ESZTERGOM II. évfolyam 1897
1897-04-18 / 16. szám
Midőn fő 1 duzzadt orcával szerencsésen haza- | kerültem, Khóbi fiam, ki a piccolo tisztét telj esi- | tette, egyszerre megszólít: »Thatikam, akarsz né- I hány jó szivart ?« És képzeljék csak, az aranyos j gyerek elővesz két nagy doboz ezüstös szivart, »Hat Khóbi, hol szedted ?« »Nhü, — feleié az aranyos — mig maga, thátilében, csinálta a háborús blokád a Vigadúban, én elblokáztam békével a szivarokat.« Száli, a feleségem pedig, ! meg csak rakosgatja és húzogatja a kézi táskából a jobbnál jobb pezsgős borokat, én meg a j Gsernátoni-féle pártértekezlet emlékére hazahoz- i tam egy ezüst kanalat. Azt hiszem, hogy a szerkesztő úr is elhiszi, hogy nincsen párja a békés blokádnak, ezt képes tanúsítani Száli feleségem, Khóbi fiam és a békésen blokadirozó Jakab. HÍREK. * Nagyheti szertartások, ő Eminenciája a biboros hercegprimás személyesen végezte a székes-fővárosban a nagyheti szertartásokat. Itthon nagyszámú hivőközönség jelenlétében csütörtökön Boltizár püspök, nagypénteken és nagyszombaton dr. Csernoch apát-kanonok végezte. * Gyula napja. F. hó 12-én közéletünk két oszlopos tagja, dr. Walter Gyula kanonok és dr. Fehér Gyula plébános ünnepelvén névünnepüket, közéletünk számos tagja személyesen fejezte ki üdvkivánatait a két ünneplőnél. * A főszékesegyházi kórus. A kik a nagyheti szertartásokon a bazilikában résztvettek, a legnagyobb megelégedéssel távoztak onnan. Máiévek hosszú so fán át nem hallott az esztergomi áhítatos közönség oly remek egyházi éneket és zenét, mint az elmúlt szent napokban. A régi elmúlt idők emléke újult fel a szivekben, midőn a bazilika tágas ivei alatt egyszerre a legprecízebben vezetett és előadott, sőt bizonyos tekintetben eddig nem hallott énekek dallama fölhangzott. Meglátszott azonnal az uj. kitűnő mester vezetése. Mindazok, a kik Kersch Ferenc, uj székesegyházi karmester játékát hallották, a legnagyobb elismeréssel szólnak felöle. Nagycsütörtökön saját | szerzeményű Cecilia stylben irt miséjét adták elő. E mű valóban csak dicséretére válik. Ilyen stylusu mise kerül ma, husvétvasárnapján is előadásra. Nemcsak mi, de Esztergom városának minden | hivő katholikusa örvend azon, hogy hanyatlott j egyházi zenénk az ő szakavatott és művészi ve- ; vetése alatt uj életre ébred, és a székesegyház falai közé nemcsak a helybelieket, hanem a távol vidékieket is vonzani fogja. * A miniszter köszönete egy plébánosnak. Meissermann Ignác bátorkeszi esperes-plébánoshoz, a koronás érdemkereszt tulajdonosához, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium a következő levelet intézte : Komárom vármegye kir. tanfelügyelőjének f. évi március hó 16-án 323. sz. alatt kelt jelentéséből örömmel értesültem, hogy főtisztelendőséged Madár községben a f. tanév folyamán felállított róm. kath. iskola céljaira j sajátjából 900 frtért házat vett és 134 frtért a háznál szükséges javításokat, felszereléseket és átalakitásokat eszközöltetett. Nagy örömömre szolgál, midőn fötisztelendőségednek a népoktatás érdekében tanúsított ezen nagylelkű hazafias áldozatkészségeért őszinte elismerésemet és köszönetemet nyilvánítom. Budapest, 1897. évi ápril hó 3-án. A miniszter meghagyásából : dr. Axamethy Lajos, s. k. miniszteri tanácsos. * Pályázat plébániai javadalmakra, Radosna, Muzsla és Üny plébánia javadalmakra a főegyházmegyei hatóság május 10-ig bezárólag pályázatot hirdetett. * Lamentatiók. A belvárosi plébánia-templomban a szerdai, csütörtöki s pénteki lamentatiókat Hollósy Károly, Finke s Feigler Károly énekelték igen szépen. * Zsinati vizsgálatok. Az esztergomi főegy- | házmegyében a plébánia javadalmat elnyerni j •óhajtó áldozópapok számára előirt tavaszi zsi- | nati vizsgálatok f. évi május 4. és 5-én fognak megtartatni. * Növendékpapok fölvétele. Az esztergomi főegyházmegye növendékpapjai közé pályázni óhajtó ifjak konkurzusát a főegyházmegyei hatóság f. évi július 3-ára tűzte ki. A pályázók keresztlevéllel és iskolai bizonyitványnyal ellátva július 2-án jelenjenek meg az esztergomi papnevelő-intézetben megtartandó orvosi fölül vizsgálaton. A pályázatnál előnyben részesülnek azok, akik a