ESZTERGOM I. évfolyam 1896
1896-09-27 / 39. szám
zásának tulajdonítsa, ha a választási küzdelem reá nézve vereséggel találna végződni. A választók egy része ugyanis megunta már a titkos kormánypártiságot s akként vélekedik, hogy jobb nyilt kormánypártit választani, mint titkosat; másik része pedig a néppárthoz csatlakozik, mert meg van győződve, hogy ez becsületes ellenzéki, a nép érdekét szem előtt tartó politikát fog követni. Az ellenzéki pártok küzdelme mindenesetre nehéz lesz; mert a nép ellenök is el van keseredve. Legtöbb esetben a revizió fogja győzelemre segiteni az ellenzéki zászlót, mert a revizió napról-napra tért hódit, amint napról-napra nyilvánvalóbbá válik az egyházpolitikai törvényeknek káros, anyagi és erkölcsi hatása. A keresztény nép szemei fölnyitnak s minthogy eddig nem volt alkalma nyilatkozni az egyházpolitikáról, most akarja szavát hallatni. A szőnyegen levő kiegyezési kérdések maguk nem okozták a parlament halálát. Beteg volt az már kezdettől fogva, mert idegen talajból, nem a nép akaratából nőtt ki. A kiegyezés csak sietteti halálát, amelyre éppen rászolgált. Voltaképen jobb lett volna, ha meg sem született volna, mert akkor öszszes gazdasági nyomoruságaink mellett legalább meg lett volna a vallási békénk, mely minden egyéb békének alapja. Nem sajnáljuk tehát a haldokló parlamentet. De azt sajnáljuk, hogy sorsa előbb utói nem érte. Mert az olyan parlament, a melyben az adott becsületszóval úgy bánnak, mint Csáky szalmájával, melyben a képviselők nem a választókat hanem önmagukat képviselik, melyben kimondják, hogy nem kötelesek a nép akaratát respektálni, nem népképviseleti parlament, hanem autokrata társaság, amely semmikép sem illik a parlamentarizmus fogalmába. — Anyakönyvi pótadó. Amit kezdettől fogva hangsúlyoztunk, azt mindinkább beigazolva látjuk. A polgári anyakönyvek drágaságát most már a kormány is kénytelen beismerni. A legújabb költségvetés szerint az állam közel egy millió frtot fizet az anyakönyvekre. Fizeti természetesen az adózó polgárok adójából. De milliókat tesznek ki azok az összegek, amelyeket a községek kénytelenek ezen uj, olcsónak hirdetett intézményre fizetni. Az összes dologi kiadásokat ugyanis a községek tartoznak fedezni, ami, ha figyelembe vesszük, mi mindent lehet a dologi kiadások fogalma alá szorítani, mindenesetre óriási összegeket tesz évenkint. Hiszen láttuk, hogy Esztergom városa maga csak az első három hónapban 165 frtot adott ki az uj »olcsó« intézményre. Ehhez azonban hozzá kell még számítani a világítást, fűtést, a helyiség tisztogatását, amik rendesen nem szerepelnek anyakönyvi kiadások alatt a községi számadásokban, mert az anyakönyvi hivatal a közösből fogyaszt, a község pedig csak az év végén veszi észre, hogy ismét nagyobb lett a fogyasztás. De ez még nem mind. Legújabban a belügyminiszter egy közigazgatási bizottság kérdésére kijelentette, hogy az anyakönyvi kiadások is pótadóval födözendők s ez az állami adó arányában vetendő ki. Ime tehát ide lyukad ki az anyakönyv. A községek adjanak embert, aki azt a töméntelen irka-firkát végzi s amellett elhanyagolja voltaképeni hivatalát; adjanak helyet, fűtést, világítást, szekrényeket s mindent, amit az anyakönyvvezető dologi kiadásnak tart, az állam pedig adja a papirost, de azt is a polgárok adópénzéből. Mindez azonban csak kezdet. Most még az anyakönyvi hivatalok csak a kezdet elején vannak. Még nem készítenek ujoncozási lajstromokat, családi értesítőket, árvák kimutatását és egyéb töméntelen sokaságú ingyen kivonatot. Hátha még ezeket is kell majd késziteniök, akkor az állam is több »papirt« fogyaszt és a községi munkaerő is jobban lesz igénybe véve. De mindezt szükséges volt az amugyis szegény községek nyakába varrni, mert a liberalismus érdeke igy kívánta. — A néppárt szervezkedése. A néppárt az országgyűlés rövid idő alatti feloszlatására való tekintettel fokozott buzgalommal folytatja szervezkedését. Mára öt néppárti gyűlést jelentettek be, a melyekről a következő sorrendet közöljük : Hajóson a vásártéren, délután 2 órakor nagy néppárti népgyűlést tartanak a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. Tartja magyarul és németül Zichy Aladár gróf. 2. Kell-e az »uj rend« ? Tartja magyarul Vargha Dezső dr. 3. Kell-e az »uj rend« ? Tartja németül Blaskovich Ferenc. 