ESZTERGOM I. évfolyam 1896
1896-07-19 / 29. szám
alávaló gyauroknak hajóit is lefoglalták, az elsülylyeztetteket kiemelvén, kijavították és annyit amenynyi a várhoz szükséges volt, itt tartották, a többit pedig Budunra küldték, hogy ott Dervis bég belőlük hidat csináltasson. Pénteken (aug. 10.) a világvédő padisah ő felsége fiával együtt a várba ment és megtekintette. Az összes pasák is külön-külön saját hadi népeikkel részint csütörtökön, részint pénteken megtekintették volt a várat. Pénteken estefelé az összes pasákhoz ez a parancs érkezett: A »világvédő padisah Ő felsége holnap lóra ül, a vár megtekintésére megy, ti is legyetek készen.« Béggel tehát a padisah ő felsége lóra ülvén, az összes pasákkal és agákkal együtt a lerombolt vár felé indult, s azt kivül és belől is bejárván visszatért szultáni táborába. Majd divánt tartván a várba dizdárt, ketkhudát, khatibot, imámot és müezzineket rendelt s azonkivül hét szandsák-bégnek megparancsola, hogy a vár őrzésére maradjanak itt. Ezek voltak a Szemendire bégje, yulcstirin bégje, Aladsa-Hiszár bégje, Prizrin bégje, Pozsaga bégje, Izovornik bégje és Szigedin bégje. Ezek a külvárosba szállásolták el magukat. A következő nap ismét divánt tartván, ide is a budai kádi neveztetett ki kádinak, szánd szák bégjévé pedig az ottani béglerbég. Továbbá 500 főből álló várkatonaság, 500 azab, 1000 besli, 1000 gömülü, 500 jancsát és 1200 martalóc. Ez utóbbiak gyaurok, kik a boldogságos udvarnál zsoldban vannak. Összesen 4700 ember. A szerencsés világvédö padisah Ö felsége, Allahnak őszinte szolgája minden bölük-khalkit Usztrugun várának kijavítására rendelvén, megparancsolta, hogy minden ember három-három teher követ vigyen. A pasákra pedig ezer-ezer teher követ parancsolt. Rustum pasa pedig 5000 tehernyi kő hordását hagyta meg a maga hadosztályának. Azon éjjel a szükséges követ mind a vár mellé hordták, reggel pedig beszállították a várba. A mészégetéshez szükséges tűzifa hordására pedig a világvédő patisoknak 900 tevéje, és 300 öszvére ment. Hétfőn diván lévén a padisah ő felsége hű szolgáinak jutalomkardokat és lovakat ajándékozott. Kedden ismét divánt tartván, az elindulást beszélték meg. Csütörtökön (aug. 16.) a padisah, Ö felsége elindult Uszturgunból Tata felé. Az esztergomi Oltáregylet zászlója. Az esztergomi Oltáregylet terjesztőinek f. évi június hó 26-án tartott értekezletén dr. Rapcsák ímréné elnöknő előadta az egylet zászlójára vonatkozó kimutatásokat, melyeket átvizsgálva az értekezlet, örömmel helyben hagyott és az elnöknő ő nagyságának legőszintébb köszönetét fejezte ki fáradhatlan buzgóságáért. Egyszersmind elhatároztatott, hogy az adakozások és számadások hirlapilag nyilvánosságra hozassanak, melyet ezennel eszközlünk. Az esztergomi Oltáregylet zászlójára adakoztak : Magyarország biboros hercegprímása 50 frt, két névtelen 120 frt, dr. Rapcsák Imréné 20 frt, esztergomi takarékpéuztár 15 frt. Összesen 205 frt. 10 forintot adtak: Weyher Klotild és Ida, gróf Majláth Gusztáv úr, dr. Rapcsák