ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-03-08 / 10. szám

* Az esztergomi kath. körnek vigalmi és fölolvasó bizottsága elhatározta, hogy még e hó folyamán fölolvasást fog rendezni a kör helyisé­geiben. A fölolvasás napjáról a kör tagjai külön értesítést kapnak. * Hymen. Herczmanszky Alajos Gizella leá­nyát folyó hó 5-én vezette oltárhoz Kling Sándor vasúti tiszt, Kesztölcön. * Kórházi ügyek. A város kórházi bizott­sága f. hó 5-én ülést tartott Maiina Lajos polgár­mester elnöklete alatt. Jelen voltak: Feichtinger Sándor, Niedermann János, Niedermann József, Kecskeméthy János, Leitgéb János, Nozdroviczky Miklós, Dudás János, Zsiga Zsigmond, Stróbl Mihály, Mátray Ferenc, Grósz Ferenc, Mezey Dénes, Dóczy Antal bizottsági tagok, Bártfay Géza előadó. Az ülés tárgyai közül kiemelendők: Róth­mayer Mihályné elhelyezése az aggok házában elrendeltetik, úgyszintén Mlinárik Ádámné, Kiss József Lajos s Nyári István. Ellias Mártonné, és Tauber Nándor kérvényükkel elutasittattak. Korancsik Antal fog kapni havonkint 4 frt segélyt, de nem szabad koldulnia. A kórházi főnök­nőnek a ruhamosási dij felemelését kérelmező folyamodványának helyt adott a bizottság, s az előadó indítványára a téli hónapokra az eddigi 10 frt helyett 20, a nyári hónapokra 15 frtban lett a havi segély megállapítva. Dr. Mátray az iránt tett előterjesztést, hogy a kórház személyzete egy irgalmas nővérrel szaporittassék, de a bizott­ság, mivel az előterjesztést kellően indokoltnak nem találta, nem is rendelkezve ez idő szerint az eszközökkel, egyelőre napirendre tért az előterjesz­tés fölött, melyet dr. Mátray is visszavont. Tár­gyaltatott a belügyminiszter leirata a költségvetés tárgyában. Régi bajt orvosolt a bizottság intézke­dése az aggok ellátására nézve. Eddig az aggok 24 óra alatt egyszer kaptak enni. Bártfai előadó előterjesztésére ezentúl reggelit, (rántott levest) is engedélyezett a bizottság, s a kórházi főnök­nőnek e címen minden reggeli után 3 kr. lett előirányozva. Szóba került egy uj kórház létesí­tése is, s bár elvben, teljes lélekkel fogadta a bi­zottság az eszmét, a nervus rerum gerendarum hiányában, »jobb idők«-re hagyta. * Közgyűlés. A kerületi betegsegélyzö pénztár vasárnap délután tartotta a vármegyeház tanács­termében dr. Valter Gyula elnöklete alatt köz­gyűlését. Az elnök emelkedett hangulatú, a pénztár céljaival, sikereivel, s munkás osztály helyzeté­vel foglalkozó a hazafiságtól átszellemült meg­nyitója után Erős Lajos titkár olvasta föl jelenté­sét. Előző évben 12462 frt 72 kr., jelen évben a mult évi egyenleggel 18562 frt 87 kr. bevétele volt a pénztárnak. A tagok száma az elmúlt évben 4735 volt, kilépett 2174, meghalt 12 tag, s igy december hó 31-én a tagállomány 2549 tag. A betegeskedések száma 4783, ebből a nem biztosított s ingyen kezelt családtagok száma 1211. Tápdijra az év folyamán 1131 esetben 10048 napra 3769 frt 89 kr.; gyógyszerekért 2272 frt 76 kr., temetkezési segélyre 283 frt 40 kr., kór­ház ápolási és szállítási dijakra 1795 frt 91 kr., bábák díjazására 57 frt és orvosok fizetésére 3266 frt 60 kr. folyósittatott. Összegezve tehát az 1895. évben már kifizetett, valamint az 1896. évben még az 1895-ik évre