ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-05-09 / 19. szám

vargőzös társulat mult évi számadásai deficittel záródtak. Valóban sajnálhatj a a közönség, ha a szárnyaló hírek igazaknak bizonyulnak be, mert ez esetben megfosztatik a legkellemesebb nyaralási helyétől, melyet nemcsak a helybeliek, de a vidékiek is Budapest vidékének legregényesebb és leggyönyörűbb pontjának tartottak. Reméljük, hogy a város közönsége minden tőle telhetőt elkövet, hogy e páratlan helyet a tönkrejutástól megmentse. Amennyiben pedig e terület már a szomszéd Hontmegyében fekszik, ugy ezen vármegye közönsége és megyei hatósága is nagyobb érdeklődést tanúsíthatna a szép jövővel biztató hely iránt, mely hivatva van arra, hogy Rudapest város közönségének üdülőhelyül szolgáljon. Mindaddig azonban, mig a két vármegye közönsége, e hely föntartása érdekében egyesitett mozgalmat nem indit, kedvezőbb eredményre alig lehet kilátás. * Városi közgyűlés volt folyó hó 6-án délután a kir. városi temető nagyobbitása céljából vásárlandó telkek ügyében. * Az esztergomi torna-egyesület értesítése. Van szerencsém a tisztelt tagokat értesiteni, miszerint az esztergomi torna-egyesület saját kerthelyiségében lévő teke-pálya, valamint a torna eszközök a mai naptól, mig a lawn tennis pálya f. hó 5-étől a tagok rendelkezésére állanak, és pedig a teke-pálya és tornaszerek minden napon, mig^ a lawn tennis pálya hétfői, szerdai és pénteki, valamint minden vasár- és ünnepnapon. A kerthelyiséget csakis tagok, és azok által bevezetett, nem helyben lakó vendégek vehetik igénybe. A kerthelyiségbe ebeket vinni, még pórázon vezetve is, tiltva van. Mindazon tisztelt tagok, kik a lawn tennishez és tornázáshoz átöltözni óhajtanak, szíveskedjenek ruháikat az egyesületi szolgának, a ruhatárban leendő elhelyezés végett beadni. Egyúttal kéri az egyesület a tisztelt lawn tennist játszókat, hogy a pályának folyton jó karban leendő tarthatása végett, azt csak gummi cipőkben használják. Esztergom, 1897. május 1-én. Dr. Prokopp Gyula e. háznagy. * A rendőrkapitányság a város tanácsától engedélyt kért egy rendelet végrehajtására, melynek következtében a hús- és kenyér-féle áruk árjegyzéke az ilynemű boltokban kifüggesztendő volna. A rendelet nem volna helytelen. * Uj cigányzenekar. Városunkban rövid idő múlva új cigányzenekar fog működni. Kaufmann Ferenc központi kávés ugyanis a vidéki jobb zenekarokkal érintkezésbe lépett, hogy melyik volna hajlandó Jónás Palinak konkurrenciát csinálni. Az új zenekar állandóan a Központban' játszanék. * Az esztergom-szenttamási tüz. Hétfőn hajnalban Szitás Ferenc kis-lévai háza a szakadó eső dacára leégett. A tűz keletkezésének oka minden valószínűség szerint villámcsapás volt. bár ez időpontig határozottan meg nem állapították. Itt említjük meg, hogy Meczger Mihályné, az égő ház szomszédnöje, a tűzesettől megijedve szörnyet halt. * Elfogott sikkasztó. Melecz Ignácot, ki Verebélyről gazdája pénzével együtt eltűnt, a rendőrség letartóztatta s visszaszállította Verebélyre. * Elfogott gyermek-gyilkos. A sz. kir. városi temetőben a mult hetekben talált csecsemő holttest gyilkosát a rendőrség Klug Mária személyében kinyomozta s letartóztatta. A lakásán talált szerekből az tűnt ki, hogy a gyermek-gyilkolást mesterségszerüleg űzte. * Kifogott holttest. Süttőn a dunából egy teljesen feloszlásnak indult holttestet fogtak ki; a személyazonosságot megállapítani nem lehetett. Halálát nem erőszak okozta. * Lőgyakorlatok. F. hó 14-én a 26. gyalogezred ismét lőgyakorlatokat fog tartani Kenyérmező s Esztergom között élesgolyóval. A földműveseket figyelmeztetjük, hogy fenti napon nevezett helyen ne dolgozzanak. * Megtébolyodott. Vörös József kenyérmezei munkás a szeszes italak túlságos élvezése folytán delírium