ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-06-14 / 24. szám

ESZTERGOM. 1896. június 14 tettek az »Esztergom -vidéki gazdasági egyesület* telepén, a hol Burány József telepvezető volt szives az ifjaknak megmagyarázni és gyakorlati­lag is bemutatni a méhekkel való bánásmódot, a szőlő zöldoltását, a fanemesitést és egyéb hasznos tudnivalókat. Egyúttal alkalmat is adott az ifjak­nak, hogy a látottakat ők magok is azonnal meg­kíséreljék, mit is az ifjak közül többen sikeresen megoldottak. * Az esztergomi adófizetők figyelmébe. Esztergom szab. kir. város adópénztári hivatala részéről közzététetik, hogy az egyesitett Esztergom városnak 1896. évre megállapított I. II. oszt. ke­reseti adó, 1896—1898. évekre megállapított ház­adé, 1896. évre megállapított földadó, IV. oszt. kereseti adó és tökekamat s járadékadó-kivetési lajstromai a tek. kir. pénzügyigazgatóságtól zára­dékolva megérkeztek és azok a folyó évi június hó 11-től kezdődő (8) nyolc napon át Esztergom szab. kir. város adópénztári hivatalában köz­szemlére kitéve lesznek, s azok a hivatalos órák alatt az adózó közönség által betekinthetök. Fi­gyelmeztetik ennélfogva az adózó közönség, hogy az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében ezen kivetések elleni netáni felszólamlásaikat és pedig azon adózók, kik már mult évben is megadóz­tatva voltak a fenti adókkal, a lajstrom kitétele napját; azon adózók pedig, a kik a fenti adókkal, vagy azok valamelyikével a f. évben első izben ro­vattak meg — az adókönyvecskébe történt be­jegyzését követő 15 nap alatt a pénztári hiva­talban írásban beterjeszthetik. * Tanácsülés. Szerdán tanácsülés volt a városnál, mely a 200,000 forintos kölcsön fel­vételével foglalkozott. * A milléniumi bizottság ülése. A város milléniumi bizottsága pénteken ülést tartott, me­lyen elhatározták, hogy a város iparos tanoncait és szegényebb sorsú földmivelőit a kiállítás meg­tekintésére segélyben fogja részesíteni. * A főgymnáziumi ifjúság majálisa. Az esztergomi kath. főgymnázium ifjúsága szegény ta­nulók élelmezésére felállítandó intézet alaptőkéje javára 1896. június hó 25-én a Kovács-pataknál nyári mulatságot rendez. Személyjegy: 1 kor., családjegy: 2 kor. A csavargőzös közlekedik d. u. 2, 3 7 4 t 4 1 / 2 , 6 órakor és ezentúl 11-ig minden órában. Jegyek a meghívó előmutatása mellett Brutsy Gyula, Leitgeb János és Sternfeld Bezső uraknál, a főgymn. épületében a pedellusnál, to­vábbá a mulatság napján a helyszínén kapha­tók. E jegyek a mulatság területére lépéskor át­adandók. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hir­lapilag nyugtat a rendezőség. Kedvezőtlen idő esetén a táncmulatság a Fürdő vendéglőben fog megtartatni. * Az érseki nőnevelő záró-ünnepélye. Az esztergom-vizivárosi érseki felsőbb nőnevelő­intézet beltanodáiban az 1895/96-iki tanév záró­ünnepélye az intézet nagytermében 1896. évi jú­nius 22-én d. e. 9 órakor fog megtartatni a kö­vetkező műsorral: 1. Nyitány: »L'AUiance.« Bey értől 6 kézre előadják: Csukass Etel, Parsch Jozefm és br. Kaas Mariska. 2. »Indische Post.« Behrtől. 4 kézre előadják: Hamar Ilona és Tré­gele Gizella. 3. »Hunyady János diadala.« Bulcsú K.