ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-10-25 / 43. szám

riumot a kötelező polgári házasságot szabályozó törvényjavaslat benyújtására. 2. Az áttéréseket szabályozó 1868-ki. törvény tárgyalásánál, mely a vegyes házasságokra vonatkozó szakaszaival mély sebet vágott a kath. egyház törvénykezési jogába, Tisza Kálmán volt a protestáns felfogást érvényre juttató törvény előharcosa, sőt azt a radikális módosítást ajánlotta, hogy aki ki akar térni, csak azon lelkésznek jelentse be magát, ahová át akar térni. A ház azonban módosítását elvetette. 3. A képviselőház 1868. november 16-án tartott ülésén nyújtotta be Eötvös kultuszminiszter a vegyesházassági válóperekről szóló törvényjavaslatot, mint a perrendtartási törvény megígért toldalékát. A törvényjavaslat tárgyalásánál sokat foglalkozott a ház a szentszékek bíráskodási jogkörével, s Eötvös a szentszékek bíráskodását a vegyesházasságokban fön akarta tartani, sőt a protestánsok j számára is közjogilag kívánta biztosítani az egyházi törvényszéket, de a ház főképpen Tisza Kálmán indítványára leszavazta a minisztert. 4. A felirati vita befejezése után 1869. július 10-én Irányi Dániel a vallásszabadságról egy nagyon szabad szellemű javaslatol nyújtott be, a melyben a vallási institúciókból valóságos tabula rázat csinált. A kormány nem mert a javaslatba bele menni, s a központi bizottság a kormánynak csak elvi hozzájárulását jelentette ki. Erre Tisza Kálmán, Irányi és a bizottság javaslata közé állva, határozati javaslatot nyújtott be, mely a minisztériumot utasítja, hogy még a jelen ülésszak alatt törvényjavaslatot terjesszen elő a kötelező polgári házasságnak behozatala, az anyakönyveknek polgári hatóságok általi vezetése és a szentszékek eltörlése iránt. Amit tehál a bizottság általánosságban elvben kimondott, azt Tisza testbe, törvényjavaslatba öntötte. 5. Az 1870. költségvetési tárgyalás alatt ; Ludtoig János képviselő február 2-án benyújtott azon határozati javaslatát, hogy az egyházi javadalmak időközi (intercalaris) jövedelmeit a pénzügyminiszter vegye be tárcája fedezetei közé, Tisza Kálmán legmelegebben támogatta. 6. Az 1870. kultusz-vitába, éppen akkor tartván üléseit a katholikus autonómiai kongresszus, a katholikus autonómia kérdését lan, mert a káptalan megmaradt követelései mellett, sőt ezeket még erőszakoskodással tetézte. Most már nem maradt más számukra bátra, mint a Felség igazságos ítéletére fellebbezni, és az ö I hatalmas pártfogását kikérni.

1 Erre II. Lajos király csakugyan elrendelte a vizsgálatot, a mi már a következő évben 1516. megtartatott. Az eredmény azonban nem volt a budai és pesti kereskedőkre nézve kedvező. A káptalan okmányokkal igazolta, hogy még II. Endre neki adományozta 1215-ben a kakati (párkányi) vámszedés jogát, s ettől fogva a kereskedők bárhonnan jötték is. kötelesek voltak a megállapított vámot lefizetni.

