ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-07-11 / 28. szám

férj. Kégly Józsefné unoka menye. Kégly József, Kégly Lina, Kégly Róza, Kégly Béla, Kégly Gyula, Hätz Erzsike unokái. * Öngyilkosság. Kadletz Ede puskaműves vasárnap szájába lőtt és néhány percnyi haldoklás után kiszenvedett. A tiszteletben álló polgárt gyógyíthatatlan betegsége kergette a halálba. Alkalomszerűnek tartjuk itt megjegyezni, hogy bár néma csodálattal nézzük néhányak lélektani tudományát, mi még sem abban találjuk egyik-másik öngyilkosság okát, hogy ezt megelőzőleg hasonló sajnánálatos eset fordult elő, hanem társadalmi életünk annyira alásülyedt erkölcsi világában, miszerint pld. egy gyógyíthatatlan beteg csak a halálban találhat megnyugvást. * Összeférhetetlenség. Hiába, nagyon okos ember volt az, a hinek a véleménye szerint az orvosi tudomány meglepően hasonlít a politikai élethez: mind a kettő ujabb és ujabb betegségeket hoz a napvilágra. Legutóbb az összeférhetetlenségi betegség került a parlament napirendjére és ime már nálunk is föllépett. A városi állatorvos megbízás és felkérés folytán a pályázatok dacára üresen álló megyei állatorvosi állást is betölti, a mi a városi szabályrendelet értelmében incompatibilis. Az orvosi conferencia véleménye szerint, ha a baj rövid ideig tartand, hamar el fog múlni, ennek következtében nem veszélyes egyelőre. * Feliilíizetések. A kereskedő-ifjúság vasárnapi mulatságán következők fizettek felül: Brutsy Gyula 1 frt, Kai ana család (Buda) 2 frt, Hirschhorn Nándor 50 kr., Német Géza 20 kr., Stancsits Gyula 40 kr., Tannenbaum Lipót 20 kr., Dániel Endre 40 kr., Gansel N. 40 kr., N. N. 50 kr., F. E. 20 kr., Knöpfler Manó 40 kr., Putz Samu 60 kr., Huszti N.-né 10 kr., Mann Monor 20 kr., Weisz Mihály 1 frt, Humiczky Lajos 50 kr., Krammer Károly 50 kr., Paskusz N. 70 kr., Ernst Dávid (Dorogh) 1 frt, Nagy Pál 60 kr., Goricke N. (Bécs) 20 kr.. Szatzlauer Gyula 30 kr.. Rényi László 30 kr., Kuharszky Gyula 20 kr., Amstetter Imre 50 kr., Buci Mór 30 kr., Steiner Bernát 30 kr., Erős Soma 30 kr., Scheiner Ármin (Bpest) 30 kr., Rosenberger Miksa 30 kr., Singer Fülöp 30 kr., Jankó vits Károly 30 kr., Braun N. 30 kr., Szécsényi Vilmos (Bpest) 50 kr., N. N. 20 kr.. Horváth M. 40 kr., Feigl .1. 40 kr., Kaufmann Ferenc 2 frt 70 kr., Pauncz Soma 20 kr.. Gyurkovics N. 20 kr., N. N. 20 kr.. Szalay .1. 30 kr., Kohn József 50 kr., N. N. 10 kr., Bischitz Márk 70 kr. Fogadják a nemes szivű adakozók e helyütt is a kereskedő-ifjúság egyesületének hálás köszönetét. * Betörés. A tekintetes betörő urak vasárnap éjjel egy kis gyakorlatot tartottak szakmájukban végig a Buda-utcán. Vagy öt helyen kísérleteztek. Pach Antal füszerkereskedésébe eszközölt behatolás sikerült, legfényesebben, bár anyagi siker csak : 4 frt aprópénz koronázta éjjeli fáradtságukat. A rendőrség széles alapokon tartja kezében az eset eddig nem látható szálait. * Szerencsétlenség a bányában. Fölszólaltunk már lapunkban régebben azon figyelmetlenség ellen, melyet a bányákban robbantás alkalmával tapasztaltunk. A lelkiismeretesebb felügyelet gyarapításának sürgős keresztülvitelére újból felhiva az elüljáró közeget írjuk, hogy a Spitzer-féle Sz.