ESZTERGOM I. évfolyam 1896

1896-04-05 / 14. szám

kisegítésével végzi a kinevezési okmányok kiállítását. Miután a minisztérium nem foglalkozik az államvasuti igazgatóság személyzetügyi javaslatainak pénzügyi megbirálásával, hanem csak a kinevezések összességének pénzügyi és létszámbeli következményeit ellenőrzi, az uj kinevezések és és előléptetések kihirdetése április első felében okvetlenül megtörténik. * A magyar Osztály-Sorsjáték sorsjegyeinek a III. osztályra való megujitása. Ezen nemcsak nálunk, de külföldön is oly gyorsan népszerűvé lett sorsjáték utolsó föhuzása május 12— 28-ig ejtetik meg. A ki nem húzott II. osztályú sorsjegyek azok visszaszolgáltatása és a megújítási dij, és pedig : 1 egész 20 frt, I fél 10 frt, 1 tized 2 frt és 1 huszad 1 frt lefizetésével a sorsjegyeken jelzett elárusítóknál legkésőbben május 2-ig újítandó meg. Teljes sorsjegyeket (mind a három osztályra érvényes sorsjegyeket) nem kell megújítani és a III. osztály húzásán minden további dij nélkül résztvesznek. A közönség igyekszik a maga részét kivenni és igy elképzelhető, mily óriási erőmegfeszitésükbe kerül az elárusítóknak, hogy a közönséget a tömérdek sorsjegynek kifizetésével és megújításával kielégíthessék. Heintze Károly főelárusitóhoz Budapesten naponként ezer számra érkeznek a levelek részint a ki nem húzott sorsjegyeknek megujitása, részint a nyertes sorsjegyeknek kifizetése céljából. Épen ezért csaknem lehetetlen azok igényeit kielégíteni, kik sorsjegyeik megújítását az utolsó napokra, vagy pláne a határnapra (május 2-ra) hagyják. A pontos és korrekt kiszolgálás érdekében tehát ajánlatos, hogy a megújítandó sorsjegyek az illető elárusítóknál minél előbb praesentáltassanak, illetve beküldessenek. Tanügy. Az esztergomi iskolák elhelyezésének kérdése. Amit előző számunkban a városi iskolák elhelyezéséről irtunk, a március 30-án tartott közgyűlésben hivatalos megerősítést nyert. A reáliskola elhelyezése a volt szenttamási városházában drága lenne és nem megfelelő. A városi mérnök előadása szerint a tantermek egy része hosszú és keskeny lenne, az udvarban elhelyezett termek előtt pedig nyilt folyosó futna körül. A telek magában foglalná a volt városházát továbbá a szomszéd Lobog-féle házat. Az épités költsége 23000 frtra van előirányozva Ha ehhez a két ház értékét hozzáveszszük, legolcsóbb számítás szerint 45—48 ezer forintra tehetjük a reáliskola ilyen elhelyezésének összes költségeit. Az iskola elhelyezése tehát a kívánalomnak nem megfelelő, s a városház kérdése csak részben oldatik meg. Mindezek elegendő okul szolgálnak arra, hogy úgy a pénzügyi bizottság, mint a tanács elejtse a kérdés ezen megoldását és ily értelmű javaslatot terjeszszen a közgyűlés elé. A közgyűlés ezen javaslatnak megfelelően a maga részéről is elejtette a reáliskolának a volt szenttamási városházában való elhelyezését. A pénzügyi bizottság és a tanács a másik megoldási módot javasolta, melyről mint ezideig egyedül elfogadhatóról szóltunk lapunk utolsó számában. T. i. javasolta a duna-utcai telkeknek megvételét és azokon .az elemi fiu és reáliskola felépítését. Sem a pénzügyi bizottság sem a tanács nem látta azon aggodalmakat, melyek ezen hely alkalmas volta ellen egészségügyi és paedagogiai szempontokból felhozattak, annyira alaposaknak, hogy az ellenkező szempontoknak, melyek éppen a hely alkalmas volta mellett szólottak, fölöttük előnyt nem adhatott volna ; pénzügyi szempontból pedig, a melyre különösen jelen viszonyaink között mindenki annyira szeret hivatkozni, ez a megoldás az előbbinél határozottan szerencsésebb. A telkek ára 13500 frtra tehető. Az építési költség 55000 frtra. Az összes költségek tehát 68—70000 frtot tesznek ki. Ezen összegért két iskola helyezhető el a modern igényeknek teljesen megfelelően. A városháza egyik szárnya egészen felszabadul. A reáliskola helyiségeiben a tanácsterem és hivatalok, a fiúiskola helyiségében pedig az összes rendőrség elhelyezhető. Megmarad a városnak a szenttamási városháza is mely 12—15000 frtot bizonyára megér. Azt hiszszük, hogy a pénzügyi szempont határozottan és feltétlenül minden más megoldás •elé helyezi ezen megoldást. Amit egészségügyi a paedagogia szempontból felhozni