ESZTERGOM II. évfolyam 1897
1897-05-23 / 21. szám
Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. XXXVI. Pálffy eleget panaszkodott az ínségről, melyet katonáinak Esztergomban szenvedniük kellett, ezeken azonban másként segítve nem lőn, mint úgy, hogy maga Pálffy megkönyörült rajtok. Igy történt ez 1597. Őszén is, amidőn Pálffy az esztergomi német és vallon katonáknak pénzelőleget adott. Ezért Mátyás főherceg október hó 6-án kelt levelében megdicsérte őt. Mily nagy volt az ínség, kitetszik ez Hoels János esztergomi vallon százados leveléből, melyet ez közvetlen Mátyás főherceghez irt. Ebben aggodalmát fejezi ki azon eshetőség fölött, hogy a katonaság az éhség és ruházatlanság miatt meg fog szökni. Mig a fizetés megjő, addig a százados ezer tallérnyi segélyt és bizonyos mennyiségű posztót kért. 1598. március havában Pálffy robotosokkal Esztergomban palánk erődítést készíttetett. A robotosok számára napi eledelül szükséges kenyeret báró Jörger Volfgang élelmezési mester, Jobsten János élelmezési gondnok közvetítésével szolgáltatta ki az esztergomi proviontból, mivel ezt Miksa főherceg ti. a. hő 7-én kelt parancsával igy rendelte. Március hó 10-én Rudolf megparancsolja Pálffynak, hogy Esztergom vára épületén támadt rongálásokat haladék nélkül javíttassa ki, nehogy a halogatás alkalmat szolgáltasson az ellenségnek valamely gonosz kísérletre. Midőn ápril hó 4-én Mansfeld Ernő Vilmos Esztergomból gratulál Pálffynak Győr szerencsés visszafoglalásához; kéri, hogy segítsen az esztergomi katonaság mostoha sorsán. A katonaságnak kenyéren kivül nincs egyéb ennivalója. Jósának a naszádosok érdekében tett kérelmét 1598. ápril hó 11-én meg kellett újítania. Ekkor kérte ő Pálffyt, szerezne számukra Bécsből evezőket és sajkákat, minthogy majd fele a naszádosoknak ilyenekben hiányt szenved, s ezeket Esztergomban nem lehet szerezni. A lázadásról, melyet a zsold nélkül hagyott katonák ápril havában Esztergomban és sok más helyen támasztottak, már tettem említést. Ennek elnyomására Esztergomba losendorfi Gallen Bernát Leó német ezredes jött. Tehát ez, és nem Schwartzenberg volt e lázadás lecsillapitója. Ugyanis Mátyás főhercegnek Pálífyhoz jun. hó 5-én irt leveléből kitetszik, hogy e lázadás elnyomásával volta képen Gallent bizta meg a király. Ily katonai lázadások akkoriban gyakoriak voltak, és sokszor igen alapos okból támadtak, mert nem egyszer reá jöttek a vitézek, hogy a zsoldot azért nem kapják meg, mert a főtisztek magok számára azt lefoglalják. Ilyesmit fogtak a tiszta kezű Pálffy Miklósra is. E vád valamely kamarai tanácsostól indult ki, melyet Thekeney Demeter terjesztett. Pálffy igen meg neheztelt emiatt a kamarára, a mely csakhamar tisztázta magát és igazolta, hogy félreértésen alapszik a dolog. Nem volt ez csodálni való dolog, mivel ilyesmi napirenden volt, ennek ostorozására készült egy német gúnyvers, melyet valaki a reichenaui apátság valamely XVI. századbeli codexebe irt bele, mint olyan eseményről, mely Esztergomnál történt. Ebben e sorok is fordulnak elő : Geben einem Kriegsmann 10 Thaler für 100, Ich mein es heist die Knecht geplündert. Der arme Kriegsmann dabei verdirbt, Der Kaiser dadurch Spott erwirbt ! A katonák zsoldja elmaradásának fő oka volt az államnak folyton tartó pénzhiánya. Az állami pénztárak nem birtak annyi pénzt a pénzforrásokból meríteni, amennyit a hadjáratok felemésztettek. Esztergomban Mockhen Bernát 1599. máj. hó 10-dike körül számolt el 80,000 tallérról és már jun. 16-án jelenti Mátyás főherceg Rudolf királynak, hogy az esztergomi német katonák a zsold fizetésének késedelme miatt igen kedvetlenek s igy szolgálatuk igen kétessé válik. Magán pedig úgy segit, hogy elkalandoz a jobbágyok jószágára és ezeknek panaszra ád okot. 1598. nov. havában történt Ruszworm ezredesnek elfogatása. Ezt már ugyan megemlítettük volt, de mivel az ezredesnek Esztergomnak 1595-ben történt bevétele alkalmával kiváló érdemei vannak, bővebb ismertetését ez ügynek érdekesnek tartjuk. Vidék. Vizsgálatok Tardoskedden. Szemerényi Károly, pozsonyi kanonok, gyémánt misés pap, nevezetes emléket hagyott maga után Tardoskedden: az »Üdvözítőről« címzett apácák zárda-iskoláját. Ezen intézet közel egy évtized óta törekszik a kegyes alapitó intencióinak megfelelni: »ut nova sint omnia: corda, vocet et opera.