gymnázium ö-ik vagy 7-ik osztályát kiváló eredménynyel elvégezték, vagy érettségi bizonyitványnyal birnak, és magyar, német, tőt nyelven beszélnek. Az egészen szegénysorsú ifjak, ha magukat a szemináriumi rektornál előzetesen bejelentik, a pályázati két napon élelmet és lakást a szemináriumban kapnak. * Luczenbacher Pálné emlékezete. A közmondás ugyan azt tartja, hogy: »si moriatur dives; concurrunt undique cives« de aki ismerte j közelebbről a boldogult Liu;zenbachernét, az tudja, j hogy az az emberáradat, amely temetésére meg- ; jelent, nem volt pusztán gazdag, nagynevű férj nejének lerótt és adott tisztelet, hanem ennél több volt, ez a tisztelet, hála és szeretet nyilatkozata volt. A szobi templom, amelybe f hó 10-én déli időben hullája a ravatalra tétetett, nem birta befogadni a gyászoló népet. A mint testét a ravatalra kitették, rögtön nemcsak a né- | zők jelentkeztek, hanem megkezdődött a hangos i imádkozás is egész a temetési óráig, és mondhatom, hogy kevés halottért imádkoztak annyit az emberek, mint ő érette. De meg is érdemiette ő ezt a könnyeket és az imát, mert ő a szegények jóltevője volt. Mindenkihez jó volt, életében szerény kis körben tölte napjait, soha a nagy világba nem vágyódott, családjának, hivatásának, munkának és a szegényeknek élt. Árvákat ne- j veit, betegeket ápolt, és több mint 150 gyermeknek, legnagyobb részt szegényeknek volt kereszt- 1 anyja. És a mi legfő, igen buzgó vallásos volt; szo- i bája kis kápolna volt, a templom volt kedvenc helye, honnan rendesen mint utolsó jött ki az | isteni szolgálat után. A nyilvános körmeneteken mindig jelen volt, és a bold, szűznek buzgó tisztelője és a szobi rózsafüzér-társulat tagja is volt. És habár hirtelen halállal mult is ki, mégis bűnbocsánattal mult ki, mert birta az utolsó órára szóló pápai áldást, teljes búcsút és bűnbocsánatot. Az erről szólló irat az ágya felett függött. Sokat kellene irnom, ha minden részében jellemezni akarnám. Egygyel megfogyott ismét azon őstypusu magyar asszonyok száma, amelyekből manap már kevés van. 0 teljesen betöltötte hivatását, családját rajongásig szerette, jó gazdasszony volt, a házvezetés és a munka foglalta el öt egészen. Valóságos gyűlölettel viseltetett a modern kificamodott nőnevelés ellen, amely nem valódi hivatással ecseteli a nőt. Ifjabb korában nemcsak a nagy háztartást és kiterjedt mezei gazdaságot vezette, — hanem még férjének is segített az üzleti dolgokban, és a pénztárt is ő kezelte. Munkás, szorgalmatos egész életén át, a fényűzést ki nem állhatta, úgy hogy a férje akkor, midőn a szobaleány intézetet felállította, azt monda: »Az j én feleségemnek ékszerek nem kellettek, ezeken i a megtakarított pénzen emeltem az intézetet.« Ezen intézetből, mely az ő nemes szivének emléke, nézzük az ő sirhalmát, és örök boldogságot kívánva lelkének, azt kívánjuk, adjon az Isten hazánknak sok ily uri nőt, ilyen anyát, és a szegényeknek sok ily jótevőt. Éljen emléke örökké ! | Sok könny siratta őt — sok ima kisérte végső j útjára, — mert sokan áldják emlékét. I * A szociális kérdés megoldásának egy eszköze. Dulac, .Tézustársasági atya nemrégiben konferenciát tartott Parisban a charitásről. a tevékeny felebaráti szeretetről. A konferencián a francia főváros legelőkelőbb társasága volt jelen. | A szónok hirtelen fordulattal a következőleg kezdett szólni: »Miután oly sokat beszéltem a chari- i tásról, azt fogják talán gondolni, hogy Önöktől alamizsnát vagy jótékony célra szóló adományt fogok kérni. Csalódnak uraim és hölgyeim! Én csak azt az igen egyszerű kérést terjesztem Önök elé : Fizessék ki pontosan cipészeiket, szabóikat, divatárusnőiket.« Általános meglepetés az uraknál és hölgyeknél, akik ösztönszerűleg toilettejeikre tekintenek, melyeknek kifizetésére a szegény ipa- j rosok és szegény A r arróleányok talán még várakoznak. Azután a következő szavakkal fejezé be | beszédét P. Dulac: »A számlákat ki nem fizetni, | hölgyeim és uraim annyit tesz, mint lopást elkövetni.