ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-09-27 / 39. szám

vízbe ölték volna, a most kedves renegátot. Különben Ábrányi kerületében eljátszotta játékait. A választők hallani se akarnak a széltoló képviselő úrról, ki 5 éven át feléje se nézett kerületének. Mint biztosat Írhatjuk, hogy Serényi Béla gróf lép föl a dédesi kerületben liberális programmal, bár érthetetlen s következetlen, hogy a nemes gróf miért itéli el a reviziót, mikor ő is ellene szavazott a polgári házasságnak. Kongresszus a szabadkőművesek ellen. Budapest, 1896. szeptember 24. (dr. A.) Semmi sem bizonyitja jobban XIII. Leo pápa szellemének nagyságát, mint az, hogy teljesen megértve korát, olyan eszméket hangoztat, melyek a népeket s nemzeteket mozgásba hozzák, a tömegeket nemcsak lelkesedésre, hanem cselekvésre és komoly munkára is bírják. A pápa felhívja a tudósok ügyeimét a keresztény skolasztikus bölcseletre — s ime ma már sz. Tamás bölcseletét ismét a régi dicsőség fénysugara veszi körül. A pápa sürgeti a munkások helyzetének javítását, — s ime napról-napra látjuk szaporodni azon intézményeket, egyleteket, szövetkezeteket, melyek a munkáskérdés békés megoldásán fáradoznak. Mindjárt uralkodása kezdetén harcra, küzdelemre hivta fel a pápa a keresztényeket a szabadkőművesség ellen is; és e jelszóra felocsúdnak a keresztények, fölismerik e titkos szektában a társadalmi bajoknak mérges forrását, tömörülnek s megalkotják a szabadkőművesek elleni ligát; e hó folyamán pedig a kereszténység megtartja első kongresszusát a szabadkőművesek ellen Trientben. Nem kellemes a rókának, ha odújába világítanak ; nem szereti a vakand, ha földalatti utait bolygatjuk meg. Éppen ezért könnyen érthető a szabadkőműves és a zsidó lapoknak jajveszéklése a trienti kongresszus megtartása miatt. Hiszen ez a gyülekezet ország-világ előtt, ünnepélyesen le fogja rántani azt a leplet, melylyel ámításaikat, hazugságaikat iparkodtak takargatni. Ez a kongresszus egy külön kiállításon fogja bemutatni azokat a jelvényeket, melyeket a vakolok sötét munkájuknál használnak, melyekkel sátán-kultuszokat végzik. Ezen a kongresszuson maga az apostoli király is képviseltetni fogja magát. Fáj ez a három pontos testvéreknek nagyon. odahajoltak az ágy előtt levő bölcsőre, az ágy feletti keretben levő szavak, ugy oda illettek hozzájuk házi áldásnak : a hol szeretet, ott a béke. Kápolnaynál szeretet is volt, béke is. Ödön sohasem távozott hazulról, hogy nejét s gyermekét össze ne csókolta volna. Emmikéje e mellett kacsóival is integetett s azt mondta: pá, pá, pá. Egyszer aztán a férj és feleség összeharagudtak valamin. Ez volt az első komolyabb nézeteltérés, a minek kevés hijja, hogy harag nem lett a vége. Már-már annyira belemelegedtek a keményebb szóváltásba, hogy Kápolnay izgatottságában j távozni készült s valószínűleg nem is kerül haza hamarább reggelnél, (az összekoccanásuk éppen este történt) vette a kalapját, felöltőjét, az ajtót becsapta, hogy valami zaj is legyen s távozni akart. Hanem csak akart, mert mikor Emmikéje apját kabátostul, kalapostul meglátta —• szokása szerint ajkait csókra nyújtotta s azt mondta : »pá, pá, pá . . .