ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-05-16 / 20. szám

télyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 54,452.856 frt 37 kr. esik, mely összeget a társaság 166-000 káresetben fizetett ki. A nyereségtartalékok közül, melyek összesen 6,554.104 frt 64 krra rúgnak, különösen kiemelendők: az alapszabályszerinti nyereségtartalék, mely 2,625.000 frtot, tesz ki az értékpapírok árfolyam ingadozása és fedezetére alakított tartalék, mely dacára annak, hogy j e célra egy 500.000 frtos külön tartalék áll fenn, az évi nyereségből kihasított 280.000 frttal 3.849.104 frt 64 krra : emeltetett fel és továbbá a 80.000 frtra rugó kétes követe­lések tartaléka. —• Ezeken kivül fennáll még egy 120.000 frtot kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az élet­biztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytán 61,051.211 frt 83 krról 66,174.010 frt 30 krra emel­kedtek. Ezen értékekből több mint 18 millió magyar értékekre esik. Ezen alkalommal felemlitendőnek tartjuk, hogy a cs. és kir. felséges uralkodó család magán- és alapítványi ura­dalmainak Magyar-, Cseh- és Morvaországban levő összes épületei, leltári készletei és terményei, valamint gyárai tüz ellen a trieszti általános biztosító-társaságnál (Assicurazioni Generálinál) és a termesztmények jég ellen az Assicurazioni Generali leányintézeténél, a magyar jég- és viszontbiztosító részvénytársaságnál hosszú időre lettek biztosítva. Vidék. A Besztercebányai kath. legényegylet háza. A besztercebányai kath. legényegylet hatal­mas pártfogókra talált házának megszerzésében az ottani papság körében. Maga a megyés püspök dr. Rimély Károly 1000 frtot adott e célra. To­vábbá Majovszky Antal praelatus kanonok 5000 frtot, Hulényi István kanonok 1000 és Gürtler .lózsef kanonok szintén 1000 frtot adományozott a nevezett célra. — Igazán szivböl örülünk ennek a nagylelkű pártfogásnak, melyben a kath. legény­egyletek fontos hivatásának fölismerése, oly nemes áldozatkészség alakjában nyilvánul. Hitelszövetkezet Bajnán. Bajnán folyó hó 9-én délután megalakult a községi hitelszövetke­zet ; az első — a mint tudjuk — Esztergom vár­megyében a maga nemében. Elnöke Hermán Jó­zsef plébános, a többi 6 igazgatósági tag a köz­ség szinejavából való. Pénztárnoka egy gazda. Könyvelője az egyik káplán. A szövetkezet össze­köttetésben van a hazai szövetkezetek központi hitelintézetével, melynek élén Károlyi Sándor gróf áll. Pirovits József volt a központ kiküldöttje, ki az alakulás formáit 2 óra alatt nyélbe ütötte. Az alapszabályok mielőbb be fognak terjesztetni a komáromi kir. törvényszékhez, mint illetékes kereskedelmi birősághoz. Pünkösd hétfőn a szö­vetkezet megkezdi működését. A beiratkozások folynak. Aláirta eddig 89 tag 137 üzletrészszel. Egy üzletrész ára 26 frt, mely összeg 10 kros heti részletekben törlesztendő. Belépési dij 20 kr. A központ 8000 frtig hitelez. Takarékbetéte­ket azonnal elfogad a szövetkezet, kamatot ád rá ^/a^o-ot, ő pedig vesz tagjaitól 7°/ 0-ot. A szövetkezet cége: »Bajna és Vidéke községi hi­telszövetkezet* mivel a szövetkezet kiterjeszke­dik a plébániához tartozó Epöl és Nagy-Sáp (iliális községekre, valamint, a pusztákra is. A jó ügyet a jó Isten nem hagyja el! Azért rendü­letlenül reméljük, hogy a szövetkezet sok keserű könnyet