ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-05-30 / 22. szám

* A lőrine-utcai telkek. Esztergom ős-Budavárának ütött az utolsó órája. A város nem épit, hanem tekintettel zilált pénzügyi viszonyaira, eladja a telkeket, melyek a parcellás árverésnél a helybeli kereskedelmi s iparbank javára keltek el. A kikiáltási ár 17,000 frtról 42,100 frtra szökött, s ezen összeget derék és agilis pénzintézetünk az iparbank ajánlotta meg. Miután az iparbank épülete közvetlen összeköttetésben van a telkekkel, az emelendő palotának meglesz az a lényeges előnye, hogy szép udvarral fog bírni. * Hirtelen halál. Pénteken az esti órákban Fischer Lajos helybeli kereskedő a Központi kávéház előtt hirtelen rosszul lett s mielőtt segítségére lehettek volna, kiszenvedett. Az orvosi vizsgálat a halál okául szivszélhüdést állapított meg. * Sertés-vész Szentgyörgymezön. A gazdák réme megint kisért. a sok esőtől miazmás levegő a sertész-vész baciilusaitis magában hordja. Hogy 5 drb. sertés elhullott, megtették a legszélesebb körű óvintézkedéseket. Pilis-Maróthon — mint értesülünk — Donath Alajos, kinek sertésvész elleni szerére nem adott engedélyt a minisztérium, igy kiáltott fel: »Óh édes a boszú! Veszszenek mindannyian!* Most már csak az a kérdés, hogy Donath úr vegetáriánus-e, avagy pediglen kiváló kedvelője a sertés húsnak, hogy a jámbor állatoknak vesztét óhajtja. * Rózsa-lopás. Mult vasárnap virradatra a kis-Duna menti kereszt mellől, a kis kertecskéből a frissen kinyílott rózsák eltűntek. De hogy nem maguktól tűntek el, mutatják a lábnyomok, a melyek a puha földben visszamaradtak. Hová jut Magyarország, az a régi, dicső ország, Mária országa, ha még az Ur Jézus keresztjétől is ellopják a diszt, a virágot ? ! És miért ? Bizonyára, hogy valamely érzékies kedvtöltésének eleget tegyen ! * A ki a szt. János-kuthoz akar menni gyalog, az megteheti, legfeljebb sáros lesz térdig, de a ki kocsin akar kimenni, annak már vigyáznia kell, hogy vagy a kocsija ketté ne szakadjon a nagy kátyúkban, vagy ha már ezt szerencsésen kikerülte, attól kell tartania, hogy a sok esőzéstől megszakadt árokpartról belefordul a mély árokba, ép ugy, mint a minap egy terhes kocsi, a mely követ vitt. Ez a kocsi lovastól együtt belegurult, s hogy emberéletben baj nem történt, csak a jó Istennek lehet köszönni. — Ideje volna már, ha ezen utakra is figyelmet fordítanának az illető felvigyázók ! * Rövid hirek. Az érettségi vizsgálatot tett ifjak arcképe megtekintésre Brutsy Gyula kirakatában van elhelyezve, középen Panghy Özséb osztályfőnök arcképével. — Beterjesztett számadások. A községek felülvizsgálat céljából a szegényalap és közpénztári számadásokat a megyei főszámvevőséghez terjesztették be. A felülvizsgálat már folyik. — Június hó 5-én utóállitás lesz a megyeházán. — Kesztölc'ón, mint értesülünk, a sertésvész fellépett. — Öngyilkos bányász, lllovár Mátyás az ó-tokodi bánya munkása felakasztotta magát. — Háziezredünk zenekara minden második hét szerdáján a Kovács i-paXaknal fog játszani. — Tennispályát állit fel a primáskertben a helybeli gyalogezred tisztikara. Ez iránt a tisztikar szerződést köt a szépitőtársulattal, melynek gondozására van jelenleg a primáskert bizva. — Villa a kovácsi-pataknál. Tószt Gyula miniszteri tanácsos vallás- és tanulmány alapítványi igazgató felkérte a propeller-társulat igazgatóságát, hogy egy 210 • méterre terjedő telket villaépitésre adjon el neki. — A primási kis-hid építését Gregersen A. és íia fővárosi cég jövő hó 1-én kezdi meg. