ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-06-14 / 24. szám

grófnak, továbbá a szent István-társulatnak jogi tanácsosa hol szerezte meg a képesítést a képviselőségre, azt csak olyanok kérdezhetik, akik semmiféle pályára nem szerezték meg a képesítést. Hogy mint földbirtokos ismeri a mezőgazdaságnak bajait is, arról talán fölösleges is szólanunk. Végül még egyet. Ez alkalommal is, mint eddig több elhatározó pillanatban, kitűnt lapjainknak liberálismusa, a keresztény revindikáczióval szemben elfoglalt álláspontja. Mi ezt már régen tudtuk s most is csak azok kedvéért konstatáljuk, akik elég rövidlátók, hogy a liberalizmus járszalagján hagyják magukat vezettetni. Ezeket őszintén sajnáljuk, mert akár mennyit is hangoztatják itt-ott a vallásosságot, tömjéneznek egyesek személyes hiúságának, ha rákerül a sor, biztosak lehetnek, hogy uj sérelmekkel fogják illetni a katholikus egyházat, mert örökké igaz marad az : hogy aki nincs velünk, ellenünk van. HIREK. * A primási udvarból. Vaszary Kolos hercegprímás 0 Eminenciáj a a mult héten lezajlott ünnepek után egyenest Balatonfüredre utazott. Augusztus közepe felé tér vissza a székes-fővárosba, hol Nagyboldogasszony napján fogja kon- j szekrálni a budavári Mátyás-féle Nagyboldogasszony templomát. 0 Felsége születés-napján pontifikálni, a kath. kongresszus diszgyülésén pedig elnökölni fog. A Szent-István-napi körmenetet szintén 0 Eminenciája végzi, mely az idén szokatlan fénynyel, a püspöki kar részvétével fog végbemenni. * Püspökök Esztergomban. Dr. Steiner Fülöp székesfejérvári püspök csütörtökön a délelőtti gyorsvonattal Budapestről a Simor szobor megtekintésére városunkba érkezett. A püspök Sujánszky Antal nagyprépost vendége volt, kihez kegyeletes barátság kötelékei fűzik. Délelőtt megtekintette a Simor szobrot, meglátogatta dr. Roszival István rektort s magát a szemináriumot is, és legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a látottak felől. A püspök urnák 6 növendéke szintén az esztergomi szemináriumban tanul, s örömét I fejezte ki, hogy ezeket a jeles intézetben neveltetheti. Délben Sujánszky nagyprépost ebédet adott illustris vendége tiszteletére, ki a délutáni személyvonattal dr. Szalay Hubert püspöki levéltáros kíséretében Budapestre, onnan este székhirtelenül kerekedett szél hatalmas porfelleget zúdit szeme közé. Lihegve, megizzadva elér végre a vonathoz. Csak legalább esőt ne hozzon ez a szél, — gondolja Ottó magában : — s bár hatalmas fellegek úszkáltak az égen, az eső egyelőre elmaradt. Céljához érve, elhagyja Ottó a vonatot s a versenytér felé irányozza lépteit. De alig teszi meg a felényi utat, midőn egy váratlan szélroham elkapja kalapját A könnyű jószág ugy röpült, mintha szárnyai nőttek volna, s Ottó kénytelen-kelletlen belátta, hogy hiába rohanna utánna. Világos, hogy kalap nélkül nem mehet a versenytérre, és igy boszankodva tér vissza. De alig haladt egy darabra, megered a zápor és átázva, jól meghűlve ér vissza a vonathoz, türelmetlenül várva, hogy haza mehessen. Igy folyt le a rosszul kezdett nap ; de korántsem lett ezzel vége. Hogy barátja elmaradásáról értesüljön a hadnagy, másnap kora reggel felkeresi Ottót. S nem tudott eléggé csodálkozni, midőn őt az ágyban fekve, fejét vánkosaira hajtva találja. — Folytatod a tegnapi komédiát — igy kezdi — vagy bűnhödöl talán ? — Oh dehogy komédiázom — felel Ottó — beillik ez tragédiának is barátom! Ugyan hamar meglakoltam; itt elmondja, hogyan járt, aztán folytatja: meghűltem s irtózatos fogfájást kaptam. Igy lett a komédiából tragédia, és ez szörnyűbb bácsim minden drámájánál. De biztositok minden embert, hogy életemben soha többé nem játszom ily komédiát. K. S. helyére utazott. — Szombaton báró Hornig Károly veszprémi püspök érkezett Esztergomba, mint dr. Csernoch János kanonok vendége, ki szintén a Simor szobrot nézte meg. * Polgármester - válság. Nyíltan