szóló kifizetéseket, a pénztár a bevételezett 18562 frt 87 krből tisztán segé­lyezésre 13123 frt 29 krt adott ki, 1629 frt 76 krt tartaléktőke czimén téteményez le ; ezenkívül pedig 897 frt 74 kr. vagyon-felesleg felett ren­delkezik. A titkár s a felügyelő bizottság jelentésé­nek tudomásul vétele s a felmentvény megadása után az alapszabályok módosítását olyképpen fo­gadta el a gyűlés, hogy a 20-kros hetijárulék 21 krra, a 8-kros 9 krra emeltessék. A piszkei mun­kások panaszára vonatkozólag az ottani gyógysze­rész ellen, az elnök megnyugtatta az illetőket, hogy panaszaik orvorsoltatni fognak. Majd a ki­sorsolt igazgatósági rendes és póttagok, valamint a felügyelő bizottság tagjai választattak meg. * * Uj anyakönyvvezetők Esztergommegyé­iben. Abból a nagy anyakönyvvezetői szállítmányból, a melylyel a hivatalos lap egymásután boldogítja az országot, legutóbb Esztergomvármegyének is bőven kijutott. A miniszter ugyanis anyakönyv­vezetőkké vármegyénkbe a következőket nevezte ki: A bucsi anyakönyvi kerületbe anyakönyv­vezető helyettessé Morva Izidor segédjegyzőt, az ebedibe Koditek Károly földbirtokost, a kis-ujfaluiba Mokos Kálmán ev. ref tanitót, a j muzslaiba Konnerth János segédjegyzőt, a köböl­j kutiba Badó Antal segédjegyzőt, a bátorkeszibe j Klinda Aladár segédjegyzőt, a párkányiba Boron­kay Dezső segédjegyzöt nevezte ki és valamennyit a házassági anyakönyv vezetésével és a házasság­kötésnél való közreműködéssel is megbízta. To­vábbá kinevezte a születések és halálozások anya­könyvvezetésére szorítkozó hatáskörrel, a bajnai kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Csontos Jó­zsef jegyzői írnokot, a dorogiba Sipos Béla jegy­zői írnokot, a kesztölcibe Apáthy Gyula jegyzői írnokot, a nagy-sápiba Mészáros Dénes jegyzői írnokot, a piszkeibe Laendler László jegyzői Írno­kot, a pilis-marótiba Boniferl Alajos magánzót, a süttőibe Hegedűs János jegyzői Írnokot, az unyiba Krakker Henrik jegyzői írnokot, a nyerges-újfaluiba Baics György jegyzői Írnokot, a bényibe Csepres János vegyeskereskedőt, a farnadiba Bozsik István segédjegyzőt, a kétyibe Zsíros Zsigmond magánzót, a kőhidgyarmatiba Csemez Vince jegyzői írnokot, a magyar-szölgyénibe Bugyács János segédjegyzőt. Mily nagy lehet a kereslet az anyakönyvvezetők után s mily csekély a kínálat, látható ebből a jegyzékből is, mikor már a jegyzői Írnokokat is kénytelenek állami tisztviselőkké kinevezni. Semmi sem bizonyíthatja jobban mint az, hogy az egész intézmény mily gyenge lábon áll s mennyire nem bir az állandóság jellegével. Ezek a folytonos fol­tozások is akarva nem akarva azt kiáltják: •»Reví­ziót követelünk.« * Lemondás. Takács József a főszékesegy­ház karnagya, megrongált egészségére va!ó te­kintettel állásáról lemondott. * Villamos világítás. »A városi képviselő testület a Ganz és társa által benyújtott tervezetet elfogadta, minek folytán a villamos világítás be­vezetésére a munkálatokat már legközelebb meg­kezdik.