ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-06-27 / 26. szám

célokra szükségesseket meg kell óvni. Habár erre egy csép kilátás sem volt, mégis egy napig szünetelt az ágyúzás, amelyen a tanácskozások történtek meg. E célból a mi és a töröknek tábora között, a tráciak városa mellett egybegyűltek a törökök részéről Hassánnak követe, a janicsárok tribunja és Elis biboros fővezér Ázsiának vénje. A mieink részéről Althán Ottó rhennai gróf, Hollachius (Homlohc) Frigyes és Kollonits Nándor. E tárgyalásban, mivel a törökök Esztergomnak átengedését kivánták Kanischa helyett, a mieink pedig Egert is kivánták. mitsem végeztek, hanem eredmény nélkül tértek vissza a táborba és az ellenség az ostromlást nagyobb hévvel folytatta. Szeptember hó utolsó napjának éjjelén félelmet gerjesztő szivárvány mutatkozott az égbolton a szenttamási váracs felett. Szine vérvörös volt. Kakádnál keletkezett Esztergom vár felé fordult és Szent-Tamás felé terjeszkedett. Körülbelül három órán át volt látható. A következő napon megint feltűnt az égbolton és nagy rémületeit okozott. Sokan félve az Isten boszujától komolyabban gondolkoztak javulásuk felett. Október hó elsején 700 kozák a törököktől mihozzánk pártolni kivánt. Ezt közülök kettő a törököknek elárulta. Azért ahányat a törökök elfogtak, azokat mind levágták. A lovasok azonban megszöktek és Komárom és Tata felé menekültek. A törökök űzőbe vették őket és sokat levágtak közülök. 13 mások szerint 60 úszva a Dunán átkelt és a császári táborba menekültek, a hol a meziteleneket Kolonits Sziegfried befogadta, felöltöztette és felfegyverezte. 3-án megint ostromolta a török az erődöt, ekkor a cseh- és Feld-féle ezredbeliek voltak a tűzbe, a kik a támadókat visszaverték és tőlük két zászlót elfoglaltak, melyeket Althán parancsnoknak nyújtottak, a ki mindegyikért 10 tallért adott. E napokban valami 60 török sajka iparkodott a Dunán felfelé jutni, de a mi ágyúink ebben megakadályozták és egyet a kakadi sáncnál el is sülyeztettek. Ugyancsak ez időben a mi sajkáinkon volt hajdúk, a kik mintegy 140 lehettek, csapatonkint elszöktek, úgy, hogy csak igen kevesen maradtak. 3-án a tescbeni herceg 80 lovassal érkezett a táborba, 1000 jól fegyverkezett katona követi őt. 5- én este a keresztények megtámadták a török sánczokat, melyekből a janicsárokat kis időre kiszorították, akik azokat ismét elfoglalták, mire a mieink visszavonultak. 6- án az esztergomi pósta-épületben béke tárgyalások történtek. Ezekhez a vezérbasa nagy díszben jelent meg. Este a főtisztek őt egész a Rácvárosig kisérték. Távozása után iszoyu lövöldözést vittek véghez mindkét részben, jeléül, hogy a béketárgyalás eredmény nélküli volt. Másnap reggeli időben a Sz.-Tamásra felvonzolt ágyúkból erősen tüzeltek a hajóhidra, melyet sikerült szétrombolniuk. De nem sikerült a roham, melyet sáncainkra merészeltek. 8- án az emiitett megszökött kozákok négyszáz lóval Kollonitz oltalma alá helyezkedtek. Ezeket a fejedelem iránt való hűségre megeskedtek. Mire örömükben három diszlövést tettek. 9- én Münsterberg Károly 1000 lovassal érkezett Sziléziából. Naponta lehetett szemlélni az Ausztriából, Morvaországból, Stayerból és más vidékről jövőket. E napokban a törökök folyvást készültek az ostromhoz. Az árkokat betömni törekedtek, hogy Sz.