fog fölszántani és sok szorongatott lel­ket fog rettentő terhétől megszabadítani; mind­annyit pedig, kik tagjaivá lesznek, minden bi­zonynyal józan takarékosságra fogja szoktatni. Ha Isten velünk, ki ellenünk! Éljen a jó ügy! Éljen a szövetkezet! hogy általa éljen a jobb sorsot váró és jobb sorsa is méltó nép! Iskolai ünnepély Jánosházán. Hercegprí­másunknak nagykiterjedésű jánosházai birtokán, csicsergő madaraktól visszhangzó ligetben kisded iskola áll fönn, melyet mintaszerű felszerelése s kitűnő paedagogusa miatt nemcsak a pusztai gye­rekek, hanem a környék községeiből is számosan látogatnak. E jó hírnevű iskolában május 10-én tartották meg a tanévet befejező vizsgálatot fé­nyes ünnepség mellett. A növendékek az iskola előtt sorfalat képezve várták az érkező vendégeket. Ott voltak : Szalay József primási főintéző, Sze­lényi Gábor, gróf Károlyinak taáti jószágkormány­zója, Kovács, Pályi, Tarnóczy mérnökök, Weczkó nyug. számvevő stb. Pontban 10 órakor érkezett meg remek diszfogatán dr. Machovics Gyula 0 Szentsége titkos kamarása Fallenbüchl középisk. tanár kiséretében ; néhány perc múlva pedig Sza­lay„ a Józsefné úrhölgy. A vendégek fogadása után bevonult a tanuló sereg a zöld guirlandokkal, or­gona s gyöngy virágokkal dúsan diszitett tanterembe, hol hegedű kiséret mellett egyházi dalt énekeltek ,• mire megkezdődött a vizsgálat, mely d. u. 1 óráig tartott. A hosszú idő legkevésbbé sem fárasztotta a jelenvoltakat, mert a tanulók élénk s pontos feleletei, világos tájékozottsága, vidámitó énekei s szép szavalatai nagyban érdekeltek mindenkit. Az elismerés, melylyel a hallgatóság Ghymessy ta­nítónak adózott — határtalanná lett, midőn Ghymessy két siketnéma gyereket mutatott be, kik rövid idő alatt az ő fáradozása utján bámulatos eredményt tanúsítottak. Vizsgálat után dr. Macho­vics megható intelmet mondott a tanulóknak s dúsan megajándékozott minden egyest szebbnél szebb könyvekkel, s egyéb ajándékokkal. Ghymessy tanítónak pedig meleg köszönetet mondott ő és az összes hallgatóság, ki ennyi dicséret után sze­rényen elvonult kicsi lakába, hogy apró család­jával oszsza meg a nap örömeit. D. u. 2 órakor diner volt Szalay József főintéző pompás, kastély­szerű lakában, melyen a vizsgálaton jelenvoltakon kivül még Weczkóné úrhölgy és bájos leánya Ir­muska kisasszony is részt vettek. A délutánt a gyermekek vidám játékban, a vendégek pedig a parkban mulatták el •— s már hanyatlóban volt a nap, midőn az egymást követő remek fogatok Jánosházát elhagyták. Esztergomiak Bölcskének. A bölcskei róm. kath. hitközség nevében ez uton is leghálásabb köszönetet mondunk mindazon esztergomi, s más vidéki kegyes jótevőknek, kik a Bölcskén f. évi máj. 9-én, Szt. József egyházvédnöki ünnepén felszentelt három művészi kivitelű szobor : Jézus szt. szive, Szűz Mária szt. szive és Szt. József szobrának költségeihez nagylelkű adományaikkal járulni kegyeskedtek. Áldja meg őket Jézus szt. szive, pártfogolja szűz anyánk szt. szive, és esz­közöljön ki számukra boldog kimúlást szt. József hathatós pártfogása. A fölszentelési ünnepély fé­nyesen sikerült, az Isten szeretetének égi jelvénye, az áldásos meleget nyújtó napsugár mintha az Isten örömmosolygásának fénye lett volna, derült ragyogással tündöklött az égen. A körmenetben körülhordozott