, a roszat jónak, a semmit soknak ő sem mondhatta, a mint magam is kénytelen voltam kifejezni mind a két helyen meg nem elégedésemet. A velsicinél a sok pálinka ártott meg, ez okozta a delirium tremens potatorum-ot, nem pedig a kir. tanfelügyelő kifakadása. Az aranyosi tanítóval pedig atyailag bánt és megígérte neki. hogy az éveihez mért nyugdijat fog kieszközölni számára, a mit ez hálálkodva fogadott. Ezek közzétételére nem azért kérem a mélyen tisztelt szerkesztő urat, mintha a hírlapi polémiákat szeretném ; de csupán csak azért, hogy az elferdített igazság napvilágot lásson. Fogadja igen tisztelt szerkesztő ur nagyrabecsülésem őszinte nyilvánítását. Báthy Gyula, h. alesperes, tanfelügyelő és plébános. Tanítónői választások. Köbölkúton Székesváry Erzsike, Pilis-Maróthon Ragara Etelka, Szálkán Janovics Anna választattak meg tanítónőknek. Esküdt választás. Sárisápon pénteken tartotta meg Takács József tb. főszolgabíró az esküdtválasztást, mely alkalommal a leköszönt Kákái Károly helyett Bulfol József választatott meg. Közigazgatási bejárás. A pilismaró ti »István « téglagyár telepén egy uj csiilevasutat építettek ; ezt pénteken vizsgálta felül Andrássy János alispán elnöklete alatt egy bizottság s a szemle eredményéhez képest a pálya a gyári forgalomnak átadható lesz. Irodalom és művészet. Scotti hires Elmélkedései papok számára megjelentek. Az egész mű 4 kötetre, 100 ivre terjed, ára kötetenkint 1 frt 50 kr. v. 5. s. assignanda. Az év minden napjára közöl elmélkedéseket a vasár- és ünnepnapi evangeliomok alapján. Szellemes gondolataival egy részt eszményi világításban mutatja be papi hiyatásunkat, másrészt képesekké tesz sőt ihlettségbe is hoz lelkes szent beszédeket tartani (a hétnek hét napjára való tekintettel hét éven keresztül is.) Fönséges eszméi folytán a megszégyenülés félelme nélkül bátran lehet e becses müvet a ft. papság kiváló figyelmébe ajánlani. A fordító cime : Adjutus Secundus áldozár, Szatmár, kath. fögymnasium. Kívánatra megtekintés végett is meg lehet a müvet kapni.