ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-03-22 / 12. szám

Tanügy. Á magyar katholikus tanítók első országos nagygyűlése. Egyházmegyei főtanfelügyelőnk dr. Komlóssy Ferenc kanonok urnák hosszú és kitartó tevé­• kenysége végre megszerzé diadalát a magyar kath. tankói karnak, midőn országos nagygyűlésüket révpartra vezetve, annak megtartását biboros fő­pásztorunk () Eminentiája meleg pártfogásával a nmélt. püspöki kar magas intenciói alapján biz­tosította. A nmélt. püspöki kar által is elismert kath. tanítók százas-bizottsága a nagygyűlés vezetésével megbízott s a kath. tanítók érdekeit oly szivén viselő báró Hornig Károly veszprémi püspök ur ö méltósága elnöklete alatt mult vasárnap tartá meg nagyszabású értekezletét. Dacára a vasárnapi napnak, mely sokakat visszatartott a megjelenéstől, a százas-bizottság tagjai nagyon szép számmal jöttek össze a köz­ponti papnevelde gyönyörű dísztermében. Ott lát­tuk dr. Palotay Ferenc praelatus, veszprémi ka­nonok, Csávolszky József apátkanonok, váczi fő­tanfel ügyelőket, dr. Kisfaludy Béla egyetemi ta­nárt, dr. Kiss János, a sz. István-társulat igazga­tóját, dr. Vály Béla ministeri titkárt stb. stb. A kiküldött értekezleti tagok által a terembe kisért báró Hornig Károly püspök ur ő méltósá­gát harsány éljenzéssel fogadták az egybegyűltek, melynek elhangzása után főtanfelügyelőnk vissza­tekintve a kath. tanítók nagygyűlésének rövid s vázlatos történetére, kiemelve azokat a momen­tumokat, mik a gyűlésnek a jogosultságát meg­szerezték, s melyért annyian harcoltak, az ügyet továbbra szivének szeretetével ajánlotta elnök ő méltóságának sokszor tapasztalt atyai jóindu­lataiba. B. Hornig püspök kijelentette, hogy a nagy­méltóságú püspöki kar magas megbízatását kész örömmel elfogadván, rajta lesz minden lehetőt megtenni, hogy a nagygyűlés s az ezzel összekö­tött milléniumi ünnepély minden tekintetben meg­feleljen a kath. tanügy nagy múltjához, bizonysá­gát adja a kath. tanítói kar, hogy egyházának szeretetével nemcsak karöltve jár, hanem mint ikertestvért, a haza szeretetet továbbra is táplálni fogja. — Kéri a további serény munkálkodást és segédkezet. Jegyzőül dr. Veszély Ödön kéretett fel. Ha­tározatba ment, hogy a nagygyűlés képviseleti alapon fog megtartatni, még pedig olyképpen, hogy minden egyházmegye terjedelméhez arányló szám­ban küld képviselőt legkevesebb hármat, azon­kívül a már 1890. óta fungáló 100-as bizottság összes tagjai teljes jogú résztvevői lesznek a nagy­gyűlésnek. Elnöklő püspök úr a nagygyűlésre kül­dendő képviselők számára utazási s esetleg egyéb kedvezmények kieszközlését helyezte kilátásba. A nagygyűlés július hóban közvetlenül az országos tanügyi kongresszus után fog megtartatni. Az egy­házi elnökök mellé választatott három világi al­elnök : Dreisziger Ferenc, Ember Károly, Mócsy Antal és három jegyző. A választások megejtése után a nagygyűlésre kitűzendő tételek megvitatása került szőnyegre. A proponált 12 tételt még kettővel toldotta meg a gyűlés s igy a nagygyűlésen letárgyalandó tételek száma 14. A hosszan elnyúló, de tanulságos vita után kijelölte a gyűlés az egyes tételek előadóit, kik