ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-10-18 / 42. szám

állás betöltése valószínűleg csak a decemberi gyűlésen fog megtörténni. Az alispánságra eddig Simonyi Béla tiszti főügyész és Kosztolányi Aurél reilectál. Ha Simonyi Béla lenne az alispán, úgy a tiszti főügyészi állásra dr. Bottka Győzőt pro­ponálnák. Ifj. Majláth főjegyző pedig cserél dr. Kiss Mihály árvaszéki elnökkel. — Állami anyakönyvek olcsósága. Bars megyében az állami anyakönyvek eddig 15,000 frtba kerültek. Az állam 10.000 frttal, a községek 4300 frttal járultak e költséghez. Izraelita polgártársainkhoz! Dr. Földváry István, esztergomi kormány­párti képviselő-jelölt, programmbeszédjében sok­szorosan hangoztatta a békét, azt hivén, hogy ez által sikerülni fog neki sokakat tévútra vezetni, mások szemébe port hinteni és magát bizonyos dicsfénynyel körülövezni. Alig vagyunk néhány nap óta a választási mozgalmakban, ezen hat nap is mutatja már gyümölcseit. Azért nem mulaszthatjuk el, hogy néhány őszinte szót és kérdést ne intézzünk izraelita vallású polgártársainkhoz, kik élénk részt vesznek a választási mozgalmakban, s ezt jól teszik, hisz ez politikai joguk, s az ellen nem tehet senki se kifogást, ha ugy mint mindig, bármilyen kormány is vezesse az ország ügyeit, — ők kevés kivétellel kormánypártiak. Megjegyzésünk volna és anélkül nem hagy­hatjuk azon tudomásunkra jutott mozgalmukat, hogy vallásfelekezetük azon néhány tagját, kik elszánt bátorsággal birnak Frey Ferencre szavazni, mindenféle erőszakos és minden jobb érzést meg­botránkoztató erkölcsi presszióval akarják meg­akadályozni abban, hogy politikai jogaikat sza­badon gyakorolhassák. És ezek tények! Ez szabadelvü-zsidó politika ? Ez a sokat han­goztatott felekezeti béke ? És miért van mindez ? Azért, mert valamint Frey Ferenc kijelentette, hogy ellene van azon törvényeknek, melyek a katholikus polgárok lelkiismeretét sértik, ugy dr. Földváry visszaélvén a béke jelszavával, ezeket az ország katholikus polgárainak tiltakozása da­cára föntartani akarja. Ezen erkölcsi és lelkiis­mereti erőszak fentartásáért lelkesednek izraelita polgártársaink, ezt akarják ők minden áron fen­tartani ? Nem hisszük, legalább Esztergomban nem. Hiszen a nemzeti párt mindenkor tisztelet­ben tartotta az izraeliták jogait, azokért küzdött épp olyan erővel, a mily erővel ellenezte ismét más felekezetek polgárai lelkiismereteinek lenyü­gözését. Avagy talán tetszik nekik a felekezetnél­küliség ? vagy a kötelező polgári házasság jelen formája, mely az ő vallási alapelveiket is meg­bontja, vagy talán ők Haán Rezsőt tudományo­sabb, képzettebb és pontosabb anyakönyvvezető­nek tartják dr. Weisz Izsáknál ? Ezért ellenezte Frey Ferenc és pártja ezen javaslatokat, a melyek azon alakban, a melyben elfogadtattak, sértik a lelkiismeretet, elnyomják a szabadságot, nem hagyják meg a szabad vá­lasztási jogot a házasságkötés formái között és ezen nézetét egész terjedelmében osztotta az országos izr. rabbi gyűlés. Ők is perhorreskálják a felekezetnélküliséget és kimondották, hogy nem áldják meg a vegyes­házasságokat. Ebből láthatják, hogy sem felekezeti szempontból, sem politikailag, sem