ESZTERGOM I. évfolyam 1896
1896-08-23 / 34. szám
voltál, te csak az utcán át tudtál beszélgetni a ' szomszédék Sárikájával, továbbra nem terjedt tudományod. Most jöjj ide s ha mesének tartod szavaimat, 1 itt meggyőződhetsz róla, bogy szent igaz minden, a mit mondtam. Ott a posta, táviró és telefon pavilion. A leleményes berendezésű központi telefon hivatal, a hivatalnokok füléhez abroncscsal odaszorított kagyló, mit a vidéki atyafi tubákos szelenczének nézett, a távirdában az a sok kopogó-mozgó masina, a tengernyi drót és ezernyi készülék, a postahivatalban a sürgés-forgás mind azt mutatja, hogy nekünk drága az idő. Ott vannak a főváros legújabb levélgyűjtő szekrényei. A posta szolga onnét hullatja zárt bőrtáskájába a. leveleket,' a nélkül hogy azoknak csak szinét is látná. Nebántsvirág lett számára a levél, most ugyan nem tréfálhat az illatos, rózsás szinű levelek fölött. Ott még a liliputiak országából ide plántált kis postahivatal, hol hivatalos mezbe öltözött kis babák Hüvelyk Matyinak is kicsi levelek ezreit rendezik. A jelen haladásával ellentétben szégyenszemre odaállították egyik fülkébe a régi posta : maradványait. Itt látod a vörös frakkos postás ' németet, ki a Lonton lakó emberek leveleit Londonba küldte, a Komáromba szólókat Kamarunba, ott a fekete-sárga ruhás, tripicses posta kocsis mesebeli kürtjével, egynéhány régi levél, 1 melynek cimét »adassék e levél« formán kezdték, €gy néhány régi a Staathaltereiból származó ok- ! mány, melyben sok semmit Ígértek a jámbor postásoknak, csak lelkiismeretesen tegyék meg dolgaikat. Oh! ükapám mennyire hátra voltatok ti ! mindenben! Még megnézhetnéd a jármüvek két csarnokát, nem messze van innen. Ott látod a kocsi ipar termékét, a luxus- és közúti kocsik legmodernebb formáit, a jármüvek összes fajtáit, az ország diszhintaját, mind szép, de drága is. Van ott egy vadászkocsi is, 14-en férnek rá és mint az őr mondja, jó időben még 20-an futhatnak utána. Az „akarnokok" és a tanítóképző. Az »Esztergom és Vidéke* 67. számában *Osztályozás a tanitóképzőben« egy cikket közöl, mely az érdeklődés és a hozzáértés látszata alatt | az intézetet, annak vezetését és volt tanári karát rejtett gyanúsításával kisebbíteni törekszik. Igaz ugyan, hogy a nevezett cikkben foglalt és hasonló vélemények, melyek az intézettől kivül álló, az okokat nem ismerő és csupán csak a külsőségek után ítélő dilettánsoktól származhatnak, nincsenek és nem is lehetnek hivatva az intézet I vezetését és volt tanári karát érdemlegesen meg- I bírálni, működése fölött dicséretet vagy gáncsot nyilvánítani és igy nincs is joguk arra, hogy ko- I molyan figyelembe vétessenek, mindazonáltal az intézetnek mindenkor féltékenyen és kényes lelki- | ismeretességgel őrzött jő hírneve megérdemli, hogy j minden gyanúnak, származzék az tájékozatlanságból, vagy rosszakaratból — még árnyékát is távol tartsa magától. Ez teszi szükségessé, hogy az illető érdeklődőnek némi helyreigazító magyarázattal \ szolgáljunk. Erre nézve azon sorrend szerint fogjuk meg- j tenni észrevételeinket, a melyet a cikkíró követett. Előre kell azonban bocsátani azt, hogy a három éves tanfolyammal dívó szokás és törvény szerint a harmadik osztályt elvégző növendékek rendes körülmények között csak egy gyakorlati év eltelte után tehetnek képesítő vizsgálatot. Innét van, hogy az 1895. óv szeptemberében képesítőre jelentkező 21 közül csak kettő végzett Esztergomban t. i. 8. és 18. számú. A 3. számú az utolsó osztályt, mint magántanuló végezte. Ha tehát a két jelesen képesített növendék magántanuló volt, az az intézetre nézve —- tekintve a számarányt — épen nem kicsinyítő. Az 1895—96. tanév végén tartott képesítők alkalmával megbukott 13. Ezek közül Esztergomban végzett 6 és nem 8, miként a cikkíró mondja, mert az 1. és a 27. számű hibásan van Esztergomban végzettnek mondva. Tehát nem áll az, mintha a bukottak közül kevesebb volna a magán tanuló. És igy a cikkírónak azon rejtett gyanúsítása, mintha az intézetben végzettek a magán tanulóknál