Szent Család szobor alakjai meg­kapó hatást gyakoroltak az ájtatoskodó hivők ezreinek lelkére. Akiknek szive hálás dobbanás­sal azt mondja: Isten fizesse meg Bölcske szülöt­tének özv. Simonyi Jánosnénak buzgóságát, fára­dozását, áldozatkészségét. Bátor életmentő Nagyölveden. Nagyölveden e hét elején nagy embertömeg verődött össze árverés alkalmából egy udvarban, midőn egyszerre rémes jajkiáltással zuhant alá egy 9 éves bámészkodó iskolás fiú az udvarnak nyitott, mintegy nyolc öles kútjába. Mindenki azt gondolta, hogy a fiú J agyonütötte magát; de mig legtöbben éktelen lármával rohantak a kúthoz, hogy a szerencsétle­nül járt fiút nézzék, Barna Péter primási kör­erdész hamar kötél után nézett és azt hóna alatt magára erősítve, annak dacára, hogy influenza betegségéből még erős szúrásokat érzett mellé­ben, lebocsáttatta magát a kútba, hol a nem igen mély kútvizben félholtan pocsékoló fiút, ki az esés következtében erős zúzódásokat szenvedett, egyik karjával felkapva és magához szorítva, sze­rencsésen felhozta és a halálra rémült szülőknek átadta ápolásra. A fiú esés közben egyik karját kificamította és nyakán is erős zuzódást szenve­dett ; de miután karja helyre lett igazítva, két napi fekvés után már elhagyhatta az ágyat. Az egész község népe hálálkodva és közelismeréssel beszél Barna körerdésznek gyors elhatározása és nemes emberbaráti készségéről, mely nélkül a szerencsétlen fiü alighanem életével fizette volna meg vigyázatlanságát. Áttérés. Dolog Endre, a pilis-maróthi volt kálvinista rektor fia áttért a katholikus vallásra, s a hitvallást Bartal Szilárd plébános kezeibe letette. A hajnaia'í köszönete az esztergomi kis­papoknak. / ' -bajuai kath. népkör jegyzőjétől vettük a kövevfctiző.i&oiokat: Jegyzőkönyvi kivonat a bajnai kath:'népkor 1897. május 2-án tartott első választmányi' gyűléséből. >•>... Elnök meleg I szavakban emlékezik meg a kör eddigi jótevőiről, kik kisebb-nagyobb ajándékaikkal iparkodnak ben­nünket a kezdet nehézségein átsegíteni és indítvá­nyozza, hogy köszönetünk és hálánk maradandó jeléül jótevőinket névszerint is vegyük be a jegy­zőkönyvbe. Ami egyhangúlag elfogadtatván, leg­először is Metternich szül.'- Sándor Paulina herceg­asszony ő Főmagasságát ere iti meg, mint a ki már eddig is 50 frt készpénzzel, 16 székkel, 3 karos paddal és 1 nagy asztallal ajándékozta meg nép körünket. Nyomban utána a tisztelendő esz­tergomi növendékpapságot kell említenie, mint a kik lelkes adakozásukkal egész kis könyvtárt hoz­tak össze mintegy 20 frt értékben . . .« No hát, ké­rem ehhez kommentár nem kell! — hanem azért mi bajnaiak mégis hozzá teszszük, hogy a szegény, elárvult, kifosztott népnek fiatal barátjait — a szegény, elárvult, kifosztott, de józan, erőteljes, becsületes népnek édes reményeit az Isten éltesse. Fiók takarékpénztár Zselizen. Zselizen, az aranyos-maróthi takarékpénztár egy fiók-inté­zetet létesített, mely folyó hó 5-én nyílt meg ; az alakuló gyűlést ugyanezen napon tartották meg, melyet Kosztolányi Aurél, az anya-intézet igazga­tóságának elnöke, szép beszéddel nyitott meg. Az igazgatóság tagjaiul megválasztattak: Khemdl Já­nos a zselizi uradalom felügyelője elnöknek ; Gutt­mann Károly nagy-sallói földbirtokos és Szedlacsek János zselizi körjegyző ; hitelbírálók : Kampfner Mór