ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-09-06 / 36. szám

és Erdősi Károly új misés hitoktatói minőségben Budapestre tétettek. * A zsinati vizsgálatok. Az esztergomi fő­egyházmegyében a szeptemberben szokásos zsinati vizsgálatok f. hó 22. és 23-án tartatnak meg. * Tanügyi monográfia. Dr. Komlóssy Fe­rencz prépost-kanonok főtanfelügyelő az eszter­gomi főegyházmegye iskoláinak történetét fogja legközelebb kiadni. Az érdekes műből lapunk legközelebbi számába mutatványt fogunk hozni. * Eljegyzés. Jancsó Kálmán keszii intéző eljegyezte Kleinkauf Gizellát, Kleinkauf letkési földbirtokos leányát. * A kisapáti gyűlés. A Zobor- ünnepély miatt elhalasztott néppárti nagygyűlést szeptember hó 13-án délután ^^'ó-kor lesz Kis-Apáthiban meg­tartva. Elnökölni Zichy Nándor gróf fog, a ki kiséretével együtt szeptember 13-án vasárnap a reggeli 9 órai vonattal fog Kistapolcsányba meg­érkezni, a hol bandériummal fogják fogadni. * A vásári "bizottság folyó hó 4-én délután 3—6-ig ülést tartott a rendőrkapitány elnöklete alatt, amelyen beható tárgyalás után majdnem változatlanul elfogadta a rendőrkapitány által készitett szabályzatot a helypénz iránti eljárásról, továbbá a gabonapiacon észlelt visszaélések meg­szüntetéséről és végre a díjjegyzéket. Az elnöklő rendőrkapitány szakszerű felvilágosításokkal szol­gált a bizottságnak s általános tetszést aratott alapos munkálatával, a miért is dr. Csernoch János indítványára a bizottság elhatározta, hogy neki ügybuzgalmáért jegyzőkönyvileg köszönetet szavaz. * A kereszténység milléniumi gyalázása. A török szultán kérésére beszüntették a zsidó Ős-Budavárában a mohamedán isteni tiszteletet, annak helyébe a lőcs lábu tulajdonosok rendeztek egy körmenetet, melyben a kereszténység meg­váltásának jelét, a keresztet hordozták körül, s kajmós orrú Khóbikat bujtattak egyházi öltö­nyökbe. A menet körüljárt addig, mig néhány keresztény katonatiszt észreve vén a gyalázatot, melyet az uralkodó család vallásának szent jel­vényeivel űznek, a lipótvárosi héber dalia kezé­ből kiragadta a keresztet, hogy megmentse a gya­lázattól, melyet rajta a bevándorolt keleti piócák a rendőrség felügyelete mellett elkövettek. Saját­ságos dolog, hogy héber laptársaink most mély­ségesen hallgatnak és az egészről egy szóval sem emlékeznek meg. Igen kérjük liberális hivatalos és félhivatalos laptársainkat, mondjanak erre ká­denciát. Az egybegyűlt lipót- és terézvárosi pob­likhom kiobálta gunynyal »éljen a népphórth!* Hát biz az éljen, már csak azért is, hogy az ily szem­telen, betolakodott lőcslábnak körmeire koppint­hasson. Egyedül a francia forradalom idején gya­lázták meg a kereszténységet ennyire, no meg most hazánk ezer éves fennállásának emlékün­nepein az Ős-Budavár pajeszes daliái és félszűzei a recepció nagyobb dicsőségére és az erkölcsiség gyalázatára. Most már csak az állami szubvenció van hátra, melyben a kultuszminiszter ajánlatára az Ös-Budavárának nevezett piszokfészket fogják részesíteni. * Tápintézeti növendékek az óvónőképző­iben. A Biboros-Hercegprimás az esztergomi óvó­nőképző intézetben