Leánynevelde és Tanodák, Esztergom 1929

13

gyakorló iskolában rendeztünk karácsonyi ünnepséget, s ekkor Jóba Erzsébet IV. éves „Fenyőág“ jeligés párbeszédét adták elő a gyakorló iskola növendékei; farsangon február 23.-án, március 15.-én, 1930 április 26 -án Benkő M. Szeréna vikária és intézeti főnöknő aranyjubileuma alkalmából díszelőadást rendezett az intézet. Ünnepi szónok volt dr. Lépőid Antal főegyházmegyei főtanfelügyelő úr. A város előkelőségei és a növendékek hozzátartozói ihletett csendben hallgatták a remek szónoki mű szépséges gondolatait. A műsoron szerepelt még egy ifjúsági társadalmi színmű, amelyhez művészi zenekíséretet Buchner Antal főszékesegyházi karnagy úr szerzett. Pompás sikerű előadása az Esztergomi Zenekedvelők Köre szíves közreműködésének és Béres István énektanár munkájának eredménye volt. Az intézet ez ünnepléssel kívánta alapítója iránt rhélyenérzett háláját leróni. Május 21-én a Madarak és Fák napját ünnepeltük, június 4.-én pedig Trianon emlékére gyászünnepséget tartottunk

Versenyrajzolásnál a téléi „Csendélet“ volt. 8 pályázat érkezett be s a legsikerültebb Jóba Erzsébet és Takács Anna IV. éveseké volt.

A gyűlésen szabadelőadásukkal Markotics Irma, Porgesz Irén, Réthy Erzsébet V. évesek és Kovács Olga IV. éves; kitűnő írásbeli dolgozataikkal : Lányi Emilia, Bartal Györgyi IV. évesek, Bódi Irén 111. éves, Laping Rózsa 11. éves, szavalataikkal: Neproszel Katalin, Sándor Katalin V. éves. Heincz Éva, Gora Magda IV. és Novotta Katalin 11. éves tűntek ki. Az ének és zene terén legnagyobb érdeme Borz Jolán, Réthy Erzsébet, Bartal Györgyi, Kovács Olga, Laping Ludovika, Mike Mária, Körmendy Margit és Kardos Erzsébetnek van.

П?. Az intézet működése.

a) Nevelés és fegyelem.

Meggyőződésünk, hogy csak az a tanítónő végezhet érdemes nevelői munkát, akiben magasztos vallási, erkölcsi és hazafias elvek élnek, s aki már az intézetben szerintük irányítja cselekvéseit. Az érzületen, a gondolkozáson és a következetes cselekvésen van a hangsúly. Tanítás, ünnepély, szónoklat, példa mind-mind ezt a célt szolgálja. Az alkalmazott pedagógia hívei vagyunk. A nevelés elveit, törvényeit ne csak tudja a növendék, hanem élje is át.

Élmény legyen a vallás, amely lelki szükségletből fakad s a szorosan vett vallásgyakorlatok mellett — amilyenek a vasár- és ünnepnapi szentmise-hallgatás, a havonkinti szentgyónás és áldozás, az októberi és májusi Mária-ájtatosságokon való részvétel, Mária-kongregációi működés, a lelkigyakorlatok, — a lelkűiét megnetnesedésében, a krisztusi szeretet alkotó cselekedeteiben nyilvánul meg.

Nemzeti nevelői feladataikra az ízig-vérig magyar gondolkodás és érzület kitermelésével akarjuk növendékeinket ráképesíteni. Tanítási óráink, az önképzőköri élet, iskolai és nyilvános ünnepélyeink bőséges alkalmat nyújtanak, hogy a múltúnk, nagyjaink, népünk és földünk iránti szeretetet s a lemondás és áldozatosság lelkét kifejlesz- sziik bennük.