2 Ennek alapján azután a király is úgy hozta meg az Ítéletet, hogy a budai és pesti polgárok csakugyan tartoznak az esztergomi káptalannak a szokásos vámot megfizetni.•' A káptalan elj tehát a párkányi vásárosokkal szemben, bár erőszakos, de igazolt volt, mert követeléseiben jogos alapon állott. 1 Eszt. Kápt. Orsz. Ltár. Caps. 8. Fase. 9. Nr. 14. 2 Primási Világi Levéltár A. Nr. 51. 3 U. ott. U. Nr. 66 is bevonták a honatyák. Tisza Kálmán is nyilatkozott oly értelemben, hogy még Ghyczy Kálmán radikális autonómiai-politikájára is ráduplázott. »A katholikusok szerinte saját egyházuk kebelében a hierarchiával szemben páriák, mert semmivel se birnak több joggal a hierarchiával szemben, mint a pária Indiában szemtelen zsarnokával.« A katholikus autonómia fökellékének azt tartotta, hogy ott ne legyen egy szentek szentje, hanem hogy minden, a mi az egyházban történik, ne lehessen más-, mint a : hivek összességének akarata. 7. 1871. február 17-én, az egyetemi alapok tárgyában beadott indítványát megokoló beszédében, a budapesti egyetemen fenálló theologiai fakultás eltörlése mellett foglalt állást. 8. Mikor az egyház és állam közötti viszony rendezésére kiküldött bizottság jelentésének 1874. június havában történt napi rendre való tűzésénél, lüttó István miniszterelnök a jelentés tárgyalását a jövő ülésszakra kívánta halasztani, Tisza Kálmán különösen a polgári házasságra s a szentszékekre vonatkozólag rögtöni tárgyalást sürgetett. \). Az aranyos-medgyesi kerületnek a polgári házasságot követelő kérvény tárgyalásánál, (1873. március 7.) ugyancsak Tisza Kálmán indítványozta, hogy a 27-es bizottság a polgári házasság ügyében előzetesen terjessze be jelentését. 10. Ugyanezen kerület a papi javak szekularizációjáért is peticionált, s a kérvény tárgyalásánál Tisza Kálmán kijelentette, hogy bár nem kivánja most, de mégis elfog jönni az idő, mikor az állam »szükségből, fönállhatásból« e javakhoz hozzá fog nyúlni, mert a papi javak állami birtokból adattak papi birtokba. 11. Az 1883. év őszén az antiszemita mozgalmak megtorlásául a keresztény és zsidó között kötendő házasságot hozta be a törvényhozásba. A képviselőház tárgyalásain a jövő posztulátuniának mondotta a javaslatnak törvénynyé való emelését, a főrendiházban pedig kijelentette, hogy az állam csak addig tartozik respektálni az egyház jogaimig állami érdek valami intézkedést nem követel, és a kath. egyház állásfoglalása ellen nagy beszédet tartott. 12. A főrendiház újjászervezésénél a címzetes püspököket kihagyta a főrendi tagságra jogosultak közül. 13. A klérus ellen főispánjai révén meghonosította a spicli-rendszert. 14. A kálvinistákat a hivatalokban mindenhol előtérbe tolta. 15. Az egyházpolitikai törvényeket, mint ö maga kijelentette, kormányelnöksége alatt azért nem forszírozta, mert először megkeltett a papságot, a püspöki kart puhítani, jobban modva ámítani. Es köztudomású, hogy annak a küzdelemnek, mely a közel múltban megindult az állam részéről a katholikusok ellen, diabolus rotéja az a Tisza Kálmán volt, akit egy katholikus pap, csupa atyai indulattal eltelve, szabadság hősként tüntetett fel a magyar kath. egyház történetében. Választási mozgalmak. Figyelmeztetés. Figyelmeztetjük a tisztelt ellenzéki választó polgárokat, hogy jelöltjük nevét a választás meg ejtésekor tisztem, ahogy irva van, ejtsék, ki, nehogy esetleg a helytelen hangoztatás okul szolgálhasson a szavazatok érvénytelenítésére. A néppárt jelöltjei. A néppárt eddig a következő kerületekben állított jelöltet : 1. Alsó-Kubin : Krupecz Rezső mérnök. 2. Apatin : Dr. Kontur Béla fővárosi orvos. 3. Aranyos-Maróth: Molnár Lajos földbirtokos. 4. Battonya: Bartha István csanádegyhm. áld. 5. Bazin : Bezéthy István ügyvéd. 6. Bittse : Micsura György ügyvéd. 7. Bobró: Zmeskál Zoltán nagybirtokos. 8. Bodajk: Szentiványi Károly plébános. 9. Bonyhád: Balogh Lajos tatai főszolgabíró. 10. Breznóbánya: Dr. Burján József orvos. 11. Csacza: Dr. Csernoch János kanonok. 12. Csáktornya: Dr. Major Ferenc főorvos. I 13. Csorna: Rakovszky István cs. és kir. kamarás. I 14. Duna-Pataj : Dr. Zlinszky János főv. ügyv. 15. Eszterháza: Molnár János apát-plébános. 16. Érsekújvár : Dr. Kovács Pál főv. ügyvéd. 17. Félegyháza: Dr. Bakonyi Elek főv. ügyvéd.. 18. Gödöllő: Urményi Bernát. 19. Győrsziget: Szabó István földbirtokos. 20. Igló : M.áríássy János báró ny. altábornagy. 21. lllava: Havlicsek Vince plébános. 22. Kecskemét (1. ker.): Zichy Nándor gróf. I 23. Köbölkút: Haydin Károly fővárosi ügyvéd. 24. Kőszeg: Dr. Vadász Zsigmond ügyvéd. 25. Kun-Szt.-Márton: Lepsényi Miklós lapszerk. 26. Lendva: Marsovszky Endre földbirtokos. 27. Letenye : Lepsényi Miklós lapszerkesztő. 28. Lőcse: Dr. Zelenyák János tanár. 29. Mohács: Neymayer Dezső pécsegyhm. áldo/ár. 30. Nagy-Kanizsa: Zichy Aladár gróf. 31. Nagy-Károly: Battyányi Zsigmond gróf. 32. Német-Ujvár: Dr. Semadam Sándor főv. ügyv. 33. O-Becse: Dr. Petrovits Dusán ügyvéd. 34. Pécsvárad: Dr. Nagy Sándor fővárosi író. 35. Pinczehely : Apponyi Géza gróf. 36. Privigye : Juriss Mihály c. kanonok. 37. Rác-Almás: Esterházy Miklós Móric gróf. 38. Rác-Ke ve: Zimándy Ignác plébános. 39. Rigyica : Maison Mihály. 40. Bőzsahegy: Massura József plébános. 41. Rum : Búzát Ferenc gyógyszerész és földbirt. 42. So mlyó-Vásárhely : Meszlényi Pál nagybirt. 43. Stomfa: Dr. Otocska Károly ügyvéd. 44. Szakcs: Mérey Árpád nagybirtokos. 45. Szakolca : Vaczulik Vince ügyvéd. 46. Szegszárd: Urményi Berned földbirtokos. 47. Szenic : Veszelovszky Ferenc ügyvéd. 48. Szt.-l íotthárd : Miller József »Alkotmány* igazg. 49. Szt -Gróth: Kálmán Károly plébános. 50. Szent-János: Dr. Kubina József ügyvéd. 51. Szent-Lőrinc : Dr. Darányi Ferenc ügyvéd. 52. Szombathely; Dr. Major Ferenc főorvos. 53. Tata: Esterhóizy Fer-enc gróf. 54. Tapolca: Mócsy Antal igazgató. 55. Téth: Seress Imre fővárosi hírlapíró. 56. Ugod: Orbán János földbirtokos. 57. Vágbeszterce: Havlicsek Vince plébáno