közé városunkból Bertalan Vince főtanfelü­gyelői tollnok és Oberth Ágoston tanitó is be­vannak választva. A milléniumi iskolai ünnepélyre vonatkozólag minden katholikus iskola megkapja — egyházi hatóság útján — az összes utasításokat, kész programmot stb. Kis érmecskéket osztatnak ki a gyermekek között, mit nemzeti szalagon fel­tűzve viselnek az ünnepélyen. A nagygyűlés alkalmával felszentelendő foga­dalmi zászló képét dr. Komlóssy Ferenc bemu­tatja a nagygyűlésnek s örömmel jelenti, hogy a zászlóra eddig begyült 400 frtot ő méltósága, az elnöklő püspök úr, 1000 frtra kerekítette ki, mit a jelenvoltak hálás szívvel és lelkes éljenzéssel vettek tudomásul. Meg választatott egy 24 tagból álló központi bizottság s egy 30 tagból álló rendező bizottság, kimondatván, hogy elnök ő méltósága e számot szükség esetén kibővítheti. Másnap 16-án egy nagyobb deputáció tisz­telgett Hornig báró püspök vezetése alatt a herceg­primás Ő Eminenciájánál és Wlassics kultusz­miniszternél. A szónok mindkét helyen a lelkes tanügybarát veszprémi püspök volt. 0 Eminen­ciájánál tartott üdvözlő beszédében szónoki len­dülettel mutatott rá azon gondviselésszerű körül­ményre, hogy a mint a hencek iskolái voltak elsők a kereszténységre tért Magyarországon, ugy a mille­náris évben szintén egy bencés a primási széken, első előmozdítója a magyar katholikus tanügy fel­virágzásának. Mire Ő Eminenciája se maradt adós, s a jelenvoltak nagy ovációja közt felelte a püspök­nek : hogy ha a bencék első tanítók, úgy az első iskola Magyarországon Veszprémben volt. — Wlassics kultuszminiszter a püspök ur vála­szára elismeréssel nyilatkozott a katholikus taní­tók e mozgalmáról, s nyomatékkal hangoztatta, hogy távol áll tőle az iskolák államositása, s midőn a parciális államosítást hangoztatta az ország­gyűlésen, korántsem a katholikus iskolákra gon­dolt, melyek miszsziójukat legtöbb helyt kitűnően teljesitik, hanem a nemzetiségi iskolákra célzott. Nem hiszem, hogy a magyar kath. tanítói karnak ezúttal szebb milléniumi ajándéka lenne, mint azon tény, hogy az országos egyesülés meg­történt. Ezen országos egyesülésben nyilvánul maj­dan a kath. tanítói kar hatalmas tettereje, mely megszerzi számára mindazokat, melyért minden egyes tagjának szive oly hőn dobog, mert az a 14 tétel, mely a nagygyűlésen már mint konkrét javaslat nyeri meg a szankciót, bízvást mondhatom, hogy a kath. tanügy egész organizmusát magában foglalja. Ez lesz az az alap, melyen kell hogy felépül­jön a kath. tanügy epochális épülete, századokig megtartva az egyház legkedvesebb leányát, az iskolát önmagának. Ebben a biztos tudatban a tavasz idusán üdvözüljük a magyar kath. tanítói, kart a milléniumi ünnepélyek előestéjén. A katholikus tanítók ezredéves fogadalmi zászlója 135 cm. nagyságban, crém szinü selyem/ grossgreinből, egy darabban fog készülni. Egyik oldalán Sz. István képe a körirással: »A magyar­országi kath. tanítók ezredéves fogadalmi zászlója. 896—1896.« A zászló szélén köröskörül díszes és valódi aranyhimzés, művészi ornamentikával lesz ráhímezve s a megfelelő helyeken barna se­lyemmel árnyékolva. A másik oldalon a középre Magyarország védasszonya selyem és aranyhímzésű alakja e körirással: »Magyarország Nagyasszonya védd és oltalmazd hű népedet az új ezredévben !