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. xxxvii. Rusworm Esztergomnál szerzett érdemeit maga megemlíti egyik védiratában. Ekkor ő alezredes volt Burgau őrgróf ezredében. Ezen ezred a legveszedelmesebb helyen volt alkalmazva és igy alkalma volt az alezredesnek vitézségének próbáját kimutatni' »Esztergom bevételénél sokat tettem, mert az ottani csata az én eszközlésemre jött létre és az ellenséget azok verték vissza, akiket én vezettem, aminek következtében megfutamodott és én foglaltam el az ellenség táborát, mindezekről a boldog emlékű Mansfeld gróf többek jelenlétében az én dicsőítésemre hosszabb beszédben megemlékezett.* Másnap a nyert csata után az őrgróftól ő kapta a parancsot, hogy németekből és magyarokból álló nagyobb lovas csapat élén támadja meg a törökök táborát, midőn ezt a törökök észrevették, megfélemlettek és a hegyek közé menekültek. A begler bégnek lovászmesterét és egy törököt, akin zöld atlasz kaftan volt elfogtak. Azután benyomultak a táborba, de azt üresen találták, csak néhány sebesült és sok i halott volt benne. Ez utóbbiak az éjjel halhattak meg. A táborban 1500 sátor volt és oly sok holmi, hogy 500 szekéren hordták azt át a keresztények táborába. Midőn a vizivárost a kereszténység bevette Rusworm megsebesült. Midőn Burgau őrgróf, ki Mansfeld távozása után ideiglenesen a főparancsot birta, a viziváros bevételét (3 felségének írásban jelentette, határozottan kifejezte, hogy e győzelemben döntőleg hatott Rusvorm közreműködése. Midőn a vár átadása alkudozásaiban a törökök vitatták, hogy nincsenek élelem és vis hiányában, felkérték Mátyást, engedné meg állításuk bebizonyítására, hogy négy kiküldött biztos védelem mellett jönne be a várba. E négy férfiú közé egyiknek kiszemelte Mátyás főherceg Ruswormt. Ő és társai meggyőződtek a török kiküldöttek állításának valóságáról. Szeptember hó 2-án Burgau őrgrófnak ezrede első vonult be a várba és városba, ezek élén Rusworm. Ami minden esetre elismerés fejében történt ama ezred iránt, melynek oly jeles főtisztek, mint Burgan és Rusworm állottak élén. Hogy az ezred legénysége az ő elbizakodott önteltségében a várban mint garázdálkodott azt már emiitettük. Rusworm 1598-ban Ruda ostromában részt vett saját ezredével. Ott rossz fát tett a tűzre, mert Schwarzenberg marsainak és az ennek szavára hallgató Mátyás főhercegnek eljárását Buda ostroma körül kemény szavakkal bírálta. Amit j mindkettő megtudott, kik különben sem rokonszenveztek vele. A főherceg nov. hó 9-én éjjel parancsott adott, hogy a Rusworm és Sulcz-féle j gyalog-ezredek és a Reitenau-féle lovasság hajnalban induljanak Marosra. Kevéssel ezután Ruszworm egy második parancsot kapott, hogy i ezrede csak haladjon tovább, ö pedig jelenjék meg a főherceg előtt Vácon. Az ezredes roszat gyanítva oda két századosát küldte, jelentenék ki, hogy őtet ily rendellenes és méltatlan eljárástól kímélné meg. Erre a főhercegtől a válasz az volt, küldje