Leánynevelde és Tanodák, Esztergom 1913

13 kük kívülről fűtődik s tökéletesen működő szellőztető készü­lékkel van felszerelve. A closettek és a folyosók a földszinten és emeleten vízvezetékkel vannak ellátva és ez által a levegő teljes szag- talansága és a könnyű tisztántarthatás biztosítva vannak. Emellett minden termen valamint az egész iskolán, cikornya nélküli egyszerű előkelőség ömlik el, amely a ta­nulók ízlésbeli fejlődésére csak jó hatással lehet. Az emeleten két tanterem a köztük vassíneken felfüg­gesztett és könnyen összecsukható parafa-fal eltávolításával egy 28 méter hosszú teremmé egyesíthető, amely mint dísz­terem és előadások tartására szánt helyiség egyaránt kitűnő szolgálatokat tesz. A homlokzat. Az iskola homlokzata ugyanazt az elvet követi, mely­nek az egész épület hangos szavú hirdetője: Minden fölös­leges sallangot mellőzni, de az egésszel szervesen összefüggő részeket Ízléssel kidolgozni. Ellentétben a l’art pour lart indokolatlan cikornyahaj- szolásával, a tervező mérnök annak a nemesebb iránynak szolgálatába állította művészetét, amely a megokolatlan díszí­tés elvetésével az egyszerű, de Ízléses őszinteséget vallja irá­nyító elvül. Ez elvnek legelső következménye, hogy a hom­lokzatot pusztán a formával engedi hatni. Mindenekelőtt szorgosan ügyelt rá, hogy az új épület homlokzatával is kifejezze azt, hogy szerkezetileg a régi iskolaépülettel' és zárdatemplommal organikus egészet alkot, másrészt azt is tekintetbe vette, hogy kellő kifejezésre jusson az épület rendeltetése. A kellemes, megnyugtató hatást keltő homlokzaton egyedül a főbejárat tűnik fel díszesebb vol­tával; de ezt a díszt is megokolja részben a bejárat szer­kezetileg is hangsúlyozott volta, részben pedig az a körül­mény, hogy a bejárat fölé elhelyezett s az intézet nationaléját tartalmazó feliratot és címereket esztétikai célból a kapu­zattal egységesen kellett kialakítani. Ugyancsak esztétikai és az időjárások viszontagságaira való praktikus szempontból történt az egész homlokzat diszkrét színezése, melyet az olasz reneszánsz óta minden megokolás és alap nélkül egy végze­tes történelmi tévedésre támaszkodva száműzendőnek vélt a legtöbb szobrász és építőművész. Iskolánk tervezője szakított a művészeti babonával s a saját jobb meggyőződésén erő­

Next

/
Thumbnails
Contents