ESZTERGOM II. évfolyam 1897
1897-08-01 / 31. szám
tékonysági előadás van szegények, tüz-, viz-károsultak, éhezők számára ! Ne tovább ! keresztény »Charitas,« te Krisztus szülte égi boldogság, mit szólsz ebhez ? Ugyan uraim ! csak gondoltam! kimondjam ? az a párisi leégett bazár nem Isten ujja, a mely oda mutat a profanáit krisztusi »Gharitasra ?« Nem mondom azt, hogy a párisi bazárban bűnök történtek — nem! de utóvégre ez is »divatos« irgalmasság volt; felteszem, hogy a vezetők és működők szivében igazi krisztusi irgalmasság érzése égett ; de végre őket is oda kényszeritette a »divat,« nekik is arcukkal, szemökkel kellett vonzani, nekik is mulattatni kellett a 4éha jótevőket.* Az Ég azt nem nézhette, hogy a földön hogy rántják sirba itt-ott az égi tiszta gyermeket — tüzet dobott le ! Martyrok fekszenek a földön ; de a » Charitas «-ról tán leég a fátyol, a mivel a »divat« eltorzította ! Ne mulasson a világ a nyomor javára ! Ne dőzsöljön könnyek között a világ ! Mulasson, ha mulatni akar; de a nyomort enyhitse a sziv és Krisztus törvénye iránti tisztelet, a mely azt mondja : »A mit egynek ezek közül cselekedtetek, azt Nekem cselekedtétek.« Lehet ezt pezsgővel, meg cigányzenével megtenni ? Ezt Krisztus Urunk el nem türi, erre tűzzel felel! Otivier párisi szónok is erre célzott, midőn »hóbort «-ról beszélt, a mely a francia népet elfogta ! Csak a Krisztusi Charitas törli le a könnyeket ! égi ruhába öltözve, a melynek zenéje a Deo gratia hangja! P. J. Országos Nemzeti Szövetség.*) Ki tagadná, hogy közviszonyaink ziláltak ? Társadalmunk beteg, megöli a közöny. Munkásaink hazafias józanságát megmételyezi a nemzetközi szocializmus; és nemzeti egységünk ellen tör a nemzetiségi agitátorok aknamunkája. Lehet-e közönyöseknek maradnunk, midőn látjuk, hogy az egykor oly lelkes magyar társadalom szétfoszlik és darabokra szakad, hogy nyomában ellenségeink rögtön rávessék magokat a haza testére? Lehet-e közönyöseknek maradni nekünk, midőn a magyarnál nagyobb nemzetek sem látják feleslegesnek, a társadalom folytonos ébrentartására egyesületeket, ligákat alakitani? Midőn látjuk azt, hogy a nálunk jóval kisebb Romániában, milyen eredményeket volt képes elérni a román liga, a hatalmas nagy Németországban, Schulverein, Oroszországban a Pánszláv egyesület, Szerbiában a Matica stb. — a melyek mind-mind az illető nemzetek társadalmának verhetetlen és \e nem nyűgözhető polgári hadserege ? Ha a midőn mindezeket szemléljük, lehet-e közönyöseknek maradnunk a magyar ligával, az »Országos Nemzeti Szövetség«-gel szemben? melynek hatalmas és nagy nemzeti feladatokat képező céljait örömmel és lelkesedéssel kell nemcsak üdvözölni, hanem felkarolni és támogatni is minden magyar embernek. Nagyon találóan mondotta Péchy Tamás, —• ez az ideális gondolkozású államférfiú, a Nemzeti Szövetség mult évi közgyűlésén: »A Nemzeti Szövetség nem szorosan vet kultúregyesület, nem is akar azoknak versenytársa lenni. De még ha az is lenne, ámbár inkább azoknak munkálkodását van hivatva teljesen eredményessé tenni, akkora lelkesedéssel kellene a Szövetséget felkarolni és hatalmassá tenni minden magyar embernek, hisz bármilyen versengésből is nem az egyesületek valamelyike, hanem a haza kerül ki győztesen.« •) Ezen melegen ajánlható kulturális és szociális egyesület élén hazánk és közéletünk kitűnőségei közül többek közt, következők neveit találjuk: báró Aczél Béla, gróf Apponyi Albert, Bánó József, gróf Batthányi Tivadar, Benedek Ferenc, Bernáth Béla, Bolgár Ferenc, Brankovics György, Bubics Zsigmond, gróf Csekonics Endre, gróf Dessewffy Aurél, Dessewffy Sándor, dr. Fábry Sándor, Firczák Gyula, Harkányi Frigyes báró, Hoitsi Pál, Horánszky Nándor, gróf Károlyi Sándor, Lukács Béla, Meszlényi Gyula, báró Nikolics Fedor, Pázmándy Dénes, báró Révay Simon, Riniely Károly, Rudnay Béla, dr. Sághy Gyula, Schuszter Konstantin, báró Senyey István, gróf Szapáry László, gróf Széchényi Imre, Széli Kálmán, dr. Fodor József, gróf Zichy Nándor, gróf Zichy Jenő stb. stb. Igazgató-elnök: dr. Herczegh