következőknek adott tápinté­zeti helyet. A mult évben élelmezést nyert nö­vendékek közül az intézetben maradt a következő 14: Geöreögh Ilona, Günther Teréz, Holovácskó Mária, Janda Ludovika, Jedlicska Mária, Jezsó Lujza, Kis Etel, Bolejzek Mária, Stefanovits Erzsé­bet, Szarka Rozália, Sztankovich Filomena, Szvo­boda Mária, Takács Olga, Vass Ilona. Összesen: 14. A tanári kar véleménye szerint a II. osztály­ból méltóknak találtattak: Kertész Emilia, Krajcheli Franciska, Otipka Emma, Pogácser Lenke, Pintér Hedvig, Zubka Anna, Zsuffka Ottilia. Összesen 7. Az ujonan jelentkezők részére 19 betöltendő he­lyet elnyerték: Andor Anna, Bencz Mária, Janda Kornélia, Bódy Klára, Kemény Margit, Kovács Ilona, Livora Hermin, Mátéffy Margit, Pascher Irén, Paulus Mária, Perepatits Vilma, Pokorny Hermin, Pres Cziczelle, Szőke Ilona, Takács Ilona, Varga Teréz, Vilcsek Jolán, Fekete Mária, Gosztony Aranka, Leszinger Mária. * Tanitóképesitők. Az esztergomi tanitó­képezdében e héten voltak a pót- és magánképe­sitők. A 14 pótképesitöre jelentkezett mind át­ment, a 23 magánképesitőre jelentkező közül 2 jeles eredménynyel (Draveczky Mariella és Kluger Gyula), 4 jó, 7 elégséges, 10 elégtelen eredmény­nyel állotta ki a szigorlatokat. Az utóbbiak közül 2 egy évre lett visszautasítva. A szigorlatokon dr. Komlóssy Ferenc főtanfelügyelő és dr. Bartal Bezső kir. tanácsos, tanfelügyelő elnököltek. * Képezdei szerelvények. A beszüntetett budapesti tanitó-képezde iskolai bútorzata, gyűjte­ményei stb. csütörtökön érkezett meg a főváros­ból és a helybeli képezde helyiségeiben fognak fel­állíttatni. Különösen szép az ásványtani gyűjtemény. * A kath. kör társasvacsorája. Az eszter­gomi kath. kör ma délután disztekézést s utánna saját helyiségében társasvacsorát rendez. Egy te­ríték ára 80 kr. bor nélkül. * Esztergom vármegye költségvetése. Esztergom vármegye jövő évi költségvetése a főbb tételekben a következő : A) Szükséglet. I. Tisztvi­selő, segéd szem. fiz. és lakp. 37.563. II. Szolga­személyzet bér és lakpénze 4140. III. Szolgasze­mélyzet ruházata és lótartási átal. 1160. IV. Hiva­talos helyiségek bére. 120, V. Irodai szükséglet 3732T7. VI. Napidíj és útiköltség 1700. VII. Épület fentartása 1.004-70. VIII. Rendszeresített kiadások 334. IX. Rabtartási költség 150. X. Előre nem látható kiadások 449 frt. Összesen : 50.352.87 frt. B) Fedezet. I. Állami javadalmazás 46.945. II. Cselekvő kamatok 54.75. III. Ingatlanok jövedel­me —.— IV. Alapok járuléka 3253.12. V. Külön­féle bevételek 50. VI. Téritmények 50 frt. Össze­sen: 50-352-87 frt. * Kálvária-szentelés Buda-Eörsön. Nagy ünnepe volt Buda-Eörsnek augusztus 30-án; ezen a napon lett ugyanis ünnepélyesen felszentelve a renovált Kálvária. Béggel 8 órakor nagy misét mondott Kaizer, sz. Ferenc-rendi atya, mise után pedig dr. Prohászka Ottokár theol. tanár lépett a szószékre és gyönyörű szavakban, mély érzéssel ecsetelte a nap jelentőségét. Többek között ki­emelte, hogy »mint más községekben, úgy Buda­Eörsön is fát ültettek a millenium emlékére ; a lényeges különbség azonban az, hogy mig a má­sutt elültetett fák elhervadnak, kiszáradnak, addig a Buda-Eörsön elültetett fa — mely Krisztus Urunk keresztje — nem fog kiszáradni, elpusz­tulni; hanem örök tanújele lesz a község millé­niumi ünneplésének.