ESZTERGOM II. évfolyam 1897
1897-07-25 / 30. szám
egész arany öltözetben számos előkelő törökkel és janicsárral, kik mind diszöltönyben voltak, Esztergomnak parancsnokát Dompierret gyalog kisérték a hajóhidhoz. Itt búcsú lakomához teritett asztal várta őket, melynél a két parancsnok együttesen hideg étkeket és italt költött el barátságos beszélgetés között Ezután Dompierre hajóra szállt. Útját innen nem vette egyenesen Komáromba, hanem 14 napon át táborral birt Komarom felett. Ezalatt megjött a parancs elfogatására és hogy minden zászlóaljból azok, akik a bizottságnak tagjai voltak vasra verettessenek. Vidék. Ezüst mise Nyitra-Ujlakon. Főmegyénk egyik derék papja, dr. Steinhöf er Gyula, nyitraujlaki plébános folyó évi július 19-én tartotta fölszenteltetésének huszonötödik évfordulóját, mint mondani szokás : ezüst miséjét. Hivták Pozsonyba is, hol nagy ünnepélylyel tarthatta volna meg ezen nagy napot, de ő jó szivét követve, hivei között maradt; itt, hivei körében akarta megülni ezen örvendetes napot, .lói tette. A községi elüljáróság az összes nép nevében fejezte ki jókivánatait. Kegyura, gróf Eszterházy István levélben gratulált, miután kastélyában súlyos betegen fekszik. A pozsonyi Notredámák szép sorokban kivánták szerencsét. A kerületi papság közül megjelentek : Kingyera Károly helyettes esperes, udvarnoki plébános káplánjával: P Mórral, továbbá: Lelkes Adolf, lakácsi plébános és Bacskády Ágoston kis-baábi plébános. — Ugyanez nap búcsúzott a káplán Konyakovszky Jusztin, hogy elfoglalja a suránkai plébánia vezetését. Az ezüstjubilánst ebéd alatt többen felköszöntötték, a ki könnyekkel szemében köszönte meg a testvéri szeretet ezen megnyilatkozását. Kívánjuk az ezüstmisésnek, hogy aranymiséjét is ilyen jó egészségben érje meg, a milyennek jelenleg örvend. Szomorú aratás. Kis-Baábról irják lapunknak : Learattunk és az eredmény — csalódás. Még egy hónap előtt hittük, hogy jó aratásunk lesz. A rozs kalásza: csorba, szeme: vékony. Egy kereszt alig ad 38—40 kilót és igy egy magyar holdra átlagban 6—7 métermázsa esik. Még ez csak megtenné, ha eladhatnánk 8 frton. A buza jobb. Az árpa, a jul. 1—4. uralkodott nagy forróság következtében besült. Fehérnek fehér ugyan, de nem huzza a mázsát. A krumpliban sok kárt tettek a csimaszok, vagy mint itt nevezik, a cserebogár pondrói. Esztendőre sok cserebogárra van kilátás, pedig nem kérünk belőle. Bab nagyon kevés lesz. A kukorica szépen fejlődik. A répa, no az bevált. Megmaradt az első vetés. Szépen nő, vastagodik, kivált a szűz talajban. A méhek rosszul rajoztak, nem kedvezett az időjárás. Az akácfák csak jun. elejével kezdettek virágozni, holott más években már Nep. Sz. János ünnepén, május 16-án teljes virágdiszben álltak a fák. A szőllő egész vidéken szépen mutatkozik. Legalább 15 év óta nem volt olyan szüret, mint a milyenre most van kilátás, ha az Ur megőrzi a veszedelemtől. Uj vasút. A jövő tavaszon a nyi tra-veréb él yi szárnyvasut is ki fog épülni, ez ügyben a mult napokban járt két pályamérnök a nevezett uttestén. Közvetlenül csak két község mellett fog elmenni a vasút, Lapás-Gyarmath s Nagyemöke mellett, de megálló helye több helyen lesz, mint rakodó állomás. Felső-Köröskény és a Boldogasszony-hegy közt fogja áthidalni a Nyitra folyót. Ezzel bizonyára közelebb jutott a megvalósitáshoz a léva — lundenburgi vasút is. Gyermek-hála. Egy 10 éves fiú, Bát Bálint, felgyújtotta Dömösön az apja ólját. Az apja mostoha apa, s ez menti némileg a boszúból elkövetett cselekedetet. A fiatal gyújtogató szabad lábon van. Tolvaj finánc. A táthi bicikli-tolvaj fináncot, Forsthuber Vilmost csütörtökön elfogták. A tolvaj Pestre akart utazni egy kirándulótól elsajátított kerékpáron, de nem ismerte az utat s a föld gömbölyüsége következtében Táthra tért vissza. Tette okául letartóztatásakor a könnyelműséget mondotta. A fiumei pénzügyigazgatóság megkereste a szolgabiróságot, hogy a különben intelligens tolvajt büntetése kiállása után szolgáltassa át, mert ott is összeütközésbe jött a társadalmi renddel. Kettő