ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-02-16 / 7. szám

van. II. Lajos alatt pedig a kormány is liberális kezekbe került és ez a hivatalnokokat egész a legutolsó falusi jegyzőig ezen szellemben képezte. Ezen visszonyok hatása legszembetűnőbb az ország fővárosában, Münchenben, hol az állami hivatalnokok tömege a szintén liberalizmusnak hódoló katonai hatalmakkal együtt működik. Ide irányitja minden befolyását az ország valamenyi protestáns felekezete és sikerült elérnie, hogy a »müveitek« a vallási közönyösség elvének hódolnak épen úgy, mint a művészet. München e büszkesége — az anyagnál magasabbra nem emelkedik. Az igaz, hogy vannak kivételek; de egyesek buzgalma nem volt elég erős megküzdeni a a viszonyok hatalmával. Az utóbbi időben azonban a liberális kormány durva erőszakoskodásai kezdték fölébreszteni és erőteljes szervezkedésre serkenteni az elkedvetlenedett jobb elemeket. A katholikus nemesség áll •a mozgalom élén a papsággal és a kevésszámú hithű hivat;ilnokokkal. A küzdelem természetesen igen nehéz és a végső győzelem ideje a közel jövőben nem várható Első sorban a községi választásokra fektetik a fősúlyt, mert ez a helyes kiindulási pont, melyre a magasabb törekvések támaszkodnak. Sikerekkel is dicsekedhetnek e tekintetben, bár csak szórványosan, mert a kormány egész hatalmával dolgozik ellenük mindenhol. Lutz miniszterelnöksége alatt azonban, mint erre emlékezhetünk, már a parlamentben is többségre jutott a katholikus párt. Es mégis a kormány liberális kezekben maradt. Ennek oka abban keresendő, hogy II. Lajost az alattomoskodásban és megfélemlítésben nagyon is jártas liberálisok teljesen hatalmukban tartották, úgy hogy II. Lajos végre teljesen, minden akaratáról lemondva kezükbe adta magát A katholikusokat pedig a sikertelen küzdelmek elégedetlenségre hangolták, táborukban belviszályok támadtak, egységes küzdelem helyett egymás ellen támadtak a különböző felfogásnak hódolók. E belső zavarok azután erőtlenné tették á katholikusokat. Ezek következtében olyan egyének ragadták magukhoz a vezérszerepet, kik mint pl. Fischer Conrad, »a jellem qualifikatióját épen nem bírták«. A klérus szintén nem foglalkozott elég buzgalommal a társadalmi feladatokkal és így a katholikusok minden térről ki lettek szorítva. Uj életet öntött azonban a lanyha lelkekbe a múlt évi kath. nagygyűlés Münchenben. Általános aggodalommal nézett mindenki ez elé, de szerencsére kellemesen csalódtak. E kellemes csalódás oka pedig abban rejlik, hogy Bajorországban a hitélet dicséretesnek mondható. Még a fővárosban is a keresztény kötelességek' teljesítése mindig nagyobb mérvben látható, szivesen áldoznak a jó célokra, egy szóval az egyéni vallásosság virágzik. Világos lett e nagy gyűlésen, hogy a kormány nem a nép akaratának kifolyása, hanem mesterséges, erőszakos uralkodás. Hogy tehát a nyilvános vallásosság is érvényesüljön, csak szervezkedésre van szükség, mivel csak egységes, fegyelmezett hadsereg képes eredményes küzdelemre. Ezért Preysing Konrád gróf jelenleg minden erejével oda törekszik, hogy az összes jobb elemeket egyesítse és tömör-pártot alkosson a liberálisok romboló hatalmával szemben Ezen törekvéseknél lett nyilvánvaló annak szüksége, hogy a sajtó kérdést tisztázzák. Bajorországban nagy számban jelennek meg a keresztény irányú lapok, majdnem minden városban virágzik egy-egy és többen közülök tekintélyesnek is mondhatók. És mégis midőn a tulaj donképeni hatást keressük, nem látjuk sehol. Ennek oka szintén az egységes szervezkedés hiánya. Általános téren mozognak és így mélyebb nyomokat nem hagynak. Azért a lefolyt katholikus nagygyűlés első rangú feladatának tekintette e hiányon segíteni és az egységes sajtót igyekezett megteremteni, hogy az egész ország keresztény lapjai határozottan körvonalozott programm alapján dolgozzanak. Mert csak úgy lehet azon egységes közvéleményt