-Györgymező határában fekvő kőbánya két munkása : Andlar és Peikó lett szombaton a robbanás áldozata Ha a haláltól az orvosi tudomány egyelőre megmenti is őket, halálukig is munkaképtelen nyomorékok lesznek. * Örökös párkányi vásár. Mióta az új vashíd felépült, mintha csak a földből bújtak volna elő, oly gyorsan keletkeztek a szigeten mindenféle »sörödek« és »vigadók.« S mint címükből is látható, a kik oda mennek, nemcsak sörözni, hanem vigadni is akarnak. Már hogyan-mikép vidítsák fel kedves vendégeiket a tulajdonosok ? Sokáig törték a fejüket rajta, mig végre legjobbnak látta az egyik egy cigánybandát hozatni, a másik — ez már le akarta főzni az elsőt — egy egész nagy bandát fúvó hangszerekkel és dobokkal rendelt be a vidékről (azt mondják, a bányászok bandája; én nem hiszem, azt többre becsülöm.) Es a leleményes tulajdonos elérte célját : az egész szigeten uralkodik a nagy dobjával (tanulhatnának tőle a reklám-hajhászók); a vendégek mulatnak és vigadnak a »Nyári vigadó «-ban űgy néha egész éjjel, és vigadásukkal — a jámborok — másoknak vigtalanságot okoznak, lévén dobjuknak oly édes lágy hangja, mint egy ökör bőgése. De mivel vannak a világon s igy Esztergomban is, a kik nem tudják megvárni a tizenkettőt, hanem oly helytelenül már a rendes időben lefeküsznek ; alig szenderednek el, már is fölébreszti őket valami bömbölés álmukból Vájjon mi az? Tolvaj akar betörni? 0 kérem, csak tessék figyelni, ez a szigeti édes zenehangok fűszerezve a nagy dob bummogásával és a kis dob pergésével ; a legjobb kedv uralkodik most ott, hogy is lehetne aludni, mikor azaz oly szép táncra perdita zene szól!? Es a ki azt gondolja, hogy a normanapokon mégis nyugalomba teszik a berekedt hangszereket, csalódik. Akkor talán még jobban rikácsol a hamis trombita a dob bömbölése mellett. Ilyen az esztergomi élet a szigeten. * Az esztergomi kath. legényegyesület nyári mulatságán felül fizettek: Rajner Lajos 5 frt, Sildemé (Budapest) 1 frt 10 kr.. Olajosi Sándor (Budapest) 1 frt 10 kr., dr. Anhäupel György, Guzsvenitz Vilmos, Draxler Alajos, Philipp Konrád, Sátori Imre, Veisz Mihály 1—1 frt. Till István, Ottinger Gyula, Puray Géza (Vác), Milakovszky .1. 70—70 kr. Kostyál N., Berán Károly, Skolnik Jakab, Bargel Ferenc, Mohácsek F. 60—60 kr. Nagy .1., Valdvogel. Braunsteiner (Nyitra) 50—50 kr. Popeliár, Hartl F., Polusin M., Reiter j László, Mohácsek, Osváth Andor, Rothnagel László, Vichor József, Székács János, Schwach Amália, Réczkiné, Burány József. Sárgái J. 40—40 kr. Csizek János, Egyházi N., Bauer F. 30—30 kr. Scherhaufer Béla 30 kr., Süveges Ede, DreszigerF., Hauer, ifj. Fekete Géza, Kollár Károly, Fülöp János 20—20 kr. Bartalos. Poszpischl, Ország 10—10 kr. Vándor 20 kr., Hartl 30 kr., Valásek 20 kr. Fogadják az egyesület hálás köszönetét. * Elfogott gróf, illetve báró. Grantner rendőrbiztos Lányi Béla gróf és báró urat minden tiltakozás dacára letartóztatta, mert magát igazolni nem tudta. A báró ur valószínűleg részt vett a mult vasárnap éjjeli buda-utcai expedícióban. * Véres verekedést rögtönzött néhány ! paraszt-legény vasárnap a nagykorcsma előtt, j Először csak szóval folyt a vita, hirtelenében azután előkerült egy különben kenyérszeldelésre \ használható jószág: a bicska is, aminek következtében Boróczky Ferenc, Hübler József és Vig Ferenc kisebb-nagyobb sérülést szenvedtek. Talán a