szoktak, hogy t. i. azt ezen az iskola, a duna mellett, a szélnek kitéve, a Duna kigőzölgése által megfertőzött levegőn, az mind egytől-egyig meg van a mostani elhelyezésnél is, és sem nem oly nagymérvű baj, mint amilyennek festik, sem leküzdhetlen akadályul nem szolgál az elhelyezésnél. Ha hozzá veszszük, hogy a reáliskola ez idő szerint szorong, a fiűskola pedig az árnyékszékek bűzös levegője által megfertőzött: akkor világos, hogy az új állapot a jelenleginél még egészségügyi és paedagogiai szempontból is előnyösebb lenne. A közgyűlés is ezen megoldás mellett foglalt állást és csak azon j mult, hogy az ügy végleg el döntve nem lett, mert I 91 szavazatot kivan a törvény a javaslat mellett. Ugy hiszszük, hogy ha kell, a 91 szavazat is meg lesz, mert a javaslat ellenzői is be fogják látni, hogy jobbat ajánlani nem tudnak és ellenzésök csak elhalasztja a más és égető kérdés megoldását. — Még csak egy megjegyzésünk van: ha valakinek a javasolt telkek szűknek látszanának, figyelmeztetjük, hogy a plébánia-templom előtti egész térség kombinációba vehető, akár úgy hogy hogy oda kerített udvara helyeztessék az iskoláknak, akár úgy hogy oda jöjjön az egyik szárj nya az épületnek, a másik pedig a megvásárlandó telekre, az iskola udvara a régi itató fölé esvén. — Ez mind csak műszaki kérdés. Véglegesítés. Malobiczky Lajos az alsó-jattói kántor-tanítói állásra gróf Eszterházy Mihály kegyúr által kinevezett tanitó és üressa János radimói tanitó egyházhatóságilag véglegesittettek. Irodalom és Művészet. Színészet Esztergomban. Ma egy hete bűcsúzott el Knnhegyi társulata Esztergomtól, a »Porös atyafiak* szinrehozatalával. Délután egy tündér darabot is adtak elő, melyre megtelt a »ház«, de estére bizony nagyon megcsappant publikumtól búcsúzhattak. A szombati »Három Kázmér* előadáson is nagyon kevesen voltak. Az elutazásnál egy érzékeny kellemetlenség is érte a társulat egyik tagját, Asztalos Sándort. Valami idegen jószágokban utazó ember ellopta bőröndjét, s egy félreeső sz. tamási utcában felnyitotta, értékesebb holmiját kiürítette. A tettest nyomozzák. „A Biblia és a Tudomány" című heti közlönynek II. füzete az egyptologia, az egyptomi irás, Egyptom őskora, az ékiratok, a görög római irók és az egyptomi emlékek leírásával foglalkozik. A füzetet művészi kivitelű kép díszíti. Az ujabbkori katholikus irodalomban páratlanul álló vállalatot, amelyet Csuday Jenő dr., Dugovich Imre és Zettiger Vilmos dr. szerkesztenek, olvasóink figyelmébe ajánljuk. Előfizetési ár egy évre 20, félévre 10 frt. Egyes füzet ára 40 kr. A megrendelések a szerkesztőség címére (Budapest, Gyár-utca 5. sz.) intézendők. Megjelent a zsolnai gymnázium millenáris története Csáka Károly igazgatótól. Áttekintő képet nyerünk nemcsak magára az iskolára, hanem magára iskola ügyünkre is. Szerzője vonzó irálylyal is, s látszik, hogy tárgya ismeretébe belemélyedt. Magyarország közoktatásügyi történetéhez e mű számot tevő adatokkal járul. Képek a hazai ellenreformáció történetéből a XVII-ik század végén. Irta: dr. Walter Gyula, primási titkár. A nagytudományú és ékes tollú író e munkája méltó folytatása az ő irodalmi munkásságának. Történeti apparátussal, történeti kritikával vázolja azon korszak vallási mozgalmait, melyekben sok párhuzamot lehet napjainkba vonni. Az érdekes füzetet, melynek ára 40 kr. melegen ajánljuk. A katholikus egyház társadalmi missziója. Dr. Giessirein Sándornak, a budapesti katholikus körben felolvasott érdekes munkája a fenti címmel füzet alakjában megjelent. Ára 10 kr. Megrendelhető a győri katholikus kör háznagyi hivatalánál. Ujabb irodalom. Arnóthi. Isten. Eger, 1896. Ára 20 kr. Beksics Gusztáv. A magyar faj terjeszkedése és nemzeti konszolidációnk, különös tekintettel a mezőgazdaságra, birtokokra és a népesedésre. Budapest, 1896. Ára 1 frt. Rohonyi Gyula. A honfoglalás története. Budapest, 1896. Ára 2 frt. Budapest tervrajza. Kiállitásí térképpel. Budapest, 1896. Ára 50 kr. Sretvizer Lajos. Ezer esztendő. A milléniumi ünnepség anyaga a népiskolákban. Budapest, 1896. Ára 10 kr. Sas Ede. Klára szerdái. Budapest, 1896. Ára 1 frt 20 kr. Tóth Béla. Mende-mondák. A világtörténet furcsaságai. Budapest, 1896. Ára 3 frt. Ragály Lajos dr. Az örökösödési eljárás (1894. XVI. t.