és Udvary Jakab ; felügyelő-bizottság: Chudoba József uradalmi intéző, Juhász Pál sali ói ref. esp. Nyáry János körorvos, Spitz Ignác földbérlö, Varga József sallói plébános ; ügyész Mocsy Lajos. Alkotmányos élet Grútáii. Miként a »Komá­romi hirlap«-nak irják, alig helyeztetett Szabó György, gútai jegyző nyugdíjba, már következő nap megkezdődtek a mozgalmak a még jóformán meg sem ürült állomás betöltésére. Maga a járás gondos főszolgabirája volt az első, ki a mondott napon Gutára kirándult s ott magához hivatta a »korcsmaba« a képviselet tagjait, hogy megkér­dezze tőlük, »kit óhajtnak jegyzőjüknek ?« mert mint monda: óhajukra a központban figye­lemmel kivannak leni. S nehogy a képviselők kétségben legyenek, kit kelljen kivánniok, oda lett rendelve telefonice Tóth Kálmán, ez idő szerint kamocsai jegyz), mintha mondaná a buzgó főszolgabíró úr: »Ime az ember.« S mikor igy szemben állanak a választók egyetlen válasz­tandóval, akkor kérdi tőlük az előzékeny főszol­gabíró úr, mint egykor Pilátus a zsidóktól: »kit kívántok* ? — Az eszmecserét természetesen magyaros áldomás fejezte be. Hogy ki fizethette a cechet, arról nincs tudomásunk. A főszolgabíró úr valószínűleg nem, a képviselőtestület bizonyo­san nem, a korcsmáros meg csak nem. No de ez nem tartozik ide. Annyi bizonyos, mindenki meg volt hatva. A képviselőtestület meg volt hatva, mert annyi előzékenységgel még szolgabíró sohasem beszélt községi képviselettel. A jelölt mélyen meg volt hatva, mert, mint halljuk, a plébánián ünnepélyesen kijelentette, hogy vissza­térni szándékozik a kath. egyházba, mert Tóth Kálmán katholikusnak született, de hogy felesé­gét eltaszíthassa, unitáriussá lett; most pedig,, hogy gútai jegyző lehesssen, ismét katholizál. Nagyon meghatották a közönséget is a mindezekről kiszivárgó hirek. — A legmélyebben voltak meg­hatva, kik utolsónak jöttek el az áldomásról és némelyek állítólag a meghatottságtól szóhoz sem jutottak. — A legeslegmélyebben voltak meghatva, kik talán hosszú évek során át küzdöttek szerény körülmények között becsületben, talán mégis őszül­tek azon reményben, hogy hosszú nélkülözé­sek után, ha egy jobb állomás megürül, érdemeik tekintetbe véve lesznek s most kell hallaniok, hogy holmi modern alkotmányos tapintatosságok által a választás lehetősége is meghiusitatni szán­dékoltatik. Jegyző urak ! hogy tetszik a liberaliz­mus elvei szerint alkalmazott alkotmányosság,, melynek hűséges csatlósai voltak a választások alkalmával ? Irodalom és művészet. „Koldusvilág." Ilyen cim alatt jelent meg: a zamatos s Vas Gereben tollára emlékeztető jeles korrajzirónak Zámolyi Varga Mihálynak leg­újabb munkája. Nem akadémikus fejtegetéseket találunk benne a kolduséletről, hanem a maga­eredetiségében, elmés elbeszélő részletekben látjuk bemutatva a sokféle koldus tipust, sajátos zsáneré­ben és jellemében. Mig egyrészről kellemes szó­rakoztató olvasmány a könyv, másrészt nagy erkölcsi tanulságokat vonhatunk le belőle. Zá­molyi a cigányéletről, robotvilágról s a koldusvi­lágról irott korrajzaival nagyban hozzájárult Ma­gyarország népéletének lélektani megvilágításához, s csak köszönettel tartozik a tudós s humoros tollú írónak irodalmunk, hogy éppen ezen iro­dalmi műfajt munkálja. A »Koldusvilág «-ot az.

Next

/
Thumbnails
Contents