ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-12-06 / 49. szám

építtetne az elmebetegek számára ; erre is volna ott elég hely. Ez eszme megvalósítása ellen figyelemre méltó érvet nem hallottunk. Nem lehet eléggé ajánlani ez eszmének komoly megfontolását, s a részletekre kiterjedő tárgyalások minél előbbi megkezdését. Ez eszme megvalósítható s a kik létre hozzák, az utókor hálás tiszteletére lesznek érdemesek. Elzárás vagy pénzbüntetés? A század végére való szomorú incidens alkalmából vetődik fel e kérdés. Arról van sző, lehet-e egy egyházi férfiút, két neves intézet hittanárát és lapszerkesztőt, i nyilvános helyen néhány forintért tettleg bántalmazni, — vagy pedig vakmerő tetteért bizonytalan j számú napokat fogságban kell-e leülnie a merény- j lőnek, hogy az általa elkövetettnél nagyobb meg- j gyalázást szenvedvén, elmenjen kedve a járdahősöknek az utcai botrányos jelenetek inscenirozásától, s megadassék a lehetőség, hogy a mi különben is felforgatott társadalmi életünk nyugodalma valahára visszatérhessen megszokott csendes medrébe. Eléggé ismeretes vakmerősége annak az idevaló joghallgatónak, aki lapunk szerkesztőjét nyilvános helyen inzultálta. Ezért a rendőrkapitány őt a minap 10 frt azaz tiz forint pénzbüntetésre ítélte. Az itélet enyheségével az intelligens körökben méltó feltűnést keltett, ennyiben tehát nem is maradhatott. Korrigálására bántalmazott szerkesztönk dr. Hütt Árpád ügyvédet kérte fel, kinek szakavatott tollából ered az alábbi felebbezés, ! mely uj stádiumba emelte az ügyet, a mennyiben immár a körül forog a kérdés, hogy az e fajta kihágásra előirt büntetésnek mindkét neme alkalmaztassék-e a magáról megfeledkezett jogász j úrra, vagy csupán a kiengesztelőnek szánt, de j buzditónak is beváló kis birság, — szóval, hogy ; lehet-e a század végén hazánkban egy intelligens I embert nyilvánosan 10 frtért reálisan inzultálni, j avagy, mint a társadalom veszélyes eleme, sza- j badságának elvonásával lakol-e majd a panaszlott? Ez elvi kérdést van hivatva tisztázni az erélyes felebbviteli beadvány, melyet az alábbiakban szó szerint bocsátunk közre : Tekintetes Városi Tanács! Közcsend elleni kihágással vádolt Zwillinger Ferenc elleni feljelentésem tárgyában hozott 158/kih. 896. számú itélet ellen felebbezéssel élek a következő okokból: Sérelmes az itélet, mert a tényállás helyes megállapítása dacára azon kihágás minősítése teljesen helytelen s akként a kiszabott büntetés sem áll megfelelő arányban az elkövetett bűntény nagyságával. Helytelen a minősítés, mert K. B. T. K. 75. i §-ában foglalt rendelkezést szószerint venni nem lehet, hanem a B. T. K. 261. §-ával való logikai j összefüggésben kell tekinteni; e szerint pedig a j kihágás fogalma alá esik a nyilvános helyen történt bántalmazás akkor is, ha az nem kölcsönös, már csak azért is, mert egy ilyen oktalan orvtámadással egyrészt a közrend épp úgy megháborittatik, mintha a támadás viszonoztatott, vagyis ha a bántalmazás kölcsönös lett volna, — másrészt ! pedig észszerüleg elképzelni sem. lehet, hogy va- j laki, ha mást tettleg bántalmaz, csupán azért, mert az ütlegeket vissza nem kapta, kisebb bűntetés alá essék (becsületsértés vétsége), mint azon j esetben, ha visszakapván ütlegeít, verekedéssé j fajul az inzultus. A tételes törvények ezen ellenmondásának kiegyenlítése céljából a belügyminiszter 1881. november 8-án 1515. sz. alatt kelt rendeletében a K. B. T. K. 75. §-ában minősített kihágás ismertető jelét a testi bántalmazásnak nyilvános helyen való elkövetésébe helyezte, akár verekedés, — vagyis kétoldalú inzultusról, akár oly esetről legyen szó, midőn valaki mást orvul megtámad és nyilvánosan egyoldalúlag bántalmaz, vagy bántalmazni megkísérel. Ezen rendelet értelmében tehát a nyilvános helyen egyoldalúlag bántalmazó egyén is a K. B. T. K. 75. $-ában meghatározott súlyosabb