« Kápolnaynak e szavak szive mélyéig hatottak, s aminő borongós hangulatban volt, szentül hitte, hogy Emmikéje e szavakat szomorúan, bánatosan ejtette ki. Pedig a szegényke csak úgy mondta, mint egyébkor s nem is sejtette a helyzet komolyságát. Ödön le volt győzve. Visszafordult, nejéhez ment, ki Emmikét tartotta karjain s a következő pillanatban két aranyos szőke fej pihent a Kápolnay széles mellén: a nagy baba, meg a kis engesztelő baba aranyos szőke feje. Fáj a szabadkőművességnek különösen az, hogy a Habsburg dynasztia. melyre már egy század óta hiába vetik ki hálóikat, nyiltan áll a szabadkőműves-ellenes mozgalom élére. Különben is sok kellemetlenség érte a szabadkőművességet az utóbbi években. Leo Taxii, Diane Vaughau, Margiotto és más három pontos korifeusok olyan dolgokat fecsegtek ki, melyeknek napfényre hozását nem tartották időszerűnek a páholyok, s megingottak hatásuk alatt. A sok kellemetlenség olyan érzékenyekké tette a maiteres vitéz urakat, hogy a mult hetekben a berlini Germania újság támadásai ellen a porosz udvar elé járultak keserves panaszaikkal, s azon királyi hercegeknél ''kerestek oltalmat, kiket sikerült ámításaikkal a páholyokba vezetni. És most még a kongresszusai is meggyűlik a bajuk. Tudja jól a szabadkőművesség, hogy a trienti kongresszus nem lesz olyan, mint a többi hasonnevű társas összejövetel. A különböző cimű kongresszusok rendesen csak alkalmas titulust nyújtanak egy kis mulatsághoz: meghozzák lelkesen határozataikat, de édes-keveset törődnek azután a kongresszuson részt vett urak a határozatok keresztülvitelével. Nem ilyenek azok a kongresszusok, a hol katholikus férfiak gyűlnek össze tanácskozásra. Megmutattuk ezt már mi is. A budapesti első kath. nagygyűlés egy nagyszabású akciónak volt kezdete ; a nemrégiben lefolyt kath. egyletek kongresszusának gyümölcsei már is érni kezdenek ; a németek évenkinti kath. nagygyűlései a katholicizmus izmosodását mozdítják elő mindig jobban. Cselekvés, tett, küzdelem az, a mit a kath. kongresszusok elvetnek. ilyen lesz a trienti kongresszus is ! Trient városából, a nagy zsinatból indult ki az ellenreformatiónak győzedelmes nagy hadjárata; Trient városából fogja a kongresszus megindítani a nagy keresztes hadjáratot a szabadkőművesek titkos hatalma ellen ! Mi kath. lelkünk egész melegével csatlakozunk e keresztes hadjárathoz ! Nekünk magyaroknak ezer okunk van kivenni részünket e keresztes hadjáratból. Nem látjuk-e az ország kormányát szabadkőműves kezekben ? Nem látjuk-e a közhivatalokat szabadkőművesekkel betöltve? Nem látjuk-e, mint törli le a szabadkőművesek szelleme intézményeinkről mindenütt a keresztény jelleget? Nem érezzük-e már inogni magunk alatt ezt a talajt, melyet a szabadkőművesek munkája már veszedelmesen alá ásott? Nem halljuk-e már felénk is közeledni a sociális forradalom zugó fergetegét, melyet a szabadkőműves páholyokból bocsátanak szabaddá és irányítanak a három pontos testvérek ? Nem lehet sokáig késedelmeznünk, különben teljesen a szabadkőművesek martaléka leszünk ! A trienti szabadkőműves-ellenes kongreszszust azért előre is ujongva üdvözöljük határozataiért ! Fiúi hódolattal üdvözöljük egyszersmind felséges királyunkat, ki ismerve jól dynasztiájának ősi ellenségeit, az egyház és Sión lerombolóit, szent László méltó utódaként bátran áll a szabadkőművesek ellen indítandó keresztes-hadjárat élére. Külföld. —cs.— Bécsnek jelenlegi keresztény községtanácsát szüntelenül vádolja minden liberális lap, hogy megválasztása előtt tett >igéreteit« nem váltja be. Ezzel izgatják ellene a lakosságot és mindenkép népszerűtlenné igyekeznek tenni minden keresztény vívmányt. A gyanúsításokra azonban tettekkel válaszol Lueger hatalmas hadserege. Mit ígértek az antiszemiták ? — Becsületes, takarékos, a keresztény nép közjavát előmozdító gazdálkodást. És ez ígéretüket be is fogják váltani, jóllehet a liberálisok, — mint Crispiék Olaszországban — minden pénztárt üresen hagytak, midőn a nép őket vaskezével kisöpörte a városházából. Legelébb is rendezni kell a községi ügyeket és csak azután kezdhetnek a tényleges alkotásokhoz. E hó 17-én azonban a községtanács Lueger indítványára ezen irányban is nagy dologba