Mihály egyetemi rektor. Társelnökök: dr. Barthos Andor, König Jónás Ödön, dr. Molnár Viktor. Főjegyző: Katona Béla. Jogtanácsos: dr. Pollák Illés. Titkárok: dr. Gálffy Dénes, Grexa János, Gyulay N. Hugó, dr. Lehoczky Antal, Rottenberg Jenő. A Nemzeti Szövetség nem foglalkozik poli tikával s kitűzött céljait tisztán társadalmi uton akarja keresztül vinni és hogy feladatai egyúttal nemzeti feladatok is, bizonyitja az, hogy vezetőségében még politikai életünk kitűnőségei és vezérei is pártkülömbség nélkül helyet foglalnak, Péchy, Teleki, Jókai, Bartha, Chorin, Szapáry Gyula, Apponyi s érvényesitik tudásukat és tapasztalataikat a Szövetség társadalmi, — munkásügyi és nemzetiségi osztályaiban. A társadalmi osztály a hazafias érzés ébrentartásáról és a fajszeretet növeléséről gondoskodik s nem téveszti szem elöl az aránytalan gyermekhalandóság fontos kérdését sem. A munkásügyi osztály vezetésénél az az uralkodó felfogás, hogy a munkásoknak sokban jogos kívánságai kielégítést nyerjenek, ám más részről a munkaadók zaklatását és indokolatlan megterheltetését sem téveszti szem elől. A nemzetiségi osztály, mig egyrészről külföldre szakadt honfitársainkat igyekszik a hazának megtartani és segélyezni, addig másrészt a nemzetiségi izgatók munkáját ellensúlyozza, s az egyenetlenség helyett a kölcsönös bizalmat igyekszik felébreszteni és megerősíteni. A sajtó osztály végül a külföld nagyobb lapjaival tart fenn öszszeköttetést, hogy hazai viszonyainkról azokat az igazsághoz hiven tájékoztassa. És a Nemzeti Szövetség e hatalmas munkák végrehajtására kiván-e talán tagjaitól valami nagyobb pénzáldozatot ? Nem ! Nem pedig azért, mert egész helyesen abból indul ki, hogy alig számbavehető anyagi áldozattal (rendes tagsági dij 50 kr. egy évre) a társadalom legszélsőbb rétegeit is képes lesz megnyerni nagy nemzeti érdeket képező feladatainak. Ezt a nagyfontosságú célt az 0. N. Sz. különösebben a decentralizáció utján, t. i. a vidéki szövetségek szervezésével tartja elérhetőnek. Az alapszabályok szerint ugyanis mindenütt, ahol nagy községben 50 és kis községben 20 tagja van a szövetségnek, vidéki szövetség alakulhat, mely szerves egészet képez a központtal. E vidéki szövetségek értesítései által a központ mindig tájékoztatva lehet az egész ország társadalmi, munkásügyi és nemzetiségi viszonyairól, ugy, hogy valamely baj meggátlására mindig idejekorán léphet közbe, vagy útmutatást nyújthat az illetékes tényezőknek az orvoslás módjaira. A vidéki szövetségek megalakítása rendkívül megvan könnyítve, mert hisz minden városban van olyan önzetlen lelkes hazafi, aki vesz magának annyi fáradtságot, hogy felir a központhoz, (VII. Akácfa-u. 32.) s bejelenti azokat a férfiakat, a kik hajlandók a szervező-bizottságot megalakítani. A központ szívesen küld gyüjtő-ivet, mely a szervező bizottsági tagok között szétosztatván, a megalakuláshoz szükséges tagok rövidesen összegyűjthetők. Elnököt saját hatáskörükben választanak s az alakuláson a központ is képviselteti magát. — Ily vidéki szövetségek alakultak eddig Aradon, Szerencsen, Brassóban és külföldön Bécsben. A most folyó lázas szervezkedés következtében már 9—10 vidéki szövetség megalakulása van bejelentve. Ime ez vázlatosan az Országos Nemzeti Szövetség célja és működési terve, melyet minden hazafi csakis magasztosnak, lélekemelőnek és a hazára nézve üdvösnak tarthat. Évtizedek szomorú tapasztalatai voltak szükségesek ahhoz, hogy ily nagy arányú liga megalakuljon, s eredményes működésébe bizalmat helyezzünk, mert hazánk legjobbjai álltak élére. A nemzeti közszellem újjászületését és megerősödését, a fajszeretet hatalmas megnövekedését s a már tűrhetetlenné vált társadalmi ellentétek elsimítását és kiegyenlítését reméljük és várjuk mi az Országos Nemzeti Szövetségtől. Katona Béla. HIREK. * Szentségiinádás. Az Oltáregylet tagjai számára f. hó 7-én, azaz: szombaton délután 5 órakor litánia és sz. gyónás lesz. A szokásos ' istentiszteletet pedig f. hó 8-án, azaz : jövő vasár- I nap fogják megtartani a vízivárosi