a daru. Bajóthon újult föl az az eset, de más alakban, hogy egyik kettőnek, a másik háromnak látva a darukat, két ember komolyan összeveszett. A téglagyár egyik munkása reggelizés közben azt állította, hogy tegnap 30 téglát vetettek, a másik azonban 40-et látott létrejönni. A bizonyítás folyamán a 40 téglás munkás a 30 téglásnak karján és vállán súlyos sebeket ejtett késével. A csendőrök letartóztatták. Irodalom és művészet. Báró Pálffy Miklós életrajza. Hatalmas 820 oldalas vaskos könyvben irta meg Pálffy Miklós báró életrajzát Jedlicska Pál esperes-plébános „Adatok erdődi báró Pálffy Miklós, a győri hősnek életrajza és korához 1552—1600." cim alatt. Azon magyar főrangú családok között, melyeknek édes hazánk múltjában több századon át jelentékeny szereplés jutott osztályrészül, kétségkívül a Pálffy-család kiváló helyet foglal el. És mégis alig találunk törtenetirót, a ki báró Pálífy Miklós életrajzának megírásával tüzetesebben foglalkozott volna. Annál nagyobb dicsőség illeti a jelen mű szerzőjét, annál nagyobb elismeréssel kell adóznunk Jedlicska Pál fáradhatatlan, kitartó szorgalmának, melylyel a roppant adathalmazt a levéltárak poros aktái közül előkereste, azokat feldolgozta s hogy jelen művében a nagy közönséggel ismerteti. Az emiitett mű értékét legszebben illusztrálja a M. Tud. Akadémia bírálóinak nyilatkozata, mely a következőkép hangzik: »Kitartó szorgalom hozta össze a legkülönfélébb levéltárakból a gyönyürü anyagot, mely nemcsak Pálffy Miklós életéhez, hanem a XVI. század két utolsó tizedének magyar történetéhez is nagyon sok uj és érdekes adatot tartalmaz.* Jedlicska Pál jelen munkája megrendelhető F.-Dióson, ára 3 frt 30 kr. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. „Ész és Sziv" cimen jelent meg Erdössy Dezsőnek, az „Esztergomi Lqpok" belső munkatársának verskötete a »Hunnia« nyomda csinos kiállításában. Szerző neve az * Esztergomi Lapok« hasábjain ismert, s nem egy verse ott látott napvilágot. Költői vénája határozottan a rövid költeményekben csillámlik ki, melyek közül több sikerültet találtunk. A hosszabb versekben kifárad, még nem elég kifejlett, s ha a lyrikus költészetben maradandó sikert akar aratni, maradjon a rövidebb lélegzetű verskezelés mellett. Verskötetéből akárhányat pl. „Az első bukás", „Egy szegény leány u stb. ki lehetett volna hagyni, mert rontják a jóizlést s a költői ideális felfogást. Az ilyen versek nem a költőiség, hanem a nyers érzékiség szüleményei, s nem egy költemény füzérbe, de semmiféle könyvbe nem valók. Ha valaki a szerelemről úgy ír, hogy a leány bukását élte legszebb órájának nevezi, az ne vegye lantjára a szerelmet, mert banális kifejezései sértik a költészet törvényeit, s költészete nem felemelő, hanem porba vető. Ne legyen Erdőssy annyira a naturalista iránynak követője, mert ez az igazi I költői lelkületnek megölője. Ne az érzékiségbe, hanem az ihletbe mártsa tollát, s költői tehetsége virágot fog teremni. „Vasárnapi Lapok." Beniczkyné Bajza Lenke szép és tartalmas lapjának legutóbbi száma következő dus tartalommal jelent meg: Keszthely és a Festetichek. Gróf Vay Sándor-tól. —• Nyári dal, költemény. Zempléni Árpád-tól. — Köny és mosoly, regény. Beniczkyné Bajza Lenké-től. — Munkácsy Mihályról. — Fogoly madár, költemény. Varsányi Gyulá-tól. — Jósika Samu báró. — Ludvigh Gyula. — Bosnyák földről. Szudy Gyulá-tól. — Álarcos estély álarc nélkül, fordította: Fáy Künn Irma grófnő. — A királykisasszony jegyese. Kazaliczky Antal-tói. — Éva, regény, fordította : Huszár Miklós. — Romantika, Gaál Mózes-től. — A sziámi király Bábolnán és Kisbéren. P.-től. — Irodalom. — Uj fedél, költemény. Kisteleki Edé-től. — Mig menydörög, jelenet. Zboray Aladár-tól. —• Szerkesztői üzenetet. — Vasárnapról-vasárnapra. Garaboncziás-tól. Hymen. — Képtalány. Képek: Kállay Benjaminné, szül. Bethlen Vilma grófnő. — Zempléni Árpád. — Munkácsy nézi müve hatását. — Jósika Samu báró. — Szerajevő, háttérben az uj városházával. — A bazár főtere Szerajevóban. — Szerajevó bevételénél elesett hősök síremléke. — Ilidzei parkrészlet a Bosna forrás mellett. — Ilidzei tájrészlet a Bosna forrás mellett. — Appel A. János báró. — Ludvigh Gyula. — Munkácsi festés közben. — Munkácsy párisi palotájának lépcső csarnoka. — Előcsarnok Munkácsy házában. — Munkácsy háza Parisban. — Munkácsy fogadó terme. — Részlet a fogadó-teremből. — A sziámi király Bábolnán és Kisbéren '(8 képpel). — A bosznia-hercegovinai országos bank Szerajevóban. Nyilttér.