ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-08-08 / 32. szám

dömséget se, melylyel a gazdaközönség is viselkedett a fenyegető veszedelemmel szemben. Mikor csütörtökön megalakult a vész-bizottság, akkor már nem lehetett nevetni az árviz fölött. Péntek reggelre a Duna áttört a szérűskertekre vezető uton, az idei termés 99°/

0 künn van, az volt a cél, hogy megmentsék. A védelemhez ugy fogtak, hogy alarmirozták a katonaságot s azok sáncot kezdtek hányni az árral szemben, egyszersmind kidobolták, hogy a ki birja, hordja haza a termését a szérűről. Nagy baj támadt ebből. Földet hordani senki nem akart, hanem csak a termést, de a szuronyos katonák bizony oda vitték az üres szekereket a sánchoz. Ezért aztán kifakadtak a pórok: »Hiába ezt a sáncot védeni (látta ezt mindenki, csak a mérnök nem) engedjék a gabonánkat behordani, minek teszik bolonddá az embert.« Rosszul tette a vészbizottság, hogy a termés hazaszállítását parancsolta meg, vagy inkább : rosszul tette, hogy a sáncot védte — rosszul. Az angyal-hidi utat kellett volna védeni első sorban, hisz ez uton belül pénteken délben már ugy hajlott a föld, mintha lápon járna az ember, a háznyi forgók ásták a partot. Mikor pedig a sánc jobb csücskén átszivárgott a viz, a helyett, hogy onnan szedték a földet, a hol már a fenék-viz is feltört, mögötte egy uj sáncot kellett volna húzni, ha komolyan hitték az urak, hogy a szérű még megmenthető, mert mi ugy vélekedtünk, hogy nem, hogy az ottani munka kárbaveszett fáradság. Pénteken este órakor két lövés s kongatás jelezte, hogy a Duna Tabánt elöntötte. Az ároksori zúgón jött be a viz, mint a tenger, oly szélesen. 10 órakor a sánctól is elvonultak a katonák s néhány negyed óra múlva jött a viz az országúton be a városba, elboritva mindent, sáncot, szérűt, gabonát s most ott áll a Kerektemplom előtt. A történt kárt még hozzávetőleg se lehet kiszámítani, hanem hogy óriási, az bizonyos. Az idei termés 50°/

0-ka, ha nem több, áldozata a csapásnak. Kollár Károly önigazolása. Kollár Károly gazdasági tanácsost a polgármester felhívta annak igazolására, hogy a városi komp miért nem bocsájtatott folyó évben a gazdaközönség rendelkezésére és a város szénatermése miért nem hordatott ki a szigetekről ? A gazdasági tanácsos e felhívásra következő választ adta, melyet egész terjedemében közlünk : Tekintetes Polgármester Űr ! Vonatkozással a f. é 3256 ein. sz. alatt kelt nagybecsű végzésre, melylyel annak igazolására hivattam föl, hogy a szigeti szénatermés kihordására használni szokott városi komp miért nem bocsájtatott folyó évben a gazdaközönség rendelkezésére, és a város szénatermése mind ez ideig miért nem hordatott ki a szigetről ? van szerencsém tisztelettel előterjeszteni, hogy: 1. egy városi komp már folyó évi július hó 18-án, — anélkül, hogy arra bárki által figyelmeztetve lettem, vagy fülkérettem volna, — a szigetekre fölvitetett; 2. a város szénatermése azért nem volt behordható, mert dacára annak, hogy a szénahordásra az árlejtés öt izben volt közhírré téve, arra jelentkező fuvaros csak f. é. július 25-én jelentkezett Gerendás János (189) személyében, a kit a behordassál Dóczy Antal számvevő ur közbenjöttével meg is biztam, és ő is csak ugy volt hajlandó a kihordást eszközölni, ha azt f. év július hó 29-én kezdheti meg, mert mint monda, ugy neki, mint 7 társának a cséplőgép körül sok dolga van. Erre utasítottam szóval Kapa Mátyás városgazdát, hogy a komp, — akár kéri valaki, akár nem, —• 29-ére bekötteesék. A komp bekötése tárgyában járt nálam 25-én Kis István és Kubovics N. 27-én pedig Platz János, kiknek kijelentettem, hogy a komp bekötése f. é. július 29-ére már el van rendelve, mire ők megnyugodva távoztak. Minthogy azonban f. é. július 28-án az eső megeredt, és augusztus 1-éig folytonosan esett, esős időben széna szállításra gondolni sem lehet, és ezt éppen a gondos gazda nem cselekedheti; augusztus 2-án pedig a szigeteket a Duna vize teljesen váratlanul, három napi rohamos áradás után elborította, a széna behordására irányult törekvésem elemi csapás következtében meghiúsult. Hogy ugy a város, mint az egyes réttulajdonosok szénatermésének elpusztulása nem tulaj donitható másnak, mint a folyó évben uralkodott szélsőséges időjárásnak; van szerencsém a f. évi időszaki munkálatok sorrendjét pár vonással tisztelettel a következőkben vázolni: Március 22. 