zárdatemp- ! lomban. Szent mise lesz : l f 2 7, 8, 9 és 10 órakor. | Délután 5 órakor sz. beszéd és litánia. * Ötven éves áldozári jubileum. Dr. Blü- \ melhnber Ferenc pápai praelatus s esztergomi prépost-kanonok a napokban ülte meg pappá szenteltetésének ötven éves jubileumát. Ó Eminenciája kegyelmes főpásztorunk meleghangú levélben üdvözölte az érdemdús aranymisés áldozárt, a ki egészen csendben ünnepelte életének e nevezetes napját. Emléke azonban élni fog a főegyházmegyei papság szivében, mert a jubiláris kanonok ur az isteni Gondviselés iránti hálájának és a főegyházmegyei papság iránti szeretetének jeléül tízezer forintnyi alapítványt tett le e napon a főegyházmegyei papi nyugdij-alap számára. A főegyházmegyei papság, amelynek nagyrészét nevelte, mert több mint harminc esztendeig tanította a moralist az esztergomi papnöveldében, örömmel fog értesülni e nagylelkű alapítványról s velünk együtt kívánni, hogy ö méltóságát föegyházmegyénk díszére az Isten még sokáig éltesse. * Személyi hirek. Szilányi Ferenc nagyszombati érseki helynök Karlsbadba utazott. — Hetyey Samu apát-kanonok Balaton-Füredről, dr. Klinda Teofil primási titkár Rohitsról városunkba visszaérkeztek. — Keller János nagyszombati prépost-kanonok mint Boltizár J. püspök vendége, városunkban tartózkodott. — Dr. Anhäupel György hercegprimási szertartásmester 10 napi szabadságra Bécsbe s onnan Lainzba utazott. * Uj kanonok. Morva Miklós héreghi esperesplébánost Ő Felsége a király a nagyszombati társas-káptalan mesterkanonokjává kegyelmesen kinevezte. Föegyházmegyénk gazdag multu, érdemes papját e promóció alkalmából őszinte tisztelettel üdvözöljük. Ad multos annos ! * Búcsú a Vízivárosban. Szent Ignác tiszteletére szentelt templomban, azaz a vízivárosi plébánia-templomban július 31-én, a nagy szent nevének ünnepén búcsút ültek a hivek. A búcsú már július 30-án kezdetét vette ünnepies litániával délután 4 órakor, utána pedig ereklye-csókoltatás volt. * Csúnya az idő. Egy pár napja folyton esett és fújt a szél. Ez nem volt egyike azon nyári zivataroknak, amelyek gyorsan jönnek, gyorsan elmúlnak, hanem lassú eső, amely már vagy három napja folyvást szitált és szobafogságra kényszeritette az embert. No ez még ugyan nem lett volna nagy baj, hanem az igen is nagy baj volt, hogy ebben az időben az összehordott gabona, amely már cséplésre várt, ázott folyton ; jó hogy pénteken este felé már szebb idő lett és a kis szellő fölszáritotta gyorsan a gabonát. Azonban annál rosszabb ez az idő azokra nézve, akik fürdőzni akarnak, ha ugyan a fürdő-helyeken is ilyen idő volt. * A főegyházmegye személyzetéből. Oszvald János vág-sz.-kereszti plébános Bohunicra, Millitzer Károly zsélyi plébános Csábra plébánosnak kineveztettek. — Vlassek János nógrád-ludányi plébános a Vöröskereszt-egylet budapesti kórházába spirituálisnak, ifj. Méhes Károly Csábről Zsélyre adminisztrátornak, Hoffmann Alajos székesfővárosi hitoktató Bánkeszire subsidiariusnak, Koday Gyula pozsonyi főgymn. helyettes hittanár Vágujhelyre, Merva Sámuel székesfővárosi hitoktató Máriavölgyre, Kaveggia Kálmán ujmisés Hédervárra káplánnak küldettek. — Szebesztha Otto vágujhelyi káplán, Tillmann Béla végzett theologus, Tóth Árpád székesfővárosi hitoktató Nagyszombatba főgymnasiumi tanárnak kineveztettek. — Hauer Ferenc ujmisés a Jézus-társaságba lépett. * Hymen. Czigeldrom Lajos apátfalvi gyáros mult hő 27-én vezette oltárhoz Bergmann Adélt, Bergmann János helybeli iparos leányát. Az esketési szertartást Bergmann József pazmaneumi alkormányzó végezte. * A főgymnázium épülete. Most nem akarunk arról a sok huza-vonáról szólni, ami az esztergomi főgymnázium épülete körül történik ; azt most már csak a jó Isten tudja, mikor lesz új gymnáziumi épületünk ? Egyszerűen azt irjuk csak, hogy már egy hónapja mindig bizonyos piros sapkás urakat látunk kinézegetni a düledező épületből. Vájjon kik ezek? A tűzoltóegyesület emberei, most itt egy elhagyott osztályban ütötték föl sátorfájukat. Űgy látszik, ezek nem félnek az épület összeomlásától.