kezdett. Bécs városa ugyanis már hosszú időn át állandóan kénytelen szenvedni a legszükségesebb élelmiszerek folytonos drágulását, jóllehet a termelő közönség a legalacsonyabb árak elfogadására van kényszerítve. A többi között a hús már oly drága, hogy a szegényebb néposztály ezt megszerezni képtelen. Pedig pl. a jelenlegi folytonos esőzés miatt a marhatenyésztők kénytelenek sokkal több állatot eladni, mint más, takarmánygazdag években tették ; és dacára, hogy e termelők igen alacsony árt kapnak, — a hús ára mégis növekszik. Azon kérdés fölött, hogy miként lehetne Bécsben olcsó húsárakat létesiteni, még a liberális kormányzás alatt bizottság tanácskozott, de hát csak a tanácskozásnál maradt, hűen a liberális szokáshoz, mely minden neki nem tetsző ügyet »anketek« által fojt meg. A jelenlegi községtanács azonban becsületes lélekkel vette kezébe az ügyet és beható kutatás után kiviláglott, hogy ezen bajnak is az oka nem más, mint az uzsorás haszonnal dolgozó közvetitő kereskedés. A községtanács azért e hó 17-én tartott ülésén a közvetítő marhakereskedést egyenesen betiltotta és e tilalma áthágóit a bécsi piacról kizárja. E szabályozás kiegészítéséül továbbá elhatározta, hogy a város fogja kezelni a vágóhidat, építtet jégvermeket és kezelni fogja a marhaszállitást, közvetítő kereskedők mellőzésével. Ily módon mind a városon, mind a marhatenyésztőkön segítve lesz. a zsaroló közvetítők pedig elpusztulnak. A polgári osztályra is emelő lesz ez intézkedés, mert a nagyszámú mészáros- és hentesüzlet tulajdonosok, kik eddig csak a tőkepénzes marhakereskedők szolgái voltak, önálló működésre lesznek képesítve és azon nagy összeg, mely eddig a zsidó kereskedők zsebébe folyt és mely miatt a marha olcsó, a hús pedig drága volt, megoszlik a termelő és fogyasztó közönség közt. Ime egy példa a keresztény-socialis programm megvalósításából! Látható ebből is, hogy a keresztény mozgalom mily józanul oldja meg a társadalmi bajokat. A tudósok könyveket irnak ezekről és mélységes bölcsességgel kutatnak mindenütt, tanácsolnak, ábrándoznak. De a bajok nem elméletiek, hanem az élet szükségletei teremtették azokat. Eltűnt a társadalmi viszonyokból a jogosság és a keresztény szeretete és ezek helyett a szívtelen érdekuralom hatalmasodott el. Azért a bajok orvoslását csak az eszközölheti, ki romlatlan lélekkel és szivében becsületes jóindulattal működik, tesz és fárad. A tőkepénz által elgázolt »kis embereket« kell felemelni, erőhöz juttatni. Mivel pedig azok szétszórtan sohasem képesek erőt kifejteni, azért a hatóság köteles nyújtani azon segítséget, mely erre okvetlenül szükséges. Valamint az élelmiszerek és ipari munkák eddig a közvetítő tőkepénzesek hatalmában állanak, mely azokat a fogyasztók és munkások rovására kizsákmányolja : úgy ezentúl a közhatalom lép közbe és megszabadít ama igazságtalan tényezőtől. Napról-napra világosabban fogják látni a népek, hogy boldogulásuk egyedüli módja az, ha a keresztény-socializmus elvei alapján rendezkedik a társadalom. Mandátum-vadászok. Esztergom, 1896. szept. 25. Az Urnák 1896-ik esztendejében Bánffy Dezső uralkodván Magyarországon, ő csinálja meg a képviselő-választásokat, hogy a liberalismus poshadt vérét, a vén szabadelvű pártot uj erőkkel fölfrissítse. Ez a -> fránya ember« az alkalmatlan vagy megbizhatlan elemeket behelyezi egy kis hivatalba, vagy belopja a főrendiházba, sőt a közigazgatási bíróságba is beszorít néhányat, akiktől éppen szabadulni akar. Bécsben mindent eligér, csakhogy kinyerje a feloszlatási engedélyt és átgyúrhassa a törvényhozást az ő apanagyfalusi gusztusához mérten. Az elő-munkálatokat már megkezdte. A hány főispán van Magyarországon, az már ma