23. és 24-én és április hó 1-én volt a folyó évben termelt fa számbavétele ; a fa behordását a tek. képviselőtestület f. évi ápril hó 22-én tartott közgyűlésében ápril 26-ára határozta el; ezen időtől kezdve egész május hóban — köztudomás szerint — folytonosan esett és kezdetét vette a tavaszi áradás, mely kisebbnagyobb mérvben a szigeteket folyton víz alatt tartotta; az esőzés gátolta a fa beszállítását, a tavaszi árviz pedig gátolta a fű kaszálását; június hó 9-én. 11-én, 14-én és 15-én lett a süge árverés megtartva, az erdő pedig 19-én záratott be az erdőmester ur által, mi által az ugy visszamaradt tavaszi munkák hátráltattak, mert minden gazda a fa és süge szállítással volt elfoglalva ; a város majorjába szánt 12 lánc fü a gazdaközönség tudomása szerint, mint legelső kaszáltatott le f. é. június 24—28-ig; a fü elárverezése f. é. június 18-án fél eredménnyel, 28-án és július hó 4-én pedig eredmény nélkül tartatott meg; a gazdaközönség a kaszálást csak június 28-án kezdette meg, mely tömeges kaszálás július hó közepéig tartott; július hó 8-án ejtetett meg a szigeteken a tavaszi árviz által okozott kár becslése, a pénzügyigazgatóság kiküldöttje s az alulírott által vezetett városi küldöttség közreműködése mellett, mely alkalommal az adó két harmadrészben való leírása lett javaslatba hozva a pénzügyigazgatósági kiküldött által, és a mikor a kaszálás még javában folyt. Mind eme munkálatoknak időrend szerint való felsorolását azért tartottam szükségesnek, mert csak ez által vagyok képes megérthetővé tenni azt, hogy a f. évi időjárás és a tavaszi hosszantartó árviz a mezei munkák végzését nagy mórtékben hátráltatták; mert például a fű kaszálás, a mi rendes viszonyok között az aratást legalább négy héttel szokta megelőzni, — idén az aratással egy időbe esett s igy a város és egyesek fűtermésének letakaritására és behordására, — tekintettel arra, hogy a gazdaközönség a saját gabonatermésének betakarításával volt elfoglalva, sem munkás kéz, sem igás erő beszerezhető nem volt, minek azután logikai következménye, hogy a váratlanul beállott áradás folytán, ugy a várost, mint egyeseket tetemes kár éri. A költségvetésben elkészíttetni rendelt második (uj) komp beszerzésére tett intézkedésemet a következőkben van szerencsém tisztelettel bejelenteni: u. i. Kapa Mátyás városgazda ur utján f. é. ápril hő második felében fölkértem Eggenhofer József fakereskedő urat és az esztergomi helyi Csavargőzös Részvénytársaság igazgatóságát, hogy az uj komp elkészítésének munkabérére vonatkozó ajánlatokat hozzám terjesszék be ; ezen fölkérésemre Eggenhofer József ur f. é. május hó 3-án, a csavargőzös társulat pedig ugyanezen hó 5-én adták be ajánlataikat, melyeket •/• és 2 j. alatt eredetben visszakérőleg tisztelettel ide csatolok. Az utóbbiét mint olcsóbbat akceptálván, azt az uj komp elkészítésével megbíztam. Az uj komphoz az összes anyagot a város lett volna köteles szolgáltatni, minthogy azonban a fönt vázolt időjárás következtében az erdőben a komphoz szükséges bokonyfa az erdőmester ur által beszállítható nem volt, és a vállalkozó részvénytársulat rendelkezésére bocsájtható nem volt, az uj komp sem készülhetett el. Itt meg kell még jegyeznem, hogy Nagy Pál társulati igazgató úrral ugy egyeztem meg, hogy szükség esetén a propellertársulat a város részére egy kompot bérbe ad. Mindezekből kétségtelenül kiderül, hogy minden esetre gondolva intézkedtem, és hogy ezen intézkedéseim várt eredményét csak a rendkívüli időjárás hiúsította meg, és hogy a fent elősorolt minden kétséget kizáró ténykörülmények oly vis maiort, elemi csapást képeznek, melyek következtében az előállott károsodásért való felelősséget senki terhére róni nem lehet, mert az intézkedésekben oly mulasztás nem történt, melynek fönn nem forgása esetében a bekövetkezett kár megelőzhető lett volna. Tisztelettel kérem a tekintetes polgármester urat, méltóztassék ezen jelentésemben előadott tényleges adatok hiteles megállapítása céljából megfelelő eljárást, illetve vizsgálatot elrendelni, melynek eredményétől bizton reménylem annak megállapítását, hogy bárminemű mulasztás fönnforgása ki van zárva, és a sajnos esetben oly vis maior forog fönn, melyet rendes körülmények között sem előre látni, sem megelőzni, vagy elhárítani nem lehet. Egyben tisztelettel kérem, hogy a megejtendő vizsgálat eredményét méltóztassék igazolásom céljából a tek. 