ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-08-30 / 35. szám

intézkedést a népnevelés minden igaz barátja örömmel üdvözli. A szenttamási iskolánál, a túltömöttség miatt kivánatos változtatás került még szóba, egyelőre azonban marad a régi állapot. * Nemeslelkü adomány. A fökáptalan a budapesti) kath. legény-egyletnek és a szakolcai árviz károsultaknak 100—100 frtot adományozott. * Az elhalasztott milléniumi kirándulás. Miután szeptember hó 6. és 7. napjain az elszállásolásra szánt helyiségek a milléniumi kiállítás megtekintésére utazó vidékiek által egészen le vannak foglalva, ez okból az esztergomi olvasókörök tagjai csakis szept. 20. és 21. napjain utazhatnak le. * Adóügyi mizériák. Az egész városban felháborodva fogadják azon hajszát, a melyet a városi adóhivatal az adózó közönséggel szemben gyakorol. Nyakára küldenek az embernek egy cédulát, s három nap alatt (jóllehet a törvény 8 napot mond) -végrehajtás terhe alatt követelik, hogy ennyit és ennyi adót fizessen le. Az adózó polgár néz, hogy hogyan jut ő egyszerre ennyi adóhoz ? A rendes eljárás azt követeli, hogy záros határ időn belül minden adózó eleve értesíttessék adójának mibenlétéről, nem pedig egyszerre nyakára küldjenek hajdút, végrehajtót, s követeljenek tőle oly összeget, mely a mult évit többszörösen fölülmúlja, s tudtán kívül jövedelmének megkérdezése nélkül vetették ki rája. Ha valaki adót fizet, tudni akarja, hogy mi után kell neki ennyit és ennyit fizetni, s tudni akarja, hogy miért srófolják az adóprést. Megtörtént, hogy akárhányan az intés előtt beküldtek bizonyos összeget adójukra, mire megkapták az adókönyvet, melyben a folyó évi adókivetés összege ki lett tüntetve, s csak akkor tudták meg, hogy hát tulajdonképpen mennyi is az adójuk. Három nap múlva kaptak aztán intő cédulát, hogy fizesse meg az adóját, s elámulva olvassa, hogy 8—10 frttal több, mint a mennyi az adókönyvecskében ki van tüntetve. Kérjük az illetékes hatóságot, nézzen utánna ez ügyek rendes menetének, mert csakugyan azt kell hinnünk, hogy a Lőrinc-utcai Ős-Budavár annyira hódit, hogy már a török adózási rendszert is be akarják Esztergomba hozni. * Életmentő. Horn Ede kereskedelmi akadémiai tanuló Mihalovics Jánosné 8 éves fiát, amint a Tiefenthal-féle fatelepnél a tutajokon játszadozva a Dunába esett, saját élete kockáztatásával utánna ugorva, kinos vergődés után szerencsésen partra húzta, s a megrémült anyának megmentve átadta. * Öreg honvédek figyelmébe. Szept. végéig tudvalevőleg meghosszabbították azt a határidőt, melyen belül minden 48-as honvédnek igazolnia kell magát. Ugy csinálták a törvényt, hogy nyugdíjra vagy segítségre ezután csak ezek az igazolt honvédek számithatnak. Nagyon kivánatos tehát, hogy tudomásra jusson ez a körülmény minden öreg honvédnek, különösen pedig azoknak, a kik legjobban rászorulnak segítségre, a falvakon élő munkaképtalen aggoknak. Hogy a hir mindenkihez eljusson, annak idején arra — a Történelmi Lapok jelentése szerint —• a szolnok-dobokamegyei honvédegyesület tett igen hasznos intézkedést. A szolnok-dobokamegyei honvédegyesület levelet intézett minden területén levő polgármester-, jegyző^- és körjegyzőhöz, fölkérve őket, hogy szept. 30-iki határidőre jó eleve nyilvános hirdetéssel figyelmeztessák az összes érdekelteket, közölvén velük az igazolás módját is, mely röven a következő : Két igazolt honvédbajtárs, ha ilyen nincs, az elöljáróság és a lelkész, végső esetben 4—5 szavahihető öreg községbeli lakos Írásban igazolja, hogy a folyamodó 48—49-ben honvéd volt. Ezt a bizonyítványt be kell az egyesülethez küldeni, mellékelve hozzá a folyamodóknak szabadságharcbeli bizonyságát (tiszti kinevezés, elbocsátó levél stb.) Ha a folyamodó nyugdíjat is akar, mellékeljen ezekhez még egy erről szóló kérvényt a miniszterelnökhöz. Ehez pedig csatolni kell: anyakönyvi kivonatot, orvosi bizonyítványt a munkaképtelenségről, szegénységi bizonyítványt, erkölcsi bizonyítványt. Megjegyzendő, hogy az összes iratok bélyegmentesek. * Az uj vashid. A városi közgyűlésnek ama feliratára, melyben a minisztert arra kérték, hogy az úgynevezett kisdunai primaciális kis hidat javíttassa ki, a napokban érkezett meg a miniszteri leirat, melynek