s.

'.,,. 58. Vág uj hely: Reviczky Bertalan plébános. 59. Vágvecse: Dr. Prohászka Ottokár tanár. 60. Zsámbokrét: Dr. Zelenyák János tanár. 61. Zsolna: Dr. Kubica János ügyvéd. 62. Tovarisova: Dr. Adamovics István ügyvéd. 63. Fügéd: Racsek János földbirtokos. 64. Körmöcbánya : Botz Sándor plébános. 65. Pápa: Taschler ^DezsÖ plébános. --" 66. Szabad-Báránd: Dr. -Ragályi Lajos. 67. Szabadka: Mamusich Mátyás prépost-pleb. 68. Várna: Markovics János igazgató. 69. Vaál: Zimándy Ignác plébános. 70. Verbó: Pongrácz Károly gróf. 71. Zala-Egerszeg: Farkas József földbirtokos. ,1.72. Zurány: Ifj. Zichy János gróf. 73. Zirc: Fülöp Antal plébános. 74. Lövőn: Páder Rezső plébános. 75. Nagyszombat: Gr. Zichy Nóindor. 76. Gödöllő: Németh deliért szerkesztő. A néppárt fenti jelölései még nem tekinthetők véglegesnek, a mennyiben még változás történhetik annál is inkább, mivel a következő kerületekben is fog jelöltet állítani: Baán, Galgóc, Nagy-Márton és Keszthelyen. A köbölkúti kerületből. Hétfőn, folyó hó 19-én Haydin Károly 52 kocsival, bandériummal kiindulva Szölgyénből, Köbölkútra érkezett, hol hozzá csatlakoztak a köbölkutiak 25 kocsin ; Muzslán a templomtéren hatásos programmbeszédét tartott. Délután a muzslai szavazókkal megszaporodva, Ebedre ment, melynek határában az ebediek tömeges bandérium élén fogadták s mozsarak durrogása közt, impozáns, körülbelül 120 kocsival bevonult, hol a plébánia előtt beszédet tartott, mely egészen elragadta a választókat. A választók egyike felkérte, hogy programmját, annak betartását esküvel is igérje, mit ő készségesen teljesített. Az ebedi bandérium Párkány-Nánáig kisérte szeretett képviselő-jelöltjét. Estére Kőhidgyarmatra ment; a választók, amint megtudták megérkezését, azonnal összejöttek, hol szinte beszélt a választókhoz, utána pedig dr. Varga