rendőrség megmagyarázza nekik, hogy mi a különbség kenyér és emberi test között. Iskolai értesítők. Az esztergom-vizivárosi nőnevelő-intézet értesitője. Oktatásáról s neveléséről messze földön hires Esztergom-vizivárosi nőnevelő-intézet folyó évi értesítőjében sok tanulságos dolgot találunk. Elején egy praktikus irányú értekezésben a tantestület egyik jeles képzettségű tagja Carolin nővér azt fejtegeti, hogy mit olvassanak a növendékek, s mindjárt példával bizonyítja, miként kell a gyermeket az olvasás művészetére vezetni, hogy haszonnal tudjanak olvasni. Az értekezést a tanév nevezetesebb eseményeinek felsorolása követi. Változás is történt a tantestületben, amennyiben Vilhelmin nővér helyét Karolin, Aureliáét Generoza, Theodosiáét Alfonsa és Bernadetta nővérek foglalták cl. A polgári iskolai tantestület 12 tagból, az elemi 5 tagból áll. A tanszer gyűjtemények számos tárgygyal s felszereléssel szaporodtak. Női kézimunka kimutatásban az általános összeg 1574 darabot tett ki, mi nagy haladásról tesz tanúbizonyságot, a rajzban pedig 1269. Az intézetben van 6 elemi, 4 polgári osztály, s a belnövendékek felsőbb nőnevelője. A polgári iskolákban a növendékek száma 163 volt, a kik között más vidéki 93 volt, mi örvendetes jele a tanintézet jó hírnevének. Előmenetel tekintetében az első és második polgáriban volt észlelhető gyengébb haladás. Az elemi osztályokba 186 növendék iratkozott be, az egész intézetben összesen 411 növendék volt. Az intézet élén M. Remigia főnöknő s igazgató áll, a ki évek hosszú sora óta. kiváló s lelkes buzgalommal őrködik a fölött, hogy az intézet hivatásának méltó módon megfelelhessen Az esztergomi érseki kisdedóvó-intézet értesitője. Közli Számord Ignác igazgató. A 16 fejezetre osztott gazdag tartalom élén egy értekezés van Miklósy Józseftől »A magyar beszéd bevezetéséről a nem magyar nyelvű kisdedóvodákba*, és egy kegyeletes megemlékezés, az elhunyt Török Ghrysostoma nővérről. A tanári testület 9 tagból állt. A növendékek száma az év végén 75, vallás szerint róm. kath. 74, gör. kath. 1. A nagyszombati érseki főgymnázium értesitője. Főegyházmegyénknek megbecsülhetlen előnye az, hogy számos tan- és nevelő-intézettel dicsekedhetik. Mindezekben övé az ifjúság. Ezért kell különös érdeklődéssel kisérnünk különféle tanintézeteink sorsát. Ezek közül főképen a nagyszombati érseki főgymnáziumét, nemcsak dicső múltja miatt, de azért is, mivel zajtalanul buzgó működésével jelenben is a középiskolai oktatás és nevelés terén számottevő tényező. Megyés papjaink legtöbbje hálával idézheti emlékébe a soktornyú Nagyszombatot, hol boldog ifjúkorát tölte a tudomány áldott bajnokai körében. Ma ugyan a régi tantestületből már csak egy néhány működik, de e tiszteletreméltó férfiak hatása és szeretetteljes vezetése alatt buzgó s képzett fiatal erők teljes odaadással töltik be magasztos hivatásukat. Ily ügybuzgó és szakképzett fiatal tanár, Cziky Vilmos tollából került ki a jelen tanévet befejező értesítőben közölt jeles értekezés: „Néhány szó a gyorsírásról", mely a gyorsírás előnyeit sőt szükségességét fejtegeti. Sorai nyomán megtudjuk, hogy az érseki főgymnáziumban már negyven évvel azelőtt taniták a paedagogiailag fontos gyorsírást. Az intézetben tizennégy pap és két világi tanár tanított 