ezredét Esztergomba a főherceget pedig várja be Maroson. Az ezredes Maroson maradt. Midőn a főherceg ott megjelent, öt ott elfogatta és »Jedermann zum Spektakel«, mint Rusworm maga mondja, az őrök őt a mezővároson keresztül kisérték a táborba az udvari marsai sátoborába. Ott fegyverétől megfosztották és meg kellett Ígérnie, hogy meg nem szökik. Azután továbbították őt Esztergomba, ahol a várban kemény őrizet alatt tartották, mert a főherceg őt engedetlen, dacos, rágalmazó és lázadónak nyilvánította. Egy idő múlva Komáromba, onnan pedig Győrbe szállították. Saját állítása szerint hét »Schilwach« őrködött mellette | és még saját káplánját, ki ferencrendü atya volt, megvonták tőle, pedig méltányos lett volna, hogy keresztény vigasz és megnyugtató társalgás kedvéért azt magánál tarthatta volna. Hét heti fogság után Győrött történt megszökése a már elmondott módon. A Rába túlsó partjáról vette űtját Bécsbe. Esztergomban még fogunk vele később is találkozni. Vidék. Katholikus kör Felsőthuron. A felsöthuri katholikus népkört áldozócsütörtökön nyitották meg nagyobb felolvasási ünnepélylyel, melynek tárgysorozata következő volt: 1. Pápai hymnusz. Har- j monium kísérettel énekelték a kör tagjai. 2. Elnöki : megnyitó. Tartotta: Szecsey Ferenc plébános. 3. j »Nagyasszonyunkhoz.* Szavalta: Szabó Ignác. 4. A lakás egészségi szempontból. Felolvasta: Papp Sándor tanitó. 5. »A hazáról.« Irta: Petőfi Sándor. Szavalta: Fábián György. 6. »Vándorlegény.« Irta: Petőfi Sándor. Szavalta: Fábián János. 7. Nyeremény tárgyak kisorsolása. 8. Zárszó. 9. »Szózat.* Énekelték a kör tagjai. Oltárkép-szentelés. Keszegfalva község lakóinak örömünnepe volt a mult vasárnap, ugyanis ekkor szentelte fel Palkovich Viktor, komáromi j kerületi esperes a keszegfalvai hivek adakozása j és Schuster Aladár plébános buzgólkodása folytán készült uj főoltárképet, mely sz. Vendelt ábrázolja. Ugyanis a régi száz esztendős főoltárkép : már oly rozzant állapotban volt, hogy egy uj kép j szerzéséről kellett gondoskodni. Schuster Aladár plébános tehát megkezdette a gyűjtést, mely rövid egy év alatt 400 frtot eredményezett. Ekkor meg- í rendelte a képet Szabonya Mihály fővárosi festőművésznél, ki 300 frtért 3 m. magas, 2 m. széles, oly remek kivitelű képet festett, hogy müve évek múlva is dicsérni fogja mesterét. A képszentelés után barátságos lakoma volt a plébánián, melyen Komáromból és a környékből vettek többen részt. Új tiszti főügyész Hontban. Hontmegye főispánja a Matuska Alajos halálával megüresedett tiszti főügyészi állást Kallós János vámosmikolai ügyvéddel töltötte be. Uj iskola Keszegfalván. A keszegfalvai róm. kath. iskolaszék elhatározta, hogy a templom átellenében fekvő saját telkén egy két tanteremből álló s a modern követelményeknek teljesen megfelelő iskolát építtet. Az uj iskola tantermeinek mérete és összes berendezése teljesen azonos lesz a komáromi gróf Majláth-féle uj kath. iskoláéval. Az építési szerződést már meg is kötötte Pilcz Károly, komáromi építőmesterrel. Nógrádmegye közgyűlése. Nógrádvármegye törvényhatósága f. hó 25-én tartotta, rendes tavaszi közgyűlését Dániel László főispán elnöklete alatt. A gyűlés legnagyobbrészt simán folyt le, a bemutatott ügydarabok felett viták — kivéve a kórházi jelentést — nem fordultak elő s igy volt lehetséges, hogy kevéssel 12 óra után végződött is. A gyűlés egyébiránt eléggé népes volt s a nemzeti párt tagjai Scitovszky János elnök vezetése alatt nagy számmal vettek részt. Uj tanitói állás szerveztetett Keszegfalván, mely 400 frt fizetéssel és egy szobából álló lakással van összekötve. Ez állásra a pályázatok f. évi június hó 20-ig Schuster Aladár keszegfalvai plébánoshoz nyújtandók be. Orgonálásban jártas tanitók előnyben részesülnek. Irodalom és művészet. A „Magyar Szemle", e szigorúan katholikus szellemben szerkesztett szépirodalmi hetilap, hova-hamar végére jut kilencedik éves pályafutásának. Bátran elmondhatjuk, hogy hazánk legelőkelőbb közönségének nagyrésze megkedvelte lapunkat e kilenc év alatt. A müveit középosztály pártolása büszkévé tett bennünket, de egyszersmind föl is kelti vágyunkat, hogy az eddiginél még szélesebb körben apostolkodhassunk a jó ügy, a magasztos ideálok s a tisztelt irodalmi irányzat érdekében. A »Magyar Szemle« évi előfizetési ára csak 6 frt s igy tulajdonképen, tekintetbe véve tartalmasságát, — a legolcsóbb hetilap. Ezúttal éppen kedvező alkalom kínálkozik az előfizetésre. Mindenki, aki (1897. július 1-től 1898. június végéig) megrendeli, a következő előnyökben részesül: 1. Megkapja ingyen és bérmentve az összes júniusi számokat; továbbá 2. ingyen és bérmentve kapja Petelei »Az én utcám« cimü érdekes elbeszélés-kötetét diszes egész vászonkötésben, melynek bolti ára különben 3 frt. A »Magyar Szemle« szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VI., Uj-utca 14. sz. Katholikus Paedagogia. Gyürky Ödön havi folyóiratának 14. száma is megjelent. Cikkelyei : Teendőink a kath. középiskolázás terén. Karácson Márton marosvásárhelyi főgymn. igazgató megnyitó beszéde az erdélyi kath. Status középiskolai tanárainak közgyűlésén. E cikkely erősen sürgeti, hogy a kolozsvári nönevelő-intézetben elhelyezett és középiskolai tanárságra készülő növendékek a többi között ker. és kath. tanárt és nevelőt képező vezetésben is részesüljenek. — Pokorny Emánuel cikkelyének »Gyakorlatias vallástanítás a középiskolában*, 4. folytatásában a külföldi ily irányzatú tervezeteket ismerteti. — A kath. hitoktatás tantervéről irott nagyszabású tanulmány befejezéshez ért. De azt hisszük, Mázy Engelbert e jeles dolgozata hatás tekintetében csak most kezd igazán működni a hitoktatók táborában, s hogy befolyással lesz a hitoktatás reformjára, kétségtelennek tartjuk. — Katholikus középiskolázás fejezet alatt két kisebb dolgozatot találunk. 1. Szentgyakorlatok cimen Buday Gerö folytatja a mult számban ezen cimen megkezdett tapasztalatok és eszmék fölső rolását. 2. Kövesdy Jenő pedig A vidéki tanári körök cimen a kath. középiskolai tanárok egyesületének sok áldást rejtő eszméjével foglalkozik. — Az erdélyi Status középiskolai tanárainak közgyűléséből még két dolgozatot közöl a »Kath. Paedagogia.« Egyik: A középiskolai hittanitásról, Balog József főgymnáziumi tanár tollából; a másik az ezen közgyűlés tanulságos jegyzőkönyve. A vegyese k rovata szintén sok tanulságos dolgot foglal magában. A legutolsó e vegyesek között ily cimű pár soros reflexió: A világ a megalkuvásé. E cim alatt