tremensbe esett, most a napokban pedig az őrültség a legfelsőbb fokban tört ki rajta. A nagyvárosi kórházba szállították. * Kntyák a szőlőhegyekben. Sok uri embérnek azon rosz szokása van, hogy még a szőlőbe is magával viszi kutyáját, pedig tudhatnák, mily károkat szokott az okozni a termésben, de nemcsak a termésben, hanem ilyenkor tavaszszal az oltványokban is. Esztergomban akar- j ják rekonstruálni a szőlőhegyeket, s az alatt meg- I engedik, hogy a kutyák keresztül-kasul barangolják a szőlőhegyeket és tördeljék az oltványokat. Nem lehetne e bajon segíteni? * Állatsereglet. »Kelet-Szudaniai« állatsereglet tartózkodik szerda óta városunkban. Előadásait, különösen az állatszeliditő-nők produkcióit, sokan nézik végik. * Rétai és Benedek budapesti cégtől kegyes adakozás folytán is, több rendbeli egyházi szerelvényt rendeltünk meg. De nemcsak mi, hanem szomszéd paptársaim is rendeltek egyes darabokat, miket — mondhatom — gyönyörködve szemléltem. Ugy a tárgyak művészi, Ízléses kivitele, a solid munka, a jutányos árak és kedvező feltételek arra késztetnek, hogy nevezett cégnek elismeréssel adózzam s a ftdő lelkészkedő papságnak különösen, mint megbízható céget a legjobb lelkiismerettel ajánljam. Bácsa, Győrmegye 1897. ápril 25. Mihalovics Ferenc plébános. * Panaszkönyvünk. Több rendbeli panasz^ vettünk a közönség köréből: 1. Az esztergom-budapesti vasút óriási sebességgel majdnem villámgyorsasággal halad a sok kanyarulat dacára Leányvár felé, s ott, mivel idő előtt érkezik be, egy negyed óránál tovább is vesztegel, hogy mi okból ? arra talán csak a vasúti kalauz urak tudnának megfelelni. 2. A pro peller-társulat igazgatóságán teljes mértékben kiütött az a baj, mely minden részvénytársaságon erőt vesz, mihelyt a részvények nem Ígérnek oly buzgó jövedelmeket. A nyilvános közjónak előmozdítására, a közönség érdekeinek szolgálatában az ilyen részvénytársaság már nem akar és nem tud működni; kitör rajta a spekuláció, a nyerészkedési vágy mániája. Konstatálnunk kell, hogy az esztergomi csavargőzös vállalatnál is derekasan dühöng ez a mánia. Idealizmusunkban már azt gondoltuk, hogy a kovácsi patak kies völgye a Duna mentének egyik legszebb gyöngyévé fog átalakulni, mely vonzani fogja nemcsak az esztergomiakat, hanem a fővárosiakat is; már láttuk képzeletünkben a lejtőkön emelkedő szebbnél-szebb villákat. De ime a proppeler-társaság, mely éppen azon ürügy alatt jutott oly olcsón a primási erdők birtokába, hogy a kovácsi patakot első rangú kiránduló helylyé fejleszti, az idealizmusról nem akar tudni semmit; teljesen a jobban jövedelmező realizmus szolgálatába szegődött és kőbányákat nyittat a kovácsi patak lejtőin. Üde gyermekek kacagása helyett — dynamit robbanásokban és a kőfejtők egyhangú csákányütéseiben gyönyörködhetik a kiránduló ; friss, ózontól áthatott levegő helyett majd finom köporral átszűrt levegőt szihat a beteges tüdejét ápolni óhajtó vendég, pázsitos rétek helyett elmerenghet majd az ökrök által vontatott, s köveket szállító kocsik barázdáinak mélységén. Praktikus realizmusának egy másik felét a propeller-társaság azáltal adta ki, hogy a második csavargőzösön túladott. Igaz, hogy ha a fenmaradt egyetlen csavargőzösnek valami baja történik, s nincs más csavargőzös, mely a Duna közepén rekedt (volt már rá eset nem egyszer) propelleren segíthetne, a közönségre nézve ez nagyon kellemetlen, sőt veszedelmes is lehet. De hát a csavargőzöst jó áron lehetett eladni, s az osztalék nagyobb lett. Minek mindig a közönséggel bajlódni. Május 1-én az új menetrendnek kellett volna életbe lépnie. A menetrend ki is lett hirdetve, szét lett osztva. Akadt több jámbor pasasér, akik azt gondolták, hogy a csavargőzös nem tartja bolonddá a publikumot, és megjelentek, hogy az első 1