-tól. Szavalja Mihályfy Fedora. 4. »Dalra.« Ernyeytől. 3 hangban. Kardal. 5. »Álarcosbál.« Verditől. 6 kézre előadják: Steinbach Frida, Bu­rián Erzsike és Vaszary Márta. 6. »Búcsú.« br. Eötvös J.-től. Szavalja Csaby Juliska. 7. »Ma­gyar dalegyveleg.« 8 kézre előadják : Schütz Anna, Vass Gizella, Agárdy Jolán és Vantsó Anna. 8. »Französische Lustspiel-Ouvertüre.« Kéler B.-töl, 8 kézre előadják: Mindszenty Teréz, Palkovits Ilona, Mocznik Mariska és Knébel Zsuzsi. 9. »Danse des esprits.« Schuberttől. 3 hangban. Kardal. 10. »Gnomen-Polka.« Tutschektől. 4 kézre elő­adják: Somogyi Margit és Somogyi Márta. 11. »A Hazához.« Jozgits J.-től, Szavalja Karinthy Gizella. 12. »Dallam« Hunyady László operából. Erkeltől. Énekli Scheda Ida. 13. »Bosenknospen.« Behrtől. 4 kézre előadják: Palkovits Margit és Palkovits Janka. 14. »J'ai du tabac.« Scene co­mique, par Emile Gouget. Előadják: Steinbach Frida, Walter Juliska és br. Kaas Terike. 15. »Balladine.« Lysbergtől. Két zongorán előadják: Gajdos Lenke és Scheda Ida. 16. »Szüz Margit.« Acs Ferenctől. Szavalja Vass Gizella. 17. »Ave Maria.« Attenhofértől. 4 hangban éneklik : Scheda Ida, Trégele Gizella, Vantsó Anna, br. Kaas Te­rike, Agárdy Ilona, Schütz Anna, Steinbach Frida, Puly Margit, Thurner Nándin, Parsch Lívia, br. Kaas Erzsi és Marschalkó Ilona. 18. »Norma.« BellinitŐl. 6 kézre előadják : Mihályfy Fodora, br. Kaas Terike és Puly Margit. 19. » Die Prinzessin« oder: zwanzig Minuten im Wartesaal. Von M. Kalla. 20. »Szózat és Hymnus.« Liszttől. 4 kézre előadják: Gajdos Lenke és Scheda Ida. 21. »Ma­ria Terézia Pozsonyban.« Szavalja Szaák Ilona. 22. »Kiraly-Hymnus « Michalovichtől. Kardal. 23. »Csardas!« Hubay J.-től. 4 kézre előadják : Vass Gizella és br. Kaas Terike. 24 »Gyermekbanda.« i Storchtól. Zongora-, hegedű-, triangel-. csalogány-, ostor-, tambourin-, cintányér-, kakuk-, kereplő-, csörgörece-, dob-, papagenosip-, trombita és ének­kel előadva. Az ünnepélyes hálaadó istenitiszte­let június 27-én reggeli 8 órakor fog megtartatni. * Majális a dédai csárdánál. Esztergom > szent-györgymezei iskola növendékei részére sike­rült nyári mulatságot rendezett Hagara Antal igazgató-tanitó és Karácsonyi Béla a dédai csár­dához közel eső kis kútnál. Ezen alkalomra Perger Lajos plébános és Oltósy Pál birtokos 10—10 frttal járultak a gyermekek megvendégelésének költsé­geihez, de mely összegből jutalomtárgyak is vé­tettek a jobb tanuló növendékek részére. Igen érdekes volt látni a növendékek verseny-futásait, a mint kézzel-lábbal iparkodtak elsők lenni a Í métánál. Azonközben volt szavalás, mit a tánc követett egy cimbalomos játéka mellett. Tudósító szemtanuja volt a gyermek sereg örömének s csak i hálával adózhat úgy a rendező tanitó, mint a nagy­lelkű adakozó uraknak. * Kimutatás. A nagymarosi róm. katholikus tanítók köre által a »Visegrádi romok« között tartott diszgyűlésének megörökítésére, a régi várkápolna falába helyezendő emléktáblára a következők ada­koztak : Dr. Komlóssy Ferenc egyh. megyei főtan­felügyelő 10 frt, Gaibl Sándor garam-kövesdi esp. plébános 5 frt, Majláth Géza Budapest 5 frt, dr. Bapcsák Imre főorvos Esztergom 2 frt, Keményfy Kálmán Dániel szerkesztő Esztergom 2 frt, Koper­niczky Ferenc nagyölvedi plébános 2 frt, dr. Bo­bicsek Ferenc nagymarosi plébános 1 frt, Polia­kovics Ignácz szobi plébános J frt, Ferenczi György szálkai plébános 1 frt, Simor László bajtai plébános 1 frt, Opra Ferenc honvéd százados Budapest 1.50 kr., Knőbel Mariska nagymarosi tanitónő 1 frt, Szabó Aranka nagymarosi tanítónő 1 frt, Szabó Olga Esztergom 50 kr., Várnai Ödön m. kir. főerdész Visegrád 1 frt, Kidey Czompó Szidró N.