büntetéssel lévén sújtandó, helytelen a rendőrkapitány úrnak azon felfogása és Ítélete, mely szerint vádlottat, — a ki a terhére rótt bűncselekményt nemcsak beismerte, hanem önmagát még súlyosabb bűntett elkövetésével is vádolja, tehát mint gonosz szándékból cselekvő egyént, — a közrend elleni kihágás vádja és következményeinek terhe alól felmentette és vétségét, csupán a csendháborítás eltiltása tárgyában alkotott városi szabályrendeletbe ütközőnek találta. Ugyanazért dr. Hütt Árpád A) alatt vallott ügyvédem által kérem a t. rendőrkapitányi hivatalt jelen felebbezésemet a Tekintetes Városi Tanácshoz felterjeszteni, esedezvén ott: hogy a r.-kapitányi hivatalnak neheztelt Ítéletét egész terjedelmében feloldani s Zwillinger Ferencnek ellenem elkövetett s feljelentésemben ismertetett orvtámadását a belügyminiszter 1881. november 8-án 1515. sz. a. kelt törvény magyarázó rendelete szerint a K. B. T. K. 75. §-ába ütköző közrend elleni kihágásnak minősítve, őt annak elkövetésében bűnösnek nyilvánítani s a súlyosító körülményeknek a 12. §. értelmében leendő tekintetbe vételével az előirt büntetés mindkét nemének legmagasabb mértékével megbüntetni méltóztassék. Teljes tisztelettel Keményfy Kálmán Dániel. A városi r.-kapitányi hivatal utján a Tekintetes Városi Tanácshoz, mint a kihágási ügyekben eljáró másodfolyamodásu bírósághoz Esztergomban. Ellenjegyzés : Dr. Hütt Árpád s. k., ügyvéd. HIREK. * A hercegprímás adománya a sz.-györgyínezei árvaháznak. Főmagasságű Vaszary Kolos bibornok hercegprímás és érsek úr a szentgyörgymezei árvaháznak karácsonyfájára 100 frtot kegyeskedett adományozni. * Szentségimádás. Az Oltáregylet szokásos isteni tiszteletét a jövő vasárnap, azaz f. hó 13-án fogja megtartani a vízivárosi zárdatemplomban. Sz. mise lesz: 8, 9 és 10 órakor. Délután 5 órakor szentbeszéd és litánia. * A prímás oltárképe. A zohori hiveknek egy küldöttsége járt minap 0 Eminenciájánál, dr. Komlóssy Ferenc képviselő vezetése alatt, támogatást kérve az építendő templom számára. O Eminenciája a főoltár képnek megfestetését ajánlotta föl. Dr. Komlóssy a nagy harang csináltatását vállalta magára. * Személyi hirek. Clróf Széchenyi Miklós szerdán városunkban tartózkodott. — Frey Ferenc képviselő családjával néhány napra Budapestre utazott. * A szeplőtlen fogantatás ünnepe. Jövő kedden, azaz: f. hő 8-án ez ájtatosság a vízivárosi zárdatemplomban fog megtartatni. Az ájtatosság délután négy és fél órakor veszi kezdetét. Először szentbeszéd, utána litánia, mely után az irgalmas nővérek a bold. Szűznek ajánlják fel magukat. Az ájtatosságot a hivek buzgó figyelmébe ajánljuk. * Halálozás. Pénteken helyezték örök nyugalomra a szentgyörgymezei temető hideg hantjai alá Szentimrei Lajos kir. albiró nejét sz. Klempár Máriát. Régtől betegeskedett, baja néhány nap előtt ágyba döntötte s most hirtelen szakította ki szerető férje karjai közül a kedves, de gyönge szervezetű nőt. A jbiróság Magos Sándor Ítélőtáblai bíróval testületileg vett részt a temetésen, ott láttuk az ügyvédi kar nagy részét is, mindannyian mély megilletődéssel kisérték a holtat a sirig. Csendes álmot, boldog felébredést! * Dr. Roszival István apát-kanonok, szemináriumi rektorságának ma egy hete ünnepelte harmadik évfordulóját s ez alkalommal az ünnepi ebéden nagyszámú tisztelői szívélyes ovációban részesítették. * Bankett Walter Gyula tiszteletére. Hogy dr. Walter Gyula kanonok mennyire népszerű alak társas életünkben, bizonyitja ujabban az a bankett is, a melyet tiszteletére ma egy hete a »Kerületi betegsegélyzö pénztár« rendezett. Az ünnepelt elnököt belépésekor lelkes éljenzés s a Rákóczy-induló fogadta, s a szívélyes üdvözlés után az egész 34 tagból álló társaság asztalhoz ült. Az első felköszöntőt dr. Áldori Mór egyleti főorvos mondotta dr. Walter kanonokra, utánna I dr. Walter az igazgatóságra, Scholcz Tamás