« Mennyi sikerrel, azt szépen igazolják a lefolyt héten tartott vizsgálatok, melyeket mind végig előkelő közönség és a növendékek szülei hallgattak meg; s. meggyőződtek arról, hogy jobb kezekre alig bízhatták volna a leány nemzedék oktatását, nevelését. Kántor-tanitó választás Nemes-Oroszin. Stoklász Vilmos Nagy-Ölveden történt megválasztása miatt megüresedett nemes-oroszii kántortanítói állást e hó 15-én töltötte be az iskolaszék Rózsa József lekéri esperes-plébános és kerületi tanfelügyelő elnöklete alatt. A választás előtt az elnöklő esperes rövid, de annál tartalmasabb beszéd kíséretében hívta föl az iskolaszéket jogainak gyakori asara. Jelölt három volt. de mivel az egyik csak egyszerű magánlevélben jelezte szándékát, ez a törvény értelmében nem jelöltetett, s igy csak ketten maradtak : Nagy Béla közep-thúri és Portéka Pál csákóéi tanitó. Ezek közül, miután a pályázók kérvényeit és bizonyítványaikat felolvasták, az iskolaszék egyhangúlag Nagy Béla közép-thúri tanítót választotta meg s igy a megürült állomást ő foglalja el. Uj kath. egylet. A következő meghívót vettük: A nagysárói katholikus kör 1897. év május hó 27-én d. u. 4 órakor az iskola helyiségében alakuló közgyűlést tart, melyre az érdeklődök ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Megnyitó beszéd, tartja Jeszenszky Kálmán s. lelkész. 2. Az egylet megalakulása és az alapszabályok tárgyalása s elfogadása. 3. Az alapszabályokban előirt választások. 4. Zárszó. A balassa-gyarmati kath. legényegylet műkedvelői. A balassa-gyarmati kath. legényegylet választmánya Bálás Ferenc főbírónak, mint vá^ lasztmányi tagnak indítványára, Molnár József háznagy elnöklete alatt bizottságot alakított, mely a megnyitó ünnepély programmjának sikeres keresztülvitelén fáradozik. A bizottság már lelkesülten működik is, nem kímélve fáradtságot, áldozatot, csakhogy Balassa-Gyarmat közönségének igényeit tőle telhetőleg kielégítse. A nyári színkör a kath. legényegylet műkedvelőinek előadása alkalmából teljesen új díszletekkel láttatik el, amelynek költségeit úgy a színkör tulajdonosa, mint a törekvő egyesület vállvetve fedezik, azon reményben, hogy városuknak minden szépért, nemesért lelkesedni tudó közönsége a kellő méltánylásban fogja részesíteni buzgó törekvéseiket. Minap is népes értekezletet tartott ezen ügyben a bizottság, a midőn a legapróbb részletekig megállapittatott a bizottság minden egyes tagjának munkaköre s a rendezésben a szerepe, mert csakis igy hiszi keresztülvihetőnek ugy a bizottság, mint a kath. legényegylet mindazt, a mivel a közönségnek a kath. legényegylet iránti tartós rokonszenvét megnyerheti s biztosithatja. Biróválasztás. Nem mintha törvénytelen lett volna a választás, emlékezünk meg a nagysárói biró választásról, de csupán azért, mert megtanulhatjuk ebből, hogy lehet valakit a birói székben megtartani akkor, amikor a falu népe mást akar és mást kivan. Mert hogy a régi biró Lörincz István nem kell senkinek, azt mutatja az, hogy mikor reá kellett volna szavazni, senki sem kelt fel. De megakarták őt mégis tartani, hiszen már 18 éve biró, kitanulta a mesterséget, nem kell tanítani. S ezért még két olyat jelöltek, akik nem kellettek. De a választók, csakhogy