kevesebbet tudnának, erejét veszti. De többet mondunk ! Még akkor sem érhetné vád az intézetet, ha mind a 13 bukott Esztergomban végzett lett volna; mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a 3. osztály elvégzése után a gyakorlati téren töltött egy év a képesítő vizsgálatok eredményére nézve hátrányos úgy annyira, hogy a legtöbb esetben kevesebb ismerettel térnek a növendékek vissza, mint a mennyivel az intézetet elhagyták. A mi természetes is, ha meggondoljuk, hogy az intézetből kikerülő növendék a kezdet nehézségeivel küzdve, a tanításban kimerülve és idejétől megfosztva a legjobb akarat mellett sem készülhet a vizsgálatokra oly lelkiismeretességgel, mint az a magántanuló, a kinek a készülésen kivül semmi dolga sincs. Ha a cikkíró ezt tudta, vagy figyelembe vette volna, akkor a hibát ott kereste volna, a hol van: t. i. a rendszerben és nem a tanári karban. A mi pedig azt a körülményt illeti, hogy a jelesen képesítettek között 2 fiú mellett 6 nő volt az évvégi vizsgálatok alkalmával, annak is megvan a maga oka. A nők ugyanis sokkal lelkiismeretesebben készülnek, mint a férfiak, mert a bukás szégyenétől sokkal jobban félnek, mint a férfiak. Ezt csak az nem tudja, a kinek nő tanítványokkal még nem volt dolga! Van azonban a jelen esetben egy egészen specialis ok is, az t. i. hogy a jeles eredménynyel vizsgázott zárdás növendékek igen jó és szigorú fegyelem alatt lévén, egész éven keresztül szorgalmasan tanultak és lelkiismeretesen készültek. Ezt tudva nem lehet csodálni, hogy jelesen vizsgáztak, sőt azt lehetne csodálni, ha jelesen nem vizsgáztak volna. Ebből pedig helyes logikával nem az következik, hogy a »zárdában jobban tanították a készülőkeU, mint a képezdében, hanem az, hogy a zárdásleányok jobban tanultak, mint a fiuk. A mi végül azt a sokat hánytorgatott képesítést illeti, arra nézve jó lesz megjegyezni, hogy képesség, képzettség és képesítés három különböző dolog! A ki mindent diplomától vár, az ne feledje, hogy volt idő, mikor a lovak is kaptak doktori diplomát. És a ki mindenben Ítélkezni akar, az gondoljon a Midás király sorsára, midőn Appolo és Paris között itélő biró akart lenni. Vidék. Léva, augusztus 20 Léván Sz. István napján megtartották a hirdetett előadást és ünnepélyt. Pompás látvány volt a 850 mécstől fénylő várrom, amelynek oldalán a színpad állott, alján az udvaron a körülbelül 4000 főnyi közönség. Barsmegye intelligenciája mind összesereglett s a szomszéd községek magyar és tót népe ünnepi díszben, csoportokban érkezett be. 7 :1 /a órakor megkezdődött a »Barsvezer« előadása, melyben a szereplők a következők voltak : Szilassy Sándor (Barsvezér), Mailáth Erzsike (Béka), Levatich Jezi (Szelőké leánya), dr. Persay Ferenc (Gyula táltos), Lucz József (Mike), Jakab Juliska (Kis leány). A szereplők kifogástalanul játszottak s a kosztümök is gyönyörűen festettek. Szilassy és Persay különösen érdemelnek dicséretet. Nem szabad megfeledkezni Mailáth Erzsikéről, a bájos Békáról, akire minden szem figyelt. Az élőképek igen jól sikerültek s nagy hatást keltettek, hisz valamennyi Barsmegye életéből való. Ime: 1. Géza király a szent-benedeki apátságot megalapítja. 2. Zsigmond király és Mária királyné Újbányán 1385-ben. 3. Mátyás királyt a kprmöcbányai várkapu előtt a város polgársága fogadja. 4. A barsi béke 1618. 5. Az utolsó Dóczy halála Zsarnóczán 1647. 6. A vezekényi csatatér 4 Észté rházyval 1652. augusztus 20. 7. Léva felszabadítása a török iga alól 1664. június 29. 8. A nagysallói csata 1849. április 19. I. Ferenc Józsefet megkoronázza Hungária. 