ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-01-17 / 3. szám

189 7. január 17. ESZTERGOM. 7 * A regalejog megváltása a pénzügyigazgatóságnak a mult évben Esztergomból 14196 frt tiszta hasznot hozott. Ennek az összegnek 20°/

0-át: 2830 frtot, a pénzügyigazgatóság vissza fizette a városnak, ekkép akarván a regálejog megváltása következtében a városon esett egynémely sérelmet orvosolni. * Sorshúzás. A városháza tanács-termében tegnap folyt le a sorshúzás, melyen — bár ez nem kötelező — számosan vettek részt. * Agrárius felolvasások. A gazdasági kérdések ismeretének terjesztése terén inditott üdvös mozgalmat országszerte fogékonyan veszik át a gazdasági egyesületek. A nyitramegyei gazdasági egyesület, melynél többoldalú tevékenységet ez idő szerint egy vidéki egyesület sem fejt ki, e hó 16-án, szombaton fölolvasást rendezett, a melyen Széchényi Imre gróf a bimetallizmusről, Rubinek Gyula a szabadverseny és a középbirtok pusztulásáról értekezett. A^.t hisszük, ez lesz az első alkalom, melynél az arany és ezüst harca vidéki egyesületeink körében szóba kerül, de bizonyosan tudjuk, hogy nem ez lesz az utolsó. A nyitrai példa vonz másokat is. Az egyesület szombati fölolvasó ülését már legközelebb ujabb vidéki agrárfölolvasások fogják követni. Igy február első felében a Frigyes királyi herceg védnöksége alatt működő pozsonymegyei gazdasági kaszinó tart ily felolvasást, melyen értesülésünk szerint maga Károlyi Sándor gróf, a gazdaszövetség elnöke fog előadást tartani valamely aktuális gazdasági kérdésről. Ezt a barsmegyei gazdasági egyesület februári felolvasása fogja követni Léván. Fölolvasást terveznek a felvidéki gazdasági egyesületek körében is. Üdvös volna, ha a különböző vidéki gazdasági egyesületek szorgalmasan rendeznék ezeket az agrárius vándorfölolvasásokat, melyek alkalmasak arra, hogy a gazdaközönséggel megismertessük saját baját, melyet eddig csak érzett, de orvosszereit nem ismerte. A gazdakörökben mindenütt élénk az érdeklődés az agrár összejövetelek iránt, melyekre gazdasági szakírók és politikai notabilitások számosan rándulnak le Budapestről. * Az állatvásárügy országos rendezése. Általános a panasz, hogy országos állatvásár]aink teljesen rendezetlenek és hogy azok sem a vevőközönség, sem az eladók érdekeit kellően nem képviselik. Az »0. M. G. E.« egyik szűkebb körű hizottsága e hó 13-án foglalkozott e kérdéssel s elhatározta, hogy az állattenyésztési szakosztálynak ajánlani fogja, hogy fölterjesztést intézzen a kereskedelemügyi miniszterhez, melyben kérje, hogy a vásárjog adományozásánál szigorúan különböztesse meg az állatvásárokat egyéb vásároktól és az állatvásárok engedélyezésénél csakis az állatkereskedelem és forgalom érdekeit tekintse irányadók ul. A községek köteleztessenek, hogy vásárjaikról és azok forgalmáról, árviszonyairól stb. kimeritő jelentéseket tegyenek közzé, a mire anynyival inkább nagy szükség van, mert tudvalevőleg a vidéki vásárok forgalmáról tájékozást szerezni ez idő szerint csaknem lehetetlen. Javasolja a bizottság, hogy a kereskedelmi, földművelésügyi és igazságügyminisztériumok együttes eljárással törvényhozás utján egy a helyszinén működő békéltető és Ítélkező