480 tanulót. E körülmény fényesen igazolja, hogy a nagyszombati érseki főgymnázium nem járta le magát, mert a környék gymnáziumai közül (Pozsony, Szent-György, Trencsén, Szakolca, Nyitra stb.) a legnépesebb. A tanárok közül sokan irodalmilag is működtek, bár megcsappant számuk miatt túlsók órát voltak kénytelenek elvállalni. A végzett tananyagról szóló értesitést áttekintve, látjuk, hogy az minden tekintetben megfelelt a középiskolai tanterv és utasítások kívánságainak. Érdekesen számol be az ismert iró, Kőhalmi Klimstein József tanár az önképző-kör ez évi működéséről. Cziky Vilmos tanár a mult tanévben megalakult gyorsiró-kör működését méltatja. Örvendetesen gyarapitoták a különféle szertárakat. Igy különösen a szép tanári könyvtárt, melynek rendezésében a boldog emlékű Melsiczky tanár halhatatlan érdemeket szerzett. Ritka intézet dicsekszik oly nagyszámú s diszkötésü könyvvel, mint a nagyszombati könyvtár. Dusán gyarapították a természettani s természetrajzi muzeumokat is. Mint rendesen, úgy az elmúlt tanévben is határtalan sok jótevője volt a tanulóifjúságnak. Érdekes dolgokat olvasunk az * Adatok az intézet történetéhez« cimü fejezetben a Mária kongregációról. A kongreganisták minden szombaton d. u. 5 órakor gyülekeznek a konviktus szép kápolnájában, a hol ft. P. Molnár S. J. vezetése alatt tartják lelkigyakorlattal egybekapcsolt gyűléseiket. Kongreganisták csakis kipróbált jó viseletű és kiváló előmenetelt tanúsított növendékek lehetnek. A nagyszombati tanári kar élén a fáradhatlan és áldottlelkü Schlick István kanonok-igazgató áll. A történeti adatok közt olvassuk, hogy Horváth Zoltán oki. rendes, Szporni János, Tóth Árpád, Fallenbüchl Ferenc és Zubriczky Aladár h. tanárok még az 1896/97. iskolai év elején megváltak nagy előszeretettel betöltött tanári állásuktól. Az értesítő függeléke a kir. érs. konviktusról tájékoztatja a közönséget. A szegedi apáca tanintézet értesitője. Oltványi Pál prépost hires nevelőintézetét, a »Mi asszonyunkról* nevezett iskola nővérek vezetése alatt álló szegedi apáca tanintézetet a lefolyt tanévben 620 növendék látogatta, kik közül az 5 néposztályra 400, a négy elemi osztályra 115, a polgári iskolára 105 tanuló esett. Az intézet Oltványi Pál prépost és aranymisés áldozár mintaszerű vezetése alatt áll. ki több mint 40,000 frtot költött az intézetre a sajátjából. Az intézetbe 25 éves fennállása alatt 10,673 növendék járt. A benne uralkodó kitűnő szellemnek egyik fényes bizonyítéka az is, hogy eddig még minden közoktatásügyi miniszter nagy dicséretekkel halmozta el ezt a minta iskolát. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. XLII. A sz.-tamási magaslatra helyezett ágyúikkal sok kellemetlenséget okoztak a mieinknek. A hajóhidat, mely valamivel alantabb kapott helyet mint az előbbi, 9-én igen lődözték, de nagyobb kárt nem tehettek benne. A várnak felvonott hídját és kapuit is onnan erősen lövették ágyúikkal. Azonban a mieink is jól céloztak az ő ágyútelepeikre, úgy, hogy néhány ágyűjokat szétrepesztették és elhallgattatták. 10-én az ellenség nem kevesebbszer, mint hétszer támadta meg ostrommal a Szent-Tamás hegyet, de mindannyiszor a cseh és Mannsfeld ezredbeliek őt visszavetették. Ekkor a mieink több aknát is légbe röpítettek, a mi sok töröknek