/

2

ö órai menettel induljanak Budapestre sürgős ügyben. Jóvéleményükből azonban nagyon hamar kiábrándultak, mikor a csavargőzös alkalmazottai a lehető legnagyobb flegmával adták tudtokra, hogy még nem kaptak utasítást az igazgatóságtól arra, hogy 1

l

2

b-kov induljanak. A civilizált külföldön a közönségnek ilyen felültetését, a kihirdetett menetrendnek be nem tartását a szigorú törvények sújtják büntetéssel. Ázsiai közigazgatásunk még odáig nem jutott, hogy erre is kiterjesztené figyelmét. A közönség megkívánhatná azt, hogy előzékeny, udvarias bánásmódban részesüljön a pénztárnál, az irodában alkalmazottak részéről. Az esztergomi csavargőzös társulatnál zsémbes öreg urak zsörtölődésem és előzékenység hiányán kénytelen türelmét gyakorolni. De hát első dolog az osztalékot emelni; a közönség egy jóravaló részvénytársaság szemében a nullához közeledő mennyiség. * Rövid hirek. Balesetek. Kapik János dunagőzhajózási alkalmazott a Dunába esett; még élve kimentették. — Timer János komi vest a Dvihalyféle ház lebontásánál a leomló faltörmelék súlyosan megsebesítette. — Tanikker Pál 13 éves fmnak gerenda faragás közben társa két ujját lemetszette. — Pásztor Teréz dömösi hajadon egy bérkocsi alá került, az ijedségen kivül egyéb baja azonban nem történt. Esztergom ezredéves múltjából. Törökvilág Esztergomban. XXXV. Megkívánja Hölgyitől a főherceg, hogy ha az érsekségnek ügyei megengedik okvetlen Esztergomban vagy a várban, vagy a városban lakjék. Mivel pedig a Duna átkeléséhez rendelt hajókat a viz ellen is kell vontatni ezért három vagy négy lóról gondoskodjék. Úgyszintén három nagyobb szekér is és ezekhez való négy-négy erősebb lóról. Ezeket, fmivel velők Esztergom építéséhez fogják az anyagot szállítani, az érsekség jövedelméí bői kell eltartani. Meghagyja neki, hogy mindezek I iránt azonnal intézkedjék. Mindezek az intézkedések pénzbe kerültek, I az állampénztár pedig üres, azért, hogy a megkezdett munka félbe szakítást ne szenvedjen Pálfly 30,000 rhenusi frtot adott kölcsön. Mátyás főherceg nov. hó 5-én kötelezte magát eme összeget két hó alatt visszaadni, ha azt nem tenné, Pálffynak jogában áll, Ó-Zólyom várát tartozékaival együtt átvenni és a kölcsön megtérítéséig használni. Rudolf király nov. hó 28-én Mátyás főherceghez irt levelében kijelentette, hogy Zólyom elzálogosításába nem egyezhet bele. hanem azt óhajtja, hogy Pálffy 100,000 frt értékű élelmi szerek árába, melyeket ő szállítani igér számítsa be az adott kölcsönt. 