ESZTERGOM II. évfolyam 1897
1897-06-06 / 23. szám
idő szerint, a tűzoltó laktanya építését ejtik el s a járásbíróság továbbra is a Sas-kaszárnyában marad. * A takarékpénztár felüligérete. A Takarékpénztár utóajanlatot nyújtott be a városhoz, melyben 44000 frtot ajánl fel a lőrinc-utcai telkekért, tehát 1900 frttal többet, mint az Iparbank. Amint halljuk, az Iparbank sem áll el a vételtől és néhány száz forinttal fölüligér a Takarékpénztár által felajánlott összegen. * Lawn-tennis. Házi ezredünk tisztikarának kérelmét, mely szerint a Prímás-kertben egy lawntennis pályát készíthessenek, a szigetet gondozó szépészeti társulat teljesítette. A pálya építését már meg is kezdték s rövid időn belül a Primáskertben sétáló közönség gyönyörködhetik e szép tornában. * Lapunk mai számához mellékelve adjuk Weisz Mihály helybeli kályha-gyáros árjegyzékét, a melyre e helyen is felhívjuk tisztelt olvasóink figyelmét. * Levélgyűjtő szekrények hiánya. Az egész Hosszúsoron' végig egyetlen levélgyűjtő szekrény sincs, felemiitjük a hosszúsoriak méltányos kérelmét, miszerint a posta-igazgatóság néhányat ott elhelyezni szíveskedjék. * Utóállitás. Tegnap a megyeházán utóállítás volt. 30 hadköteles közül 3 vált be. * Elgázolás. Szombat délelőtt nagy csődületet alkotott a vásári nép a kis-piacon. Egy 12 éves kis leány Körmöndi Anna volt a szomorú látványosság, akinek a balkezén keresztülment a nyerges-ujfalusi jegyző kocsija elannyira, hogy a leányka köz ép ujj át kettétörte s több ujja jelentékenyen megsérült. Bár a kocsis többször figyelmeztette az uton játszó kis leányt, mindamellett a rendőrség laza erélye tűnik ki itt is, midőn a rendelkezés ellenére a sok nép között a kocsis galoppban hajtott. A kocsis azzal védekezett a kihallgató forum előtt, hogy ő már két napja beteg, lázas, amely körülmény — kivánatos lett volna — hogy a gazda figyelmét se kerülje ki, nehogy a publikumnak, a gazdának s a kocsisnak is baja essék. * Utak rendezése. Lapunk mult számában felszólaltunk a sz.-tamási életveszélyes utak jó karba helyezése iránt s ennek következtében a kapitányi hivatal a »Kaivaria« hegyen levő korlátot kiigazittatja, ezzel egyidejűleg a »Bazilika téren « levő tilalmi táblák megújítását is elrendelte. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. XXXVIII. Aug. hó 23-án Gaitzkoíler Zakariás cs. k. állami főpénzmester, — kit Schwartzenberg, Pálífy és Nádasdy erre nézve felszólítottak, — Mátyás főherceget, hogy az e célra letéteményezett 2000 tallért utalványozná ki, a sáncmunkához való néhány ezer szerszámot, melyet kérnek, szereztesse be; és jelenti, hogy Esztergomba 3000 gyalogost kívánnának a fővezérek elhelyezni, annak védelmét Pálífy maga szándékozik személyesen vezetni. Mátyás főherceg e felkérésre tudósította aug. hó 24-én Pálífyt, hogy az esztergomi fegyver és lőkészletben mutatkozó hiány az ostromlás esetén pótoltatni fog. Különben forduljon Pálffy ez ügyben a táborszernagyi hivatalhoz. Ama 6000 tallér, melyet Geitzkoller Pálffy katonasága számára kölcsön vett, annak felvétele után azonnal át fog szolgáltatni. Mellékelve van Mátyás főherceg iratához Zeurinken János esztergomi fegyvertári tisztnek a hadi tanácshoz beterjesztett leltára az esztergomi lőfegyverekről. E szerint 1599. június havában Esztergom városában és a Vízivárosban 26 puskamester volt alkalmazva. Julius havában a lőszer-készlet állott 50 mázsa lőporból, mely kéznél volt (Handvor), 31 mázsa ólomból, 3000 gyújtó kanócból (Büchsen Zundstrik), 600 egyszerű puskából (Falcon) és hozzájok való golyókból, 400 hosszú tőrből. Szuhay István veszprémi püspök, ki Pálffy iránt mindenkor kiváló nagy kegyelettel viseltetett, aug. hó 25-én hozzája irt levelében felkéri őt, állna el tervétől, hogy Esztergom várába kivan zárkózni annak ostromlása esetén és azt személyesen kívánja védelmezni. Szuhay kérelmét Pálffyhoz igy indokolja. Az ellenség Esztergom várát aknákkal fogja ostromolni, s ekkor Pálffy életét könnyen elveszítheti. Ezzel az ország sorsa válságnak lesz kitéve. Maradjon tehát Pálffy a városon kivül, hogy azt az ostrom alól