vásárbizottságot létesítsenek. Kívánatosnak jelzi továbbá, hogy a vásári határnapok ezentúl naptári kelet szerint határoztassanak meg, ellentétben a mostani rendszerrel, a mikor a vásárok rendszerint valamely nagy üneppel kapcsolatban álló hétnek bizonyos napjára vannak megállapítva, a mi rendkívül .sok zavarra szolgáltat okot. * Állomások új nevei. A kereskedelemügyi miniszter rendelete folytán a Budapest—Brucki vonalon fekvő Komárom-Uj-Szőny állomás neve > Komáromra «-ra, a Komárom—dunaszerdahelyi h. érdekű vasúton fekvő Komárom állomás neve pedig >Uj-Komárom«-ra változtattatott. * A sorozások szigorítása. A sorozásoktól távolmaradó állitáskötelezettek száma évenkint 30—35 ezer főre rúg, a teljesen ismeretlenekké pedig 20—24 ezer főre tehető. E tetemes szám arra birta a honvédelmi minisztert, hogy ezután a minisztérium kebeléből miniszteri biztosi minőségben szakközegeket fog kiküldeni, kiknek feladatuk lesz a sorozó járás tisztviselőinél ellenőrizni az írásokat, különösen pedig a nyomozási iratokat a helyszinén felülvizsgálni és ezáltal maguknak közvetlen meggyőződést szerezni arról, hogy a puhatolások helyes irányban és kellő buzgalommal tétettek-e meg. A miniszter külön rendeletben utasítja most a törvényhatóságokat, hogy az ismeretlen hadköteleseket még nagyobb erélylyel kutassák. Farsang. Farsangi naptár. Január 17. A »Kaszinó« hangversenynyel összekötött farsangi estélye. Január 23. Tiszti estély. Január 24. A szt.-györgymezei olvasókör szinieló'adása s táncmulatsága. Január 27. A kath. kör sétahangversenynyel egybekötött táncestéivé. Febr. 7. A kath. legényegylet szinielőadása s bálja a >Fürdő* nagytermében. Febr. 20. Tiszti táncestély. A Eath. Kör hálja. Az esztergomi kath. kör vigalmi bizottsága pénteken tartott ülésén elhatározta, hogy a kör sétahangversenynyel összekötött táncestélyét folyó hó 27-én a »Fürdő« termeiben fogja megtartani. Elhalasztott estély. A kaszinó lapunk mult számában is jelzett hangversenyét a ker. ifjúság bálja miatt elhalasztotta és azt ma este fogja megtartani. Táncpróbák. A sz.-Anna-zárda növendékei e hó 9-én tartották táncpróbájukat, melyen közülök sokan jelmezben vettek részt. Ez utóbbiak névsorát a következőkben adhatjuk : paraszt leányoknak öltözve Gosztony Aranka. Karczag Mariska, Kraichely Emma, Perepatics Irma, Pintér Hedvig, Pres Cecilia, Sztankovits Philomela, Taj kacs Ilona, Héberi Eleonóra; cigány leányok : Takács Olga, Zsuffka Otília ; pásztor leányok: Lessinger Irma és Livora Hermin ; domino : Kaspabék Amália. Rövid ideig Számord Ignác igazgató is jelen volt a mulatságon, mely férfiak hiányáhan is igen kedélyesen folyt le. — E hó 10-én Thurzó Gerőné másik — mert az előbbit is ő rendezte — táncpróbáját a »Magyar Király«-ban tartotta, mely jó hangulatban tartott reggel 5 óráig. A legényegylet szinielőadása. Az esztergomi kath. legényegyesület 1897. évi február hó 7-én a »Fürdő« vendéglő nagytermében, a ház- ! építési költségek fedezésére, tánccal egybekötött i színielőadást rendez. Szinre kerül: A méltóságos csizmadia. Bohózat 3 felvonásban. Személyek : Varaifai Ervin gróf — Stell Lajos. Hidvéghi ' Sándor báró — Markó Kálmán. Kedélyes Balázs j tiszttartó — Hudák Ferenc. Malier Mátyás I csizmadia mester — Hudák Gyula. Erzsike leánya — Eötvös Emma k. a. Kiss János csizmadialegény ! — Velebni János. Klári szobaleány — Vörös Teréz j k. a. Georg, a gróf inasa — Szamár Ferenc. Biró — Lökő Pál. Kántor — Fábián Ignác. Kisbíró — Kövesi Gergely. Történik a gróf birtokán, egy kis falubán. Kezdete pont 7 órakor. Belépődíj : Sze- | mélyjegy 1 frt, családjegy (három személyre) 1 frt 80 kr. Jegyek előre válthatók: Brutsy Gyula, Braunsteiner Sándor és Leitgéb János urak üzleteiben. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Vidék. Az uj kath. iskola Dömösön. Dömösről írják lapunknak: Folyó hó 10-én, vasárnap avatta fel Petrás József plébános a katholikus iskola uj tantermét. Nagy Örömet keltett ez az esemény az egész községben, de bizalmat is öntött belénk és reményt, hogy nemcsak voltunk, hanem — ha Isten is úgy akarja — leszünk is. Nemcsak külsőleg csinos, de belül is céljának teljesen megfelelő a tanterem. Hossza 9 m., szélessége 5'2 m. és magassága 3\3 m. A világosságot balról négy ablak szolgáltatja, melyek mindegyike 1-72—0'91 m. Az iskolát a dömösi katholikusok emelték a mélt. esztergomi fokáptalannal az élükön, amely egymaga az összes költségek két ötöd részével — 600 és egynéhány forinttal — járult hozzá. Megmutatta ezzel, hogy mint mindig, most is magaslatán áll hivatásának; megmutatta példájával a katholikusoknak, hogy mire fordítsák legfőbb igyekezetüket; megmutatta, hogy mi a katholikus papi vagyon egyik főfeladata manap: a katholikus tanügy előmozdítása Buzdításul szolgál e példa másrészt nekünk katholikusoknak arra, hogy mint egy ember sorakozzunk a liberalizmus molochja ellen és óvjuk meg iskoláink katholikus jellegét. • Nagylelkű jótevőink közé sorozhatjuk továbbá: Rimely Károly besztercebányai püspök úr ő méltóságát 25 frt adománynyal, mélt. id. Luezenbacher Pált 50 frttal. Rigler József Edét 50 frttal s egy iskolai táblával, tek. Inkey Bélát 30 frttal, az egyesült tégla- és cementgyárat 58 frt ára téglával és Roheim-céget 8 öl terméskővel. Isten fizesse meg ! A nemes adakozók tudják legjobban, hogy jó helyen kamatoztatják adományaikat. Mert a katholikus iskola a mint a múltban az igaz vallásosságnak és tiszta erkölcsnek volt szilárd oszlopa, a mint a múltban a legsikeresebben ápolta a hazaszeretet gyönyörű ^ virágát: ugy fogja ezt megtenni a jövőben is. „Pásztorjáték" Udvardon. Az udvardi iskola 5-ik és 6-ik osztályának növendékei sikerült pásztorjátékot rendeztek. A fiatal tehetségek vonzó előadása sok örömkönnyet* varázsolt a szemekbe, melyet nagyban segített a darab ügyes tartalma, könnyed stylusa, a nép gondolkodásához és érzelmeihez alkalmas kifejezések, melyeket Erdőssy Károly, e fiatal poéta pap nem régiben tett papírra. A szép hanghordozás, a határozott arckifejezések és taglejtések az előadásban, Szabó János fiatal 24 éves kántor tanítónak fáradságos eredményei. A hallgatók mély figyelmét különösen a következő játszók kötötték le: Kováts Rózsi »Máriát' és Fodor János »Jozsefet« meg[ ragadólag adták. Szlácsek Márton az atyáskodó főjuhászbojtárt, Vadkerti Ignác a lelki sötétségj ben sinlődő emberiséget testi és lelki együgyűséggel, Bernát