társadalmilag nem helyes az a szolidaritás, melyet az izr. val­lású választók elfoglalnak. Óva intjük őket ezen iránytól. Hová vezetne, ha a kath. felekezetű választók hasonló eszközök­kel élnének, ők is a viszonyosság elvénél fogva, és kiadnák itt Esztergomban a jelszót: ne vásároljatok zsidónál stb. efélét és másfélét. Mi nem bántjuk az ő vallásukat, tartsák ők is tisz­teletben a katholikusok lelkiismeretét, melyet a felekezetnélküliség s házasságkötés jelen formája sért. Ám szavazzanak, ha nekik tetszik, a kor­mányra, de saját érdekükben figyelmeztetjük, óvják meg a felekezeti békét. Választási mozgalmak. A kormánypárt és a néppárt Szölgyén­ben. Kobek István végre megjött most, mikor az országgyűlés nem veszi igénybe többé szellemi erejét, amelyet öt évi időtartam alatt volt alkalma folytonosan pihentetni. Eljött, hogy megköszönje azt a szives bizalmat, melyet beléje helyeztek a t. választók, mikor az u n. polgári házasság tör­vényre emelését az ö szavazatával is támogatta, hogy megköszönje azt a szives bizalmat, melyet az összes választók tiltakozó felirata szerinte is fényesen kifejezett. Minden előleges tudósitás nél­kül jött; hiszen a kedves honatyának, ki az al­kotmányos fogalmak szerint a község atyja, joga van ilyesmire. A családatya nem köteles bejelen­teni megérkezését, annál kedvesebb a meglepetés szülte öröm. Csak a nagymise után a templom kör­nyékén várakozó fényes és ismert Kobek-fogat je­lezte a népnek, hogy nagy és kedves vendég érkezett körébe. Nosza lett riadalom, hogyan adjunk kife­jezést az ötéves találkozó fölött érzett nagy örö­münknek. Menjünk, hallgassuk meg s öleljük őt szivünkre. Az örömriadalom tetőpontját érte el mindjárt a hosszú beszéd elején, melyet így kez­dett: »K. választó polgárok, mit tettem én Szöl­gyénnek ?« — a beszéd folytatását azonban már nem voltak képesek a t. választópolgárok meg­hallgatni, mert a nagy öröm annyira megzavarta őket, hogy a szeretett képviselő az ő legnagyobb bámulatára ilynemű kifejezéseket volt kénytelen hallgatni: * Menjen innen, válaszszák meg azok, akik megszavazták a polgári házasságot.« A le­hurrogás egyre erősebbé válik, úgy hogy a szere­tett képviselő kénytelen kocsijába szállani, hogy minél hamarább kijusson abból a kedves körből, amelyben ily hálátlan gyermekek nevelkedtek, kik az ő világraszóló működését nem voltak képesek megérteni. A kormánypárti jelölt csúfos megugratása után annál fényesebb volt a fogadtatás, melyet a község néppárti jelöltjének, Haydin Károlynak programmbeszéde alkalmával délután három óra­kor rendezett. Az egész község lobogódiszben, a legünnepélyesebb hangulatban várta a jelöltet. Mozsárdörgés és egetverő éljenzés között érkezett Bart felől a szölgyéni templomtérre, hol már őt óriási közönség, a község apraja-nagyja várta. Mikor megérkeztek az első lovasok, kik a 100 tagú bandérium előfutárai voltak, a közönség lel­kesedése oly fokra hágott, hogy nem is várták a bandérium elvonulását, hanem szaladtak a négy­fogatú hintó felé, mely a jelöltet hozta. Kira­gadták kocsijából s úgy vitték diadalittasan a templomtérre, hogy hallják ajkairól ama igéket, melyeknek