« Ha e szavakat nálunk is széltében komolyan megfontolnák, a szociális bajok nem kis mértékben csökkennének. Az iparos osztály hanyatlásának egyik főoka az, hogy mig az iparosnak hiteleznie kell, addig ő nem talál egy könnyen olcsó hitelt. * Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" f. hó 14-én tartott választmányi ülésén 27-en léptek a társulat tagjai közé; és pedig rendesek: Bodnár Gyula (Kernend), Hajabács Ferenc (Tokod), Hegedűs Béla (Kernend), Kobek István (Bátorkesz), Konrád Bezső (PilisMaróth), Luczenbacher István (Muzsla), Meitner Lajos (Tokod), Péry Károly (Kernend), Schlesinger Miksa (Tokod), B. Szabó Mihály; pártolók: Bény község, Csolnok község, Dágh község, Farkas Tivadar, Gotthard Ede (Rajna), dr. Grósz Miksa (Bajna), Helcz Kálmán, Heya Tivadar, Innoczent Viktor (Bajna), Kaufmann Ferenc,Kerschbaummayer Károly, Meszéna Ferenc. Pap Ferenc (Tokod), Reiss Kristóf (Bajna), Schalkház Ignác, Vimmer Imre és Zsiga Zsigmond. * Felvétel a nagyszombati flu és esztergomi leány-árvaházba. Istenben boldogult Simor János biboros alapította két érseki árvaházban a jövő iskolai óv kezdetével néhány ingyenes hely üresedésbe jő, miért is ezeknek alapszabályszerü betöltése céljából folyó évi augusztus 1. napjáig pályázat nyilik. Figyelmeztetjük az érdekelt feleket, hogy csakis esztergomegyházmegyei egész vagy félárvák, illetve kántorok és tanitók árvái és csak annyiban számithatnak felvételre, amenynyiben ezt az üresedésben levő csekély számú helyek megengedik. Oly kérvények pedig, melyek nincsenek az előirt módon fölszerelve és az illetékes plébános ajánlásával ellátva, egyátaljában figyelembe sem lesznek véve. * Zarándoklat. F. év augusztus hó 20-án délben a bpesti II. ker. Szt.-Anna plébániából —• külön hajón — 1. Mária-Táferl; 2. Szent-Háromság hegyére; 3. Nagy Mária-Zellbe. (Vissza pedig: 4. Szt.-József és 5. Szt.-Anna hegyén át) zarándoklat fog indulni. I. osztály 11 frt 80 kr. II. osztály 9 frt 40 kr. III. osztály 7 frt 80 kr. Ez árakban a hajó, és részben a vasút költsége is — oda-vissza — foglaltatik. A részletes útiterv későbben közöltetik, jelentkezni azonban és tetszés szerinti részleteket fizetni (posta-utalványnyal) a fenti pleb. hivatalnál (II. k., Bomba-tér) már most is lehet — legkésőbben azonban aug. 1-éig. Résztvehetnek: magyarok, németek s tótok. A zarándoklatot rendezi és vezeti Dömötör Gedeon plébános Szt.-Annánál. * A hegyközség fiaskója. Lehetetlen sajnálkozás nélkül néznünk városunk közügyeit. Az a küzdelem, mely a város tanácsa s a polgárság közt folyik, nem fog teremni jó gyümölcsöket egyik félnek se. Hiába óhajt valamit leghangosabban a polgárság, a tanács csak lassan, vagy épen sehogyan se tesz eleget az égető kérdéseknek, viszont hiába indítványoz a tanács egy a polgárság jólétének előmozdítását célzó dolgot, mert a polgárság az indítványnak is s így a saját maga boldogulásának is ellentmond. A hegyközség megalakításánál ez utóbbi esetet láttuk. A ma egy hete tartott gyűlésen hiába feszitette meg erejét a város elöljárósága, hiába beszéltek a legelismertebb szónokok, a polgárság hallani se akart a hegyközség megalakitásáról. Miért? Azt senki se tudná megmondani biztosan. Figyelmeztetjük a szőlőbirtokosokat, hogy igyekezzenek közelebbről megismerkedni a hegyközség mibenlétével s ne vágják maguk alatt a fát, hanem fogadják jó szívvel a tanács jó célra irányuló indítványát s a legközelebbi gyűlésen alakítsák meg a hegyközséget, hogy ne legyünk kénytelenek majd akkor is »hiába* alatt referálni a gyűlésről. * Esztergom vármegye közgyűlése. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága 1897. évi ápril 29-én tavaszi rendes közgyűlést tart. A 71 pontból álló tárgysorozatból fontosabbak: 1. A belügyminiszter folyó évi 2472(3. sz. intézvénye a vármegyei módosított nyugdijszabályzat 10. és 23. §-ának kiigazítása tárgyában. 2. Ugyanannak folyó évi 9601. számú intézvénye a két Szölgyén község egyesítése tárgyában. 3. Ugyanaz folyó évi 28265 sz. intézvényével a vármegyének a magyar történelmi társulatba való belépését ajánlja. A kereskedelemügyi miniszter f. évi 4899. sz. leirata a községi közmunka összeírása, megváltása, a váltságösszeg behajtása és felhasználása iránt alkotott szabályrendelet tárgyában. 5. Ugyanannak f. évi 5379. sz. intézvénye az Esztergom-budai, illetve
