ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-05-23 / 21. szám

II. évfolyam. Esztergom, 1897. május 23. 21. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 5 frt. Félévre 2.50. Egyes szám ára 8 krajcár. Felelős szerkesztő s kiadó-tulajdonos: KEMÉNYFY KÁLMÁN DÁNIEL. Főmunkatárs: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-út, Lencz-ház, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 8 krajcár. Többszöri közlésnél árkedvezmény. — Bólyegdij minden hirdetés után 30 krajcár. Autonómiai képviselők. Esztergom, május 22. Ö felségének, a magyar katholikus egy­ház fökegyurának az autonómiai kongresszus egybehívására kiadott legfelsőbb kézirata és az abban idézett királyi elhatározás publiká­lása a katholikus autonómiát nemcsak napi­rendre hozta, hanem megoldását is szorgal­mazza. Az 1870-ki kongresszus a királyi rezo­lucióval befejeztetett s munkálata „megfontolás" s „módosítás" végett az új kongresszushoz kül­detik, mely az 1869-ki választási szabályzat szerint fog megalakulni. Az új kongresszus feladata tehát, mint a kultuszminiszterhez intézett királyi elhatá­rozás szövege és az 1870-ki munkálatnak átté­tele bizonyitja, inkább revizionális, mint alap­vető és elvárjuk a kormány feleletét, hogy tulajdonképen mit kell megfontolás s módpsi­tás alá venni. Örömmel üdvözöljük 0 felsége elhatá­rozását, mert általa az autonómia ügye a miniszteri fiókból legalább az aktuális moz­galom terére lépett és mozgató elemét ké­pezheti hitvallásos jövőnk alakulásának. A mint az államéletben jogosult a poli­tikai önkormányzat, úgy jogosult minden egy­ház önkormányzata azon körben, a melyben küzd és munkálkodik céljaiért. A katholikus egyház szervezete nem ellenkezik a demo­kráciával, tehát éppen úgy lehet jogelve a meg­változott viszonyok miatt az önkormányzat, mint a többi felekezeteknél, természetesen ezekétől lényegesen eltérő alapon. Es ha nap­jainkban az állam függetlenítette magát az egy­háztól, a katholikus egyház részéről mi sem állhatja útját, hogy önmagát, az államtói ne függetlenitse, s szabadságát önkormányzati rendszerének szervezetével a hivek egyetemes gondoskodásának tárgyává ne tegye. 1848-ban az állam visszavette a katho­likus egyháztól azt, a mit a vele való ősi szövetség révén, neki jogköréből átengedett. ! Az államvallásból folyó elsőbbségét s szaba­I dalmait megszüntette, és a mit meghagyott, 1 azt a többi felekezeteknek is meghagyta, sőt I még ezeknek nagyobb szabadságot biztositott, j mint a katholikus egyháznak. És bár a többi ; felekezetek szabadságát nem biztosította a katholikus egyház részére, azért a fökegyur nevében megtartotta azon jogokat s szaba­dalmakat, melyeket az állam a katholikus val­lásnak államvallási jellegéből élvezett. Ezen igazságtalan s a szabadsággal kiri­vóan ellentétes állapot taihatatlan lévén, mi természetesebb, minthogv n iz egyház új szö­vetség után néz. A szövet -.égést a világi elem­ben találja, meg és kettcÄzövetkezik: a pap­ság és hiv<">l\ mint pjrffor szövetkezett a sacerdotium és impérium. Az autonómiai kongresszust egybehívó királyi rendelet publikáltatván, a legelső s legszükségesebb teendő, a kongresszusi kép­viselők megválasztása és megbízható katholikus férfiak küldetése a kongresszusba, nehogy az antikatholikus szellem megrontsa az autonó­mia szervezetét s megbénítsa annak működé­sét. Ha oly katholikusok lesznek a kongresz­szus tagjai között, a kiknek a liberalizmus a krédójuk, akkor az a kongresszus nem lesz örvendetes forduló pont a magyar katholikus egyház történetében és csak a kormány örülne neki, mely nem szívesen látja az autonómiát és szívesen venné, ha a kongresszus két pártra szakadna, mint 70—71-ben. Részünkről, ha látnók, hogy a kongresszuson két párt ala­kulna, s a liberális izü képviselők nem len­nének hajlandók magukat a katholikus szel­lemű többség elaboratumának alávetni, úgy felfüggesztenénk a kongresszus üléseit, mert odajutnánk, a hol 27 éve voltunk. Úgy a papi, mint a világi képviselők megválasztásában óvatosak, s körültekintők legyünk. 