* Azután intette a népet, hogy különösen »a mai hitetlen világban tartsanak ki Krisztus keresztje mellett s ne hagyják magu­kat elcsábítani azoktól, kik üres jelszavak s üres ígéretek mellett, a népet csak eszköznek, rongy­nak tekintik.« A nép feszült figyelemmel hallgatta e kedvelt népszónokot, nem egyszer könnyeket csalt ki a meghatott hallgatóság szemeiből. Pré­dikáció után körmenetileg kivonult a nép a Kál­váriára, hol Kaizer sz.-Ferenc-rendi atya elvégezte a szentelést, mely után újból körmenetileg vonult a nép a templomba, hol hálaadással s áldással végződött az egyházi ünnepély. Hogy Kálváriánk — nem kímélve a nagy költségeket — oly fénye­sen renováltatott, legelső sorban Ulmer György plébánosnak köszönhető, ki buzgón gyűjtötte a hivő nép filléreit. Isten fizesse meg ezerszeresen az ő buzgólkodását s a népnek szeretett adakozá­sát! Legyen a renovált Kálvária büszkesége a községnek; szolgáljon ez vigaszul a szenvedőknek, menhelyül a kesergőknek s örök tanújelül a köz­ség vallásos érzületének. * Kougrua-bizottság Bars ban. Hars vár­megye törvényhatóságánál a lelkészi jövedelemnek bevallási iveit revideáló bizottságba Báthy Gyula nemetii, Kormanovits Endre thaszári, és Spidler Gyula g.-szőllősi plébánosok lettek kinevezve. ] Póttagok: Báthy László lévai és Lulicsek Izidor bessei plébánosok. * Angolok Esztergomban. Napokban há­rom angol, Langhem, Rubbeckland, Wintsgham utazott át Esztergomon. A »Magyar Király*-ba szálltak, s mint aféle világjárók megvoltak Esz­tergommal elégedve. * Feljelentett jegyző. Báthy Béla. ebedi jegy­zőt, ki az ottani katholikus olvasókörbe erőszakos karhatalommal behatolt, a kör választmánya Esz­tergomvármegye alispánjánál följelentette, s ellene fegyelmi eljárást kért. * A „Tarkaság" estélyei. Hogy e veterán és érdemes egyesület tagjai minél gyakrabban találkozzanak s a kör eredeti célját a testvéries­séget fokozatosabb arányban kultiválja, a választ­mány elhatározta, hogy gyakrabban fog társasva­csorát rendezni. Az első ilyen vacsora tegnap volt, s a tagok szinte vetekedtek a választmány határozatát kedélyességükkel foganatosítani. * Villamos világitás. A villamos világitás behozatalára egymásután érkeznek az ajánlatok a városhoz. Ugy látszik, a sátoralja-ujhelyi berende­zés felelne meg a mi viszonyainknak, s ugyanaz a cég, amely Sátoralja-Ujhelyen rendezte be a villamos áramot, nálunk is vállalkozik, s a finan­cirozásra részvénytársaság alapítását ajánlja a vá­rosnak, amelyben 25°/ 0-ig maga a cég is részt venne. * Jegyzői szigorlatok. Az esztergommegyei jegyzőszigorló bizottság e hó 25-én és 26-án ül össze. A jegyzői oklevélre szert tenni akarók felszerelt folyamodványaikat e hó 18-áig nyújtsák be az alispáni hivatalhoz. Első napon lesz az írás­beli, másodikon pedig a szóbeli szigorlat. * Kiállítási sorsjáték. A kiállítási igazga­tóság tárgysorsjátékot rendezett, melynek jöve­delméből 80°/o