ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-06-20 / 25. szám

Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. XL. Augusztus havában hire járt, hogy a török Esztergomot ostromolni akarja, azért Rusworm marsai Hofkirchen társaságában sietett annak védelmére és 7-én valóban ide érkezett. Serege 21-én érkezett és Esztergom felett a Dunánál szállt táborba. Rusworm Esztergomban a védelemhez szükséges intézkedéseket megtette, de mivel az ellenség nem mutatkozott, maga ment azt felkeresni Budán túl, ahol az táborozott. 1604-ben már január havában megkezdőitek a béke alkudozások. E célból Althám Vác és Buda közt levő szigetre ment. Oda érkezett több előkellő török, sőt később maga a budai basa is ott megjelent. A béketárgyalás abban állt. hogy két óra hosszat kedélyesen beszélgettek jó ital mellett, azután a törökök Budára, Althán pedig a császári biztosokkal Esztergom bavonult vissza. Még január hóban a budai basa levélben kérte fel Althánt jönne le Budára tárgyalni, amire ő hajlandó is volt. Már a tolmács, konyhamester és a szolgaszemélyzet hajón meg is indult Buda felé. Midőn azonban a Duna közepére értek egyszerre vihar támadt, a hajót felforditotta, abból mindnyájan a vizbe estek és bele fúltak. Harmad nap azután, midőn az idő ismét csendes volt Althán, Geisberg ezredes és császári biztos és ennek segédtisztje hajóra ültek és szerencsésen Budára leérkeztek. Ott a basa őket rendkívüli vendégszeretettel fogadta, azonban a béke még sem jött létre, hanem új tárgyalásra egy hó határidőt tűztek ki. Nagy tisztelet tanúsága mellett bocsátotta el Althánt a budai basa biztos helyére Esztergomba. Ez időben 50-nél több Althán-féle legényt tartottak fogva Bécsben, a kik lázadást keztek volt. Ezek ellen szigorú vizsgálat volt ekkor folyamatban. 1604. szeptember hó 6-án Althán az esztergomiakkal a szorongatott pestieknek segítségére kivánt sietni, azért 400 hajdút, néhány hajót lőszerekkel és eleséggel küldött oda. Ezeknek a szintén odasiető Schwendi seregével kellett volna egyesülniök. Midőn e segitő csapatok előőrsei egy mértföldnyire (ein Wirtshaus Meil) Pest alá érkeztek már szemben jött velők Jagenrentter pesti parancsnok és Mansurdi Rane az ottani őrséggel. Ezek Pestet felgyújtották, részben légberöpitették, a hadikészletet és eleséget pedig elpusztitták. Althán csapata ennek hallatára visszatért Esztergomban. Istvánfy szerint Althán Jagenreitert néhány kapitányát és katonáját hűtlenségük miatt Esztergomban elfogta, vasra verette és elzáratta. Szeptember hó 12-én Althán Schwendivel Buda közelébe ment, hogy ott a budai basával a békéről tárgyaljon. Ez alkalomból a törökök a Duna szigetén tartózkodó keresztény katonákra gúnyosan reá kiáltottak : »Mit vesztegettek ti itt esbben a kikötőben? Oltalmazzátok inkább Esztergomot, mert mi most odamegyünk !« Erre a mieink vissza replikáltak : »Hat csak menjetek! Amit ott keresni fogtok azt majd meg is fogjátok találni.« Midőn biztos hire jött annak, hogy Esztergom ostromoltatni fog, még az éjjel a körül levő falvakból minden marhát a várba hajtottak, a parasztokat pedig a sáncok elkészítéséhez szorították, kivált nagy sáncot vetettek Szent-Györgymezőn, melyre hat ágyút helyeztek el, hogy e felől az ellenség ne közeledhessék. Kolonics Nándor ezredével Esztergom előtt levő sáncokban, Manzfeld gróf pedig a tamáshegyi erődben helyezkedett el. A magyarok nejei és gyermekei az ó- várban, az •ellenség érkezésétől való félelemben nagy jaj gátast vittek véghez. Rarta tábornok hajóhidat készíttetett a Vízivárosból a szigetre, melyet jól megerősíttetett. 20,000 jól felfegyverkezett emberét, lovasokat és gyalogokat Esztergom különféle helyeire beosztotta, a hol a sáncok és bástyák védelmét reájok bizta, melyeket ő nagy ágyúkkal, minő a »Singerin, vagy Siegerin« volt, sólymokkal (Falken) és más ágyúkkal jól felszerelt és a tábort is kellő védelembe helyezte. A hajóraj (armada) ugy volt elhelyezve a vizi- és rác város között, hogy mindkét helyet a vizén történő támadástól védhette. A közeledő török sereget 40,000 emberre becsülték együttvéve a lovas- és gyalogságot. Midőn Mátyás főherceg külön futárral Bécsben annak hirét vette, hogy a török Esztergom alá érkezik, azonnal elrendelte, hogy Bécsben ünnepélyes könyörgő körmenetet és negyven órai imádságot tartsanak. 