-Tamás hegyét megközelithessék. Aknákat is ástak, melyek ellen De Lanota Henrik ellenaknát készített. Midőn az kész volt kiállott De Lanota a bástya falra, a honnan őt ágyúval lelőték. Esztergom várába tisztességes temetést kapott. Egy másik ellen aknával a török aknából 24 tonna lőport kivettek. Midőn a tudtuk nélkül üressé tett aknát a török légbe röpíteni akarta, mivel a madár kint volt a fészekből, csütörtököt mondott. Azonban egy más alkalommal vigyázatlanságból néhány tonna lőporuk a sáncban explodált és sokat közülök a légbe vetett. 9-én a Sz.-Tamás hegye alatt levő sáncokban a törökök aknát röpítették fel, melynek ellenkező hatása volt, úgy, hogy a mieinkből csak 20 esett el, de annál több az övéik közül. Ezeknek elégett és szétszaggatott testei több ideig ott fekve maradtak. A robbants után három helyen támadtak a vár, az erőd és a sáncok ellen, de mindenütt hősiesen visszaverték őket. Vidék. A párkányi róm. kath. templomnak sz. Imre herceget ábrázoló és lstvánffy Gabriella úrhölgy által készített nagy oltárképét Mórász Antal kerületi esperes-plébános mult vasárnap, azaz f. hó 20-án szentelte meg fényes egyházi szertartással. A nagy, 27 cm. széles arany rámát Bakaij István esztergomi derék asztalos és aranyozó készítette. f , 'í ' • Ű'.* ..IfJ, Meglopott szobor. Galánthán f. hó 24-én, miután egy pozsonyi vállalkozó mérnöke két munkással belül megvizsgálta a javítandó templomot, kívülről kezdték vizsgálni. Ezt az alkalmat fel! használta egy csavargó s belopódzván a tempI lomba, elemelte a lourdesi Mária-szobor mellől a ! falhoz' vassal odaillesztett perzselyt 8—10 frt tartalommal együtt. Miután a csavargót megelőzőleg többen látták, a csendőrség keresi. Tardoskedd ünnepe. Tardoskeddnek zöld borággal nem diszlő vidéke nemcsak Bachus édes nektárát nem, de még élvezhető ivóvizet sem nyújtott. Mindkét bajon segített a község érdemes bírája. A szelid lejtőkön már kúsznak a szőllőindák, a község főterén pedig pompás artézi kutat fúrtak, melyből immár 313 m. mélységből a legegészségesebb viz bugyog. A viz hőfoka 14° Reaumur ; vegyileg még nem elemezték, de határozottan vas és kéntartalmúnak mondható. A mióta e vizet isszák, azóta az egészségi állapotok is feltűnően javultak. Nem lehetetlen, hogy Tardoskedd idővel gyógyhely lesz. E kut .luhász Ferenc érdeme, az ő költségén fúrták azt. Miután oly nagyfontosságú jótéteményt tett evvel, a király ő felsége az ezüstérdemkereszttel tüntette ki, melynek ünnepélyes feltűzése e hó 22-én volt számos megyei tisztviselő, a környék intelligenciája, a járás valamennyi jegyzője s birája jelenlétében. Megelőzőleg az egész vendégsereg dr. Krausz alispán és Turcsányi Ödön főszolgabíróval a templomba vonult, hol Machovics Gyula dr. pápai titkos praelátus ünnepélyes misét mondott, mialatt györösi Gsepreghy Károly régi magyar egyházi dalokat énekelt. A gyönyörű templom, a mely egész Nyitra vármegyében ritkítja párját, a fényes istentisztelet nagyban meghatotta a jelenvoltakat, mit mise után ékes szavakkal tolmácsolt Turcsányi Ödön dr. Machovicsnak. Majd a főtéren ugyancsak Turcsányi ünnepélyesen feltűzte Juhász kebelére a keresztet. Ekkor dr. Machovics, ki teljes díszben Fallenbüchl Ferencz tanár kíséretében jelent meg, lendületes, megkapó beszédben fejtegette az érdemkereszt jelentőségét s Juhász bokros érdemeit. Harsány éljenzés