4. A kisgazdák sorsa. Tartja magyarul Rédey Ferenc. 5. A kisgazdák sorsa. Tartja németül Szabó Endre. 6. A néppártról. Tartja magyarul Mócsy Antal. 7. A néppártról. Tartja németül dr. Steécz György. 8. Elnöki zárszó. — KisLödön szeptember 27-én, vasárnap d. u. 2 órakor zártkörű nagy néppárti pártgyülést tartanak a következő tárgysorozattal : 1. Elnöki megnyitó. Tartja magyarul és németül: Rakovszky István cs. és kir. kamarás. 2. A néppártról. Tartja magyarul és németül: Bakonyi Elek dr. 3. Az »uj rend«-ről. Tartja magyarul Orbán János. 4. Mi tehát a teendőnk ? Tartja magyarul és németül: Rőthy Mihály. 6. Elnöki zárszó. A gyűlésen csakis névre szóló belépő jegyekkel lehet részt venni. —• A pécsváradi és mohácsi országos képviselő választókerületek együttesen NémetBolyban szeptember 27-én, délután fél 3 órakor a nagyvásártéren néppárti nagygyűlést tartanak a következő tárgysorozattal : 1. Elnöki megnyitó. Tartja magyarul és németül Apponyi Géza gróf. 2. A néppártról. Tartja németül : Marsovszky Endre. 3. Tetszik-e az uj rend ? Tartja németül Vadász Zsigmond. 4. A néppártról. Tartja szerbül: Neumayer Dezső. 5. Elnöki zárszó magyarul és németül. — Tolnamegyében is Szakcsón szeptember 27-én d. u. 2 órakor, a a templom-téren nagy néppárti gyűlést tartanak a következő tárgysorozattat : 1. Elnöki megnyitó. Tartja Zichy Nándor gróf. 2. A néppártról. Tartja: dr. Darányi Ferenc. 3. Az »uj rend« és a néppárt. Tartja: Kálmán Károly. 4. Elnöki zárszó. — Szakolcán szeptember 27-én, vasárnap d. u. 2 órakor a főtéren lesz nagy néppárti gyűlés a következő tárgysorozattal : 1. Elnöki megnyitó. Tartja magyarul és tótul: Zmeskál Zoltán nagybirtokos. 2. A kisipar és közgazdaság. Tartja: Krupecz Rezső. 3. Alkotmányos jogainkról. Tartja : Vaczulik Vince. 4. Az »uj rend« s a néppárt. Tartja: Dr. Zelenyák János, orsz. képviselő. 5. Elnöki zárszó. — A dédesi politikai maszk. Ifj. Ábrányi Kornél, ez a politikai maszk, választói előtt Z)édesen szintén megtartotta beszámoló beszédét. Azzal kezdte meg, hogy hosszasan előadta a »Pesti Napló« zsidó újsággá történt átvedlésének igazán gyászos történetét. A köpönyegforgatás nem menthet soha egy politikust se. Ábrányi szidta a néppárt óhaját a reviziót és hangoztatta a nemzeti párt és a szabadelvű párt közti fúziót, amelyet a pártvezér Apponyi is gyalázatos árulásnak tartana, ha megtörténnék, amint Ipolyságon is mondta. A zsidó lapok jónak látták Ábrányi terjedelmes beszédének teljes közlését, valószínűleg, hogy a »Pesti Napló« szomorú történetét szélesebb körben ismertessék, másrészt, mert a fúzió szelét nagyon érdekesnek és kívánatosnak találják. Az egri érsek, kinek köszönhette Ábrányi mandátumát, ismét egy csalódással lett gazdagabb. A nemzeti párt — mint értesülünk — maga undorodással van eltelve Ábrányi áruló politikája iránt. A zsidók persze most ünneplik. Bezzeg, mig a »Pesti Napló* egyházpolitika ellenes volt, kanál nök által, melyeket e célra a legelőnyösebb feltételek mellett nyújtott. Hála és köszönet illeti továbbá: Simor Terézt 1000 frtos nagyszerű ajándékáért, Graeffel János, Bíümelhuber Ferenc és dr. Csernoch János kanonokokat 500 frtos fényes adományaikért, br. Hornig püspököt 100 frtos ajándékáért. Magok az iparosok is