17-én Ehrenreich György ezredesnek 1500 ember csehkatonasága a Duna szigetéről (szent Endre sziget) az esztergomi táborhoz érkezett, j Böches százados muskaturjaival a sajkákon csak 18-án igen későn érkezett ide, pedig ezek együtt indultak el táborukból, mely a szigeten volt. Igen érdekesen irja le az 1604. évbeli esz- | tergomi táborozást az Ehrenreich-féle ezred napló vezetője, amelyből eme adatok nagyobb részét merítettük. 19-én — mondja a napló irója — ép a prédikáció alatt érkezett a török csapat eleje Esztergomhoz. A török táborát a fáshegyen (Holcberg) ütötte fel, ott állították fel a basa sátorát is. Ez oly csekély távolságra volt a mi táborunktól, hogy a »

Siegerin«-nek nevezett ágyúval és még más | ágyúkkal bele lehetett lőni. Azért a táborral belyebb I a negyek közé volt kénytelen távozni. Ez alatt a | rácok városánál már élénken folyt a csatározás. | Istvánfi szintén azt mondta, hogy Hassan fővezér szeptember hó 19-én jött Esztergom alá. Táborát ama hegy alatt állitá fel, melyet egykor Kővágónak neveztek, most pedig a katonák Károly hegyének neveznek (Mannsfeld Károly emlékére.) Hassan két helyen vettetett sáncokat, a Duna jobb oldalán és Sz.-Györgynek zöld mezején, hogy ezekből a várost és a várt ágyúkkal töresse. A harmadik sáncot pedig Sz.-Tamás elpusztítására készíttette. Ezek elkészültével egész erővel megkezdték az ostrom munkáját. A várból ugyan a városok kiürítése céljából kirohanást intézett Kutron István a magyarok parancsnoka, de kénytelen volt ismét a várba visszavonulni. Vidék. A bényi templom. Az Árpád-korabeli egyik országos műemlék, a bényi templom, (a másik az esztergomi Bakács-kápolna) renoválását Czigler Győző budapesti tanár útmutatása alapján Sinka Ferenc esztergomi épitő-mester annyira eszközölte, hogy mult vasárnap a két toronyra a kereszt is elhelyezhető volt. A kereszt-feltételre a szomszédos községekből s Esztergomból is sokan jelentek meg. Az iskola épületben a kereszteket Mórász Antal esperes-plébános szentelte be s innen fehérruhás leányok közt vitték zeneszó mellett a templom elé. Majd elhelyezték a tornyokon, mire a. szokásos pohár-köszöntőkkel az ünnepély véget ért. A bényi tűzoltók selyem-zászlójuk alatt testületileg vettek részt az ünnepélyen. Bezárt templom. Beviczky Győző főszolgabíró megvizsgáltatta a piszkei templomot szakértőkkel s minthogy ezek a templomot rozzantsága miatt veszélyesnek találták, a hivők érdekében bezáratta. Helyén volna, hogy a piszkeiek lássanak hozzá a templom renoválásához, nehogy a sűrűn következő ünnepeket se tarthassák meg. Jégeső Leányváron. Űrnapján délután a leány vári határt a jég teljesen elverte, egy arasznyi magasságban feküdt a dió nagyságú jég, beverve a templom és házak ablakait. Az egész falu és határ télies színezetet öltött. A népnek termése biztosítva nincs s igy a legnagyobb nyomor előtt áll. A muzslai katholikus kör. A muzslai kath. olvasó- és társalgó-kör folyó hó J7-én délelőtt tartotta rendkívüli közgyűlését. A tárgysorozat legfontosabb pontját az új egyházi elnök választása képezte. Usztanek Antal, a kör világi elnöke, szép beszéd kíséretében egyházi elnöknek a muzslai új plébánost Zlattnyánszky .lánost ajánlotta, kit a közgyűlés nagy lelkesedés közt, egyhangúlag meg is választott. Ezután Vida .lános s. lelkész veze- j tése alatt 5 tagú küldöttség ment az új elnök lakására. A küldöttség vezetője üdvözlő szavak közt a kath. kört az új elnök jóindulataiba ajánlva, kérte Zlattnyánszky Jánost, hogy a közgyűlés lelkesedés szülte választását szíveskedjék elfogadni és a közgyűlésen megjelenve az elnöki széket elfoglalni. Zlattnyánszky szívélyes szavakban köszönte meg a küldöttség meghívását és a közgyűlésen megjelenve szivreható beszédben fejtegette a kath. kör célját; kedves kötelességének tartja — úgymond — az elnökséget elfogadni ; örömmel is fog a kör minden mozgalma iránt érdeklődni és teljes iparkodással azon lesz, hogy a muzslai kath. kör minél teljesebb értelemben megfelelhessen azon célnak, melyet főm. j főpásztorunk Vaszary Kolos bibornok-érsek a I muzslai kath. körhöz intézett kegyes levelében kifejtett, hogy t. i. a kör tagjaiban a vallásos érzelmet és művelődési ösztönt éleszsze és őket a közeledő nagyfontosságú kath. mozgalmak iránt lelkesítse. A közgyűlésen a tagok