Sándor a legfiatalabb pásztort nyájas vidorsággal és Istenes Béla pedig a »tekintetes Mözses« szerepét a farizeusi gőgöt és a zsidó hitetlenséget keleties modorban játszották. Az ügyes szereplők jutalma lett pénz helyett a »plébánia gazdag karácsonyfájának« a gyermekek előtt jó és szép ajándéktárgyai. Ez idő alatt nem is folyt a beszéd másról mint a szép *pásztorjáték«-ról, mely a szent idei hangulathoz és érzelmek keltéséhez nagyon alkalmas volt. Helyesen tennék a kath. tanítók, ha a »pásztorjátékot« mindenfelé megkedveltetnék tanítványaikkal, mint a mely lelki s szellemi fejlődésükre nagy hatással van, valamint a »köznép« hitbuzgalmának növelésére. Keresztény szocializmus Lopasson. A nép anyagi helyzetének javításán nagyot fog lendíteni azon hímző-iskola s közvetítő-intézet, melyet a lopassói plébános fáradozása folytán a pozsonyi »haziipar-egylet« létesített. Ezen intézet, miként onnan nekünk irják, e hó 18-án lesz ünnepélyesen megáldva és a közhasználatnak átadva. A vidék ügyes munkásnői hímzéséből a verbói zsidók eddig nagyszerű üzleteket tettek, s egyesek vagyont is szereztek ; amennyiben a szegény népnek alig adtak oly bért, (naponként 7—10 krt) melyen beszerezhették volna a napi petróleumot, hogy a mellett vakoskodhassanak. Most az intézetben, mely egy tanitó vezetése alatt áll, napi 30'—1 frtot szerezhetnek, ügyességök s szorgalmuk szerint. Az intézeten kivül is otthon dolgozhatnak, s ugyanoly napi keresményt kapnak a kivarrott munkákért. December havában közel 1000 frt ára munka lett kiadva s részben már kifizetve. Természetes, van lárma Izraelben, kik most 10—20 krral már magasabb árakat adnak a kihimzett darabokért, s szidják a lopassói papot, ki ily »rongyász« üzletre adta magát és a szegény »gschäftsmanok« kenyerét elveszi. Az intézet sem a községnek, sem a tanoncoknak nem kerül pénzébe, amennyiben az összes dologi kiadásokat ő cs. és kir. fensége Izabella főhercegnő védnöksége alatt álló pozsonyi egylet viseli. A községi számvizsgálók Komárommegyében. Komárommegye alispánja átiratilag értesítette a hatóságokat a községi számvizsgáló gyűlések elnökeinek névsoráról. A tatai járásra nézve a számvizsgáló gyűlések elnökei: D.-Almás községben Bertha György. Neszmély: Fittler Dezső. Bánhida: Mihályi Jenő. Kecskéd, V.-Somlyó és Oroszlán : Pőcze János. Környe : Dr. Virágh Gyula. A.-Galla és F.-Galla: Horváth Géza. Tardos és Tolna: Csizmadia László. Tarján és Héregh : Dr. Balkay Béla. Gyermely és Szomor: Major László. Agostyán és Baj : Fridrich József. Tata : Fittler Dezső. Naszály: Trojkó György. Tóváros : Kisfaludy Sándor. Szomód és Sz.-Miklós : Csetke Béla. Szőllős : Paál Lajos Barsvármegye ügyforgalma. 1896. évben a vármegye alispánjánál az iktatókönyv 13,200 számmal záratott le; a közigazgatási bizottsági 1326; erdörendészeti albizottsági 348; kihágási 122 ; központi választmányi 218 ; gyámügyi felebbezési 12 ; fegyelmi 4 ; tisztviselő nyugdij választmányi 10 darabbal szerepel. A vármegye árvaszékének ügyszáma 9,124 volt. Katholikus kör Tótmegyerben. Tótmegyeren Folkusházy Sándor esperes-plébános kezdeményezésére és fáradozása folytán katholikus kör alakult. Alig néhány nap alatt közel 100-an