« Alatta művészi himzés ugyanazon széllel mint a túloldalon, a zászló körül valódi arany rojt, két végén arany bojttal. A rűd természetszinü tölgy­fából készül, mely a középen szétcsavarható lesz. Az egészet Szüts és Társa kiváló budapesti cég készíti s a magyar műiparnak dicsőségére fog válni. Irodalom és Művészet. Színészet Esztergomban. Kunhegyi Miklós színtársulata Magyar-0 várról megérkezett hozzánk. Ugylátszik a nagy Esztergomnak renoméja, hogy a műélvezetekből nem tudunk kifogyni. Kunhegyit is Esztergom műkedvelő szelleme csábította hoz­zánk, no és ő ugylátszik eleget akar tenni ne­künk, mert, amint halljuk, társulata szép és kép­zett erőkből van összeállítva. Az első előadást tegnap este tartották meg a »Fürdő«-ben szép­számú közönség jelenlétében, bár elfértek volna még jóval többen. Buttkay György : „ Holtomiglan 1 '­ját adták. Első előadás után még nem lehet szak­véleményt mondani, s lapunk zárása miatt a da­rabnak csak részletéről számolhatunk be. Annyi mindazonáltal már most mondhatunk, hogy a sze- l replőkben sok törekvést s jóakaratot láttunk, s igyekezetük temperamentumos tanult színészeket árul el. Az előadás sikerében kiváltak: Lipcsey Józsa, Rónai Erzsi, Molnár Gizella, Beleznay Lucia, Aradiné, Pintér Dezső, Kunhegyi Miklós, Asztalos Sándor stb. Az agilis igazgató csak 2 előadás után fog bérletet hirdetni. A társulat tagjai következők : Lipcsei Józsika operetté énekesnő, Szabó Mariska népszínmű s operetté énekesnő, Kovács Irén soubrette énekesnő, naiva, Rónai Erzsi, szende és hősnő, B. Molnár Gizella, anyaszinésznő, Be­leznay Lucia, énekesnő, Fáy Ida segédszinésznő, Aradyné Mari, Molnár Mariska, Nagy Erzsike, Volkart Lujza, kardalosnők. Férfiak: Asztalos Sán­dor, bariton és népszínmű énekes. Arady Kálmán, buffo, komikus. Fehér Imre, tenor, bonvivant. Kimhegyi Miklós, apa- és jellemszinész. Pintér Dezső, szerelmes. Csete Lajos, kedélyes apa. Ig­mándy Ferencz, Egri Jenő, Láng Imre, Veres Béla, kardalosok. Zalay Károly, karnagy. Szakonyi Gi­zella, súgó. A zenét az énekes darabokhoz a hely­beli gyalogezred zenekara fogja szolgáltatni. Nyugalmas órák. Szépirodalmunknak való­ságos eseménye azon könyv, melyet Kaposi József és Klinda Teofit napokban kiadtak. Egy alma­nachot létesítettek, melybe néhány legtöbbnyire fiatal, de máris szép hírnévnek örvendő iró novel­láit és rajzait gyűjtötték. Az irók első keresztény szépirodalmi lapunk, a „Magyar Szemle" írói gárdájából kerültek ki, s némelyik darabja e könyvnek ott látott először napvilágot. Vívmány­nak mondható, hogy a katholikus szépirodalom ily előkelő színvonalon álló díszmunkát tud létre­hozni, mely versenyre kél a liberális naturalista művekkel. Első eset katholikus szépirodalmunk­ban az is, hogy illusztrált novella kötet jelenik meg. Egyenes jellemek, józanul gondolkodó, ideá­lis lelkek, természetes, s való kép az, amiről a „Nyugalmas órák" derék gárdája zamatos magyar­sággal, jellemző vonásokkal előkelő hangon ir. Valóságos ünnepi hangulatba esik az ember, mikor egy-egy darabot elolvas. Prohászka Ottokár­tól, Maszlaghy Ferenctől, Török Ferenctől, Szik­lay Jánostól, Körösi Lászlótól, Törzsök Vilmostól, Andor Józseftől (Cyprian), Horváth Lipóttól, Már­tonffy Mariskától, Kincs Istvántól, Lazarevics L. K.