ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-09-27 / 39. szám

I. évfolyam. Esztergom, 1896. szeptember 27. 39. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 5 frt. Félévre 2.50. Egyes szám ára 10 krajcár. Felelős szerkesztő s kiadó-tulajdonos: KEMÉNYFY KÁLMÁN DÁNIEL. Főmunkatárs: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sz. János-utca 33. szám, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsór ára 8 krajcár. Többszöri közlésnél árkedvezmény. — Bélyegdij minden hirdetés után 30 krajcár. A haldokló parlament. Esztergom, szeptember 25. O A magyar parlament haldoklik; haldoklik,-mert beteg és halálra Ítélték. Ez okok mindegyike elegendő, hogy az árnyékvilágból elköltözzék. Beteg volt kezdettől fogva és tehetetlen azon fontos feladat és hivatás betöltésére, a melyet a nemzet bizalma neki szánt; azonkívül pedig magatartásával bőven reá szolgált, hogy halálra Ítéljék, föloszlassák. Az 1892. évi választások alkalmával az egész nemzet azt hitte, hogy ez az országgyűlés fogja rendezni közigazgatásunkat, a függőben lévő katonai kérdéseket, különösen pedig, hogy föl fogja karolni a gazdasági érdekeket, amikkel addig egy kormány sem törődött komolyan. Mindezek helyett pedig az országgyűlésnek számra nézve legerősebb pártja, legelőször is palotaforradalmat csinált vezére ellen, akinek mandátumait köszönhette, s midőn a vezért útjáról eltávolította, rázuditotta az országra az áldatlan egyházpolitikát. Azok, kik javarészben a papság támogatása mellett szerezték meg választóik »bizalmat«, most az egyház ellen fordultak. Itthon becsületszavukat kötötték le, reverzálisokat adtak, amott pedig az országgyűlésen uj theoriát eszeltek ki, mely szerint ők nem kötelesek tekintettel lenni választóik óhajára s éppen azt szavazták meg, ami homlokegyenest ellenkezett választóik akaratával. A mióta parlamenti kormányformánk varr, még oly országgyűlésünk nem volt, mint a) mostani, halálra itélt parlament. Gyászos emlékű alkotásait, jobban mondva rombolásait, napról-napra szemléljük. Könnyelmű felületes-, seggelj nerm, szükségből, de boszúvágyból, nekiment '^legfontosabb, a nemzet lelki éle-í tébe vágó kérdéseknek, anélkül, hogy magátí a nemzetet megkérdezte volna. A polgári házasságnak legradikálisabb formáját erőszakolta reá a keresztény népre s még azt az előzékenységet sem tanúsította a kereszténység iránt, amit még az olasz bitorló kormány is megengedett, tetszésökre bízván a házasuló feleknek, váljon először papjuk vagy a polgári ifczeg előtt akarnak-e megjelenni? A polgári házassággal s egyéb egyházpolitikai intézkedéseivel állandósította a harcot az egyház és állam, a társadalom egyes osztályai között. Uékét hirdet s háborút csinál. Oltani akarja a tüzet s olajat önt rá. A nemzetek életében semmi sem vág oly mély nyomokat, mint a vallási élet. A bölcs államférfiú nem százszor, de ezerszer • is meggondolja, váljon ksel ellenkező intézkedéseket tegyen-e? Haldokló parlamentünk mindezzel nem törődött. Nem használtak a választók tiltakozásai, nem a komoly s előrelátó államférfiak figyelmeztetései, nem egyes ellenzéki férfiak elkeseredett harca. Az országgyűlés a szenvedélyek befolyása alatt állott, minden szenvedély pedig rosz tanácsadó, s a legroszabb ezek között a boszuvágy. Az országgyűlés szédítő sebességgel rohant a radikális egyházpolitika lejtőjén, inig csak odáig nem jutott, hogy detronizálta a kereszténységet és a törvény tekintélyével, erejével és fényével fölruházta a pogányságnál is roszabb felekezetnélküliséget, MÉ És ebben részes az ellenzék is. Nem értjük azokat a bátor férfiakat, akik egyéni szavuk súlyát és tekintélyét vetették a mérlegre, de az ellenzéket, mint alkotmányos ellenőrző tényezőt, mely ha megteszi mint ilyen kötelességét, a liberális pártot annak egész rendszerével együtt, ma már csak mint emléket ismernök. Soha az ellenzéknek kedvezőbb alkalma nem volt a liberális pártot egész rendszerével együtt megbuktatni, mint ezen a haldokló országgyűlésen, s ezt az alkalmat elmulasztotta. Semmi másra nem lett volna szüksége, mint nem pártolni a liberális pártnak egyházpolitikáját, amelyet ez az ellenzék nélkül keresztül nem visz. De az ellenzék akkor, mint párt, megfeledkezett a nemzet által reáruházott hivatásáról, mert majdnem minden egyes szavazásnál kitűnt, hogy több a soraiban a kormánypárti, mint az ellenzéki férfi. Ha akkor hivatásának magaslatán áll s nem keres magánérdekeket, most bátran jelenhetne meg a nemzet Ítélőszéke előtt s nem kellene félnie, hogy elsöpri az áradat. Különösen