-Maros 1 frt. Helembai plébános 50 kr., Metzker József hitoktató Budapest J. frt, Dobro­zenszky Held, hitoktató Budapest 50 kr., Metzker 1 Károly jegyző Visegrád 50 kr., Hell Ferenc Nagy­Maros 50 kr., Szadló Károly N.-Maros 50 kr., Zibrinyi Lénárd helembai kántor-tanitó 1 frt, Néder István nagymarosi osztálytanító 1 frt, Ber­talan Vince főtanfelügyelői tollnok Esztergom 50 kr., Heyer József nagymarosi kántor-tanitó 50 kr., Krauser Ernő nagymarosi ^osztálytanító 50 kr., Vinkóvics István szálkai kántor-tanitó 50 kr., Vil­csek Gyula kismarosi kántor-tanitó 50 kr., Stevola Péter ipoly-damásdi kántor-tanitó 50 kr., Leesni István szobi kántor-tanitó 50 kr., Palotay Sándor szobi osztálytanító 50 kr., Szvoboda Vince zebe­gényi kántor-tanitó 50 kr., Drobni József garam- ! kövesdi kántor-tanitó 50 kr., Benner Ignác bajtai kántor-tanitó 50 kr., Szoleczky János lelédi kántor- | tanitó 1 frt. Összesen 48 frt. Kelt Leieden, (u. p. Garam-Kövesd) 1896. évi június hó 9-én. Szoleczky János a nagymarosi tanító-egylet pénztárnoka. * Mult számunkban közlött »Fiók-Gambri­nus« cimű közleményünkre vonatkozólag egy a | polgármestertől aláirt, de nem indokolt hatósági i bizonyítványt vettünk, mely azt bizonyítja, hogy Födi Felix ellen a pénzügyi igazgatóság által el­rendelt jövedéki kihágási eljárásnak beszüntetése a város, mint jogosított bérlő részéről kéretett, s hogy a nevezett terhére becstelenitő jövedéki kihágás nem állapíttatott meg. * Betörés. Dorogon f. hó 9-én éjjel be­törtek a községház irodájába, feltörték a Wertheim I szekrényt, mely azonban szerencsére üres volt, s mást nem is vihettek el az irodából, mint a nó­tárius ott tartott vendéglátó szivarjait. A tettese­ket nyomozzák. * Uj fajta város. Eddig azt gondolták, hogy a haladás vívmányait s a technika gyümölcseit csak nagy, népes városokban élvezhetni. Az » Australian Handbook« az ellenkezőről világosit föl. Értesít ugyanis egy »városról« Victoria tartományban, melynek 250 lakosa, öt hotelje, egy bankfiókja, négy temploma, két állami iskolája s egy nép­könyvtára van. A recensens hozzáteszi, hogy Ang­liában az ily »városnak« legfölebb levélszekrénye, Németországban népiskolája s postája volna. Hát Magyarországban mije volna egy 250 lakosú falu­nak ? zsidó korcsmája. * Szőlőtulajdonosok figyelmébe. Az óriási költséggel telepitett uj szőlőket megtámadta a pe­ronospora s ujabb kiadással sújtotta a gazdákat, mert csak a költséges permetezéssel tudták az uj szőlőt megtartani. Azonban a permetezés sok he­lyen nem vált be, annak dacára, hogy a perme­tezést pontosan végrehajtották. A földmivelésügyi miniszter az ország több vidékéről mintákat szer­zett be a permetezésre használt azurin-ból s a vizs­gálat utján