megvalósitását a néppárt céljául kitűzte. Mikor megszólalt, mikor elmondotta, hogy mire viszi a nemzetet a szabadelvű gazdáikod as, a nép elkeseredésének hangos jeleit adta: s mikor elhangzottak ajkairól ama igék, melyek megva­lósítása által a néppárt az országot megmenteni akarj a, a hallgatók szemei könnyben úsztak. Eget verő örömnyilvánitások, frenetikus taps és dörgő éljenzés közt fejezte be beszédét. Aztán föllépett az emelvényre dr. Vargha Dezső, ki humoros, jóizű magyarsággal előadott rövid beszéde által valósággal magával ragadta a népet. Beszéde befejezése után a nép a néppárt folytonos éljen­zése közt oszlott szét. A dorogi kerület függetlenségi jelöltje. A dorogi kerületben úgy volt, hogy Meszlényi Lajos fog fellépni Hulényi Győző ellen, de Meszlényi már előbb régi kerületében a csákváriban fogadva el a jelölést, a függetlenségi párt Ugrón csoport­jából Dorogon dr. Pap János fog fellépni, ki kedden kezdi meg körútját. A kerület ellenzéke nagyban bizik, hogy jelöltjét diadalra hozza. A dorogi választókerület kormánypárti kép­viselőjelöltje dr. Hulényi Győző ezideig maga küz­dött »alkotmányos eszközökkel* a mandátumért. Hatás már mutatkozott a programmbeszédes va­sárnap délutánján a »Magyar Királyban« : főkor­tesei még a. dákókkal is csókolóztak (csak a dáko­románokkal ne, uraim!) Az érsekújvári kerület. Érsekujvárott oly jól áll a néppárti jelölt ügye, hogy másként, mint a nyitrai módra elbuktatni nem lehet. Érsekújvárban a hivatalnokokat és zsidókat le­számítva, mindenki néppárti, úgy hogy a libe­rálisok legföljebb 300 voksot kapnak, pedig a vá­lasztók száma 800-on felül van. Nagy szerencséje a néppártnak, hogy nyitrai ember s hozzá Craus alispán a kormánypárt jelöltje. Már pedig tudvalevő dolog, hogy Újvár Nyitrát gyűlöli s ehhez járul az, hogy a kormány se reflektál az újvári kerületre, tehát nem is áldoz érte sokat. Kevés a pénz, már spe­dig pénz nélkül a kormány mellett senki se lelkesül. A kormány itt először valami Ferenczy neve­zetű egyént akart keresztül vinni, kit a városi urak is minden áron meg akartak választani, mert ennek segélyével könnyebben vélték keresztül vi­hetni a közs. kath. főgymnázium államivá tételét s mert Ferenczy a kultuszminisztériumban valami hivatalnok. De ennek jelölése el lett ejtve Craus alispán kedvéért, kitől Thuróczy főispán minden­áron szabadulni óhajt. Craus tehát a megye je­löltje. A néppárt jelöltje dr. Kovács Pál, kinek Budapesten jó nevű ügyvédi irodája van. Dr. Ko­vács ügyes ember, gondoskodik előre arról, hogy a nyitrai svihákok itt ne komiszkodhassanak, mert a miniszterfaló Kasitsot és a biztos kezű Andreánszkyt hozza magával, ezek lesznek a bi­zalmi fér fiai is. Dr. Kovács október 18-án tartja programmbeszédét. Komáromi ellenzék. A komáromi ellenzék Tuba János kormánypárti ellen f. hó 14-én Páz­mándy Dénest léptette föl. A katholikusok szivesen támogatják, mert reviziót követel. A küzdelem nagy lesz. Az ellenzék lelke s vezetője Mike Károly ügyvéd. A kormánypártnak nincs lelke, vagyis jobban mondva, nagyon sok a lelke. Dr. Prohászka Ottokár körútja. A vágve­csei kerületet most járja be Prohászka Ottokár dr., a néppárt