a hazai ipar segélyezésére fordit­tatik. A játékterv szerint 19.858 kiváló mű­ízlést mutató ipari, illetőleg háziipari tárgy sor­soltatik ki 160,000 korona összértékben. A fő­nyeremény 20,000 koronával van előirányozva. Van még 10,000; 2000; 1000; 400: 200; 100; 10 stb. koronás nyeremény, melyek közül az első tizenhárom nyereménytárgy értékét a nyerő 20% levonás mellett készpénzben is átveheti. A húzás a m. kir. lottoigazgatóság közbenjárásával f. é. október hó 1-én fog megtartatni s egy sors­jegynek az ára 40 fillér. Ezen sorsjáték, tekintve annak nemes célját, valamint a húzás által nyúj­tandó előnyöket, a mennyiben a befolyó összeg­nek 80°/o _a a játszó közönségnek visszaadatik, a támogatásra kétségen kivül igen érdemes. A szó­ban forgó sorsjegyek akár az igazgatóságtól köz­vetlenül avagy a főelárusitó helyen, Budapesten IV. ker. Károly körűt 24. szám alatt vehetők meg. A sorsjegyek a készpénz előzetes beküldése mel­lett bérmentve küldetnek meg. * Fölhívjuk a nagy közönség figyelmét Weisz Mihály helybeli kályhagyáros igen szép ki­vitelű és jó minőségű cserépkályháira, melyek válogatott színekben és mindenféle nagyságban dús választékú raktárából mindenkor megrendel­hetők jutányos árakon. * Egy jó házból való fiú tanulónak felvétetik Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Esztergom ezredéves múltjából. VIII. Törökvilág Esztergomban. Három esztergomi bég. Isák, midőn ez 1594-ben a keresztény seregek összpontosítását és annak Fülek és Nógrád váraknál szerencsés műveletét tapasztalta, biztosra vette, hogy csakhamar Esztergom is ostrom alá fog ke­rülni, azért már kora tavaszszal intézkedett az iránt, hogy a 2000-ret meg nem haladó várőrség tetemes gyarapodást nyerjen. Ezt meg is nyerte, ide jött a székesfehérvári parancsnok Karali bég az ottani őrség egy részével. Amit Isák előre látott, be is következett. Mátyás főherceg 54,000 emberrel Esztergom alá jött és vele rövid idő alatt kivánt végezni. 18 nagy ágyúval lövette falait, és gyakori rohamokat intéztetett a lött résekre. Ilyen támadások alkal­mával a veszély helyén ott volt Isák is, hogy övéit bátorítsa és vezérelje. Május hó 20-án is nagy támadást intéztek az ostromlók a vár ellen, és már feltűzték zászlajukat is a romba lött bástya ormára, de hősiesen visszaverte őket az őrség, ügy, hogy ezernél több emberüket veszítették. De a várbelieknek is nagy áldozatába került a győ­zelem. Az áldozatok között volt Isák is. Nagyobb ágyú golyó találta öt jobb vállán úgy. hogy még az éjjel kimúlt. Előtte való nap esett el Karali bég is, kinek homlokát fúrta át puskagolyó, midőn övéit buzdítaná és azonnal meghalt. Mindkettő­nek testét hajón Budára szállították, ahol e hő­söket, méltó gyászpompával temették el. Kara Ali. Még a békesség idején sem nyu­godott a török Esztergomban, kivált midőn oly ember állt élén a várnak, mint Kara Ali bég. Portyázó csapatai bejárták a keresztények terü­letét, habár ezek fegyveres kézzel tiltakoztak ellene. Léva vára vitéz kapitányát Kolonits Szigfrie­det felette boszantotta Karónak e kihivó viselke-

Next

/
Thumbnails
Contents