ESZTERGOM II. évfolyam 1897

1897-04-11 / 15. szám

ijat tegezzel és nyilaival. Melyek értékét összesen 600 aranyra becsülték. Aug. havában egy oly esemény történt Esz­tergomban, mely hihetetlennek látszik. Csak azért említem meg, mert feljegyezve találtam mint meg­tört tényt. Pápán a francia segélycsapatok fellá­zadtak és a törökökhöz csatlakoztva a kereszté­nyek ellen törtek, de ezek kezébe kerültek. Bün­tetésül szétosztattak a különféle helyőrségeknek, hogy azok kedvök szerint bánjanak el velők. Borzaztók azok a kínzások, melyeket ezeken a szerencsétleneken végrehajtottak. Vetekedten a kinzás és kivégzés módjának kieszelésében, egyik túl akart tenni a másikon. Az esztergomiak is hírnevesek lett e sajnálatraméltó remekelésben. Orczy Péternek jutott a főszereplés e kivégzés­ben. 0 egy kanca lovat lebunkoztatott, annak beleit kivétette és belevaratott egy franciát, úgy, hogy annak feje a lónak farka alatt kilátszott. A kinzás közt egyre csúfolták a szerencsétlene­ket mondván : sza, sza, sza, sza! Erre azután őt mig több mással, három óra hosszat, mig meg­haltak szalma tűz mellett sütette meg. Másokat pedig kerékbe törtek. Ezeknek odaadták eledelül a megsütöttek bizonyos testrészeit. Az 1601. év elejével az esztergomi és ko­máromi hajdúk kiváló szerencsével portyáztak a törökök szarvasmarhájára. Székesfekérvár környé­kéről 500-at, kevéssel reá pedig valamely sziget­ről 660 darabot hajtottak el. Azt hitték a törö­kök, hogy a szigeten a legbiztosabb helyen vannak, azonban midőn a Duna befagyott, a hajdúk onnan azokat könnyűszerével elhajtották. Márc. és ápril havában nagyon híre járt annak, hogy a Szihaja basa 40,000 embere egye­sülve a vezér-basa seregével, Esztergomot ostrom alé veszik. 375 hajó hadiszerekkel és élelemmel felszerelve, mondják, hogy már útra indult. Május hóban a békealkudzásokkal megbí­zott urak Bécsből Esztergomba érkeztek. A béke feltételek első pontjául a törökök Esztergom át­engedését tűzték ki. A békealkudozások céljából a budai basa 8000 lovas kíséretében Esztergom alá érkezett, hogy ott a Rácvároson kivül Ná­dasdyval tárgyaljon. Az ülésezés után azonnal Budára visszatért. Vidék. Odeschalchi herceg Tardoskedden. Odes­chalchi Livio herceg szolcsányi kastélyából e hó 7-én Tardoskeddre érkezett, dr. Machovics Gyula pápai titkos kamarás, plébános látogatására. A herceg nagy tetszéssel szemlélte a nemrégen re­novált gyönyörű templomot, s annak stylszerű paramentumait. Innen 8-án dr. Machovicscsal Vág-Ujhelyre utazott, hol Pongrácz Adolf grófnak vendégei. A nagymarosi kálvária jubileuma. Ma •egy hete Nagymaros községe kegyeletes ünnep színhelye volt. A kálvária építésének 100-ik év­fordulója alkalmából, ugy a kápolna mint a számos képek restauráitattak, s ünnepélyesen megáldattak Az ünnepi sz. misét Miner Elemér Ákos főszékes­egyházi succentor celebrálta segédlettel, az ünnepi beszédet dr. Robitsek Ferenc pápai kamarás s s plébános mondotta, ki a felavatást is a hivők ezreinek épülésére végezte. A sárisápi biróválasztás. Sárisápon, mint irtuk, a biróválasztást néhány rendetlenkedő izgá­gasága miatt Takács t. főszolgabíró felfüggeszteni kénytelenittetett. Reviczky