megalakítani, mely képes lész szembeszállni az egységes liberalisniussal. A mellékes kérdésekben szabad mozgás lehet, de midőn a főcélról van szó, akkor ingadozás nélkül kell a helyes irányt megjelölni. A katholikusok gyöngeségét mindenütt a belső viszályok alkotják; az erőszakoskodó próféták és dicsőséghajhászó makacskodók. Azért hangsúlyozta e veszedelmet a nagygyűlés elnöke is. És valóban be is látták ezt a német katholikusok és most már elfogadták a pápa mély értelmű jelszavát, hogy mindnyájan egyek legyenek! A katholikus egyház ereje az egység. Bajorország katholikusai is érzik ezt és most már felhagyva a szétszórt, rendszertelen küzdelemmel, minden törekvésük összpontosul e jelszóban : »Das ganze sammeln !« A henteseink és a sertésvágóhíd. A helybeli hentesek között mozgalom indult j meg, melynek célja állást foglalni a létesítendő j sertésvágóval szemben. Egy terjedelmes felebbezést ; terjesztettek be a megyei közgyűlés elé, melyben J a városi közgyűlés által hozott határozat megI változtatását kérik. Eme felebbezés indokolásában I a főérv, melyet kérelmük támogatására fölhoznak abban van, hogy a sertésvágóhíd létesítése tönkre I teszi a kis iparosokat és sújtja majd a szegény és a legszegényebb néposztályt. Mind a kettő oly fontos dolog, hogy valóban minden oldalú megfontolást igényel. Manap, midőn a kisiparosnak amugyis kell küzdenie a nagy tőkével, midőn a szegényebb néposztály amúgy is nyög a sok indirekt adó alatt, melyeket épen a legszükségesebb és minden napi életszükségletet képező élelmi szerek után fizet, e terheket nagyobbítani, a kisiparos létfentartásáért vívott nehéz küzdelmét még jobban súlyosbítani, valódi szociális hiba volna. Igaz ugyan, hogy a kis iparos beállhat aztán a nagyobb üzlet tulajdonos műhelyébe szolgálatba, de ebben épen annyi a i köszönet, akár a nők avagy a gyermekek gyári munkájában, szaporítja a szociális nyomort és bajt. Az önálló kis hentesek majdnem kivétel nélkül családos emberek, kiknek vállaira, már ezen oknál fogva is sokkal nagyobb terhek nehezednek, mint a nőtlen legényekére. Az üzlettulajdonos pedig csupán a munkát fizeti, már pedig a nős élemedett iparos munkája épen annyi értéket képI visel, mint a fiatalé, s ezen oknál fogva nagyobb ! bérre sem tarthat igényt, s igy az egyenlő bér és a különböző teher csak szaporítani fogja a proletariátust, csökkenteni fog~ja a független kis iparosok számát és központosítja azon egynéhány személy kezében, kik nagyobb tőkével rendelkeznek, azon üzletet, mely eddig 20—30 családnak tisztességes létet biztosított. Ily módon nem fogjuk megoldani a szociális kérdést, hanem csak tápot nyújtunk neki és súlyosbítjuk. Maga. a fogyasztó közönség szintén csak kárát vallaná eme intézkedésnek, mert a költségI többletet, mely ezen intézkedések folytán létesülne, ismét csak neki kellene födöznie, a nagyobb ár pedig csak csökkenti a forgalmat. Hozzájárul még j azon körülmény is, hogy koncentrálván az egész sertésüzemet néhány tőkés kezében, tág teret nyitottunk minden néven nevezendő kartel és khagal szövetkezéseknek, melyek borsát a fogyasztó közönség élvezheti. A sertésvágó magában véve még nem zárja I el a visszaélések útját. Eddig is ezeknek főforrása a házi ölesekben rejlett, pedig hát ezeket nem szünteti meg a sertésvágóhíd. A közegészségügyi szabályok alkalmazás;!nál egyforma mértékkel kell mérnünk. Mindazoknak, akiknek nincs szándékuk a kis iparost tönkretenni és a nagy tőke malmára a vizet hajtani, kötelességük az érdekelt kis iparosok meghallgatásával vagy olyan eljárásról gondoskodni, mely az eddig tapasztalt visszaélések és káros közegészségügyi hatások megszüntetését létrehozza, vagy pedig ha a sertésvágóhíd felállítását egyedüli és kizárólagos eszköznek tartják, ugy olyan módozatokat megállapítani, melyek lehetővé teszik a kis iparos hentesnek is a sertésvágóhíd használatait, anélkül, hogy