értelmében a hid nem lesz javítva, amennyiben a miniszter legközelebb úgyis a már rozoga fahid helyébe uj vashidat fog építtetni. * Vonat-kisiklás. Nesz mélynél a rossz váltás következtében a tehervonat kisiklott, egy kocsi teljesen összetörött. A szerencsétlenségnek az volt a következménye, hogy az estéli személyvonatok egy órai késéssel érkeztek meg. * Háziezredülik gyakorlatai. Pénteken [ indult el háziezredünk hadgyakorlataira. Perbetén I és környékén lesz a tábor felütve. * A süttői búcsú. A hagyományos szokás szerint ment végbe az idén is a süttői búcsú. Számos vendége volt a plébániának és Müller , Józsefnek, kinél a környék intelligens körei tekintélyes számban jelentek meg. * Megerősítés. A vallás- és közoktatásügyi j m. kir. miniszter Jankovich György dr. nőgrádmegyei kir. tanfelügyelőt jelen állásában végleg megerősítette. * Új szivarok jönnek megint nemsokára forgalomba s a regalitas és brittanika egy-egy krajcárral drágább lesz. * Pályázat. A budapesti kir. országos gyűjtőfogházban (N. ker. Kőbánya, — az új köztemető mellett) a nm. m. k. igazságügyminiszter úr, egy új r. k. lelkészi állást rendszeresített évi nyolc-' I száz forint fizetéssel és szabad lakással. Mind' azok, akik e terhes lelkészi állásra hivatást éreznekj a nm. m. k. igazságügyminiszter úrhoz címezendő kellően felszerelt és bélyeggel ellátott fo, lyamodványaikat f. é. szept. 15. napjáig a Biboj ros Hercegprímáshoz terjeszszék fel. A folyamodványhoz a következő mellékletek csatolandók: a folyamodónak feddhetetlen papi életét igazoló bizonyítvány, elbocsájtó levél a püspöktől illetve szerzetesi elöljárótól s végre tanúsítvány, hogy a folyamodó a magyar, német és tót nyelvben teljesen jártas. A kinevezésnél szerzetes papok elsőséggel birnak. * Lopás a dohány-tőzsdében Gservik Gábor párkányi vendéglős kedden délután 3 óra után elküldte cselédjét, Czibor Erzsébetet dohányt vásárolni a Fried-féle dohánytőzsdébe. A leány 100-as bankjegygyei fizetett 40 forintot, sa visszakapott 60 forintot zsebkendőjébe csavarva letette- a bolt asztalára s azután a nagyobb mennyiségű dohányt összecsomagolta. Végezve dolgát menni akar, de kendője után nyúlva, megrémülve veszi észre, hogy kendője a mibe a pénz volt, eltűnt az asztalról. Se pénz, se kendő pesze nem j lett meg. A leány jajveszékelésére a rendőrség j jegyzőkönyvet vett fel az esetről, s a leány vallomásában oda nyilatkozott, hogy az a fiatal ember, aki cigaretát vásárolt nem vihette el, mert ö, mikor látta, hogy más vevő is van a boltban, j azt éber figyelemmel kisérte. Az eset mindenesetre gyanús és feltűnő. Legjobb lenne, ha az a fiatal ember, ki kedden délután 4—5 óra közt, mikor ez a vásárlás történt, a boltban megfordult, jelentkeznék a károsult vendéglősnél, talán elmondhatná neki a tényállást, látta-e a kérdéses kendőt stb. Az ügy vizsgálatának mindenesetre kell, hogy folytatása legyen. * Beiratások a vízivárosi nőnevelő-intézetben. A vízivárosi elemi és polgári leányiskolában a tanulók beiratása szept. hó 1.2. 3. és 4-én történik d. e. 9—12 óráig. A felvételi és javitővizsgálatok pedig szept. 4. és 5-én a délutáni órákban fognak megtartatni. Magántanulók írásbelit tesznek szept. 5-én délután, a szóbeli rész pedig 7-én d. e. 9 órakor kezdődik. Mindazok, kik a jövő 1896/97. iskolai évben magánúton I akarják a polgári iskola bármelyik osztályát végezni, szíveskedjenek a beiratási napok alatt jelentkezdi az igazgatóságnál. — Az ünnepies »Veni Sancte« szept. 6-án lesz. * Beiratások a képezdei gyakorló iskolába. A tanitóképezdei gyakorló iskolába a tanulók felvétele a jövő 1896/7. tanévre szeptember 1-én veszi kezdetét, naponkint 8—11 óráig ; s tart szeptember 6-ig. 7-én »Veni Sancte« és 9-én az előadások megkezdetnek. Miről a t. c. szülők tisztelettel értesíttetnek. Esztergom, 1896. aug. 28-án. Az igazgatóság. * Beiratások. A városi iskolaszék vezetése alatt álló elemi fiú és leányiskolákban (szab. kir. városi, volt szent-tamási, szent-györgymezői és üveggyári iskolák) a beiratások szeptember hó 5., 6., 7. és 8. napjain délelőtt 8—12. óráig eszközöltetnek. Szeptember hő 8-án reggel 8 órakor »Veni Sancte«. Szeptember hó 9-én a tanév kezdetét veszi. A beiratásnál a városi iskolákban