jelöltje. Szerdán Sopornyán, Sempten, Pattan és Köpösdön tartotta programmbeszédeit s mindenütt nagy lelkesedéssel fogadtatott. So­pornya határában a falu legényeiből alakult ban­dérium, a választók hosszú kocsisora várta őt és kiséretét. Miután Hegyi Ignác sopornyai esperes a választóknak bemutatta Prohászkát, megtartotta a programmbeszédét. Magyar szavait, Brühl ürményi esperes-plébános tolmácsolta tót nyelven, és ki­fogyhatatlan lelkesedéssel ajánlotta a jelöltet — mint leendő minta-képviselőt — a választók figyel­mébe és szeretetébe. Prohászka mellett a lelke­sedés óriási. Az aranyos-maróthi jelölés. Napokban tartott a liberális párt Aranyos-Maróthon, Bars­megye székhelyén értekezletet. A színcsarnok­ban d. e. 10 órakor körülbelül 150 ember gyűlt össze. Nagyobb részt megyei tisztvi­selők, zsidók, jegyzőkből és birákból állott a kö­zönség. Kosztolányi Aurél előadta, hogy köztudomás szerint a királyi leirat megérkezett, az ellenpárt szervezkedett: ne késsék tehát a szabadelvű párt se, hanem tegyen. Egyhangúlag Kosztolányi Aurél kiáltatott ki elnöknek s jegyzőnek dr. Belicza Pál ügyvéd. Erre Kosztolányi megköszönvén a bizalmat, előadja a jövő országgyűlés teendőjét. Az ország­gyűlés — úgymond, — nagy reformokkal befejezte a cyklust, s most az a teendője, hogy a reformokat biztosítsa és fejleszsze, az osztrák tartományokkal a kiegyezést igazság utján megkösse, jogrendsze­rünk hiányait pótolja, adótörvényeinket revideálja, a közigazgatást államosítsa s a magyar államot megszilárdítsa. Minden választó kötelessége tehát ez irányban a jelöltet támogatni. Azonban ki le­gyen a jelölt ? Klobusitzky ! ! Klobusitzky !! Mi­után Klobusitzky egyhangúlag jelöltnek kiáltatott ki, az elnök indítványára végrehajtó bizottságot alakítanak, melynek tagjai: Dr. Belicza Pál ügyvéd, dr. Engel Zsigmond ügyvéd, dr. Rischanek Béla ügyvéd. Verebély és Oszlány járásokra nézve szű­kebb körű bizottság fog szerveztetni, mely a köz­pontival kapcsolatban lesz. Kosztolányi indítvá­nyára az értekezlet őt, báró Révai Simont, dr. Benkő Lajost és Reliczát megbizza, hogy Klobu­sitzkyt erről értesítsék. Majd Zongor János föld­birtokos emelkedett fel. Annak idején nem volt bizalma a jelöltben, azonban csalódott. Klobu­sitzky kitartott a szabadelvű eszmék mellett, melyek szerinte, ha áthatják a népet, az állam egységes, a vallástisztelet és szeretet általános (?) lesz. Dr. Be­licza Pál szerint a terv jó, de nem volna helyes, ha fel nem kérnék a jelöltet, hogy választói kö­rében itt megjelenjen. Ugyanez tótul intézett a jelenlevő bírákhoz néhány szót, ajánlva nekik, hogy Klobusitzkyt támogassák. Ne keressünk, úgy mond, aranyrudakat ígérő s később hátatforditó embereket; itt van a mi kipróbált emberünk. Ekkor a kiküldöttek Klobusitzky meghívására indultak. Fél óra múlva megérkezik Klobusitzky. Be­szédje önmagának a panegyrikumja volt. Mint e haza s e megye hű fia, mindkettőnek javán fára­dozott. Négy évvel ezelőtt Ar. Maróthról elvitték volna a törvényszéket: de rajta volt, hogy ezt megakadályozza. Nem elégedett meg evvel, hanem biztosította a késő jövőre a törvszék itt létét.

Next

/
Thumbnails
Contents