Imre, Simor Terézia, özv. Klabacska Vincéné, Csaby Victorné. Brutsy Jánosné, Szölgyémi Gyuláné, dr. Rajner Lajos apátkanonok, Kereskedelmi és Iparbank, Egy névtelen hölgy, Frey Ferencné, Tillmann Fanni, Mészáros Károlyné, Vízivárosi főnöknő, Magurányi Józsefné, dr. Csajka Ernő, özv. Laczkó Pálné, Horváth Józsefné. Összesen 200 frt. 5 forintot adtak : Haiczl Terézia, özv. Zubcsek Mihályné, Nagy Rózsa, Zach Johanna, Deutsch Károlyné, Hinterdorfer Magdolna, Leitgéb Jánosné, Mattyasovszky Lajos, Mattyasovszky Lajosné, Mattyasovszky Marianna, Sándor Anna, Tonay Pálné, özv. Krebsné, Boltizár püspök úr, Mittelman Bódogné, Pisuth Istvánné. Összesen 80 frt. 3 forintot adtak : Mihalik Bálintné, Komlóssy Annika, Till Mihályné, Mattyasovszky Vilmosné. Összesen 12 frt. 2 forint 50 krt adtak: Kollár Mária, Kollár Antónia, Pélyi Victoria, Iványi Gézáné, Iványi Mariska, Goldschmid Fanni. Összesen 15 frt. 2 forintot adtak: Gaibl Sándor esperes, Számord Ignác igazgató, özv. Kollár Istvánné, dr. Földváry Istvánné, Branizsa Róza, özv. Pétermayer Irma, Pellet József apátkanonok, özv. Schwarzmayer Louisa, Grósz Ferencné, Molnár Erzsébet, Brutsy Gyuláné, Reviczky Gáborné, Szecskay Kornélné, Mattyasovszky Kálmánné, Ellingerné, Usztanek Antalné, özv. Klementné, Merényi Gyuláné. Összesen 36 frt. 1 forint 50 krt adott Weisz Mihályné. 1 forintot adtak: Berán Mária, Fritz Mária, Besnyák Katalin, Farkas Gyuláné, Schmied Nándorné, Schmied Louisa, özv. Csernákné, Mihalik Jánosné, özv. Niedermann Károlyné, Hajas Simonné, Buriánné, Bokrosné, Hofbauer Károlyné, Draxler Alajosné, Bárány Boris, Büttner Bóbertné, Einczinger György, Horváth Kálmánné, Szaczlauer Jánosné, Magos Sándorné, Schenkengel Antalné, Ellinger Ödönné, Szalkay Micike, Schleiffer Lajosné, Lendvay, dr. Lipthayné, Spilhacsek Ödönné, Dóczy Ferenc, Krechnyákné, Mészáros Teréz, Pach Józsefné, Vasner Eliz, Bayer Károlyné, Dudás Anna, Mezey Ferencné. Perényi Árpádné, Perényi Kálmánné, Perényi Irma, Kováts Mari, Reiterné, F. Morvái Andrásné, Schwach Amália, Schwach Sándor. Csinek János, Fuch Tamás és neje, Szabó Rácz Anna. Összesen 47 frt. 90 krt adott egy névtelen, 75 krt adott Orbán Róza, 60 krt adott Kósa István. Összesen 2 frt 25 kr. 50 krt adtak: Koh Mária, Szekrényi Ilka, Pintér Klári, Haintz Károly, Haintz Károlyné, Schmied ! Mária, özv. Bakáné, Galbavi Mária, Timbauer Cili, i Marczelné, Udvardiné, Mathus Gyuláné, Knappá I Károlyné, özv. dr. Hoffmanné, Miedler Gusztávné, Bergmann Louisa, Vanitsek Rezsőné, Einczinger Jozefa, L. A., ifj. Komáromi Ferencné, id. Komáromi Ferencné, Kapa Julianna, Gaal János és neje, Paschitka Ferenc, Bauerné, K. A., Lett Antalné, Vili Jánosné, Bartek Mihályné, Lipp Ferencné, R. B, B. E., L. R, Körschel Ignácné, B. M., Juhász Lipótné, Deutsch Károlyné, Till Istvánné. Összesen 19 frt. 40 krt adtak: Bédly Sándorné, Frey Ágos[ tonné, Papes Józsefné, L. A., J. N, Mayer Jánosné. Összesen 2 frt 40 kr. 35 krt adott egy névtelen. 