*) Köszönetnyilvánítás. Ama pótolhatlan veszteség alkalmával, amely feledhetlen drága hal ttunk: Mezey Arthurné, született Pfalcz Gizella elköltözésével sújtott bennünket, az őszinte, igaz részét annyi tanujelével halmoztatunk el, hogy ha fájdalmunkban egyáltalán lehetséges vigasztalást találnunk, csak barátaink és ismerőseink e nemes viselkedésében kereshetjük azt. Gyászunk szomorú napjaiban lehetetlen lévén mind e jó barátoknak és ismerősöknek egyenkint köszönetet mondani, kérjük, engedjék meg, hogy azt e helyen cselekedjük meg, szívből fakadó hálánkat tolmácsolván mindazoknak, akik részvétüket kifejezni, a drága halott sírjára koszorút helyezni és a temetésen való megjelenésűkkel enyhíteni szívesek voltak. Különös köszönetet mondunk az ácsés kőműves-egyletnek, amely szeretett halottunkat testületileg kisérte legszomorúbb, utolsó útjára. Esztergom, 1897. július 20. A gyászoló család. Nyilatkozat. Folyó hó 9-én Árendás Vendelt Süttőn, a trágyadombon teljesen felöltözve, (csizmába, nadrágba) meghalva találtam. Én sürgönyileg kértem, a főszolgabíró urat, hogy rendelje el a bonI colást, a boncolás még az nap meg is történt s I a boncolásnál köztem és a főszolgabíró ur között némi perpatvar jött létre. Már előbb a főszolgabíró ur, nem tudom mi okból, azaz tudom mi okból, csakhogy azt most itt leírni nem tartom cél és időszerűnek, mint mondám előbb a községi bíróval, majd a községi jegyzővel kezdett el csúnyául gorombáskodni, majd később pedig velem, hogy miért kértük a boncolás megejtését. Azonban én gorombaságaira gorombasággal feleltem, mert igazságom mellett meghátrálni nem szokásom, annál is inkább, mert tudom, hogy a főszolgabíró működését közegészségi ügyekben, azaz ily esetekben az 1876. évi XIV-ik törvénycikk 154-ik §-a 12. pontja körülírja. Azonban ezen pontok és eljárások között egy sincs, a mi megengedné a főszolgabírónak, vagy bevenné a főszolgabírói teendők közé a gorombáskodást egy orvossal szemben. Azért is hogy kitűnjék, hogy melyikünknek, nekem-e, vagy Reviczky főszolgabíró urnák volt-e igaza, az egész ügyet — kezdettől fogva végéig ugy a mint az történt, az Orvosi Hetiszemle folytán a budapesti orvosi tanácshoz beterjesztettem megbirálás végett, hogy jogosan, kötelesség- és törvényszerűen jártam-e el a jelen esetben a beterjesztéssel és az orvos rendőri boncolás megejtésének kérelmezésével. A válasz, a melyet reá kaptam, az Orvosi Hetiszemle szerkesztőjének saját keze által leirva a következő : Tisztelt Gollega ur! „Eljárása minden tekintetben korrekt volt és a törvénynek megfelelő 1 '. Az egész levelet, miután az hosszadalmas, nem szándékozom itt közölni — azonban a ki meg akar győződni a levél eredetéről és a benne lévő orvosi-tanács véleményéről, azt lakásomon mindenkor átolvashatja. Az Orvosi Hetiszemle szerkesztője által megirt orvosi tanács véleményéből kitűnik, hogy igenis nekem volt igazam, s nem csak igazam, hanem jogom és egyúttal kötelességem volt kérni a törvény értelmében, hogy az orvos rendőri boncolás elrendeltessék. Azt hiszem főszolgabíró ur érthet ezekből. S most már más megjegyzeni valóm nincs, mint az, hogy főszolgabíró urnák ijesztgetéseitői s nagyhangon hirdetett fegyelmi eljárásától és ebből kiindulólag diploma megfosztástól nem félek, mert ahhoz főszolgabíró urnák semmi köze, semmi alapja és semmi joga sincs. S elhiheti, hogy a XIX. század végén is akadnak még független emberek, a kik igazságuk érdekében egy főszolgabíró ijesztgetéseitől és hatalmától nem ijednek meg. Kelt Süttö, 1897. július 21. _____ Dr. Máté László. *) E rovat atatt közlöttekért nem vállal felelőséget a Szerk