-tól, Cenner Lajostól találunk a kötetben el­beszéléseket. A képek Telegdy IAszló jeles festő­művészünk keze alól kerültek ki. Ha a tisztelt kiadók e kötettel az illusztrált katholikus alma­nachok sorát megindították, szóval a »Nyugahnas órák* e téren az első szó, legyenek azok az órák is elsők és kellemesek, s ne utolsók, melyeket az olvasók e kötetnek s adja Isten a következőknek áldoznak. Melegen ajánljuk. Ára 3 frt. Megjelent: A lelkész titka. Paul de Navery regénye. Fordította: T. Pelikán Krizsó, Kath. regé­nyeink számát egygyel szaporítani s művelt ka­th olikusainknak tanulságos olvasnivalót adni, volt a czél a regény lefordításánál. A sz. gyónás titká­nak sérthetetlenségét mutatja be a szép regény érdekes változatokban. Aki húsvéti ajándékul élve­zetes olvasni valót akar adni, szerezze meg e mű­vet. Ali ives, csinosan kiállított műnek ára 80 kr. bérmentve. Megrendelhető az »Oktató Népk.<­szerkesztőségében Pozsony, Ferenciek. Igen hasznos és épületes a „Sz. Család kis követe" cimü vállalat, melyet Mészáros Kálmán, sz. ferencrendi másodházfőnök szerkeszt. Azok, kik a néppel foglalkoznak, alig adhatnak neki üdvösebb s annak lelkületére jótékonyabb szel­lemi táplálékot, mint e kis folyóiratot, melyei pá­ratlan olcsósága (60 kr. egész évre) is ajánl. Tar­talma változatos s meg van az az előnye is, hogy boritékán a honi s külföldi nevezetesebb esemé­nyekből ügyesen összeállított képet nyújt. Megren­delhető Budapesten, a IV-ik kerületi ferenciek zárdájában. Ujabb irodalom. Beniczkyné Bajza Lenke. Szőke mint a buza. 2 kötet. Ára 2 frt 40 kr.. kötve 4 frt. Boz Dickens Károly. Válogatott elbeszélések. Fordí­totta Mutscheubacher Gyula. Ára fűzve 60 kr., kötve 90 kr. Fröhlichné Móricz Paula. Pocsajiék, regény. Ára 1 frt 50 kr. Sas Ede. Klára szerdái, elbeszélés. Ára 1 frt 20 kr. Kupcsayné Molnár Julia. Egy asszony küzdelmei. Ára 1 frt 20 kr. Osztovics J. Gerő. A magyarországi egyházi javak jogi természete, Ára 80 kr. Fodor Armin és Márkus Dezső. Rendeletek az örökö­södési eljárásról. Ára 1 frt 20 kr. Az itt felsorolt művek kaphatók Buzárovits Gusztáv köny vkereskedéséb en Esztergomb an. A kiállítási faluról. Budapest, március 20. Irta: dr. Kovács Gyula. Széles, hosszú, az Andrássy-út tengelyébe eső út vezet a kiállításon keresztül: a kiállítás kör­útja. Ennek első hajlásánál sugártornyú templom hirdeti a falut. Csak pár lépést kell haladnunk és a falu piacterén vagyunk. Jobbról az iskola, a háttérben a község­háza, aztán a tűzoltószerek tára, a magyar utca nyilasa és a debreceni csárda képezik a templom környezetét. Nagy rácsos kapun keresztül jutunk a templomudvarra, melyet védfal kerit. A templom is, a védfal is, a hazai typus után alaposan ta­nulmányozott motívumok követésével épült. A Kalotaszeg, Magyar-Valkó községének reformá­tus temploma szolgált mintául a tervezőnek. A

Next

/
Thumbnails
Contents