30 krt adtak: Hauer Terézia, Kusdi Károlyné, Pehló Ferenncé, Csuport Jánosné, Balogh Anna, Tóth Imréné, F. E , Cs. M., Dicskóné. Összesen I 2 frt 70 kr. 25 krt adtak: Belányí Katalin, Terényi Róza. Összesen 50 kr. 20 krt adtak: Névtelen, Haintz Erzsébet, Bajkai Istvánné, Haintz Éva. Bakai Józsefné, 0. Cz., Sz. J., Névtelen, Névtelen, Fehér Mária, Makk Julianna, Juhász Józsefné, N. J., H. J-né, B. M., K. V., Duhobnyi Istvánné, Pucz Lőrincné, Baja Károly. Összesen 4 frt. 15 krt adtak: Erős Rozália, N. F.-né. Öszszesen 30 kr. 14 krt adott Kotolácsi Anna. 10 krt adtak: Hubert Erzsébet, Kugyelka Terézia, Hubik Anna, Lábasi Józsefné. Összesen 40 kr. 5 krt adott Kr. M. 4 krt adott Papp Anna. Összesen bejött . . . . . 628 frt 63 kr. Időközi kamatokból 5 frt 36 kr. Bevétetett összesen 633 frt 99 kr. Kiadatott a zászlóra: 1. Besch számlájára . . , . . 534 frt 10 kr. 2. Szállítás és különfélékre... 10 frt 73 kr. 3. Kőfaragónak 16 frt — kr. 4. Egy üvegszekrényért .... 26 frt — kr. 5. Selyemzsinór és 3 pár keztyűért 3 frt 15 kr. 6. Két chiff'on-takarő a zászlóra . 8 frt 81 kr. 7. A szekrény belsejének posztőpapirrali bevonására ... 6 frt 60 kr. Összesen 605 frt 39 kr. A kiadás levonatván, a bevételből marad 28 frt 60 kr., mely összeg a takarékpénztárban őrizve, mint zászló-alap fog kezeltetni. Kelt Esztergomban, 1896. június hó 25-én. Dr. Rapcsák Imréné. Tanügy. A kath. tanitók kongresszusa. Megmozdult az a test, amelyről ellenfelei mindig azt hitték, hogy mint egy pigra massa hever ; az életnek, még pedig tevékeny életének fényes tanújelét adta. Fölemelkedett a kath. egyház tanitói kara, hogy megcáfolja az ellen ama állításait és vádjait, melyeket évtizedeken keresztül reája szórtak. A lefolyt kongresszus egyrészt bizonyítéka ama erőnek, mely a keresztény tanügy bajnokainak szivében lakozik, másrészt pedig tanúbizonysága annak, hogy az egyház százados küzdelmei közepette népnevelőire mindenkor támaszkodhatik. Jelenleg csupán a kongresszus lefolyását rövid vonásokban vázoljuk. Julius hó 6-án este ismerkedési estély volt a Redout földszinti termében, mely ez alkalommal zsúfolásig megtelt. Voltak felköszöntők, melyek közül kivált Dr. Komlóssyé és Szokoly Istváné. Kilencre járt az idő, mikor harsány éljenzés köj zött megjelent báró Hornig Károly veszprémi püs! pök ur ő méltósága s körülbelül egy órát töltvén ! közöttünk, szép szavakban üdvözölte az összegyűlteket. 7-én már a kora reggeli órákban sürü csoportokban verődtek össze az egyetemi templom előtt a tanitók, egymásután meg-megéljenezve a kiválóbbakat. Majd a templomba menve, 9 óraI kor már zsúfolásig telve volt az, néma csenddel I várva az ünnepély kezdetét. A notabilitások közül elsőnek érkezett gróf Wenckheim Krisztina urnő, a vallásosságban s honleányi erényekben tündöklő zászlóanyánk ; majd az »ecce sacerdos magnus« orgona-hangjai mellett a fényes ornatusban fogadó papság kíséretével báró Hornig Károly s rövidesen utána dr. Wlassics Gyula, vallás- és közoktatásügyi miniszter, ki az evangélium oldalán, a zászlóanya pedig az epistola oldalán külön imazsámolyon