beszélik, hogy Maiina Lajos polgármester lemond hivataláról, hogy a tövises polgármesterséget a takarékpénztár főügyészi állásával cseréli fel. Az eset í annál inkább kelt méltán feltűnést, mert Maiina Lajost csak nem rég választotta meg Esztergom sz. kir. város képviselő testülete lelkesedéssel, óriási szavazattöbbséggel polgármesternek, méltányolva azon szorgalmát s ügybuzgalmát, melyet válságos időben a helyettes polgármesterség elfogadásával működésében tanúsított. Hogy mi birja a polgármestert a lemondásra, arról különféle versio kering. Egyik azt mondja, hogy a tisztviselő társai közt levő viszásságok, személyeskedések kedvetlenítették el, a másik meg, hogy nem tud megvívni állása terheivel. Egy harmadik azt is mondja, hogy kormánypárti machináció az egész válság, mely üszköt dobott a polgármester és a tisztviselők közé. Mi a valódi indoka a lemondásnak, azt a válság akut jellege fogja feltárni. Tény azonban az, hogyha Maiina Lajos, ki mellett annyira tömörült Esztergom közönsége, elhagyja állását a takarékpénztári jövedelmezőbb állás miatt, Esztergom közönsége egy keserű csalódással lesz gazdagabb. Annak a takarékpénztári állásnak megüresedése nyilvánvaló volt még a választás előtt, hogy ha akarta volna tehát Maiina Lajos azt elnyerni, nem tételezzük fel róla, hogy játszanék a polgárság bizalmával s polgármestersége érdekében megengedte volna azt a lelkes zászlóbontást. Ezt úgy az ő, mint a város érdeke nem engedi. Mi úgy látjuk, polgármestersége alatt kellett oly körülményeknek beállaniok, melyek miatt jobbnak látja búcsút mondani tekintélyes hivatalának. Tudjuk, hogy az egyesítés miatt eleinte nehéz az ügykezelés, azért nem osztjuk egészében azok nézetét, kik mindenért a tisztviselőket szidják, élén persze a polgármestert. De ha nehéz is még az ügymenet, ha vannak abnormitások, azért nem szabad a város első tisztviselőjének ott hagyni hirtelen helyét s megfutni akkor, mikor leginkább igazolható be a régiek jelszava : vir strenuus et propositi tenax. Mi azt hiszszük, hogy azon nem egészséges állapotok előidézésében, melyek állítólag a városházán megvannak, néhány »diabolus rotae« keze működik, azon célból, hogy a város ellenzéki szellemét szétrobbantsa. Ezért vetik el a szétvonás magvait a polgármester s tisztviselők közt, ezért harangozzák be a várost és megyét a tűrhetetlen állapotokkal, ezért lancirozzák a kormánybiztos kinevezését, egy forszírozott, csinált »nagyság« szerepeltetése érdekében, — mintha bizony Esztergom városánál a tisztviselők sikkasztottak, csaltak, vagy tudja Isten minő törvénytelenségeket követtek volna el. Vannak kétségtelenül bajaink a városnál, de ennek orvoslása a képviselőtestület feladata, ez rendszabályozzon ott, a hol kell, s kérjük is, ne riadjon semmitől se vissza, mely a város józanul felfogott érdekeit előmozdíthatná. Az egész polgármester-válsághoz lesz még alkalmunk hozzászólni, s előre is kijelentjük, hogy ha Maiina Lajos ragaszkodik lemondásához, s e lemondást kellőleg indokolni fogja a képviselő testület előtt, nem esünk kétségbe, hogy nincs polgármesterségre való emberünk, mint azok az urak, akik a »kormánybiztost« a kormánypárti jelölt érdekében akarnák kiaknázni. Van ügyvédi karunkban többek közt oly férfiú, kit szakképzetsége, lelkes ügybuzgalma, törhetlen erélye, 'pártokon fölül való állása, méltán kvalifikál a polgármesteri állásra. * Antal napja. Páduai szent Antal napja I sok helyt okozott városunkban is örömet. Az ünneplőket elárasztották jóbarátaik s tisztelőik üdvkivánataikkal. Köz és társadalmi életünk kitűnőségei közül különösen Sujánszkynál és Venczelnéf a fökáptalan két Antalánál fordultak mng sokan, kegyelettel adózva a népszerű főpap egyénisége iránt. * Bérmálás Hontmegyében. Szálkán és a hozzá csatolt Börzsöny, Kis-Gyarmat, Tölgyes, Letkés, Kis-Keszi és Páld községekből 917 bérmálandó gyűlt össze, folyó hó 10-ikén. Boltizár József ő méltóságát lovas bandérium, a vidéki papság, és község elöljárósága fogadták. A bérmálás nagyobb része a szabad ég alatt volt gyönyörű időben. Délben a plébános vendégszerető hajlékában gyűltek össze a meghívott vendégek ; hol ő méltósága szintén szívélyes felköszöntökben részesült. D. u. x