« Hogy minden ijedelemnek elejét vegyük, sietünk kijelenteni, hogy nem Esztergomról, ha­nem Versééről szól az ének. Esztergomról csak szólni fog. — A villamos világítást tanulmányzozó bizottság ugyanis tegnap utazott el Egerbe, onnan Sátoralja-Ujhelyre, Mármaros-Szigetre, Szathmárra mennek. A bizottság tagjai: Frey Ferenc, dr. Földváry Isván, Niedermann János és József, Tiefenthal Gyula stb. Ujabban Rozsnyó város küldte be világítási költségvetését s tervezetét. * A kath. kör és a kath. legényegylet a Lieb j örökösöknek pénteken fizette le a két ház vételárát. * Szabadság ünnepe. A »Tarkaság« márc 15-ki ünnepélyének következő programmját vettük: 1. Gyülekezés d. u. 2 órakor a Tarkaság helyiségé­ben. 2. Indulás pont 3 órakor a honvédtemetőbe (A szt.-györgymezei olvasókör csatlakozása.) 3. Ének. 4. Emlékbeszéd, tartja Frey Ferenc országgyűlési képviselő úr. 5. Szavalat, mondja Rothnagel László úr. 6. Ének. 7. Hálaadás a szt.-györgymezei templomban. 8. Vacsora 7 órakor a Tarkaság helyiségében. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély 6 órakor tartatik meg a Tarkaság helyiségében. A »Tarkaság« elnöksége. * Szénkéneg. A földmivelési miniszter érte­sítette a városi tanácsot, hogy a zalatnai m. k. főbányahivatal utasíttatott, hogy küldjön a tanács­nak 1 mt. mázsás hordóban egy teljes vasúti kocsi rakomány szénkéneget megfelelő súlyjegyzék kíséretében. Azonfelül a m. k. államvasutak gépgyárában a város számára 30 drb »Egyszerű­ség« szénkéneg fecskendőt rendelt meg. * Utazó vincellér. A földművelésügyi m. kir. minisztérium Bernhardt Rezső kerületi sző­lőszeti felügyelő mellett Esztergom székhelylyel egy utazó vincelléri állást rendszeresített s érte­sítette a nyitramegyei gazd. egyesületet, hogy az ezen alkalmazásban levő egyént a különféle sző­lőszeti munkákhoz a községek és magánosok is igénybe vehetik. A vincellért 1 frt napibér s az útiköltség illeti s ha egy napon több szőlőbirto­kos veszi igénybe, a szőlőbirtokosok együttesen aránylagos felosztás szerint kötelesek fizetni. Ha községi érdekben működik a vincellér, akkor az 1 frt napidijat az államkincstártól kapja, de a fuvarról és a vasúti jegyről a község tartozik gondoskodni. * Az ipartestületi betegsegélyzö pénztár mult vasárnap — mint jeleztük — tartotta meg közgyűlését dr. Földváry István iparhatósági biztos elnöklete alatt. Bemutatták a pénztár kimutatá­sát s működéséről szóló jelentést. Megválasztot­ták a békéltető bizottság 36 tagját s a közgyűlés 80 kiküldöttjét. A gyűlés az iparhatósági biztos buzdító beszédével ért véget * Az esztergomi takarékpénztár igen láto­gatott választmányi ülést tartott e héten, melyben a mult évi mérleget állapította meg és a közgyűlés megtartását folyó hó 12-ének délutáni 3 órájára tűzte ki. * Komáromi zsurnalisztika. Mint lapunk­nak írják, van Komáromban egy újság, ennek a szerkesztője egy pár hónap előtt meg akarta ala­kítani a néppártot, mert a papoktól várt vala­mit. Mikor aztán szorult helyzetében a plébánián sikerült kapnia 26 forintot, fölcsapott kormány­pártinak s neki megy mindennek, a mi katho­likus; ez az ugy nevezett »szent meggyőződés* Aagy ujabb nyelven: paralysis progressiva ! Van aztán egy másik lap, olyan se hideg, se meleg, ugy balanciroz; roppantul dörgölödik a katho­likusokhoz, alighanem valami választást érez; de a lóláb csakhamar kilátszik ; üti a vasat az isko­lák államositása mellett. * Prédikáció az uraknak. A komáromi missió alatt Tomcsányi atya az urak számára tartott konferenciákat. Arról konferált, hogy a hit és tudomány szépen megfér egymással. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy a böjt folyamán az előadást folytatni fogja. * Választmányi ülés. A helybeli kath. fő­gymnasium segélyegyletének választmánya Boltizár József püspök urnák elnöklete alatt ülést tartott, a melyben Vojnits Döme igazgató urnák előadása mellett, a tanári kar ajánlására 39 szegény tanuló­nak ruhanemüeket utalványozott, s egyúttal elha­tározta, hogy az érsekújvári takarékpénztár által kibocsájtandó uj részvényekre elővételi jogát gya­korolni fogja. * Uri utca. Uri utcának hívják a pilis­maróthi útra kiszolgáló házsort, s mondhatom, hogy csínra nézve uriasabb utca kevés van Esz­tergomban. De ami az odajutást illeti, az már nem uras, de nagy-urias; mert gyalogszerrel ez idő­szerint oda jutni nem igen lehet, csak íiakkeren. A sár a Gohér-utea süppedékeivel vetekedik; a Bazilika lejtője alatt elterülő téren akár egy regi­ment baka is ott hagyhatná a bakancsát; s a szentgyörgymezei iskolába szálinkozó gyer­mekek ebben a sárban végleg elakadnak s ha az óvodának lesz erőszakos halállal kimúlt áldozata, úgy azt majd e süppedékekből kell kihalászni. Múltkor egy hölgy, ki vidékről jővén, nem hozott magával gályákat, bámulatos elszántsággal dagasz­totta e tájon az agyagos földet s ugyancsak uriasan köszönhetett be régi magyar szokás szerint fényes sárga cipőkben ... a szalonba! A közönség ne­vében s első sorban az óvodások érdekében alá­zattal kérnénk a nemes várostól két, három térés kavicsot; van a dunaparton elég. * Lóvásár Érsekujvárott. A nyitramegyei gazdasági egyesület által f. évben tizennégyedszer rendezendő érsekújvári nemzetközi nagy lóvásár a f. évben is ép ugy, mint az előző években május hó első hétfőjén és az ezt megelőző vasár­napon, vagyis május hó 3—4-én fog megtartatni, Miután a használati lókiállitás a.budapesti ezred­éves kiállításon május hó 5-én nyittatik meg, a lókereskedőkre igen nagy előny, hogy egyidejűleg a fővárosból 2 óra alatt elérhető hírneves, s mindenkor jeles lóanyag felett rendelkező érsek­újvári lóvásárt is megtekinthetik s itt bevásár­lásokat tehetnek. A mult évi felhajtás 2000 drb volt, a pénzforgalom pedig az eladott 500 ló után 150,000 frt. * Esztergomban a barom-vásár folyó hó 16-án, a kirakodó pedig 17. és 19-én lesz meg­tartva. * Köbölkút községben, (Esztergommegye) a beküldött községi értesítés szerint, 1896. évben j a következő nagyobb vásárok lesznek: tavaszi barom és kirakodó vásár március 18-án, őszi barom és kirakodó vásár október 14-én. * Ebtartási szabályrendelet. Esztergom város rendőrkapitánya uj ebtartási szabályrende­letet terjesztett be a tanácshoz, melyben az egye­sült Esztergom ebeire nézve következő főbb hu­mánus és megrendszabályozó intézkedéseket ta­láljuk: 1. Mindennemű eb után 3 hónapos korá­tól számítva, ebdij fizetendő. Ezen ebdij egy­egy évre, a házőrző, vagy pásztor ebért 50 kr, vadász és ölebért 3 frt, mészáros ebért 12 frt. 2. A város területén az ebek évenként kétszer, március 1-től április végéig és szeptember 1-től október végéig terjedő idő alatt az állatorvos

Next

/
Thumbnails
Contents