nevében Gyarmati Kálmán, a kör igazgatója köszöntötte fel az új elnököt, mire az új elnök szeretetteljes szavakban válaszolva kijelentette, hogy belép a kath. kör örökös alapító-tagjai közé és a megfelelő alapítványi összeget a kör pénztárnokának mindjárt át is adta. A közgyűlés még elhatározta, hogy az összetartozandóság szilárdítására és könyvtárának alapja javára még f. hóban jótékonycélú nyári mulatságot rendez. A szükséges intézkedések megtételével Vida .lános elnöklete alatt egy 5-ös vigalmi bizottságot választottak. A közgyűlés Zlattnyánszky János és Usztanek Antal elnökök lelkes éljenzései közt oszlott fel. Az ebedi kath. olvasó és társalgó kör könyvtárának gyarapítása céljából folyó hó 20-án zártkörű táncmulatságot rendez. Kezdete délután 4 órakor. Belépti dij páronként 40 kr. családtól 60 kr. Az egyházpolitikai törvény hatása. Mint e lapok olvasói előtt ismeretes, Boltizár József püspök a bérmálás szentségét osztotta ki a nagyszombati vicariatus négy kerületében f. é. május végső és június első napjaiban. Egyik plébániában történt, hogy egy úri nő, ki csak polgárilag kelt egybe, bérmaanyának akart beiratkozni. A plébános azt mondotta neki: »Sajnálom, de nem fogadhatom el.« »Miert?« »Tessek olvasni, itt az utasitás.« »Nem lehet ezen most segíteni ?« »Dehogy nem. Keljenek egybe egyházilag is.« »No már ez mégis szivtelenség az egyháztól és a plébános úrtól.« »Sajnálom, de nem tehetek máskép, ragaszkodnom kell az utasításhoz.« A nő boszusan távozott és meglett a neheztelés. Lesz ám ehhez hasonló eset akármennyi ! A lelkészkedő papság végrehajtja az utasítást. Leikök rajta, kik ennek okozói voltak. És azért a szabadelvű képviselők jó katholikusoknak nevezik magukat. Irodalom és művészet. A pozsonyi ferenciek története. A mult hónapban lefolyt pozsonyi ünnepélyek súlypontja a Mária Terézia szobor leleplezése mellett a ferenciekre is irányult, akiknek újjáépített góthikus stílű tornyát a király jelenlétében felszentelték. A rend ezen alkalomból megíratta anyazárdájának s templomának történetét, s azt fényes kiállításban a könyvpiacra bocsátotta. Kétségtelenül legszebb alkalom kínálkozott a mű kiadására s egy 600 éves mult fölött a történelem nemtőjének fáklyáját meggyújtani nemcsak tanulságos, de kegyeletes cél volt azok részéről, akik érzik e múltnak összes eredményét, fejleményeit és szellemét. Szent Ferenc szerzete gazdag s diszes múlttal bír Magyarországon, története, bár az Akadémia tűzött ki rá egy 500 forintos pályadijat (mi bizony édes-kevés egy apparátust kivánó munkáért) nincs megírva, még csak adalék-gyűjteménybe sincs szedve. Kétszeresen örülünk tehát, hogy Maszárik Viktor rendtartományi titkár e kis monográfiával legalább egy követ rak le a nagy épülethez, s ezt annyival is ki kell emelnünk, mert műve, mint adalék és forrásmunka számottevő lesz annál, aki megfogja irni a magyarországi ferenciek történetét. A rendtartomány levéltárának s a rendház protokollumának följegyzései szerint szedte össze a történeti adatokat, s habár máshol is vannak adatok a pozsonyi rendházra nézve, igy is elég világos és rendezett képet nyújt a zárda és templom múltjáról. Szerző előszavában azt mondja, nem a kritika számára állította össze e művet. Mi ezen állítását megkorrigáljuk, mert minden nyilvánosságra bocsátott mű, kritika tárgyát képezheti. A kritika a szerzőre nézve különben is kedvező, mert azt a forrást, a mi rendelkezésére állott, s amelyet felsorol, bőven felhasználta. Szerény emléket nyújtani azok számára, akik a ferencieket szeretetükkel megtisztelték, ez adott saját nyilatkozata szerint impulzust Maszariknak műve megírására. Kívánjuk, hogy ez az emlék maradandó legyen úgy a szerzet jó barátjainak szivében, mint a nagyérdemű rend további működésében, hogy a 600 éves mult termékenyítő ereje növelje azok számát, akik a ferenciek áldásos és önfeláldozó működését méltányolni és megérteni képesek. A nagy események színterét örökítő könyv elolvasását melegen ajánljuk. Autonómia cimmel egy folyóirat indult meg a kath. egyház önkormányzatát szervező kongresszus alkalmából. A folyóirat szerkesztője Dedek Grescens Lajos azt igéri, hogy az »Autonomia« minden politikai és pártszemponttól menten, tisztán az elméleti és gyakorlati tudomány szempontjából fogja tárgyalni a fontos kérdéseket. A