'képviselőtestület elé terjes-teni. Kelt Esztergomban, 1897. évi augusztus 5-én. A tekintetes polgármester urnák alázatos szolé aj a Kollár Károly s. k. tanácsnok. 3325/1897. ein. szám. Végzés. A gazdasági tanácsnok ur ezen jelentését oly kérelemmel teszem át a város tekintetes tanácsához, hogy az abban érintett ügyet a maga részérői is vizsgálat tárgyává tenni, és az eredményről a képviselőtestülethez javaslat kapcsán jelentést előterjeszteni szíveskedjék. Egyben a beadott hivatalos jelentést másolatban a tanács és képviselőtestület tagjainak kiadom. Kelt Esztergomban, 1897. évi augusztus 5-én. Maiina Lajos polgármester. Vidék. Árviz í esz egfalván. A bécsi árviz hatását megérezte Keszegfalva is. Ez a szerencsétlen község évenkint ugyan többször ki van téve az árviz veszélyének, de ily nagy árviz már 1876. óta nem volt. A Vágduna kilépve medréből, a fél falut elöntötte; a házak egymás után dűlnek Össze, igy a községháza ós a jegyzői lak is, honnan a jegyzőnek ki kellett költözködnie. Az utcákon csak kompokkal és csónakokkal lehet közlekedni. A régi iskola és mesterlak is vizben van ; a templom falait is nyaldossa a viz. Maráz Mártonnak két buza asztagja egy méternyire van a vizben az udvarán. Az emberek düledező házaikból az országútra és a szántóföldekre hordozkodtak ki, s ott laknak, mert a száraz helyen levő házakban mind nem férnek el. A lakosság rettegve gondol a jövőre, mert a tavaszi árviz elvitte a szénáját, a május 17-diki nagy jégeső a gabonát verte el, most ez az árviz a sarjút és soknak a már learatott ós asztagba rakott gabonáját tette tönkre. A hajléktalanná lett emberek vissza sem költözködhetnek az árviz multával, mert azon a helyen többé házat épiteni nem lehet, mert hullám térben van és minden nagyobb viz, hóolvadás, évenkint meglátogatná őket. Vizbe fulladt. Kheil Márton 20 éves táthi lalkos f. hó 4-én a kiáradt Danába fulladt fürdés közben. Hulláját 5-én fogták ki a halászok s minthogy a kerületi orvos rajta külerőszak nyomait nem észlelte, boncolás nélkül temették el. Verekedés. Újvári Imre egyik vetélytársával, ki kedvesét már-már elhódította, nagyon röviden végzett: vasárnap este megleste s egy kaszával rútul össze-szurta-vágta. Az elkeseredett szerelmest letartóztatták. Lopás. Piszkén eddig ismeretlen tettes 50 frt értékben elemelte Emele Antal cementgyári igazgató egy öltözet ruhaját. Keresik. Hirtelen halál. Szívszélhűdés érte szombaton este Szibilla József táthi halászlegényt. Felboncolták. A bakaiak ünnepe. Szép és megható ünnepély folyt le m. hó 25-én Alsó-Csallóköz Baka községében. Ugyanis e napon tartotta a bakai róm. kath. hitközség szeretve tisztelt lelkésze Flock Jákó áldozárságának 25 éves jubileumát. A remek ízléssel díszített plébánia-templomot zsúfolásig betöltötték a jubiláló plébános szerető hivei, nagyszámú rokonai és vidéki tisztelői. A szent misét Tomanovich Ferenc felbári, Glöckel Ignác dercsikai és Huszár István böősi szomszéd-plébánosok segédlete mellett végezte a jubiláns. Az énekkart, amely nagyrészt a jubiláló plébános zeneértő rokonaiból alakult, annak nővére özv. Jäger Józsefné űrnő vezette. Mise után a hivek nagy tömege a plébánia udvarba sereglett, ahol a vont kordonon belül fehérruhás leánykák álltak félkörben, virágcsokorral kezükben. Midőn az ünnepelt plébános az udvarba érkezett, a helybeli intelligens fiatalság a kántor-tanitó vezetése mellett elénekelte a Kölcsey hymnuszt. Ekkor a hivek nevében Világi Imre nádasdi közbirtokos intézett üdvözlő beszédet a jubiláló plébánoshoz, melynek befejeztével Sidó György egyházatya átI nyújtotta a hitközség ünnepi ajándéka fejében Madách »Ember tragédiájá«-nak illusztrált nagy diszkiadását. Az ünnepelt meghatva köszönte meg híveinek ez alkalommal fényesen tanúsított szeretetét és ragaszkodását- Rövid üdvözlő dal, s a »Szozat« eléneklésével az ünnepély befejeztetett. Az ünnepétyt követő lakoma alkalmával, melyen mintegy 45 személy vett részt, Glöckel Ignác dercsikai plébános, Bittó Béni és Bartal Ferenc földbirtokosok mondottak pohárköszöntőket az