követte a nagyrabecsült, neves szónok szavait, mire Roszival Mihály kisváradi biró meghatóan üdvözölte Juhász birőt. A kut megtekintése után zenekíséret mellett Juhász kúriájába vonult a diszes vendégsereg. Itt kellemes lombsátor alatt dúsan teritett asztalok várták őket. A legkitűnőbb hangulatban folyt le a díszebéd, melyet szellemes toasztok fűszereztek. Elsőben Krausz István alispán, országgyül. képviselő a király ö felségére ürítette poharát. Utána Fíadár komjáthi jegyző éltette az ünnepeltet, kit valamennyi biró s honpolgár mintaképül mutatott be. Majd dr. Machovics imponáló alakja emelkedett fel; ritka szelle mességgel kiemelvén a közte és Krausz közötti politikai ellentétet, elismerőleg szólt Krausz jó törekvéseiről, keresztény érzelmeiről, miért is szívből üdvözli őt Tardoskedden. Egyúttal a megindulástól szóhoz nem juthatott biró nevében megköszönte Krausz figyelmét s a vendégkoszoru megtisztelő jelenlétét. Leirhatlan lelkesedést keltettek dr. Machovics praegnans szavai, mely a zene akkordjai közt elvegyült zugő éljenzésbe tört ki. Még számosan tósztoztak, de ezek közül különösen kiemelendő Roszival Mihály kisváradi biró szellemdus pohárköszöntőivel, melyekben ritka éle, széles ismeret s mély tapasztalat nyilatkozott, ugy, hogy mindenkire frappáns benyomást tettek. Még egyszer beszélt Krausz s e szavait dr. Machovicshoz intézte Hálával köszönte meg neki, hogy e szép ünnepélyt, mely kétségtelen a község ünnepe, nagyrabecsült jelenlétével megtisztelte s annak fényét, űgy egyházi ténykedésével, mint gyönyörű szónoklatával impozánssá tette. Dicsérte Tardoskedd körül szerzett halhatatlan érdemeit, buzdította a tardoskeddieket, hogy ily ritka kitűnő lelkipásztorért hálálkodjanak Istennek, de őszintén kívánja, hogy önfeláldozó, önzetlen hazafias működését s egyházi érdemeit 0 Szentségén kivül a királyi kegy is méltóképen jutalmazza. Turcsányi főbiró szintén éltette a praelatust, kit mindnyájan rajongó tisztelettel környeztek. Ebéd után dr. Krausz, Turcsányi s a főbb tisztviselők dr. Machovicsot meglátogatták, majd közelebbről szemlélték a templomot, hol őket Fallenbüchl Ferenc is kalauzolta. Biróéknál a mulatság I persze még soká folyt egészen hajnalig. A tardosi keddiek előtt pedig felejthetetlen lesz a kitűnően 1 sikerült ünnepély, mely oly szép emléket fűz a nevezetes kúthoz! Szerencsétlenség a bányában. F. hó 19-éről 20-ára virradó éjjel a doroghi uj bánya Samu tárnájában Horváth Mihály kesztölci lakost a csille a falhoz szorította és agyonnyomta. Megijedt a vonattól. Özv. Mehner Jánosné Nyerges-Újfaluról Esztergom felé igyekezett a vasúti töltésen. Ugyanakkor jött azon az uton a vonat is, mely a 273 és 274. szelvény közt az asszonyt utói érte, ki is ijedtében a töltésről lecsúszott, kisebb sérüléseken s a nagy ijedségen kivül azonban egyéb baja nem történt. Tüzek. A szomszédos falvakból egyszerre három helyről is jelentenek tüzet. Junius 4-én Tokodon Schlesz István ólját gyújtották föl játszó gyermekek; f. hó 20-án Dömösön Kecskés János 300 frt értékű háza és 1.00 frt értékű présháza, valamint Urbanits Julianna 300 frt értékű háza lett a lángok martaléka. 