foglaltak helyet. J Ott voltak még dr. Verédy Károly fő- és székvárosi tanfelügyelő, Gerlőczy Károly alpolgármester, Lulrich Ágoston s a magyar tanitók kaszinója küldöttsége, élén Sennyei elnök. Az ünnepély a Veni Sancte intonálásával kezdetét vette s valami kimondhatatlan érzelem járta at szivünk legelrejtettebb zugát is arra a hatalmas khorusra, melyben három ezer kántortanító oly szivvel és lélekkel hivta a Szentlélek segítségét. Rárhová tekintettem, mindenütt könnyeket láttam gördülni a jelenvoltak szemeiben s magam is majdnem zokogtam meghatottságomban, midőn a föpásztort, arcát kezeibe takarva, láttam könnyezni. Püspök ur ő méltósága azután csendes misét tartván, annak elvégzése után történt a zászló felszentelés egy rövid, de minden izében az alkalom nagyságához illő fényes beszéd kíséretében, melyben a zászló jelentőségét s az az alá sorakozó tanitók hivatását és célját fejtette ki a püspök. A beszédet követte a szögbeverés. Az egyházi ünnepély után az impozáns számmal összejött tanitói kar a zászló élén az uj városháza dísztermébe vonult, hol elnöklő püspök egy magasan szárnyaló remek beszéddel nyitotta meg a nagygyűlést. Megható jelenet volt az, midőn a pápáról emlékezve, egyszerre egy ütenyre felhangzott a »Hol szent Péter sirba téve« cimü hymnus. Rengett a nagygyűlés terme s szállt fel a tanitók imája: Tartsd meg Isten Szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját A megnyitót követték az üdvözlések, miket a királyhoz, a pápához s a hercegprímáshoz intéztek, majd a tisztikar megválasztása, melynek első világi elnöke Ember Károly tanitőképző-intézeti tanár lett s társelnökök Dreisziger Ferenc adai tanitó és Mócsy Antal kalocsai képezdei igazgató és Rák János veszprémi igazgató. A tisztikar megalakulása után Dr. Komlóssy tartott egy a szónoki hév tüzéről pattant rendkívüli szép beszédet, melyben .kitárva a kath. tanügy múltját, vértezve állítja a megtámadtatások ellenébe, kifejtve azt, miben áll s miben rejlik a kath. tanügy magasztos célja s mit kivan magának a kath. tanügy. Őt követte Dreisziger Ferenc adai tanitó, ki mély tudással előadott beszédjében adott jelentést a revideált tantervről. Ez volt az első nap. A második nap a szakosztályok tartották üléseiket, melyen, az előadók dicséretére legyen mondva, a hozott határozatok nemcsak korszerűek, hanem a kérdéseknek hosszas és alapos tanulmányozásáról tanúskodnak, hogy azokat oly mély tudással kifejtették. A harmadik nap a zárógyülés volt, melyen az összes határozati javaslatok az előadók által röviden indokolva felolvastattak s majd mindnyája, egynek kivételével, egyhangúlag elfogadtatott. Püspök ur ő méltósága, dr. Komlóssy Ferenc és Ember Károly záró beszédjei után orgonakiséret mellett a Hymnus elénekeltetett s az örökre emlékezetes, messze időkre kiterjedő magyar kath. tanitók első országos nagygyűlése befejeződött azon édes reménynyel, hogy a másodikat újult erővel öt év alatt ismét megtarthatjuk. Midőn pedig a kath. tanitók kongresszusán hangoztatott elveket