felmenthesse. Olvasható — mondja Szuhay — hogy a nagy vezérek és királyok elhaltával, a birodalmak is elpusztultak. Könnyebb sereget gyűjteni, mint alkalmas vezért találni és sokkal biztosabb a csata, ha a szarvasok élén oroszlán van, mintha a sereg oroszlánokból áll s vezére szarvas. Pálffynak kérelme az Esztergomban szükséges fegyverek iránt meghallgatást nyert. Aug. hó 27-én tudósította őt a hadi tanács, hogy a bécsi fegyvertárból kivánata szerint lehetőleg a fegyvereket kiadták, melyek vizén szállíttatnak. Szept. hó 21-én éjjeli 11 órakor érkezett Esztergomba Palaelogus, a tatár khánnak biztosa. Pálffy saját maga elmondja még aznap Schwarzenberghez irt levelében annak okát, hogy miért rendelte megérkezését oly későre, mert figyelemmel volt arra, hogy éjnek idején sem a keresztény tábort, sem a sáncokat nem láthatja. Ugyanez okból : a Vízivárosban szállásolta őt el. Pállffy, Nádasdy társaságában még aznap, 22-én, sokat tárgyalt vele, mert csak 4 napi határideje volt arra, hogy a keresztény tábor részéről határozatot hozzon. Palaelogus irásbelileg kieszközölte, hogy valamint Ibrahim basa, ugy a tatár khán a mai naptól számítva öt napon át minden csatározástól fognak tartózkodni, ha ezt megszegnék, kész fejét is reátenni. Pálffy maga részéről viszonlag szintén megígérte, hogy minden csatározástól tartózkodik és ezen idő alatt a királyi biztosokat ide idézi, hogy a béke iránt alkudjanak és döntsenek. Palaelogus kinyilatkoztatta, hogy öt nap múlva a török Esztergom alá fog érkezni, és azt meg fogja támadni. Palaelogus túlságos nagynak mondta Pálffy előtt a török sereget, a mire ez levelében megjegyzi : de a mindenható Isten még nagyobb! S reméliem, hogy 5—6 nap alatt az erődítés és a sáncok elkészülnek, harcosaink pedig bátrak és jó kedvűek lesznek. Pálffy szept. 24-én tudósította Mátyás főherceget, hogy az ellenség valószínűleg megfogja támadni a keresztény tábort, mely Esztergomnál van. Szept. 26-iki levelében meghagyja Mátyás Pálffynak, értekezzék e miatt Schwartzenberggel. Továbbá tudatja Mátyás, hogy szigorúan kötelességévé tette Bastanak, hogy késedelem nélkül jelenjék meg a felső-magyarországi hadsereggel az esztergomi táborban. A mi pedig a lőkészletet illeti, — mondja Mátyás —- az néhány nap múlva Esztergomban lesz. Eddig a folytonos nagy szelek miatt nem lehetett a vizén szállítani. Ha azonban az ellenség e közben Esztergom felé közelednék, akkor a szükséges hadiszereket Komáromból szállíttassa magának. A törökökkel kötendő béke-tárgyaláshoz Kutassy János esztergomi érsek szept. 29-én érkezett Esztergomba törődött egészségben. Palaelogus, a tatár khán biztosa szintén akkor érkezett. Kettőjükön és Pálffyn kivül más biztos még 30-án nem volt Esztergomban, amely napon Kutassy maga jelentette azt Mátyásnak. Okt. hó elsején kelt levelében Pálffy leirja Mátyás főherceg számára az Esztergomban végbement tárgyalásokat. Ezekre rosz hatással volt a hir, a törököknek Vácnál történt előnyomulásukról. Midőn Palaelogus azt hallotta, kimondhatatlan kislelkünek és félénknek mutatkozott. Amiatt pedig, hogy dr. Petz Bertalan, állami udvari tanácsos Mátyás főhercegtől a szükséges utasításokkal nem érkezett, nagyon neheztelt és Petz mentegető írására azt mondta: Ez csupa csalás, mi csak napról-napra akarjuk a dolgot halogatni. Igy az esztergomi alkudozások csak kétes eredményüek voltak. Okt. hó 3-án Mátyás főherceg megelégedését fejezi ki Pálffynak az Esztergomban végzett békealkudozásokért. Nov. hó 2-án jelentést küldött Pálffy, Mátyás főherceghez, hogy mai napon a huszárok mind elmentek, mert fizetést nem kaptak. Dec. hó 4-én Eörsi Péter várnagy jelentette Esztergomból Pálffynak, hogy a katonaság mind el fogja hagyni a várat, mert zsoldját nem fizetik ki neki. Pálffy dec. hó 8-án jelentette Mátyásnak, hogy a vitézek mind szabadságot kérnek, vagy elfutnak. Ezért Pálffy minden felelőséget elhárít magától. Már ő maga többször kérte saját elbocsájtását, dec. 8-án ismét erősen ; indokolva sürgette kérelme teljesítését. Mátyás kérelmének 1600. febr. hó 12-én irt levelével helyt nem ád. Az 1600. év elején