10. Apotheozis. Az utolsó kép után valamennyi szereplöt előhívták s megéljenezték. Sokat kellett volna hajlongania a szerzőnek, dr. Bufiy alispánnak, ha minden előhívásra megjelent volna. Megtette egyszer, szerénysége többet nem engedett. Csak az oroszkai cukorgyárból kölcsönzött villanyos világitás nem sikerült, a mi elég levertséget okozott a rendezőségnél. A lévai dalárda kitűnően énekelt, a várrom lejtőjének közepén állva gyönyörűen hallatszott az ének. Az előadás után tűzijáték volt, a mely különösen a falusi nép fejében ütött szeget, nem tudván eléggé bámulni s felfogni. Mikor pedig rázendített a katonabanda, elfeledték a tűzijátékot s táncoltak reggelig, emitt cigány, amott katonabanda melI lett: urak és parasztok. HIREK. * A prímás Balatonfüreden. Vaszary Kolos Biboros-Hercegprimás Ő Eminenciája dr. Kohl Medárd titkár kíséretében pénteken Balatonfüredre utazott. Szeptember 7-én Keszthelyre megy, hol 8-án a restaurált templomot fölszenteli. 0 Eminenciája keszthelyi időzése alatt Fesztetics' Tasziló gróf vendége lesz, s primási kineveztetése óta először jelenik meg szülővárosában. * Magna Hungarortim Domina. Minap emlékezett meg a magyar sajtó arról az epochalis körlevélről, mit Kegyelmes Főpásztorunk Boldogj asszony napján a főmegye papságához intézett. E pásztorlevélhez méltó alkotással növelte ismét 0 Eminenciája a magyar nemzet Mária-kultuszát. A millenium emlékére, hivatkozva a magyar nemzetnek szivéhez nőtt, történetében kidomborodott Mária-kultuszára, a Szentszéktől egy uj Máriaünnep engedélyezését kérelmezte, »Magyarok Nagyasszonya* (Magna Hungarorum Domina). A szertartások kongregációja folyó évi július 28-án kelt I határozatával engedélyezhetőnek javasolta (Steinhnber kardinális volt az ügy relátora) a fenti cimmel az ünnepet. O Szentsége folyó hó 9-én I pedig megerősítette, hogy Magyarország összes egyházmegyéi ritu duplici secundae classis október hó második vasárnapján megünnepelhessék. Az officium és mise-szövegben magyar eredetű imákkal és hymnussal is találkozunk. A Vespera hymnusa Pázmány Pétertől való, a Matutinum Vl-ik lekciója pedig Esterházy nádor híres imája. Az imában nyomatékkal van hangoztatva azon sok jó, melyet a magyar a »Nagyasszony,* mint Máriát a nép természetes észjárása és fiiű kegyelete elnevezte, — pártfogásával élvezett. * Személyi hirek. A budapesti központi [ katholikus legény-egylet 40 éves jubileumának ünnepén Németországból is több egyházi elnök vett részt. Közülük kettő Molz .1. Speyerből és Strebele plébános Stuttgartból városunk nevezetességeit is megtekintették. * A kath. legény-egyesület mulatsága. I Tudván azt, hogy a kath. legény-egyesület mulatsága egyike a legsikerültebbeknek szokott lertni, kiküldtük tudósítónkat, felruházva egy ingyen jegygyei, hogy nézze végig az egész mulatságot, a mely kötelességének ő hűségesen megfelelt, amennyiben az utolsó propellerrel tért vissza éjfél felé a szerkesztőségi irodába. Közleményét egész terjedelmében közöljük. Fogadni mernék, hogy valahányszor a kath. legény-egyesület mulatságot rendez, mindannyiszor esik. Tartós szárazság idején ajánljuk ezt, mint a legbiztosabb mentő eszközt. Már reggel kizónáztam a rendezőséggel együtt és ekkor legnagyobb bámulatunkra a propeller társulat a mulatságok alkalmával szokásos 16 kr. helyett 25 krt követelt tőlünk. Szerencse, hogy nem volt köztünk valami néplantos, mert különben készen lett volna a megróvási kaland. Dacára annak, hogy az idő kedvezőtlen volt, mégis igen szép számú közönség jött össze, köztük dr. Csernoch János apát-kanonok, dr. Czobor Béla egyetemi tanár és a történelmi kiállítás rendezője, számos egyházi és világi férfiú, és diszes hölgykoszorú. Megbízásomhoz hiven akartam leírni a hölgyek névsorát, de hát csupa ismeretlen arcok, új fiatalság, hová lettek a régiek? Már tudom. Esztergomban most minden házban van mennyasszony, kik természetesen a mulatságokon nem vesznek részt. Esztergom összes szépeit a lefolyt két hónap alatt szétkapkodták, s talán nincs e széles hazában oly város, melyben annyi mennyasszony volna, mint nálunk. Ez különben csak dicsőségünkre szolgál, és vigasztal azon tudat, hogy a férjhez menendők helyébe felnőtt egy óriási csapat fiatal hölgy, kik kedves mamáik engedelmével ez év tavaszán vették fel a hosszú szoknyát. Tréfás játékokban sem volt hiány, volt dijtekézés 1 arany, 6, 4, és 2 koronás jutalom dijjal, első dijat megnyerte Kovács Domonkos, ki mint