tandíjul a helybeliek részéről 1 frt, — vidékeik részérő] 5 frt, — az országos tanitói nyugdijalapba pedig 15 kr. fizetendő minden egyes tanuló után. A tandíj fizetés alól helybelieknek a polgármester, vidékieknek a városi tanács ad felmentést. A felmentést tanúsító enge lély a beiratás alkalmával felmutatandó. Kelt Esztergomban, 1896. évi augusztus hó 28-án. Maiina Lajos polgármester, iskolaszéki elnök. * Az esztergomi kereskedelmi tanonciskolában a beiratások szeptember 6-án, d. u. 2 órakor eszközöltetnek a reáliskola épületében. A tandíj, társulati tagok tanulói után az egész évre 4 frt, nem társulati tagok tanulói után 8 frt, mely a beiratás alkalmával, a beiratást eszközlő igazgató kezeihez előre fizetendő le, és pedig a 4 frtos tandíj egészben, míg a 8 frtos tandíjnak fele a beiratáskor, másik fele a tanév második felében. * A millenium megünneplése Udvardon. A magyar gyermeki sziv milléniumi hálaérzelmei Udvardon is elszálltak az ajkakról és felszálltak a magasba az ég felé. Május hó 17-én délelőtt a primás atyánk rendelete értelmében ünnepelt az ifjúság és délután pedig nagyszerű színdarab előadásában örvendezett a ker. lakosság, melyet az iskolás gyermekek adtak elő a tanitó urak vezetése mellett I bámulatos ügyességgel. Az alkalmi darabot Dékag József segédlelkész irta népies modorban, melyet ! Szabó és Nikoléngi tanitók az iskolai fiukkal pompásan betanítottak. Folyó hó 15-én pedig magasztos emlékekkel tette dicsővé a mult ezer évet. Ugyanis főt. Brühl Antal kegyes buzdítására a hívek filléreiből összegyűlt összegen két szent szobor helyeztetett a templomba, az egyik sz. István a másik >árpádházi sz. Erzsébet asszony«. A művésziesen faragott szobrok Tirolból kerültek ki Rungaldi nevezetes műterméből. Mindkét szobor 17

2 méter magas és egyenkint 90 frtba kerültek, alaptartóik pedig egyenkint 18 frtba. Az ünnepélyes megáldás 10 órakor kezdődött »Te Deum«-mal. A hálaének után az esperes-plébános külön-külön megszentelte az előirt áhítatra gerjesztő szertartás mellett a szent szobrokat, melyek az oltár két oldalán díszelegnek, az ájtatos magyar nép buzdítására és pártfogására. A hátfali szőnyeget Bérűnek János, az egyházmegyében már több helyen, több éven át megfordult festő festette tetszőleg, bordó szinre, szegélyein gazdagon bearanyozva 75 frtért. Az ünnepélyes megáldás után, szívhez szólva beszélt a plébános, magasztalva a nagy szenteket és magyar honunk patronáját, Nagyasszonyát Máriát. A beszéd után következett a sz. mise, mely alatt könnyes szemekkel, a tiszta sziv fohászaival adott hálát az ájtatos nép az Istennek, hogy ily nagy szenteket adott a hazának és oly hathatós pártfogót sz. István által Máriában > Nagyasszonyunkéban. * Zarándokút Nagy-Mária-Cellbe. A ferenciek budapesti templomából szeptember hó 5-én nagy zarándokmenet indul Nagy-Mária-Cellbe, hogy Szűz Mária ottani képe előtt a millennium alkalmából a nemzet háláját lerója. A búcsúmenetben a hivők az ország minden tájáról részt vesznek. * Fölhívjuk a nagy közönség figyelmét Weisz Mihály helybeli kályhagyáros igen szép kivitelű és jó minőségű cserépkályháira, melyek válogatott színekben és mindenféle nagyságban dús választékú raktárából mindenkor megrendelhetők jutányos árakon. * Egy jó házból való fiú tanulónak felvétetik Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Esztergom ezredéves múltjából. VII. Törökvilág Esztergomban. Az esztergomi kádi és maib. A török közigazgatásnak az volt a főhibája, hogy az egyes hatóságok hatásköre és kötelezettsége nem volt megállapítva, azért a tisztviselő oda fordította figyelmét, a honnan számára anyagi haszon háramlott. Az ily hatóságok egyike volt a biró — a kadi — hivatal. Ennek hatásköre ugyan kiterjedt a bűnfenyitő, a gyámhatósági és közjegyzői ügyekre, de némely pénzügyi eljárásra is. Mig az előbbiekre alig fordított a kádi figyelmet, mert nem volt sehol kiirva, hogy csak a kádi előtt kell törvénykezni; az utóbbira annál nagyobb volt a gondja. Ha bármely igazságos ügyben a kádi elé járult a magyar rája, oly dijakat kellett fizetnie, n

°gy ügyét inkább veszettnek tekintette és nem ment panaszkodni. Azért a bíráskodás meddő területté vált a kádi számára. De el nem kerülhették