szabaduljanak a régitől, megválasztottak egyet a másik két jelölt közül. Ez öreg korára hivatkozva nem fogadta el, de mert a főbiró mást helyébe nem jelölt, a nép rákényszeritette, hogy fogadja el mégis. De bizony az föl sem esküdött, s megígérte a főbírónak, hogy beadja írásban is lemondását, melynek elfogadását aztán viszont.a főbiró igérte meg, s meghagyta a volt bírónak, hogy az ügyeket vezesse tovább. Igy hát választottak a sáróiak birót és még sincs bírójuk s mi fő, tovább is vezeti az ügyeket az, a kit a nép nem akar a falu élén látni. Irodalom és művészet. A kath. egyesületek vezetőinek, barátainak szives figyelmébe ajánlom következő kiadványaimat: 1. A magyarországi kath. Egyesületek Evkönyve az 1897. évre. Szerkesztette Gyürky Ödön. Útmutató kath. egyesületek alakítására és vezetésére. Ára 50 kr. (Papnövendékeknek 25 kr.) 2. A magyarországi kath. egyesületek első országos kongresszusa. A kongresszus leírása a beszédek, előadások teljes szövegével. Kiadta Gyürky Ödön. Ára 80 kr. (Papnövendékeknek 40 kr.) 3. Vaszary Kolos imája, melylyel a kath. egyesületeket Jézus Legszentebb Szivének ajánlotta föl. Arany keretben fali dísznek kiválóan alkalmas. Leszállított ára bérmentes küldéssel 3 frt. 4. Egyesületi jelvények, emaillirozott kereszt tűvel ezen felirattal »Kath. kör« vagy »Kath. Legényegylet « Ára darabonként 30 kr. Megrendelési cim: Gyürky Ödön Budapest VIII. ker. Pál-utca 7. sz. II. em. 37. Az uj nyári menetrendből, mely a M. Á. V. vonalain f. év május hó 1-je óta érvényes s az lesz október l-ig, adjuk a következő, t. olvasóinkat első sorban érdeklő részletet. A budapest— marchegg— bécsi vonalon: Bécs-Marchegg-Budapest Bécs o. m. á. v. ind. Marchegg . Dévény-Újfalu Pozsony . Galantha Tót-Megyer. Érsekújvár . Párkány-Nána Budapest ny. p.u. érk. Gy. Gy. Sz. V. V. I V. Sz. V. Sz. Gy.jSz. V. V. V Budapest-Marchegg-Bécs Budapest ny. p. u. ind. Párkány-Nána . » Érsekújvár . . » Tót-Megyer . . » Galantha ...» Pozsony ...» Dévény-Újfalu . » Marchegg . . érk. Bécs o. m. á. v. » 9051400 10 00 I 10 27 5 26 n 09 6 12 12 37 50 621 I 8£0 705 8 27 10 55 g 86 ll 10 11 22 11 58 l 12 2 08 347 555 725 ' 1122 626 6 58 7íí 822 9!2 221 257 436 6 55 Gy. V. Gy. Sz. Gy.jSz. i Sz. V. V. V. V. V. Sz. V. 7 30 i g00 gl6M4525fi 922T012 143 2 31 2« 321 421 j 444 455 62° () 4 0 956 12 53 3 87 612 9 52 1 1 15 0 23 10 3G 2 09 11 36 339 1 400 1147 410 550 Helyi j Budapest ny. p. u. indul . gyors v. I Párkány-Nána érk. . . . A budapest—dorogh—esztergomi vonalon 2 20 356 Esztergom—Dorogh—Budapest Szem. von. Szem. von. Végy. von. Esztergom .... ind. Dorogh » Ó-Buda ..... Budapest ny. p. u. . érk. 512 522 725 8 02 8 17 934 10 25 612 700 822 922 Budapest—Dorogh—Esztergom Szem. von. Szem. von. Vegy. von. Budapest ny. p. u. . ind. Ó-Buda » Dorogh » Esztergom .... érk. Vlájus 15-től szept. 15-ig minden v 6 30 >y04 g37 900 rasár2 35 3 08 440 505 BS ünn 712 743 9Í 922 epnap: Budapest—Dorogh Szem. von. Budapest nyug. p. u. . . . . ind. -[25 320 Dorogh—Budapest Szem. von. Dorogh ........ ind. Budapest nyug. p. u érk. 612 812 Az esti 6 órától reggeli 5 óra 59 perczig terjedő éjjeli idő a perczek aláhúzásával van kitüntetve. Közönség* köréből. Búcsú-szó. Esztergomból való távozásunk alkalmával el nem mulaszthatjuk, hogy kedves barátainknak és ismerőseinknek ez úton is őszinte szívből »Isten hozzád«-ot ne mondjunk, kérvén őket, hogy tartsanak meg továbbra is szives emlékezetükben ugy, ahogy mi kedves emléküket lelkünkben mindig megőrizzük. Esztergom, 1897. május 21-én. Mihalik Bálint és neje. Bizonyítvány. A veszprémi egyházmegyéhez tartozó Pacsa hitközség egy megrendelt főoltárt kapott Grödenből (Tirol) J. B. Purger cégtől, melynek művészi kivitele hitközségem minden tagját kielégítette;