23-án pedig Szt. Leieken Pirtyák János háza égett le. A kár ez utóbbi esetben 100 frt. Az épületek mind biztosítva voltak. A tüz oka mindenütt az eddigi nyomozás szerint valószínűleg — kivéve Tokodot, hol ez biztos — gyújtogatás. Kath. néptanítók közgyűlése Párkányban. A párkányvidéki rk. néptanítók egyesülete folyó hó 21-én tartotta évi rendes tavaszi nagygyűlését. A gyűlést szent mise előzte meg a párkányi rk. templomban, hol a mise előtt „ Veni Sancte" is volt. A gyűlés a párkányi rk. iskola helyiségében 10 órakor nyilt meg Meiszermann Ignác bátorkeszi esperes-plébános, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosának elnöklete alatt. Elnöklő esperesplébános megnyitó beszédében a nagyszámban egybegyűlt tanitó'i kar nagy figyelme mellett fejtegette, hogy a magyart nem újra hódítani kell, hanem fentartani ősi, világot bámulatra ragadó faji tulajdonságaiban s erényeiben, vagyis megtartani fajunkat, magyar nemzetünket annak, a minek már meghódittatott a magyar kath. népnevelői kar által nyolcszáz évvel ezelőtt: keresztény katholikus alapon álló nemzetnek. Elnöklő tanfelügyelő, esperes utalt továbbá a tanitói önképzés szükségességére, ugy arra is, hogy a tanférfiak az ismeretek közlése mellett a tanulókkal szemben tartsák egyenrangú feladatuknak a nevelést is, a sziv és jellemképzést és iparkodjanak az iskolát végleg elhagyó ifjúsággal, főleg az iparos és ismétlő iskolás tanoncok

T kai megértetni azt, hogy a munka, a kötelességek hű teljesítése becsületbevágó dolog, a munka iránti undor, a kötelesség laza felfogása becstelenség ; végül ajánlja, hogy a tanitói kar hasson odal hogy a nemes sziv és jellem mellett, az élet küz-> delmes terére kilépő tanoncok vigyenek ki mindenekfelett közös édesanyánk : az egyház és haza iránti szeretetet. Elnöki jelentések után Stampay János köbölkuti főtanitó olvasta föl az engedelmességre való nevelésről, jobban mondva jellemképzésről szóló paedagogiai dolgozatát, melyért a kitűzött 1 drb arany neki testületileg jutalmul kiadatott és oda Ítéltetett Székesváry Imre köbölkuti plébános nagylelkűségéből. Elnöklő esperes tanfelügyelő jövőre szintén 1 drb aranyat ajánl fel sajátjából a legjobb paedagogiai dolgozatért, melyért a egyesület előre is örömét és hálás köszönetét tolmácsolá. A tavaly őszkor elhunyt Rudolf József nagyölvedi főtanitó, mint egyleti pénztáros helyett, kinek a felmentvény megadatott, Juhász Béla kőhid-gyarmati fő- és kántortanító uj pénztárnoknak választatott meg egyhangúlag. Elnöklő tanfelügyelő-esperes jelenti, hogy ő Eminenciája a bibornok, hercegprimás 3056. számú főpásztori körlevelében Komlóssy Ferenc, kanonok és prépostot az egyházmegyei érseki főtan felügyelői hivatal terhe alól — saját kérelmére — kegyesen felmentette és helyébe érseki egyházmegyei főtanfelügyelőnek dr. Walter Gyula esztergomi kanonokot kegyelmesen kinevezte. (Éljenzés.) A közgyűlés e hivatalos jelentést szives tudomásul vévén, Stampay János köbölkuti főtanitó indítványára egyhangúlag és közlelkesedéssel elhatározá, hogy az uj érseki egyházmegyei főtanfelügyelőnél kineveztetése alkalmából, a közgyűlés után déli 12 órakor testületileg kívánja tiszteletét tenni esztergomi kanonoki lakásán, és Endrödy Gyula muzslai fő- és kántortanitó indítványára felkéré elnöklő tanfelügyelőt, hogy a párkányi tanitói kar hódoló érzelmeit az egyházmegyei tanügy élére kegyelmesen állított uj főtanfelügyelő s kanonok előtt szokott ékesszólásával tolmácsolni méltóztatnék, mely felszólításnak