Leánynevelde és Tanodák, Esztergom 1912
15 7. Tanulmányi előadások és kirándulások. Május 2-án megnéztük a Mozgó-szinházban Sienkiewicz „Quo Vadis?“ cimű regénye után, az ifjúság részére összeállított drámai képeket. A növendékek sokáig beszélgettek a katakombák fönséges miszticizmusáról, amely lelkűket mély hódolatra indította az első keresztények élete iránt. Növendékeink megtekintették a hercegprímási képtárt, az egyházmegyei könyvtárt, a postahivatalban a távíró- és telefonkészülékeket, mindenütt szíves szakértők részletes magyarázatokkal kísérték; belnövendékeinkkel kirándultunk Pilis- csabára, külső növendékeinkkel pedig Visegrádra. Tájékozásul szolgálhatnak a következő leírások: Látogatás a könyvtárban. Szent borzadály fog el, mikor átlépem az esztergomi bibliotéka küszöbét. A nagy ajtó kitárul és én szinte öntudatlanul lépek be. A falon körös-körül polcok vannak, melyekről kíváncsian néznek rám a könyvek ... És én is rájuk nézek . . . Feliszik a szemem egyszerre . . . mindent . . . mindent. Feltárul itt előttünk a múlt kapuja s mi rálépünk a porlepte útra. Vezetőnk a könyvtár őre, nagys. és ft. Keményfy Dániel vízivárosi plébános úr, aki legnagyobb szívességgel kalauzol minket, magyarázza a könyvtár jelentőségét, elmondja alapításának történetét és mutogatja a költészet és irodalom műkincseit. A könyvtár áll három óriási teremből és tizenkét kisebb szobából, melyekben összesen 120.000 kötet könyv van. Tehát ez nagyságra nézve az ötödik, de tartalmának értékét tekintve az országnak harmadik könyvtára. 1300 körül alapította Kükiillői János kanonok. Később Palóczy György és Szécby Dénes gazdagították igen értékes könyvekkel. Zrednay Vitéz János könyvtárát, az esztergomi könyvtárra hagyta, de nem került hozzánk egészben, legnagyobb részét és a legértékesebb kódexeket, utóda Beckenschläger János külföldre vitette. A mohácsi vész után ezek a könyvek Pozsonyba; majd meggyarapodva innen vissza kerültek Esztergomba. 1611 óta a hercegprímások haláluk után az esztergomi könyvtárra hagyták könyveiket. A könyvtárnak