j^4t órakor távozott a főpap Kemencére. Itt a szokatlanul fényesnek ígérkező fogadtatást a zuhogó zápor meghiúsította. Másnap Kemencén 1160-an részesültek a bérmálás szentségében, ide tartoztak Bernece, Szete, Ipolyszakállos, Bél, Vámosmikola, Pereszlény és Baráti községek. Különös feltűnést keltett a berneczei bérmálandók megjelenése, 60-nál több leányka tiszta fehérben, fátyollal, ^példás rendben Kanyó káplán vezetése alatt. Ő méltóságánál tisztelegtek Czibulya alispán, Tóth főjegyző, Marek főszolgabíró, a primási tisztség, a kerületi papság, kántortanítók, végül az elöljáróság, ő méltósága megnyerő modorával mindenkit lebilincselt. Az ebéd vidám hangulatban folyt le, szebbnélszebb toasztok egymást érték, ő méltósága másnap ugyancsak ^4 órakor visszautazott Esztergomba. * A 48-as honvéd kegyelete. Beleházi Bartal László, jelenleg egyház-gellei plébános, volt közés váltó-ügyvéd, és mint ilyen 1848-ban honvédhadnagy, nemrég a pozsonyi országos kórházban életveszélyes műtétnek vetvén alá magát, számolt az élettel, és 1848-ban első honvédhadnagyi fizetéskép kapott és azóta kegyelettel őrzött szűz Máriás ezüst húszasait hazafias culturális célra óhajtaná fölajánlani: nevezetesen 3 drb húszast fölajánlott pályadíjul äz esztergomi tanítóképezde egyik növendékének sikerültebb írásbeli dolgozatáért vagy tanügyi értekezésért, és 3 drb húszast az »Esztergom« legjobb tollú Írójának. Az ősz honvéd hazafias kegyeletének eleget téve, mi a 3 Máriást báró Kaas Ivornak, az első magyar publicistának, lapunk ékes tollú munkatársának küldtük meg. A képezde pályadijat nyert növendékének nevét, csak a záró ünnepély megtartásakor hozhatjuk nyilvánosságra. * A főegyházmegye személyzetéből. Raditsits Alajos mohorai administrator nógrád-varbói plébánossá neveztetett ki. * Kirándulók Esztergomban. A földkerekség azon államai, a melyekbe a távírda drótjai elágaznak, 5—6 évenként együttes értekezletre küldik megkatalmazottjaikat, a nemzetközi távírda forgalom módozatainak egységes szabályzására. Folyó évben Magyarországnak jutott az a megtiszteltetés, hogy a megtartandó értekezlet székesfővárosában fog ülésezni. Hogy az értekezlet tagjai hazánkat több oldalról megismerjék, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter e célból több kirándulást rendez e tagok tiszteletére. E kirándulások közé Esztergomot is tervbe vette a miniszter; miért is az értekezlet tagjai, mintegy 150-en június hó végén vagy július hó első napjaiban Budapestről hajóval Esztergomba érkeznek. A vendégek a székesegyházat, annak kincstárát és az érseki képtárt is Maszlaghy Ferenc prépost-kanonok szakavatott kalauzolásával megfogják tekinteni. * Egyházi zene. Junius 14-én, vasárnap a bazilikában tartandó istentisztelet alkalmával a főszékesegyházi zene és énekkar a következő egyházi énekeket adja elő. Horak W. E. miséje. Graduale Seyler Károlytól. Offertorium. Salve Begina Kempter Károlytól. * Az úszó uszoda. Pénteken délután a szigeten sétálók érdekes jelenetnek voltak tanúi. A mégáradt kis-Duna hömpölygő vize ugyanis a Korányi-féle uszoda láncait elszakítván, mint valami dióhéjat, ugy vitte a rabláncairól fölszabadított uszodát. Az uszodában épen akkor lubickoló közvitéz hadfiak megrettenve a nem várt dunai mozgósítástól, lélekjelenlétöket mint hadfiakhoz illik, nem vesztették el. mert az uszó alkotmányt az új vashidnál szerencsésen elfogták és diadalmasan húzták vissza a régi helyére. * Tanulságos kirándulás. Folyó hó 9-én az érseki tanítóképezde harmadéves növendékei Guzsvenitz Vilmos tanár vezetése alatt látogatást