1596. január havában jó idő járt, azért 26-án irt Pálffy, Mátyás főhercegnek küldené el Sprinczenstein urat, vagy valamely más építőmestert, hogy a jó időt használva a munka előre haladhasson. Április hó 28-án arról tudósította Pálífy Mátyás főhereeget, hogy Esztergom várában egy csöpp viz sincs és az élelem is igen csekély. Erről már előbb is többször irt a főhercegnek, de sajnos választ nem kapott, azért már most magától elhárít minden felelőséget. Május hó 2-án pedig azt jelenti, hogy az ; ínségtől kényszerítve kénytelen volt megengedni az í őrségbeli katonáknak, hogy lovaikat néhány napra legelőkre hajtsák, de csak oly távolra, hogy egy nap alatt visszaérkezhesenek. A katonaság is oly bágyadt, hogy alig fog képes lenni a hadakozásrra. Kéri tehát a főherceget, hogy a zsold kifizetését sürgesse. Nov. hó 3-án jelenti Pálffy a császári udvari tanácsnak, hogy az esztergomi várőrség csekély. Ő azt reméllette, hogy a hadjáratból visszatérő katonaságból nagyobb számban fognak összegyűlni Esztergomban, de vagy 200 vallonon és a vármegyék részéről küldött gyalogosokon kivül mások nem érkeztek; kivált német lovassága nincs. A végházi katonaság is kevés és az nincs kifizetve. 1597. április hó 4-én felszólította Mátyás főherceg Pálffyt adná be a jelentést Sprintzenstein munkálatairól, mert a főherceg a húsvéti ünnepek után Prágába megy és ott ezekről referálni akar. A vár bástyái akkor még mindég helyreállitatlan állapotban voltak, azért a várőrség is valóban szánalomra méltóban volt. Erről tanúskodik Pálffynak április hó 4-én a főherceghez irt levele. Mielőtt Pálffy Esztergomból az ünnepekre Újvárra menne, a helyőrség felett szemlét kivánt tartani, I azért gyülekezésre trombitát fúvatott. A katonák egybegyűltek. De minő szomorú látvány! ők ruha, fegyver és ló nélkül vannak, s egy krajcárjuk sincs. Ugy néznek ki, mint az utcai koldusok! 700 embere a rendes katonaságból hiányzik, mert ezeket különféle erődbe kellett küldenie. Kollonichnak 200 emberével hozzája kellene csatlakoznia, de még nem érkezett. Valóban szánalomra méltó állapot! Április hó 8-án visszatért Pálífy Esztergomba és elhatározta, hogy a Győrre és Fehérvárra viszszavonuló törökökkel találkozni akar, két napig és két éjjel folyton tartó esőben, kimerítő hadjárat volt ez, melyben az átázott gyalogság egészen elcsüggedett. Visszajövetele után a katonaságból 100—200 kérelmezi naponta szabadságolását, I melyre őket az éhhaláltól való félelem is indítja. Midőn Pálffy kenyérért szorgalmazta a komáromi élelmezési mestert, ettől válaszul azt nyerte, hogy ő majd akkor ad az esztergomi német katonáknak kenyeret, ha ezek neki fejében át adnak. Ezt Pálffy április hó 13-án jelentette Mátyás fő: hercegnek. Végre is sok nógatás után Gaizkoffler Zakariás a lengyel király fizető mestere ápril