-c.) magyarázata. Függelékül az örökösödési ügyekre vonatkozó összes illetékszabályok. Egybeállította Köcsön Lajos. Ára fűzve 6 frt, kötve 7 frt. Rónaszéki Trux Hugó. A magyar örökösödési eljárás. (1894. XVI. törvénycikk.) Ára 3 frt (50 kr. Kern Tivadar. A magyar öröklési jog mai érvényében. I-ső kötet. Budapest, 1896. Ára 3 frt 60. Az itt felsorolt művek kaphatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergomban. A készülő kiállítás. A katona-élet a kiállításon. — A honvédség kiállítása. — Budapest, március 31 Balra a nagy főkaputól, a városligeti tón innen is, túl is, meg magán a tavon is egy egész katona-város épült. A katonák életét, itt a honI védek kiállításáról szólunk, persze csak képekkel lehetett bemutatni. Fotograíiák ezek, nagy, pompás j fölvételek, amelyek minden mozzanatában ösmertetik a honvéd életét. Mivel a katonaéletnek az egyik fele a kaszárnyában, a másik a gyakorlótéren játszódik le, az a nagy képgyűjtemény is két fő csoportra oszlik, az egyik a belső szolgálatot és a katonai életet ismerteti, a másik a külső szolgálatot a gyakorlótéren. Néhány érdekesebb képet bizonyára érdemes lesz ismertetni: Feltüntetve látjuk a katonaélet legelső momentumát, a sorozást, mikor az állam fiatal polgárai szorult szívvel várják a sorozó-bizottság határozatát, mely azzal a jelentős szócskával, hogy „alkalmas", megnyitja számukra azt az életet, a ! melyet a képek további hosszű sorozatában ábrázolva látunk. Az alkalmasnak talált honpolgárokat ugyanis megtaláljuk legott azon a képen, melyen az újoncok első felszerelése és felöltöztetése van feltüntetve. A következő képek a rekruta-élet más frázisait tárják szemeink elé. Ott állanak a kaszárnyaudvaron a százados úr mindenhatósága és mindentlátó szemei előtt. Öltözetükön meglátszik, hogy az őrmester úr a ruhakiosztásnál a test és a ruha méreteinek összhangzásba hozatala fölött sok időt nem vesztegetett, mit azonban a századparancsnok szakértő szemmel azonnal fölfedez és az egyes darabok kicserélése által nem sokára mindent katonás rendbe hoz. A következő képeken már a kész katonai életet látjuk. Szemeink elé tárul ez alkalommal a legény\ ségi szoba, a hol honvédeink a reggeli toilettel \ vannak elfoglalva és egy másik képen ott találjuk őket a kaszárnya-udvaron, a hol körbe felállítva csukló-gyakorlatokat végeznek, ami közvetlenül a I reggeli után mindennap az előjátéka a nap folya: mán végrehajtandó katonai gyakorlatoknak. Ne kerülje el azonban figyelmünket az a kép ; sem, mely a laktanya gyengélkedő-szobáját tárja szemeink elé. Ez egy elkerülhetetlen kelléke minden kaszárnyának, a hol ápolást találnak azok a könynyü betegek, a kiknél kilátás van rá, hogy rövid idő alatt felépülnek. A gyengélkedő-szoba abban a pillanatban van lefotografálva, a mikor reggel a foglalkozás előtt az orvos elé járulnak mindI azok, a kik testi bántalmak miatt a napi fáradalmak elviselésére nem tartják magukat alkalmasaknak. Vannak olyanok is, a kiket a szobába kevésbbé testi'bántalmak, mint a boldog nyugalom kecsegtető reménye vezet. Az orvos gyakorlott szeme azonban ezeket hamar felismeri és ekkor a nyugalom ábrándját nemsokára fáradalmas gyakorlatok keserű valósága váltja fel. E gyakorlatok a fényképek hosszú sorozatán vannak bemuI tátva, melyek szisztematikus sorrendben a katonai kiképzés minden fázisát ábrázolják. Mielőtt azonban a képek némelyikét itt élőszóval is bemutatnók, vessünk egy pillantást derék honvéd-huszárjaink felé és nézzük meg, mi . foglalkoztatja őket a laktanyába, Ott láttuk őket az abrakolás előtt, a midőn katonás sorrendben kötényeikben lovaik számára az abrakot viszik, majd az istálló mögött, a mikor a lószerszámot tisztogatják. Festőileg is kifogástalan és megragadó szépek azok a képek, melyek a katonai kovács-műhely belsejét és a lovak vasalását ábrázolják. Nem kevésbbé érdekesek azok, melyeken huszárjaink a lovaglás művészetében beavatva lesznek. Ezeken a huszár-élet kevésbbé kellemes mozzanatai vannak bemutatva. A huszár és ló t. i. két különböző dolog s igazolva találjuk ezt ama gyakori nézeteltérésekben, a melyek a kettő között a lovardában igen gyakran felmerülni szoktak De még