vállvetve siettek fáradságosan szerzett filléreiket felajánlani az I építkezés céljaira. Jól tudták azt, hogy a kath. legényegylet uj háza a keresztény iparnak egy ujabb támasza, erőssége lesz. Az iparosok közül 20—20 frtot ajánlottak fel: Draxler Alajos, Dóczy Ferenc, Iványi Géza s neje, Krechnyák Ferenc, Kiczinger József, Schuller Pál, Waldvogel József és Wanitsek Rezső. Alapító tagok lettek ezenfelül: Frey Ferenc, Brutsy János, Maiina Lajos, Anhäupel György. Az angol közmondás azt tartja: Az én házam az én váram. Legyen az uj kath. legényegyleti ház is erős vára a keresztény szellemnek, a tisztes iparnak, a jó erkölcsöknek. Ragyogjon e ház felett mindig a keresztnek szent jele. A. Oy. Engesztelő baba. Irta: Valnicsek Béla. Kápolnay Ödön annak a theoriának volt a hive, hogy a házasélet boldogsága a nőtől függ. Ha az asszonyka kedvessé tudja varázsolni otthonát, a férj sem vágyódik barátai között töltendő szórakozásokra és Kápolnay Ödön szerint ez a varázserő a legkirugósabb fiatal emberből is mintaférjet képes csinálni. Azt szokta volt mondani, hogy ő élő példa rá. Mint fiatal ember sokat engedett meg magának ; nem volt mulatság, melynél mint rendező ne szerepelt volna, sőt ezek között is olyan volt, a ki világos reggelig kihúzza, hogy a mulatság renoméját megmentse. És lám, mióta asszony van a háznál, csöppet sem vágyódik a zajos kihágások után. Akkor érzi magát legjobban, ha fárasztó napi teendője után oda vetheti magát a pamlagra s miközben felesége kötéssel vagy más hasznos munkával foglalkozik, ő a napilapot olvashatja fel asszonykájának. Hát még, mikor az a kis baba is meglett; olyan édesen esett Kápolnay Ödönnek, valahányszor kis szent bogara — igy szokta nevezni Emmikéjét —• egyet-egyet nyöszörgött álmában s ő halkabban kezdett olvasni, hogy fel ne ébressze a babát. Mikor aztán Kápolnay is belefáradt a felolvasásba, az asszonyka is munkájába, felálltak, odahajoltak a bölcső fölé s csókot leheltek az Emmike szájacskájára ; igazán csak leheltek, mert attól tartottak, hogy fel talál kelni: Pá, szent bogaram, pá ; ezt szokták mondani és az Emmike ajkai olyan kedvesen mosolyogtak, mintha mondani akarnák : »Pá, pá, pá . . .« És a szülők összenéztek és ugyanazt olvasták le egymás szeméből. Azt, hogy mit is csinálnának egymás nélkül. Mert nagyon, nagyon nehezen lettek egymásé. Kápolnay Ödön szülei hallani sem akartak arról, hogy Fehér Paula legyen egyetlen fiuk felesége és csak azért, mert nagyon különböző, furcsa hirek keringtek a szegény Pauláról. A szüleit senki sem ismerte, Paula is csak homályosan emlékezett rájuk, mert négy esztendős korától egyik távoli rokona nevelte fel. Hanem Kápolnay Ödön szeretete hatalmasabb volt, hogysem a légből kapott mende-mondák miatt visszarettenjen. 0 előtte Paulája tiszta volt, mint egy Madonna s nem törődve szüleinek alaptalan ellenszenvével, magáévá tette Fehér Paulát. De most ez a nemes szivű leány nem akart Ödön neje lenni. Azt mondta, nem akar szülő és gyermek közé állani; felejtse őt s tegyen inkább szülei akarata szerint. Aztán ő is — már mint Paula — édes anyát szeretett volna birni Ödön anyjában ; igy meg csak olyan árva lenne, mint eddig. Kápolnaynál e szavak ellenkező hatást értek el. Még jobban ragaszkodott tervéhez és Fehér Paulát rövid idő alatt nejévé tette. Szülei eleinte akaratoskodtak, haragudtak is, hanem mikor meggyőződtek az asszonyka áldott jó szivéről, szorgalmáról, aztán meg mikor Emmike is belekapaszkodott olykor a nagymama kontyába, vége szakadt minden ellenszenvnek, haragnak s a fiatal Kápolnayné nem maradt anyátlan. Megszerette őt nagyon, leányaként a férje édes anyja. Erre gondolhattak mindaketten, mikor édes boldog mosolytól kisért csókot váltottak ott az Emmike bölcsője fölé hajolva, a ki mikor ketten