beállott tél megint csak éhséget, nyomort hozott Esztergomra. A katonák, akik itt maradtak, éhhalállal küzdöttek. Ott, hol 50 embernek kellene a vártán állnia, alig van 10. Eörsi Péter június hó 25-én kelt levelében tudatja ezt Pálffyval. Március 1-én pedig az inség illustrálására felhozza, hogy Esztergom környékén már nincs ökör. A szarvasmarha országszerte különben is már igen kevés volt, mert az éhhalál már csak azt pusztította el, amit a hajdúk, kiket a nép már haramiáknak is kezdett nevezni, el nem hajtottak. Érdekes dolgokat jegyez fel Istvánfy a hajdúk garázdálkodásáról, amitől az esztergomiakat sem lehet kivételeseknek mondani. Ezek portyázásaik alkalmával elhajtották a paras zt marháját, melylyel az földét művelte, azt híresztelvén, hogy a törököktől vették el a marhákat, úgy hogy azok földeiket többé mivelni nem lévén képesek, végkép elszegényedtek, s igy az adót sem fizették meg. Megsokallotta ezt Nasuff szigeti pasa és parancsnok, azért 1600-ban Ibrahim bíboroshoz fordult, ki Nándorfehérvárnál gyűjtötte össze seregét, hogy Esztergom ellen vonuljon, és hozzá intézett beszédben adta elő a tényállást. Ezt a beszédet közli Istvánfy, melyet Nasuff igy kezdett: »Ha engem az óriási igazságtalanságok és meggyaláztatások, melyeket az átkozott csavargó hajdúk söpredékétől nemcsak én, de mindnyájan a sziget körül szünet nélkül szenvedünk, nem kényszeritnének, nem merném megtenni, midőn el vagy foglalva a leghatalmasb császárunk parancsára Esztergom ostromlására szükséges csapatok és hadi erők gyűjtésével, hogy terhedre legyek.« Azután részletesen elmondja a bajt és az ellen segítséget kér. Vidék. Öngyilkos jegyző. Bruckner Ferenc nagymarosi jegyző, a ki ellen már teljes három év j óta van folyamatban a vizsgálat —• mint levelezőnk irja — az ellenében felhozott és beigazolt vádak súlya alatt összeroskadt és 23 éves nagymarosi jegyzői pályafutása után, szerdán reggel mondotta ki önmaga felett az Ítéletet, hajnali 3 órakor forgópisztolylyal halántékon lőtte magát. Bruckner nagy szerepet vitt Hontvármegye közéletében, feltétlen tekintélynek örvendett a megye } előtt és Majthényi volt főispának kedvelt embere volt; a megye a jegyzők gyöngyének tekintette és az ellene több izben tett feljelentések mindig sikeretlenek voltak és balul ütöttek ki a feljelentőkre és a községre nézve. Budaörs magyarosodik. A községi hues leány-iskolában május 22-én voltak a évzáró vizsgálatok Bogisich Mihály címzetes püspök elnöklése mellett. A németajkú növendékek minden tárgyból szép, tiszta magyarsággal feleltek, a versek szavalásánál kitűnt tiszta kiejtésük és előadásukból a haza szeretete. Még a kisdedóvó apró látogatói is csak magyarul beszéltek és verseltek. A fiukat hazafias magyar tanitók, a leányokat szelid irgalmas nővérek oktatják, az iskolákra pedig Ulmer György plébános ügyel, a ki a nép és a gyermekek erkölcseinek és magyarságának lelkes, buzgó őre. A b.-gyarmati kath. legényegylet f. hó 6-án jótékonycélú, szini-előadással egybekötött megnyitó-ünnepélyt tart aBarth-féle fürdőkertben. A megnyitó-ünnepély után, este fél 8-kor színielőadás lesz a nyári színkörben, mikor is szinre kerül a »Sárga csikó«, Gsepreghy F. hires népszínműve. Az előadást táncmulatság követi. Beléptidil személyenként 1 korona, családjegy 2 korona. Felülfizetések hirlapilag nyugtáztatnak. Látványos előadás Oroszkán. Számos oldalról félszólittatván, hogy a f. év április hó 19-én tartott előadásunkat ismételjük, van szerencsénk a n. é. közönséget értesiteni, hogy június hó 12-én, szombaton este 1 j 2 S órakor a földkörüli utazást újból megtesszük! A képek ez alkalommal magyar szöveggel kerülnek előad asra, különben a műsor változatlanul marad! Oroszka, 1897. május hó 26-án. A garamvölgyi cukorgyár tisztikarának társasköre. Irodalom és művészet. Szent Skapuláré vagyis oktató és imádsáI gos könyvecske a »skapuláré-társaság tagjai részére* cimmel ellátott csinos kiálitásu könyvecskét adott ki Semmer Imre sarutlan karmelita-ren dü I atya. A könyvecske 6 fejezetben tárgyalja a sz. I skapuláré eredetét, hasznát, célját, a hozzá kötött