ezáltal oly költségekbe vernék, melyek az ő tönkrejutását vonnák maguk után. A kenyérkérdés igazságos megosztása azon főcél, melynek minden, a társadalom bajai iránt érdeklődő embernek kell szeme előtt tartani. Leben und leben lassen, tartja a német közmondás. Ha e terv a létesülés stádiumába lép, akkor a kis iparosoknak más alkalmasabb eszközt nem ajánlhatunk a szövetkezés eszméjénél, melynek tervezetét és módozatait, ha a kérdés akuttá válik, közöljük. HIREK. * A hercegprímás születésnapja. Szerdán ünnepelte városunk Ő Eminenciája magas születése napját. Már kora reggel tarackok dörgése hirdette az ünnepet, a középületek zászló-díszén is meglátszott, hogy Esztergom első sorban ünnepli Biboros Főpásztorát. Az emberek siettek a bazilikában tartott fő istenitiszteletre, hol Pór Antal kanonok pontifikált fényes segédletté

1

. A tanintézetek ifjúsága szintén egyesitette hála-imáját a hivők ezreivel; a tanítóképezde a vízivárosi templomban, a fels. nőnevelő-intézet a vízivárosi zárda-templomban, a polgári leányiskola a bazilikában stb. Az esztergomi lelkészkedő s tanitó-papság már kedden, Boltizár "József püspök és érs. helynök ünnepi ebédjén ünnepelte szeretett főpásztorát, nagy lelkesedéssel fogadva a püspök űr felköszöntőjét, ki a papság fiúi érzelmeinek meghatott szavakban adott kifejezést. Miután Ő Eminenciája Budapesten tartózkodik, a fökáptalan nevében az érseki helynök és a primási aula tagjai hódolatteljes üdvözletüket személyesen fejezték ki. * A prímás üdvözlése. Maiina Lajos polgármester a város nevében következő táviratban üdvözölte Ö Eminenciáját: Fogadja Eminenciád Esztergom városa szerencsekivánatait nagybecsű születésnapja alkalmából. Az üdvözletre a primás következő távirattal válaszolt: Szives megemlékezéséért fogadja őszinte köszönetemet. * Adomány. Lóskay Jeromos főkormányzó Major János múltkori kérelmére, 15 frtot küldött a kiállítást meglátogató helybeli iparos-tanoncok számára. * Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. város holnap f. hó J7-én tartandó közgyűlésének tárgysorozata következő : 1. Költségvetés tárgyalása. 2. A főgymnázium ügyében az építkezés elhatározása s a szükséges építkezési összeg beszerzése. 3. A népiskolai épületek számára megvásárolt telkek fölötti határozat. 4. A Lőrínczutca kisajátított telkeiből fönmaradt részlet föl! használása dránt való határozat. 5. Dr. Feichtinger Sándor nyugdíj és dr. Mátray Ferencz fizetési ügye. * Pénzügyi bizottsági ülés. Esztergom sz. kir. város pénzügyi bizottsága f. hó 12-én, szerdán, ülést tartott, melyen több, a várost közelről érdeklő ügy került szőnyegre. Többek közt a gymnasiumra nézve az újjáépítést határozta el a bizottság. S ily alakban terjeszti pártolólag azt a közgyűlés elé. Az erre szükséges 60—70 ezer forintnyi költségre a város a kormány, a primás, a. főapát és mások támogatását is ki fogja kérni. A városház kibővítésére a tőszomszédos reál- és a népiskoláknak a városházhoz való csatolását hozzák a közgyűlésnek javaslatba. A népiskoláknak uj épületet emel a város, melyre nézve Sárgái Mária özv. Köpödi Istvánné, Bors István, Bognár Mária, Bohátka Istvánné, Tóth Lajosné házai lesznek kisajátitandók; a reált pedig a szenttamási városházára fogják áthelyezni. Mihelyt az uj gymnasium elkészül, a gymnasium helyébe a ferenciekhez a járásbíróság megy át a Sas kaszárnyából, hova a szenttamási városházából a kapitányság fog ugyancsak ideiglenesen átköltözködni, s marad addig, mig az uj népiskola felépülve, a régi népiskolák helyiségét el! foglalhatja. A pénzügyi bizottság ülésének harmadik nevezetes tárgysorozata a Sz.-Lőriuc utca kisajátításából fönmaradt rész mikénti értékesítése volt. Kollár főjegyző erre nézve Hönel Béla műépítész által készített épület tervezetét mutatta be. Az épület szép építészeti kivitelben emeletes (közepén 2 emeletes) lenne, 12 bolthelyiséggel és