megállapították, miszerint az azurin nagyobb része, különösen a jegeces azurin nem felel meg a célnak. Felhívja a miniszter a ható­ságokat, figyelmeztessék a szőlőtulajdonosokat, hogy a permetezéshez a rézgálic és mészoldat ke­veréket használják Ügyeljenek arra. hogy a réz­gálic közé ne legyen vasgálic keverve, mert az teljesen hatástalan. * Az olasz kivándorlás. Kétféle van: ideig­lenes s végleges. Ideiglenesen kivándorolnak kivált a földmunkások, kubikus-félék, kőfaragók, kőműve­sek; véglegesen kivándorolnak a földmivesek. A kivándorlás az utolsó években óriás mérveket ölt. 1871-ben Amerikában tartózkodott 216,056; Afrikában 40,000; Ázsiában 4016, Óceániában 1626. Azóta e számok megsokszorozódtak. 1881-ben Amerikában már 597,355 olaszt számláltak. Az utolsó évtized felszöktette az olaszok számát Braziliában 80 ezerről 554,000-re; Argentiniában 250 ezerről 452,000-re; Urugnayban 40.000-ről 100 ezerre; az Egyesült-Államokban 170 ezerről 286 ezerre. A kivándorlók összege, mely 1871-ben 450,000 rú­gott, 1891-ben 1.988,144-re, tehát közel két mil­lióra emelkedett. A hazafias felszólításokra, me­lyekkel Itália otthon akarja tartani fiait, azt felelik: Amerikában alighanem elveszünk, Itáliában azon­ban biztosan élhetünk. Soknak csak annyi pénze van, hogy megvegye az Argentiniába szóló jegyet; némelyiknek semmije sincs, s azokat ágensek viszik Európából Amerikába fehér rabszolgákul. S mialatt a kivándorlás árama Olaszország part­jairól Amerikába özönlik, addig Bodis szerint Itáliába 2 millió hektár műveletlen, de művelés alá fogható föld van. Intelligens proletárok. Proletárok alatt a legközönségesebb közész azokat érti, kiknek nincs mit enniök ; azonban ez rövidlátó és felületes felfogás. Ellenkezőleg proletár van most nagyon sok, s az úgy nevezett intelligenciában épp annyi, mint a kézből-szájba élő futó-homok-lakosság. Tessék csak kézhez venni az osztrák hiva­talnokok jövedelmi statisztikáját, s mivel a ma­gyar hivatalnokok anyagi helyzete éppen nem külömb. mint az osztrák beamtereké, kiszámítani, hogy Ausztria-Magyarországnak hivatalnok-ármá­diájában hány proletár van. Valamennyi államhivatalnok 54,78 száza­lékja 1000 frtig húz fizetést; ezeknek fele 700 frtig jön föl évenkint. A hivatalnokoknak csak 6°/ 0-a kap 2000 frtnál többet; ha ezekhez hozzá vesz­szük azon hivatalnokoknak 3,53 százalékját, kik­nek fizetése 1800—2000 közt áll, akkor arra az eredményre jutunk, hogy az osztrák hivatal­nokoknak csak 9,6 százaléka tartozik a úgyne­vezett » középosztályhoz.« A fizetési fokozatokat véve tekintetbe, azt látjuk, hogy a három legalsó fokozathoz tartozik 76,29 százaléka, t. i. hogy a hivatalnokoknak több mint két harmad része 1800 forint fizetést nem ér el. Bészletes kimutatásban a közoktatás­nál 49,90 százaléka, a közlekedésnél 86,86 szá­zaléka, a postánál 74,12 százaléka áll 1000 frtnyi fizetés alatt. Eszerint a közoktatás kecsegteti a statisztát leginkább ; de mi kecsegtető van e részben, azt az. egyetemi tanárság foglalja le a maga számára. Már a középiskolai tanárság visszahanyatlik a többi szak hivatalnokainak állapotába; t. i. a maximum, amit elér 1800 frt — évi dij.

Next

/
Thumbnails
Contents