132 világi képviselő és 68 papi lesz, a püspöki kart, a káptalanok 4 és a szerzetesrendek 5 küldöttjét is beleszámítva a 34 papi választotthoz. Annak a 132 világi képviselőnek puritán katholikus férfiúnak kell lennie, ugy érzel­meikben, mint cselekedeteikben, a kik a modern liberális áramlatot nem igyekeznek az egyház rovására s hátrányára kimagyarázni és kiaknázni. Életbevágó, lelkiismeretet ter­helő ügyről lévén szó, mi azt is helyeselnők, hogv a kongressus tagjai minekelőtte műkö­désüket megkezdenék, a tridenti hitvallást ünnepélyesen letegyék, mert ha a képviselő­ház a vizsgáló-bizottság tagjaitól funkciójuk alkalmával esküt követel, mennyivel inkább igazolt ez az autonómiai képviselőknél, akik­nek nem egy mandátum, hanem a katholikus egyház és hivek érdekében kell igazságot szolgáltatniuk. Tagadhatatlan, nem egy helyt, nehéz küzdelem lesz az autonómiai, képviselők választásánál, mert a Jó u , jobban mondva „ui/ikathoUknsok u erősen gravitálnak a kon­gresszusba s néhol bizony a pásztorok se AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. A magyar gárdáról. Pozsonyban minap hullott le a lepel Mária Terézia királynő lovasszobráról. Az ősi koronázó város kegyeletének megnyilatkozása e szobor a nagy királynő iránt, kinek oly sokat köszönhetett. Mária Terézia uralkodása sokkal mélyebb értékű Magyarországra nézve, hogysem emléke elmosód­nék, éppen azért a lefolyt ünnep alkalmat nyújt arra, hogy egyik eminens, Magyarországot szorosan érdeklő alkotásának, a magyar gárdának néhány lapot szenteljünk. A fejedelmeknek szükségük volt mindig oly egyénekre, kik körülöttük legyenek, csatáik­ban, diszmeneteikben kisérjék — kik fontosabb állami ügyekben vagy otthon, vagy a külföldi udvarokhoz mint udvari futárok (kurírok) szere­peljenek. Ily egyének alkották a testőrségi testü­tetet. Az' Árpádok udvartartásában az udvari pompa emelésére, bár nem nagy számban, előfor­dul, sőt belőle többen országos hivatalra is emeltettek. A pompa és műkedvelő Anjouk alatt a testőrség már mint nagyszámú, tekintélyes és önálló testület szerepel, jólehet állandóan rend­szeresített testület nem volt. okmányainkban itt­ott van róla szó. Máskép áll előttünk az erdélyi testőrség intézménye. Erdélyben a testőrség egy­korú a fejedelmek korával. Mihelyt nemzeti fejedel­mek ültek a sokat hányatott kis ország trónjára, állandóan szervezett testőrség végezte udvarukban a diszszolgálatokat, kinek kapitánya a »fejedelmi kormányzó« után első méltóság volt az ország­ban. Hogy kapitányuknak ily előkelő rang bizto­síttatott, mutatja, hogy a testület fontos és nagy becsű állami intézménynek tartatott, s hogy tagjai, a közönséges katonánál jóval nagyobb rangban és tekintélyben állottak. — Barcsay Ákos fejede­lem alatt a testőrség két osztályból állott: a palotásokból, kik főnemesi családokból származva, a fejedelem mellett az éjjeli őrszolgálatokat végezték, csatáiban kisérték, s udvaroncok lévén, az udvar körében elsajátított műveltséggel leg­többször főbb államhivatalokra mozdittattak elő ; a második osztályt az úgynevezett »udvari neme­sek« tették, alsóbb rangú nemesek, kik a fejedelem magán szolgálatára voltak rendelve. Az erdélyi fejedelmek lovagi vagy udvari nevelést célzó testőrségét II. Rákóczy Ferenc pompaszeretete oly pazar fényűvé emelte, hogy nemcsak fényével, de mivel nemességének színe-javát képezte, erkölcsi erejével is imponált Európái..ik. II. Rákóczy Ferenc testőrségét nem csak külső diszre reformálta, hanem a már akkor ha­nyatló magyar hadászat feléledésére is. Testőr­sége egyszersmind magasabb katonai iskola volt, hol francia tisztek gyakorolták a testőröket, az újkori hadi tudományokban. E testőrségre a mel­lett ráütötte Rákóczy jellemének egyik legkivá­lóbb vonását: vallásosságát. Komoly jelleme a felette álló magasabb Hatalom szeretetébe ajánlja pályája minden lépteit, s beolvad önfeledten az erkölcsi tökély, örök szeretet forrásába. Nem feltűnő tehát, hogy testőrségében a vallásosságra és erkölcsiekre nagy súlyt fektet. Tilos volt a káromkodás, a festettekkel való cimboráskodás, az egymáson ejtett testi sértés súlyos büntetés alá esett. A párbaj, tobzódás, kockázás, kártyázás, részegeskedés, paráználkodás elbocsájtással lett büntetve. A címezésre a kölcsönös tekintély miatt nagy súly helyeztetett. Tiszt alsóbbrangut nem tegezhetett. A ki a tiszt ellen szóval vagy csele­kedettel támadott, kizáratott. A felségsértő és háborúban megfutott testőrre halál várt. Csakis ily erkölcsökben és fegyelemben megedzett test­őrségnek köszönhette Rákóczy, hogy az 1708-iki trencséni ütközetből megmenekülhetett. Az utolsó erdélyi fejedelem bukása után fényes testőrsége is feloszlott, s mintájára csak Mária Terézia állított fel újra magyar testőrséget, mely a Habsburgok udvarában első volt. I. Magyarországban a Rákóczy-korszak lezaj­lásával alakul meg az örökös királyi hatalom, mikor a pragmatica sanctio elfogadásával, a nemzet a királyválasztásról lemond, s a női ág örökösödését elfogadja. A szilárd jogalapra fektetett királyság tehát megvan, de vele szemben van egy ép oly szilárd alapra támaszkodó rendiség, mely a XIV. Lajos-féle abszolutizmust megakasztotta. Csak­hogy a két fél között való űr nem sokáig maradt áthidalhatlan. a királyság szép szerivel hatalmába keriti a rendiséget, a lehetetlen megkisértésére oly eszközökhöz nyul, melyek a rendiséget önző állásából kizavarták.

Next

/
Thumbnails
Contents