Győző központi főszol­gabíró a rakoncátlankodókat érzékeny pénzbün­tetéssel sújtotta, még pedig Üveges Tamásra 25 frt, öreg Tutervai Mihályra 55 frt és Tutervai Albertre 125 frt pénzbüntetést mért. Hát nem is érdemelnek mást az olyanok, a kik az igazságos főszolgabíróval is ellentétbe jutnak! Gazda- és iparos-szövetkezet Tardosked­den. Tardoskedden nagy fontosságú intézményt léptetett életbe dr. Machovics Gyula pápai titkos kamarás, plébános, mely a ker. felebaráti szere­tetnek egyik legszebb ténye lesz. Ugyanis már régi óhajuk volt a tartoskeddi kis gazdáknak, hogy olcsó kamatra vehessenek fel kölcsönt; mert zsidó taka­rékpénztáruk csak nagy kamatra pl. 13%-ra adott csekély pénzt 25—30 frtot. E bajon feltűnően se­git a most alakított »gazda- és iparos segély­szövetkezet«, melynek élén a fáradhatatlan plé­bános áll. A szövetkezetnek több mint ezer részvényese van, kik vasárnaponkint 10—10 krajcárt fizetnek be öt éven keresztül s csakis 2°/ 0-ot kapnak. Igy válik lehetővé a segély, hogy a szövetkezett 4°/ 0 kamat fejében ád kölcsönt. Nagy előnyére válik a szövetkezetnek, hogy hi­vatalnokot nem kell fizetnie; mert a nagy mun­kát az igazgatósági elnök végzi ingyen, támo­gatva a község színe-javából választott tisztvi­selőktől. Az alapszabályok oly üdvösen és cél­szerűen intézkednek, hogy a szövetkezeten Isten áldása lesz, prosperálni fog! S mi lesz a lelki­ismeretes, buzgó elnöknek jutalma ! Nem az álta­lános elismerés, hanem az uzsorások bősz ha­ragja! De a ki haragszik, annak nics igaza és ez bő jutalom! Tüz Nyerges-Újfalun. Szerdán éjjel Gur­gulits József ny.-ujfalusi kőfaragó mester műhelye és egy lakószoba leégett. A tüz keletkezésének oka ismeretlen ; a kár 1074 frt. A ház a »Phönix« társulatnál biztosítva volt. A győri főgymnázium ifjúsága f. hó 25-én a diáksegélyző-egylet javára nagyszabású ünnep­séget rendez a Vigadóban. Az estély főtárgya lesz »Julius Caesar« tragédiának III-ik felvonása. A komoly darab mellett előadnak még egy vígjáté­kot is. Közben több ének- és zene-darab fogja gyönyörködtetni a közönséget. Az érsekujváriak hitbuzgalma. Valamely város, vagy község lakosainak vallási buzgalmá­nak legbiztosabban mutató hőmérője az Isten há­zának szeretete és annak díszben tartása iránt nyilvánuló érdeklődés, mely még az esetleges áldozatoktól sem riad vissza. Valóban szép és követésre méltó példát nyújtott ebben a tekintet­ben Érsekújvár város katholikus népe, mely ritka áldozatkészségével alig egy év leforgása alatt közel kétezer forintnyi adakozásából lehetővé tette, hogy az ottani szent ferenc-rendi atyák templomának elpusztult harangjai éppen az új ezredév küszöbére ujjakkal cseréltessenek föl. A harangok (3 drb) kiállítása a „Budapesti szivattyú­és gépgyár részvénytársaság (VI. ker. Kulső-Váci­út 45.) megbízhatóságát dicséri, mert valóban re­mek hangú harangok kerültek ki öntődéjéből. De nemcsak a harangok hangjainak kellemes érces­sége és teszi ajánlatossá e céget, de még in­kább a harangok és a szerkezet jutányossága, mert közel husz métermázsa harangércet és 3 darab szabadalmozott forgatható vaskorona ülőt részeinek és kettős vertvas állványával — beleértve a portot is — 1988 frt 24 krért szál­lított. Továbbá, hogy a hivek lelki öröme teljes legyen és nagyérdemű az érsekújvári ferencrendi rendház buzgó főnöke Luzsicza Gyula úr a hivek adományából fönmaradt összegből az ál­talánosan ismert és jó hírnévnek örvendő Rétai és Benedek-jéle budapesti egyházi szergyárosoknál (IV. Belváros, Lipót u. 21 sz.) újból aranyozta­tott egy tömör ezüst 1635. évből való remek góth stylü mostranciát, — mely a halhatatlan nevű Pázmány Péter ajándéka, kiben az érsekújvári ház alapitóját tiszteli — 25 forint, és egy mási­kat pedig 15 forint költséggel. Ugyancsak ezen cég által megujittatá a beteglátogatási burzát, és az ezüst olajtartót 10 frt költséggel; végül pedig újra aranyoztatta a főoltárt diszitő szép karcsú alakú 6 bronz gyertyatartót 90, összesen tehát 140 frt költséggel. A nevezett cég a belehelye­zett bizalomnak a legteljesebb mértékben meg­felelt, úgy, hogy becsületes és minden kívánalmat kielégítő munkájával lekötelezte a derék újvári katholikusokat, mert láthatják, hogy adományaik kellő módon és helyen lettek felhasználva. Magyarosító lelkész. Szklabonyáról — ebből a teljesen tótnyelvünek ismert községből — örven­detes hirt veszünk. Alig, hogy Laczkó Lajos volt csábi plébános áthelyeztetett oda, nagy mértékben megindult a magyarosítás a nép minden rétege körében. A derék lelkész legfőbb súlyt a templomi prédikációkba helyez első sorban, ahol, mióta az ő lelki gondozása alatt állanak a hivők, az előbbi kizárólag tótnyelvü istentiszteletek helyett minden második vasárnap magyar egyházi beszédek mon­datnak. Laczkó ur különben még saját költségén haeznos, vallásos olvasmányokkal is ellátja híveit s minden egyéb tekintetben is oda hat, hogy az egyébiránt magyarérzelmü nép nyelvében is ma­gyar legyen. Az iskolák növendékei szintén dicsé­retes haladást mutatnak a magyarosodás terén s igy biztos kilátás van reá, hogy a most még gyer­mek-generáció pár év múlva büszkén fogja han­goztatni édes hazai nyelvünket. Uj katholikus egyesület. A nógrádmegyei Rád községben a mult héten az odavaló polgár­ság megalakította a katholikus temetkezési egye­sületet s az alapszabályokat megerősítés végett már fel is terjesztették az illetékes hatósághoz. Az ilyen egyesületek létesítését melegen ajánljuk vármegyénk egyházközségeinek figyelmébe s azok praktikus voltát fölöslegesnek tartjuk e helyen külön is hangsúlyozni. Hontmegye a kvóta ellen. Hontmegye tör­vényhatósága f. hó 11-én délelőtt tartandó gyű­lésén fog foglalkozni a hevesi átirattal a kvóta felemelése ellen. Semmi kétség sem fér hozzá, hogy szomszédmegyénk szintén egyhangúlag ir fel a törvényhozáshoz ezen osztrák zsarolás meggát­lása céljából. Uj táviró állomások. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a nógrádmegyei helyi érdekű vasútnak Nógrádvármegyében fekvő Guta, Nógrád­Kövesd, Becske, Nándor, Mohóra, Szügy, Trázs, Szécsény, Ludány, Szakáll, Litke, Tarnóc és Rapp nevü állomásait állami és magántáviratok keze­lésére felhatalmazta. Irodalom és művészet. „Vasárnapi Lapok." E cimmel Beniczkyné Bajza Lenke és Prém József szerkesztésében egy magas színvonalon és aestetikai Ízléssel szerkesz­tett szépirodalmi képes hetilap indult meg. Tar­talma rendkívül változatos, illusztrációi pompá­sak, és az első szám után Ítélve, hiszszük, hogy e szalon-lap kedvező fogadtatásra s meleg fölka­rolásra fog találni. Az első számban következő irók neveivel találkozunk: Ábrányi Emil, Be­niczkyné Bajza Lenke, Lamport Géza, Lányi Ernő, Vajda János, Dengi János, Gaza József, Dombay Hugó. Huszár Miklós. Az ország vezérlő férfiait a »V. L.« sorba fogja bemutatni, első szá­mában rövid jellemző sorok kíséretében hozza Vaszary Kolos biboros-hercegprimás képét is. Képei között említendők : a palotai tánc, a fő­rangú bálozok, Pálmay Ilka Londonban. A lap előfizetési ára egész évre 8 frt. Az első szám a borítékon kivül nagy rétü 16 oldalon jelent meg. Szerkesztőség s kiadóhivatal: Budapest, IV. Uj vi­lág-utca 25. sz. A csata körkép. A Detaille és Neuville csatapanoráma hallatlan sikere után sorban kö­vetkeztek a megfestett nagy csaták, a nagy váro­sokban. Hozzánk is eljutott egy, a budapesti vá­rosligetbe — talán a legszebb és legnemesebb, amit ebben a zsánerben valaha festettek. A len­gyel körkép ez, — »Kosciuszko győzelme az oro­szokon.« Az Aréna-uton, az űj műcsarnok palo­tájának tőszomszédságában folyik a harc egy külön erre a célra épített kupolás palotában. Nagyszerű lehetett maga a raklavici csata, a hol a gyenge szabadság megalázta a teméntelen zsarnokságot. És nagyszerű az a festés, ha már belenyugodtunk, hogy nem valóság. De megeshetett-e másképen ? Jön Kosciuszko, pej paripán, utána a krakkói fehér parasztok ezrei. Kaszával rohannak az orosz testőröknek, két kezükkel veszik el az orosz ágyu­kat. Itt még harcol, ott már fut az orosz sereg. Lengyel huszárok úgy lőnek rájuk, mint a nyu­lakra. Másutt a kozákok is vadul harcolnak : nem is olyan bizonyos még a lengyelek diadala . . . Egy helyen szökni akar egy orosz katona, nyakon fogja a tisztje. Egy másik tényleg menekül, eresz­kedik le a hegyszakadékon . . . Oly szép alakok ezek! A csata iszonyú és gyönyörű; iszonyú és gyönyörű ez a kép is. Panoráma módjára van csinálva, ennyiben panoráma, de különben nagy invencióval és szokatlan művészettel festett kép. Közelről is meglehet nézni, bravúrral, biztonság­gal és pontossággal van megrajzolva minden rész­lete. És a sok ezer alak, a remek tájék, a gyö­nyörű fenyőerdő, kavargó füst és előtér, a legtö­kéletesebb harmóniában. Segíteni szeretnél a ver­gődő sebesülteken és azt hiszed, megfoghatod a kezeddel a fenyőfák lombjait. A szép körkép meg­tekintése nemcsak műélvezet, de a történelmi ér­zéket is mondhatjuk közvetíti a szemlélőben. A Stampay-féle 210 lapos, 15 kros, Kath. Énekek, Imák és Temetési szertartások III-ik ki­adás elfogyott. Szerző értesiti és kéri az érdeklő­dőket, hogy a IV-ik kiadásra vonatkozó praktikus észrevételeiket, mivel könyve ismét egy ívnyi bő­vítést nyer, mielőbb hozzáküldeni szíveskedjenek. Ára igen díszes kemény kötésben most is 15 kr. marad, 10°/ 0 engedménnyel. Bolti ára 18 kr lesz. Az ismeretlen énekekről új kottákat három ívnyi terjedelemben ingyen ad Stampay János főtanitó, Köbölkút, Esztergommegye.

Next

/
Thumbnails
Contents