nem kellene félnie a néppárttól, melynek ez esetben nem lett volna szüksége a külön szervezkedésre. Igy azonban saját szerencsétlen taktikaAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Emlékkönyvbe. Gyermekéveidnek legszebb templomában: Itt vagy még, itt vagy még a szülői házba)i. S a szülő-szeretet, ez a szent melegség Ébren, álmaidban mindig fölkeres még. Boldogságról beszél a szemed, az arcod, Lelkeden, az élet még át nem viharzott S küzködvén te érted az apai gondot, S az anyasziv csókját a tiednek mondod. Ki tudja meddig tart? Hisz rövid az élet. Fogadd be, fogadd csak mind a melegséget, Atyasziv, anyasziv mind amit csak adnak: Mint a szorgalmas méh, gyűjtsd össze magadnak, Hogy majd ha az élet hí a küzködésbe, El ne fogja lelked a kétségek éje S ha a szenvedések a porig aláznak, Hogy vigasztalást lelj megszentelt emlékén A szülői háznak. Szemlér Ferenc. A kath. legényegylet uj háza. A kis Duna mentén, Esztergom városának azon részén, melyre a közel jövőben a legszebb fejlődés vár, emelkedik a kath. legényegyletnek ma felavatandó háza. Egyszerű s mind a mellett ízléses, csinos külseje leköti a járókelők figyelmét. A kapu fölött szines üvegdarabokból kirakott keresztet pillantunk meg, mely azonnal elárulja, hogy nem közönséges lakóház előtt, hanem a keresztény szellem ápolására, a megváltás áldásainak terjesztésére hivatott ház előtt állunk. — Ha belépünk, téglákkal kirakott rövid folyosóba jutunk, melyből balra egy tágas, szép nagy szoba nyílik meg előttünk. Ez az egyleti kis terem, melyben egyszersmind az iparosok betegsegélyzö pénztára is el fog helyezkedni. Csak helyeselni tudjuk, hogy a betegsegélyzö pénztár a kath. legényegylethez simul s hogy a kereszt alá menekül. Azoknak a fiatal legényeknek, kik az ipartörvény értelmében kötelesek a betegsegélyzö pénztár tagjaivá lenni, igy alkalmuk van a kath. legényegyletet közelebbről is megismerni ; s ez az ismeret a legtöbb esetben könynyen meg fogja hódítani a fogékony ifjú szivet, lé fogja kötni s távol tartani azon helyiségek látogatásától, ahol testi s lelki pusztulás vár reá. A kis teremben különösen egy gyönyörű darabokból összeállított, rokkoko stylü kályha vonja magára figyelmünket. Magyary László, Esztergora legintelligensebb iparosainak egyike, készítette ezt a remek kályhát, valamint a többi helyiségekben levő négy kályhát is, teljesen ingyen, ajándékképen. Ez a nemes, a katholikus ügy iránt való áldozatkész lelkesedésből fakadó tett önmagát dicsőíti. Általában azt tapasztaltuk, hogy azok az iparosok is, kiket a vál alkozó bizott meg a munkával (Waldvogel, Sátory, Macbácsek) bizonyos ambícióval dolgoztak. A szárnyajtók, az ablakok, a kilincsek és zárak oly tartósan, szolidan s elegánsan vannak megcsinálva, hogy készítőik nyerészkedésre alig gondolhattak. A kis terem mögött egy egyablakos szoba fekszik, mely könyvtár s olvasőszoba gyanánt fog szolgálni. Egy másik ajtó az egyleti nagyterembe vezet, mely méreteivel, hatalmas ablakaival imponáló hatást gyakorol. Esztergom városának a Fürdő-vendéglő nagytermén kivül nem lesz nagyobb s szebb terme. Nem kell attól tartanunk, hogy e nagy terem kongani fog az ürességtől. A kath. legényegylet mindig jobban erősödik s már jelenleg is 120 rendes tagot számlál. E helyütt lesznek megtartva a rendes vasárnapi előadások, a nyilvános felolvasások ; s itt fognak lezajlani a kath. legényegyletnek oly annyira kedvelt mulatságai. A nagy termet a házfelügyelő konyhájától s lakásától egy keskeny folyosó választja el. A háznak egész hosszában elég tágas udvar terül el, melyet még ez őszszel befásitanak. A jövő esztendőben a tekepályát is felállítják az udvarban. Ime a kath. legényegyletnek uj háza; mindenütt a legpraktikusabb berendezés, a lehető legtartósabb építkezés, melyért Eggenhofer Józsefet, városunk e fiatal, rokonszenves, ügyes építészét, méltán megilleti a legteljesebb elismerés és dicséret. De hangosan fogja hirdetni ez a ház azoknak a nagylelkűségét is, akik átlátva az idők komoly természetét, lelkesen siettek hozzájárulni a maguk részéről egy oly hajlék felemeléséhez, mely a keresztény hit meleg tűzhelye, a destruktiv irányzatoktól ostromolt iparos ifjúságnak védőbástyája leszen. Ezen nagylelkű jótevők között első helyen említendő Vaszary Kolos herceg-primás, aki nemcsak eddig támogatta nagyobb öszszegekkel az egyletet, hanem legújabban 200 frtnyi évenkinti adományt igért a kath. legényegyletnek. A hercegprímás után főképen a fökáptalan nagylelkűsége tette lehetővé az építkezést azon kölcsö-