a I munkások nevében éltette dr. Waltert, Brutsy I János az orvosi karért ürített poharat, mire dr. Aldori felelt. * Ferenc napja. Xavéri Sz. Ferenc napján számos gratulánsa akadt az esztergomi társaság f ünnepeltjeinek. Bíümelhuber Ferenc, pápai praelátusnál, Maszlaghy Ferenc prépost-kanonoknál, Frey Ferenc képviselőnél, dr. Horváth Ferenc pápai kamarásnál, Bellovits Ferenc tanárnál stb. nagyobb társaság gyűlt össze, elhalmozva üdvözletükkel közéletünk rokonszenves alakjait. * Pulay Géza kir. törvényszéki elnök Komáromból városunkba érkezett, hogy a város által az új jbirősági épület számára felajánlott Bizutti-féle telket megtekintse. * Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájának és könyvkötészetének kitüntetése. Az ezredéves kiállítás kitüntetettjeinek névsorában örömmel olvassuk helybeli jőnevű cégünk, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájának és könyvkötészetének kitün[ tetését. Szép, a nyomdászat minden követelményeinek megfelelő nyomtatványaiért, valamint elegáns könyvkötészeti munkájáért a kiállítási érmet kapta. Midőn a megérdemlett kitüntetéshez őszin{ tén gratulálunk, egyúttal kívánjuk, hogy a nagy közönség fokozódó pártfogásában nyerjen a városi és hazai ipar emelését célzó törekvése jutalmat és elismerést. * Néviinnepély. A helybeli ipartestület tagjai elnökük, Dóczy Ferenc névünnepe alkalmából a kath. legényegyesület nagy termében f. hó 4-én csütörtökön társas-vacsorát rendeztek. A népszerű elnök tiszteletére megjelent az iparos világ szinejava, az intelligenciának számos tagja. A közügyek terén, s a társadalmi életben fáradhatatlan derék iparosra dr. Fehér Gyula, Maiina Lajos polgármester, dr. Anhäupel György, dr. Berényi, Wanitsek R. és Magyary László mondtak nagyhatású toasztokat. Szenttamási Béla ügyvéd pohárköszöntőjében az esztergomi iparosokat éltette. Az ünnepelt férfiú ismételten is kifejezést adott meghatottságának, s dr. Fehér Gyulára és Maiina Lajosra emelte poharát. A 90 főre menő társaság éjfélig maradt együtt vidám hangulatban, melynek fokozásához nagyban hozzájárult Jónás Pali zenéje. * A bazilika karmesteri állására összesen 34 pályázat érkezett be, ami kétségtelenül bizonyitja az állás tekintélyes voltát és vonzerejét. A pályázók következők : Kersch Ferenc nagyváradi székes-egyházi, Janetsek István budapesti, Hirschmann Ferenc eperjesi főegyházi karnagyok, Holler Jenő szathmár egyházmegyebeli áldozőpap, Hajmásy János áldozópap, a gráci érseki szeminárium karvezetője, Gaal Ferenc szabadkai zenede jigazgató s templomi karnagy, Fischer Vilmos bécsi, Eckhardt Antal pécsi, Dressler Ferdinánd schönbergi (Morvaország) plébánia-templomi, Dötsch Károly budapesttabán plébániai, Cziczka Sándor Selmecbányái, Brem Aurél mindelheimi, Bodrogi Lajos a budapesti szervita templomi karnagyok, Bauerle Hermann württembergi helyettes plébános, Antos Károly körmöcbányai főtemplomi, Fortain Bernát Ferenc alsweileri (Rheinland), Klick Károly neusei (PoroszSzilézia), Krecsy Ede pannonhalmi főmonostori, Krenn János bécsi, Lütz Eduard aichachi, Mayer Ferdinand spaichingeni (Württemberg), Meyer Máté landshuti, Németh István somorjai, Pilar Vince höritzi (Csehország), Pötzer Gyula judenburgi (Steierország), Ponten Antal zyfflichi (Rheinland), Schmalchoffer József regensburgi karnagyok, Schönwälder Kálmán esztergomi karzenész, Schvenck bregenzi karigazgató, Szokolovszky Odemár braunsbergi karigazgató, Sztraka István esztergomi kartag, Szegő Sándor budavári Mátyástemplomi hely. karnagy, Szentgyörgyi Sándor besztercebányai sz. egyházi alkarmester, Weicker Károly regensburgi tanitó és karvezető. E 34 pályázó fele magyarországi, fele külföldi. Valószínűleg még e hét folyamán dönt a főkáptalani konzisztorium a pályázatok fölött. * Egy plébános kitüntetése. Az ezeréves kiállítás befejezésével általános feltűnést keltett.